Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

1975. július 5. SZOLNOK MEGYEI NBPLAP 3 Megtartotta alakuló ülését as ú| országgyűlés tunk Központi Bizottsága a múlt év decemberi határoza­tában világosan kijelölte, legutóbbi ülésén pedig fél év tapasztalatainak tükrében új­ból megerősítette. Rámuta­tott arra, hogy hol és milyen irányba kell fokozni erőfe­szítéseinket ahhoz, hogy gyorsabban haladjunk előre a megvalósítás útján. Most az a legfontosabb, hogy azo­nos felfogásban, következe­tes és célratörő munkával, a mindennapi gyakorlatban szerezzünk érvényt e hatá­rozatoknak, mert ez a fel­tétele ez évi tervünk telje­sítésének és annak is, hogy jó alapokat teremtsünk az ötödik ötéves terv indulásá­hoz. Számítunk arra, hogy mint az év eddig eltelt időszaká­ban, a következő hónapok­ban is töretlen lendülettel folytatódik a szocialista munkaverseny, munkásosz­tályunk, szövetkezeti paraszt­ságunk újabb termelési ered­ményekkel járul hozzá cél­jaink eléréséhez, gazdasá­gunk egyensúlyának javítá­sához. A kormány tisztában van azzal is, hogy a magunk elé tűzött feladatok teljesítésé­nek, a nyugodt, alkotó mun­kának továbbra is nélkülöz­hetetlen feltétele, hogy részt vállaljunk azokból a nem­zetközi erőfeszítésekből, ame­lyeket a haladó emberiség a béke és biztonság megszilár­dítása érdekében fejt ki. Tudjuk, hogy a nemzetkö­zi életben kibontakozó ked­vező folyamatok előrehaladá­sához a Szovjetunió ereje, a szocialista országok össze­forró ttsága és egysége adja a legfőbb biztosítékot. Ezért, összhangban hazánk érdekei­vel, internacionalista köte­lességünknek tartjuk, hogy tovább erősítsük szövetsé­günket és . barátságunkat, külpolitikai együttműködé­sünkét a’ Szovjetunióval, a testvéri szocialista orszá­gokkal. A magunk részéről is min­dent meg kívánunk tenni a KGST-országok gazdasági együttműködésének tovább­fejlesztéséért, az integráció komplex programjának meg­valósításáért, a Budapesten tartott XXIX. tanácsülés kö­zelmúltban elfogadott hatá­rozatainak végrehajtásáért. Bővíteni fogjuk kapcsolatain­kat a fejlődő országokkal, és a kölcsönös előnyök alapján együttműködésre törekszünk a tőkésországokkal is. A kormány számít arra, hogy munkájához, törekvé­seihez megkapja az önök tá­mogatását. Igényeljük taná­csaikat, a jobb, az eredmé­nyesebb munkára serkentő bírálataikat. Biztosíthatom a képviselő elvtársakat, a ma­gunk részéről is mindent meg fogunk tenni annak ér­dekében, hogy alkotó együtt­működéssel hozzájáruljunk közös és felelősségteljes feladataink megoldásához, szocialista hazánk felvirágoz­tatásához. A kormány arra készül, hogy az országgyűlés követ­kező ülésszakán megvitatás és jóváhagyás céljából önök elé terjeszti terveit és a hosszabb időszakra szóló munkaprogramját. Még egyszer megköszönve a bizalmat, minden képviselő társamnak sok sikert, erőt, egészséget kívánok közéleti munkájához — mondta a képviselők nagy tapsa köz­ben Lázár György. ben végzett képviselői tevé­kenység sokirányú segítsé­get nyújt majd felelősség- teljes munkájukhoz. Alakuló ülésünk napirend­jével végeztünk. A Magyar Népköztársaság országgyűlé­sét megalakultnak jelentem ki — mondotta az elnök, s képviselőtársaihoz szólva hangsúlyozta: — Kérem önöket, adják át választóiknak pártunk Köz­ponti Bizottsága, az ország- gyűlés, az Elnöki Tanács, a kormány üdvözletét és jókí­vánságait. A jövőben is fon­tos feladatunknak tekintjük, hogy állandó kapcsolatban maradjunk választóinkkal; hogy közös összefogással mi­nél hatékonyabban munkál­kodjunk a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért. Az országgyűlés elnöke vé­gül sok sikert, jó egészséget kívánt a képviselőknek és az ország egész népének, az országépítő feladatok ered­ményes megvalósításához, s az ülést bezárta. elnökének — nyugállomány­ba vonulásuk alkalmából — a Munka Vörös Zászló ér­demrendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja ad­ta át. A kitüntetés átadásá­nál jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A Minisztertanács László Andor államtitkárt, érdemei elismerése mellett a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztsé­ge alól felmentette, és egy­idejűleg Tímár Mátyást a Magyar Nemzeti Bank el­nökévé kinevezte. A kormány ünnepélyes eskütétele Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság újonnan megválasztott Elnö­ki Tanácsa tegnap megtar­totta első ülését. Megtárgyal­ta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Orszgos Tanácsa együt­tes ajánlását és ennek alap­ján javaslatot terjesztett az országgyűlés elé a Miniszter- tanács elnökének, elnökhe­lyetteseinek és tagjainak, továbbá a Legfelsőbb Bíró­ság elnökének, valamint a Legfőbb ügyésznek megvá­lasztására. Az Elnöki Tanács dr. László Andort felmentette államtitkári tisztségéből és Tímár Mátyást, államtitkár­rá kinevezte. Az Elnöki Tanács elisme­rését fejezte ki Tímár Má­tyásnak, Horgos Gyulának, Dimény Imrének, Szénási Gézának és László Andornak eddigi tisztségükben végzett munkájukért. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtize­des munkásságuk elismeré­séül Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszternek és László Andor államtitkár­nak, a Magyar Nemzeti Bank A kormány elnöke, elnök- helyettesei és tagjai a par­lament Munkácsy termében Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Ká­Dr. Szakács Ödön, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke és dr. Szíjártó Károly legfőbb Ügyész Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke előtt le­tette a hivatali esküt. Az es­kütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Közpon­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke és Nánási László, az Elnöki Tanács tagja. ti Bizottságának első titká­ra, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, dr. Korom Mi­hály igazságügyminiszter és Nánási László, az Elnöki Ta­nács tagja. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész eskütétele A kormány új tagjainak életrajza HAVASI FERENC miniszterelnökhelyettes Dr. ROMANY PÁL mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Havasi Ferenc 1929-ben született Piszkén. Munkás­családból származik. Édes­apja a Lábatlant Cement­gyár munkása volt. Fiatalon, 14 éves korában ő is itt kez­dett dolgozni. Két évig se­gédmunkás volt a cement­gyárban majd 1945-től az építőiparban kőművestanu­lóként, illetve segédként dolgozott. A felszabadulást követően, 1945 májusától részt vett az ifjúsági mozgalomban. Veze­tőségi tagja lett a községi MADISZ, majd a SZÍT szer­vezetnek. 1947 óta tagja at Építők Szakszervezetének. 1949 óta függetlenített pártmunkásként tevékenyke­dett. Először a Lábatlani Cementgyár párttitkára, majd a tatabányai Cement- és Mészművek pártbizottsá­gának titkára, ezt követően a tatabányai Városi Pártbi­zottság osztályvezetője volt. 1952-ben a Komárom megyei Pártbizottság agitációs és propaganda osztályának ve­zetője lett, 1954-ben a me­gyei pártbizottság másodtit­kárává választották, 1966-tól a Komárom megyei Pártbi­zottság első titkára. 1966-ban az MSZMP IX. kongresszu­sa a Központi Bizottság tag­jává választotta. E tisztség­ben a X. és a XI. pártkong­resszus szintén megerősítette. A pártnak 1948 óta tagja. Elvégezte a Szovjetunió Kommunista Pártja három­éves pártfőiskoláját. Három alkalommal tüntet­ték ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. Tulajdo­nosa a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatá­nak, a Munkás-Paraszt ha­talomért Emlékéremnek és a Felszabadulási Jubileumi emlékéremnek. 1929-ben, Szajolban szüle­tett. Apja vasúti munkás volt. Középiskoláit Szolnokon végezte. A gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen 1952-ben szerzett agrármérnöki diplo­mát, 1970-ben a mezőgazda­sági tudományok kandidátu­sa lett. 1952-től az Állami Gazda­ságok és Erdők Minisztériu­mában, illetve a Földműve­lésügyi Minisztériumban dol­gozott különböző beosztások­ban. 1954-ben a keselyűhalo­mi Állami Gazdaság igazga­tója lett. 1956-tól a Pest- Nógrád megyei Állami Gaz­daságok Igazgatóságának he­lyettes vezetője, majd 1958- tól a Borsod—Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgató­ságának vezetője és a Borsod megyei Pártbizottság tagja volt. 1960 és 1970 között az MSZMP Központi Bizottságá­ban a gazdaságpolitikai osz­tályon politikai munkatárs­ként, majd osztályvezetőhe­lyettesként dolgozott. 1970- ben a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság első titkárává, s még ebben az évben a Köz­ponti Bizottság tagjává választották. 1973 óta az MSZMP KB területi gazda­ságfejlesztési osztályának ve­zetője volt. 1950-től a párt tagja. Több tudományos publiká­ciója és könyve jelent meg. Munkájáért két alkalom­mal a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. NEMESLAKI TIVADAR kohó- és gépipari miniszter Dr. SIMON PÁL nehézipari miniszter 1945 óta tagja a pártnak, 1943 óta a Vasas Szakszer­vezetnek. A párt Vili. kong­resszusa beválasztotta az MSZMP Központi Bizottsá­gába, amelynek azóta is tagja. 1962 óta országgyűlé­si képviselő. Három alkalommal tüntet­ték ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. 1957-ben megkapta a munkás-paraszt hatalomért emlékérmet, 1970-ben a Felszabadulási Jubileumi emlékérmet. 1947 óta párttag. 1975 már­ciusában a Budapesti Pártbi­zottság tagjává választották. Mintegy húsz tudományos publikációja jelent meg, többségük magyar és szovjet tudományos folyóiratokban. A veszprémi Vegyipari Egye­tem ásványolaj- és széntech­nológiai tanszékének címzetes egyetemi docense. 1967-ben és 1973-ban a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntették ki. Apró Antal zárszava (Folytatás a 2. oldalról) Helyesli és támogatja pár­tunk XI. kongresszusának határozatait, kész arra, hogy cselekvőén részt vegyen a fejlett szocialista társada­lom felépítésében. Ez az egyöntetű helyeslés és állásfoglalás nagy erőt és biztonságot ad a mi szá­munkra is, akiket a nép az­zal bízott meg, hogy törvény- alkotó és irányító munkával segítsük elő pártunk poli­tikájának érvényre jutását, szocialista rendünk erősíté­sét, a kultúra és a jólét for­rását adó anyagi alapok szüntelen növelését. A kormány azon lesz, hogy megfeleljen ennek a várako­zásnak; önökkel együtt és az önök segítségével azon kívánunk munkálkodni, hogy teljesítsük a Hazafias Nép­front programját, valóra váltsuk a választási felhí­vásban meghirdetett célokat. Tisztában vagyunk azzal, hogy e szép, de nehéz fel­adatok eredményes megoldá­sa, a változó és mindinkább növekvő követelmények ki­elégítése mindannyiunktól, a kormánytól is magasabb színvonalú és szervezettebb munkát igényel. A magunk részéről arra fogunk töre­kedni, hogy eleget tegyünk a megnövekedett követelmé­nyeknek. Fejleszteni és javí­tani kívánjuk a Miniszter- tanács összehangoló és el­lenőrző munkáját, hogy foly­tatva a megkezdett utat, még következetesebben érvényt tudjunk szerezni az össztár­sadalmi érdeknek, és tovább növeljük a tisztségviselők felelősségét a közösség ügyei­nek intézésében. Mindezzel együtt fontos kötelezettsé­günknek tartjuk, hogy a szo­cialista demokrácia szünte­len fejlesztésével, a . k<?r- mányzati rri&nka eszközeivel a JÖVSb'éffis blzfősíts’úli' ázó-" ‘ kát a feltételeket, amelyek tág teret és ösztönzést ad­nak az alkotó munka számá­ra, segítik és támogatják a vállalati és a helyi kezde­ményezések további kibon­takozását. Mindezt nélkülözhetetlen­nek tartjuk ahhoz, hogy a ma és az elkövetkező évek nem csekély feladatait jó eredménnyel oldhassuk meg. Az előttünk álló feladatok közül a legnagyobb erőt és figyelmet most a gazdasági tennivalókra kell összponto­sítanunk. Az elmúlt négy év lendületes fejlődésének mél­tatásával együtt mostanában gyakran, és a korábbinál na­gyobb hangsúllyal szólunk a gazdasági építőmunkát nehe­zítő körülményekről. Ezt nem azért tesszük, hogy kisebbít­sük eredményeinket, vagy bizonytalanná tegyük a jö­vőt, hanem azért, mert meg vagyunk győződve arról: ha mozgósítjuk . szellemi és anyagi erőinket, teljesebben és szervezetten kihasználjuk tartalékainkat, a nehézsége­ket — amelyek jórészt raj­tunk kívül álló okokra ve­zethetők vissza — legyőz­zük, és eredményeinket meg­szilárdítva, továbbra is biz­tosítani tudjuk népgazdasá­gunk töretlen fejlődését. Ez reális lehetőség, de hogy va­lósággá váljon, felelős és ha­tározott vezetésre, a tudo­mány és a gyakorlat szoros együttműködésére, egész né­pünk összefogására van szük­ség. A követendő utat és a közvetlen tennivalókat pár­A Minisztertanács elnöke Után Apró Antal, az ország­gyűlés elnöke mondott zár­szót. Megköszönte a kor­mány elnökének szavait és az országgyűlés nevében üd­vözölte a megválasztott és hivatalba lépő kormányt, va­lamint — ugyancsak meg­választásuk alkalmával — üdvözölje a Legfelsőbb Bíró­ság elnökét és a legfőbb ügyészt. — Meggyőződésem — mon­dotta —, hogy az országgyű­lés alkotmányos működése a választók és a köz érdeké­1923-ban Tatabányán szü­letett, munkásszülők gyerme­keként. Iskoláinak elvégzése Után 1939-től 1945-ig előbb Tatabányán, majd az Almás­füzitői Olajfinomítóban dol­gozott szerelőként. A felsza­badulás után Almásfüzitőn először szakszervezeti főbi­zalmivá, majd üzemi bizott­sági ;elnökké, később a szak- szervezetek Komárom me­gyei Tanácsának titkárává választották. Itt dolgozott 1949-ig. 1950-ben a -párt központi apparátusában a szakszerve­zeti alosztályt vezette. 1956 után a. bányászat területén végzett pártmunkát. 1958- ban a Komárom megyei Pártbizottság titkárává, 1959- ben pedig első titkárává vá­lasztották. 1966-ban a Vasas Szakszervezet főtitkára lett. 1970-töl a SZOT titkára, 1913-tól a SZOT főtitkárhe­lyettese volt. 1964-ben elvégezte a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen szer­vezett kétéves üzemgazdasá­gi tanfolyam ivari tagozatát. Dr. Sirnon Pál 1929-ben született Miskolcon. Édesapja a Lenin Kohászati Művek nyugdíjas munkása. Középis­koláit Miskolcon végezte, majd a budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán 1952-ben szerzett ve­gyészmérnöki diplomát. 1952- től 1955-ig hadmérnökként dolgozott a Honvédelmi Mi­nisztériumban. 1955 és 1959 között a moszkvai Könnyűké­miai Technológiai Intézetben aspiráns, és 1959-ben elnyer­te a kémiai tudományok kandidátusa címet. 1959-ben a Magyar Ásvány­olaj és Földgázkísérleti Inté­zet tudományos munkatársa lett, s még ugyanebben az év­ben kinevezték az intézet igazgató-helyettesének. Eb­ben a tisztében dolgozott 1962-ig. 1973-ig a Dunai Kő­olajipari Vállalat igazgatója, majd az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazga­tója. 1974-ben nehézipari mi­niszterhelyettessé nevezték ki. Több mint tíz éve a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságának tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom