Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-04 / 155. szám
ms. MT*» 1: (SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 5 „Egy frászt...” (?!) Egy levélírónk azt kérdezte, lehet-e olyan beszédhelyzet, amelyben a címbeli „durva és udvariatlan” nyelvi formát „egy művelt ember ajkára vesz”. Szótáraink valóban a durva és a bizalmas jelzőkkel minősítik azokat a kifejezéseket, amelyekben szavunk szerephez jut: frásza van, a frász töri, frászt kapott, frászt sem ér, a frász fogja meg, lekent neki egy frászt, majd kitöri a frász, frászkarikát stb., stb. Ha a szó életútját végig kísérjük, kitűnik, hogy eredetét és alapjelentését tekintve nem sorolható be az ún. durva kifejezések sorába. A német, közelebbről a bajor— osztrák nyelvből hozzánk került szó eredeti jelentése ugyanis görcsökkel, rohamokkal jelentkező betegség, rágógörcs. nyavalyatörés. A frásza van, a frász töri, frászt kapott kifejezések ebbe a fogalomkörbe tartoznak bele. A frászkarika összetétel pedig a babonás gyógyításban azt a perec alakú süteményt nevezték meg, amely alatt átbújtatták a rágógörcsökben, a nyavalyatörésben szenvedő ..frászos csecsemő” fejét. Megnevezték ezzel a kifejezéssel a gyógyító erejűnek hitt gyűrűt is a babonás emberek. Később a bizalmas nyelvhasználatban, főleg az indulatos beszédben, állandó szó- kapcsolatként, átvitt jelentéssel a nagy ijedséget, a testilelki megrázkódtatást, a beteges vágyakozást nevezték meg a frász szóval. Az indulatos beszédben bosszús kívánságként Szoktuk emlegetni. A címbeli formát pedig tagadásra, elhárításra, visszautasításra használjuk fel. Vannak olyan beszédhelyzetek, amelyekben nagyonis jól teljesíti nyelvi szerepét. Ezért nem véletlen, hogy még költőink is gyakran felhasználják versbeli szóként. Hogy milyen változatos jelentésekben és stflusértékek- ben, bizonyítják az alábbi részletek: „Kedvem volna váratlanul egy nagy frászt lekeverni” (Nyerges: Groteszk óda); „Aki minket meggya- láz, fárassza el azt a frász” (Nagy László: Táncbeli táncszók). Csanádi Imre három költeményében is szerephez juttatja szavunkat eltérő beszédbeli szerepekben: „Hogy a frász tör bennünket” (Csanádi: Verebes); „Kár volt ugyan fundálnod mennyet- poklot, s frász tudná, mit nem.” (Csanádi: Egy lepréselt szúnyogra). Szinnyei Merse Pál, a nagy magyar festő életsoráról írt Csanádi- versben is jól teljesíti a szó a neki való szerepet: „Pali vagy! egy frászt, Pál! Még pepecselgetsz? Jobb volna: vadásznál!” (Csanádi: Hóolvadás). József Attila Bosszúság című versében is több nyelvi játéknál a frászkarika összetétellel való élés: „Azt hiszik, ha ők karikáznak, Te legalábbis frászkarikával fogsz karikázni.” Dr. Bakos József Ősbemutató Gyulán: VÉRES FARSANG Országszerte szokás, hogy nyaranta egy-egy tájegységet nevezetességeire, sajátosságaira építve rendezvényfüzért állítanak össze a kirándulók, üdülők részére. Ezen rendezvények között rangos helyet foglal el kulturális és művészeti eseményeivel a gyulaiak nyári programja. Felsorolni is sok volna a változatos, sokrétű programot, amely a Várszínháztól a kiállító termekig, a múzeumtól a könyvtárig, a diákünnepségektől a várjátékokig úgyszólván minden kulturális és művészeti területet felölel. A Várszínház 12. évadjában az idén, Görgey Gábor a színház felkérésére írt tragikomédiája a végvári vitézek életét eleveníti meg. Az első bemutatóra. Veress Dániel, Véres Farsang című történelmi játékára július 4- én kerül sor, második „ős- bemutatós” darab az előbb említett Görgey tragikomédia, Törököt fogtunk címmel, amelyet július 19-én láthatunk. A drámák, várjátékok mellett várhangversenyre is sor kerül, amelyen többek között fellép a gyulai kamarazenekar is. A folklór- és néptánc- műsorok között kiemelkedő eseménynek ígérkezik. A gyulai vásáron című összeállítás, amelyben a szegedi EDOSZ, a békéscsabai Balassi és a gyulai Körös táncegyüttest Bőm Miklós rendezi színpadra. A folklór-összeállítás augusztus első három napján kerül bemutatásra. Miénk a nyár A gyerekeké a nyár minden áldásával — mondogatjuk mi felnőttek, mert öröm tudni, hogy ledobva a nehéz iskolatáskát, elindulhatnak felfedezni, amit a nyári vakáció tartogat számukra. Jó arra gondolni, hogy a Balaton, a táborhely, az üdülés és a kirándulás már nem elérhetetlen egyetlen gyermeknek sem. De a nyár nemcsak az iskolásoknak, hanem egyre több munkában megfáradt, magára maradt idős embernek is felejthetetlen élményt nyújthat. Csodálatos nyár — mondták örömmel Jászberényben a szociális otthon öregjei, amikor a panorámás busz elindult velük a Balatonra. Azután kitudja hányszor ismételték el az Abrahám-he- gyi üdülőben, Hévizén, vagy Badacsonyb am Szép ez a nyár — mondta a kirándulók legidősebbje, a százesztendős Sárközi Istvánná, a szociális otthon egyik lakója. Már nem tudja számontartani, hogy kilenc gyermeke, negyvenkét unokája és huszonnyolc dédunokája közül melyik, hányszor volt a Balatonnál. Csak azt tudja — mert nem lehet elfelejteni —, hogy kilencvenkilenc esztendős korában látta először, és most százévesen másodszor a magyar tengert. Mindkét alkalommal a megyei és a városi tanács jóvoltából, társadalmunk törődését élvezve, töltött — harminc idős társával együtt — kellemes, szép napokat az Ábrahámhegy i üdülőben. A megyei tanács panorámás buszt bérelt számukra, a jászberényi tanács pedig zsebpénzt és teljes ellátást biztosított a kirándulóknak, — társadalmunk gondoskodást, az idős emberek megbecsülését kifejező „teljes ellátást". — ia — Hulladéktelep vagy iskolaudvar? — A zajt még csak elszenvednénk, — bár néha fülsiketítő csörömpöléssé vadul — mert „vigasztaló”, hogy tudjuk: addig tart, amíg a kocsiról lerakják a lyukas lábasokat, a rozsdamarta vashulladékot vagy a hordókat. Amit viszont nem bírunk megszokni — mert nem is lehet — az állati bőrök orrfacsaró bűzét. Amikor befut egy-egy szállítmány, fojtogató szag terjed szét feltartóztathatatlanul, ellepi az isko- le udvarát, beszivárog a csukott ablakon át is a tantermekbe, a lakásokba, az üzletekbe, olykor a csecsemő otthonig is eljut Két iskola tanárainak és tanulóinak panaszát tartalmazzák az előbbi sorok. Panaszuk jogos. Jászapátiban a Beloiannisz úti Általános Iskola és a szakmunkásképző iskola közé évekkel ezelőtt egy hulladéktelep ékelődött, (a MÉH jászapáti részlege) és azóta is ott van. A Beloiannisz útra büszke lehetne minden jászapáti ember. A széles úton mutatós épületek, családi házak, iskolák és korszerű üzletházak emelkednek. Büszkén mutatnák meg mindenkinek, aki a községbe látogat, ha az út egyik oldalán, a nagyközség szívében nem éktelenkedne szeméttelepre emlékeztető hulladékával a MÉH-telep. A telep ottléte nemcsak esztétikai szempontból kifogásolható. Más ok miatt is. Az iskolaudvart elárasztó bűzével, nem egyszer hetekig teremfogságra ítéli az általános és a szakmunkásképző iskola mintegy ezer tanulóját. Évek óta akadálya ezenkívül annak, hogy a két intézmény, elfogadható udvart alakítson ki magának. A szakmunkásképző iskolában a nyáron befejezik a 800 ezer forintos költségű iskolabővítést. Bevégeznék a tornakert építését is, melynek 40 ezer forint értékű felszerelését már meg is vásárolták. A tornakert helyét azonban hulladékok, állatbő- rok foglalják el. A nagyközségi tanács Ismeri a problémákat. Saját gondjai is ezek, hiszen a községrendezési tervek megvalósítását is akadályozza. Évek óta próbálkoznak a MÉH kitelepítésével. A község szélén, a vasút közelében megfelelő telket alakítottak ki a hulladékgyűjtés céljára. A MÉH azonban nem siet. Legutóbb képviselői úgy nyilatkoztak a tanács vezetőinek, hogy az ötödik ötéves terv időszakában talán „elköltöznek” a központból. Ez pedig még hosszú idő. Azt je- jenti, hogy a két iskola, a környék lakói továbbra is kénytelenek eltűrni — talán évekig — az esztétikai és egészségügyi szempontból egyaránt káros hulladéktelep jelenlétét. Vajon a tanács nem túl engedékeny ebben az ügyben? Nem hisszük, hogy nem tudna érvényt szerezni a közérdeknek megfelelő döntésének, hogy a MÉH a halogató nyilatkozat helyett sürgősen kiköltözzön a kijelölt telep— ülés — Épülő kajak-kenu pálya A HOLT-TISZÁN ÉPÜLŐ KAJAK-KENU PÁLYA nemzetközi versenyekre is alkalmas lesz. Ehhez csaknem ezer méter hosszúságban. 30 méterrel kell szélesíteni. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság markológépei állandóan dolgoznak, hogy a Jövő heti vidéki kaiak-kenu bajnokságra elkészüljön. ISMERETIEN IS? ETÖSÖK A szófogadók Patyolat-fiók, Szolnok. Két fiatal nő serénykedik. Addig nincs baj. míg sorba állok. Ügyfélnek néznek. — Asszonyom! ön is a Patyolattal mosat? — Ki maga?! — Újságíró — mondtam. — Kérem, tessék minket békén hagyni...! — Csak két perc.. 1 — Nem! Nem! Azonnal tessék kimenni... kérem. — Mitől tart? — A fegyelmitől... — Ki adná? — Az igazgató. — Nem a Patyolat munkájáról érdeklődöm... — Akkor sem! — Mint magánember?! — Sehogy. Fegyelmi. Írásban adták..., csak igazgatói jóváhagyással, csakis úgy... — Hallottak már az ember személyes szabadságáról?... — Igen. I „ de az sem ér meg egy fegyelmit... ne haragudjon. A Kossuth téri üzlet ajtajából megkönnyebbülten néznek utánam... T. Sz. E. Szobrászművész ceruzával Simon Ferenc vázlatfüzetében egy Bálint György plakett vonalait tervezi VÍZSUGÁR SZÁJBAN Szabálytalan riport agy szakrendelőbál — Doktor ár kérem, én azért jöttem ide a paradontológiai... — Üljön le! Kinyitja a száját, nem mozog, úgy marad. Egyébként parodontoló- gia. Tükröt, szondát! — Jó, akkor parodontolő- giai szakrendelőbe, hogy megtudjam. .. — Kartont! Név, efm, foglalkozás, életkor, Írja kartársnő! — Szóval az érdekel, hogy az átadás óta eltelt két hónap alatt... — Fogkő: bal alsó háromtól, jobb alsó háromig. — Hogyan illeszkedik be a városi fogászati el... — Bal lent négy, hat, hetes hiányzik. — .. .látásba ez az iny- és fogágybetegségekkel foglalkozó. .. — Jobb fönt egy, kettő, tömés. — 11 .rendelő és milyenek a kezdeti tapasztalatok? — Acut gingivitis, öblítsen. Kinyit, nem fog fájni! Most leszedjük a fogkövet. Volt-e valamilyen panasza a fogaival kapcsolatban ? öblítsen. — Nem, panaszom nem volt, most sincs semmi bajom és... — De még lehet. Minden a fogkővel kezdődik. Ez „tolja” le a fogról az ínyt, s vele együtt sorvad a fogágy. Ha nem szedjük le, megindulhat az ínysorvadás. Kinyit, nem mozog. (Zszszs. Dolgozik az ultrahangos fogkőeltávolító.) — Rendben. Most menjen át a szomszédos helyiségbe tízperces szájzuhanyt vesz. Utána itt várom. Kérem a következőt! • * * — Erre tessék, a negyedik boxba. Foglaljon helyet Lazára a száját, beveszi a szórófejet, ráharap. Beállítom a hőfokot. Most jó, tíz perc múlva abbahagyhatja. A száj alakját, a fogsor hajlátást követő „zuhanyrózsa” az íny külső-belső oldalára érős, vékony vízsugarakat spriccel. Minden fogközbe külön-külön. Kellemes, bizsergető érzés, frissít a víz. élénkül a vérkerineés. Nem nehéz következtetni: épen marad a fogíny. nem lazul ki a fog. Ez kellene mindenkinek. • • • — Szolnokon eddig nyolc- százán fordultak meg a szakrendelőben beutaltként Legtöbbjük igen súlyos íny- és fogágybántalmakkaL Többen a komplex kezelés után gyógyultan távoztak. Megszűntek az eddigi panaszaik. Ennél a betegségnél — a fogkővel kezdődő parodon- tózisnál — azonban a megelőzés a mielőbbi kezelés a legfontosabb. Ez a gyógymód nem csodaszer. Megszüntethetjük a fogínyvérzést, az ínysorvadást de ez csak azt jelenti, hogy a további pusztulást megállítottuk. Az lenne ideális, ha a betegek rendszeresen jelentkeznének parodontólógiai szűrővizsgálatra, ahol „feltérképeznénk” a fogaik állapotát, a szükséges kezelések feltüntetésével. Ezt a munkát kezdtük el a most bevezetett kartonozással, amelyet a körzeti fogászokkal együttműködve végzünk. — Mikor hallhatunk ennek eredményéről? — Novemberben, a Szolnokon tartandó I. országos parodontológiai tudományos ülésszakon, illetve naponta, a folyamatos betegellátásban. — Ha most lenne a konferencia, miről számolna be? — Az egyre nagyobb számban jelenetkező betegekről, a kezelés eredményességéről, s azokról a lehetőségekről, amelyeket még nem használtunk ki, de a jövőben sor kerül rá. Így például a cukorbeteg-gondozóval való együttműködésről, a terhesanyák fogászati ellátásának előkészítéséről.. — Megkaptam az első kezelést. Mi következik ez» után? — öt-tíz alkalommal szájzuhany — holnaptól kezdve. Ezen a recepten pedig száj- öblögetőt írtam fel. Váltsa ki, és használja, legyen szíves. A recepten aláírás: dr. Csordás József főorvos. L Zs. /)
