Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-30 / 177. szám
1975. július 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 HBPIREMOEH: A közművelődési szakemberek képzése A Központi Bizottság 1974 márciusi határozata a köz- művelődés személyi kérdéseit is elemezte, illetve a káderképzéssel kapcsolatos tennivalók lényegét is meghatározta. Az Oktatási és a Kulturális Minisztérium a határozat megvalósítása érdekében intézkedéseket tett. A legtömegesebb és az iskolarendszerű képzésben eddig hagyományokkal nem rendelkező képzési formával, a középfokú szakemberképzéssel kapcsolatban elhatározták : a jövőben olyan, középfokon végzett szakembereket képeznek, akik képesek a közművelődési intézményekben elvégezni azoknak a szervezési, propaganda, technikai és adminisztratív feladatoknak egy részét, amelyek nem igényelnek felsőfokú végzettséget. Mépművelőkéjizés a gimnáziumokban Ezt a képzést a következő tanévben az általános tantervű gimnáziumban indítják meg, azokban a fővárosi és vidéki gimnáziumokban, amelyek képesek megteremteni az oktatáshoz szükséges feltételeket. A képzés fakultatív — válaszható — tanfolyami formában valósul meg, a gimnáziumok harmadik és negyedik osztályaiban, heti 9 órában. A szocialista művelődéspolitika negvalósításának helyi feladatai és a társadalom szakemberigénye egyaránt megköveteli, hogy a főhivatású népművelők és könyvtárosok jelentős részének képzése főiskolai szinten valósuljon meg. A népművelők, illetve a könyvtárosok képzése — tanári szakkal párosítva — a tanárképző főiskolán folyik. A szombat- helyi Tanárképző Főiskolán már ebben a formában képeznek népművelőt, könyvtárost, illetve általános iskolai tanárt. Az 1975/76-os tanévtől ilyen formában folyik a képzés a nyíregyházi, a szegedi, az egri és a pécsi TÖBB MINT egy évszázada mondta Széchenyi István: „Szolnok a Tiszántúl kapuja, amely arra hivatott, hogy a nemzeti kereskedelem tökéletesítésének alapjául tétessék”. És a város az első sínpár lefektetése óta eltelt sok-sok esztendő alatt valóban kelet—nyugat, észak és dél összekötő kapcsává tétetett, ahonnan — mint szívből az erek — vasúti sínpárok hálózzák be az országot. S hogy ez így van, egy felismerésen is múlott. Szolnok nagyszerű közlekedés-földrajzi adottságának felismerésén, amely korunkban a korszerű közlekedési koncepció kidolgozójának és következetes megvalósítójának nevéhez, dr. Csanádi Györgyhöz fűződik. Közvetlen környezetünkben lehettünk szemtanúi, hogyan valósultak meg egymás után elképzelései: a 4-es főút felújítása, a vasút modernizálása, villamosítása, dieselesítése. Mondják, szorosabb volt a kapcsolata, gyakrabban megfordult Szolnokon, mint a többi megye- székhelyen. Ügy érzem, természetes is, hogy egy közlekedési csomópont fejlődésének — ahol hat esztendőn át az ország legkorszerűbb pályaudvarát épitették — megkülönböztetett figyelmet szentelt a közlekedési miniszter. 1972-ben, a vasút 125 éves történetét bemutató kiállítás megnyitóján mondta dr. Csanádi György: „Kevés városa van az országnak, ahol a vasút múltja, jelene a haladó hagyomány és a szocialista építés eredményei olyan Tanárképző Főiskolán. Az öt Tanárképző Főiskolán 120 népművelőszakos, Szombathelyen és Nyíregyházán pedig 48 könyvtárszakos jelölt kezdi meg tanulmányait a következő tanévben. A könyvtáros-képzés ugyanebben a formában 1976/77-től az egri és a szegedi, 1977/ 78-tól pedig a pécsi Tanárképző Főiskolán is megindul. Bekapcsolódnak a tanítóképzők A SZOT központi iskoláján — a SZOT-tal történt megállapodás értelmében — a népművelő és a könyvtáros szakot szintén tanári szakkal párosítják. Ebben az intézményben — a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozataként — továbbra is levelező képzés folyik, elsősorban az üzemek, a szakszervezeti köz- művelődési intézmények kulturális káderszükségletének biztosítására. Eddig két tanítóképző intézetben (Szombathelyen és Debrecenben) képeztek népművelő-könyvtáros szakembereket, esztendőnként 80— 100 fiatalt vettek fel. Ezt a képzési formát három évvel ezelőtt Szombathelyen, az idén pedig Debrecenben is megszüntették- Ehelyett valamennyi tanítójelöltet felkészítik az alapvető népművelési, illetve könyvtárosi feladatokra. A képzés ilyen irányú fejlesztésével nagy számú népművelő, illetve könyvtáros szakembert nyernek, akik tanítói főhivatásúk mellett mellékfoglalkozásként láthatják el a köz- művelődési feladatokat. Erre a képzési rendszerre a következő tanévtől áttérnek Debrecenben, Kaposvárott, Győrött, Jászberényben, továbbá a szombathelyi és Nyíregyházi Tanárképző Főiskolákon, ahol tanítóképzés is folyik, az 1976/77-es tanévtől kezdve a többi tanítóképzőben is. Ez a képzési forma különösen a kisebb települések szakemberhiányán enyhíthet, és — a tanítóképegyüttest alkotnának, mint Szolnokon”. Ezért is volt oly lelkes támogatója az ötletnek, hogy a megyeszékhelyen a modern pályaudvar szomszédságában muzeális értékű, eredeti vasvonatokból álló járműskanzen legyen. Ezek csak adalékok a politikus, r tudós munkásságából, amely új fejezetet jelentett az ország közlekedésében, és amelyben kulcs- fontosságú szerep jutott a megyeszékhelynek. De a szolnokiak jól megjegyezték, és halála után sem. felejtették el. Bizonyság: még csak terv volt a 4-es számú fő- útba torkolló körút építése, amikor a városi tanács testületé úgy döntött, hogy az új út dr. Csanádi György nevét viselje. KEDVES, tiszteletreméltó gesztus volt a szolnokiaktól, mégis sok emberben valamiféle hiányérzet támadt. Ügy vélik, a tudós politikus nagyszerű életművéhez méltó Jenne, ha mészkőben, bronzba vagy márványba öntve megörökítenék vonásait is. Egy emléktábla, rajta dombormű a Csanádi körút első házának falán, vagy keskeny talapzaton a mellszobra a körút menti pihenőparkban. Helyet szívesen adna a város, a szolnoki szobrászművészek bármelyike minden bizonnyal örömmel vállalná dr. Csanádi György portréjának megformálását. De akiken a kezdeményezés, az elképzelés megvalósítása múlik, azokat nem Szolnokon, nem is a megyében kell keresni ... a. a. ző intézetek települése következtében — azoknak a megyéknek a gondjain, ahol •a legnagyobb a szakember- hiány. A tanítóképzőkben oklevelet szerzett egyéves, kiegészítő levelező oktatáson a tanárképző főiskolákon képezhetik tovább magukat. Az egyetemi szintű köz- művelődési szakemberképzés jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folyik, ahol népművelőket, könyvtárosokat, muzeológusokat (művészettörténész, néprajzos, régész, újkori történeti muzeológus) és levéltárosokat, valamint a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol népművelőket és néprajzosokat képeznek részben alap-, részben kiegészítő képzés formájában. Az egyetemi képzés, célja egyrészt az, hogy a könyvtár — a népművelés, a muzeológus és a levéltár szakokat egy-egy szaktudomány elsajátítását is jelentő tanári szakhoz kapcsolva, szakmailag jól felkészült középiskolai tanárokat képezzenek, akik ugyanakkor — magas- szintű ismeretek birtokában, s megfelelő gyakorlat után — alkalmassá válnak a könyvtári, közművelődési, múzeumi, levéltári, illetve a különböző tömegkommunikációs szerveknél, intézményeknél irányító munkakörök betöltésére. Új szabok a dskrecenl, és szegedi egyetemen A népművelés és a könyvtár szakhoz hasonlóan a muzeológus szakokon is visz- szaállítják az érettségi utáni közvetlen jelentkezés és felvétel lehetőségét. Az 1977/ 78-ss tanévtől tervbe vették a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen a könyvtárszakos, a József Attila Tudomány- egyetemen pedig a művészettörténész és régész szakos képzés megszervezését. Bővítik a Tallinn körzeti Általános Iskolát Tegnap Szolnokon megkezdődött a Tallinn körzeti Általános Iskola bővítése. A meglevő 12 tanteremhez, s egyéb helyiségekhez négy napközis termet, konyhát, játékszobát és könyvtárat építenek. A széntüzelésről gázfűtésre térnek át. A bővítés költségvetése több mint 8 millió forint. A beruházás 1976. szeptember 1-re készül el. ' C sak semmi lazítás'! Könnyű vacsora, legkésőbb este kilenckor ágyba bújni és alvás. Megértettük egymást? — kérdezte szigorúan Stepper Jo- cótól az edző. — Legyen nyugodt, Mester. Tudom, hogy a holnapi meccsünk az Aranyláb FC ellen sorsdöntő lesz. Egyenesen hazamegyek, és fél óra múlva már durmolok is — búcsúzott Stepper Jocó, és felugrott egy 7-es autóbuszra, amely kisvártatva ott állt meg a házuk kapuja előtt. Gyors léptekkel leszállt a kocsiról, egy pillanatra lelassított, zsebébe nyúlt, elővette a lakáskulcsot. Ebben a pillanatban könnyű illatos kéz simított végig a tarkóján: — Szervusz, Jocó — duruzsolta egy női hang. Stepper meglepetten fordult hátra. A gyönyörű La- boda Piri állt a háta mögött, gyerekkori játszótársa. A kislány ragyogó nővé serdült. Jocó annak idején iszonyatosan szerelmes volt Piribe. Éveken át ostromolta, EUIéltő emléket cw életműnek SZABADTÉRI BÁBELŐADÁS a szolnoki tiszaligeti strandon. Havas Gertrudnak és B. Kiss Ferencnek, az Állami Bábszínház művészeinek játékát egész gyereksereg figyeli — valamennyien a napközis tábor „lakói”. ÁmatőrfHmezés Munkásnortrék fesztiválja Szolnokon 1 Zsiga bácsi díjat nyert Kiskőrösön A szolnoki amatőrfilmezés újabb szép sikere született meg a kiskőrösi Petőfi Művelődési Házban hétfőn befejeződött Dunamenti nemzetközi néprajzi filmfesztiválon, ahol a hivatásos és amatőrfilmesek egy mezőnyben indultak. A fesztiválon bemutatott hetven hazai és külföldi film közül a harmadik díjat kapta Rónyai Balázs „Zsiga bácsi” című 17 perces amatőrfilmje. Az alkotás Tuka Zsigmond kisújszállási citerakészítő mestert mutatja be több oldalról. Elkalauzolja a nézőt a hangszer történetébe, a késaítés módjával ismertet meg, végül megszólalnak a hangszer húrjai az idős mester kezében. A filmet a közeljövőben a tv is műsorára tűzi. „Az amatőrfilmezés hazánkban egyre magasabbra ível és jelentős értéket képvisel. Kitűnő eszköze annak, hogy maradandóvá tegyük néprajzi értékeinket, szélesítsük ez által a honismereti mozgalmat a közművelődést” — hangsúlyozta záró beszédében dr. Ortutay Gyula akadémikus, a nemzetközi néprajzi filmfesztivál fővédnöke. Megyénkben újabb és újabb tettekkel hívja fel magára a figyelmet az amatőrfilm- mozgalom. Az alig több mint másfél évvel ezelőtt életre hívott megyei amatőr és dokumentumfilm stúdió all*>tói eddig kilenc rövidfilmet forgattak, számos néprajzi emléket, történeti dokumentumot örökítettek meg. Befejezés előtt áll a Szolnok 900 éves jubileumi eseményeit megörökítő filmalkotás első egyórás időtartamú része, amelyre a koio- nát r.7 augusztus 20-i központi ünnepség ás az emlékműavatás teszi fel. Július elején nagy sikerrel rendezték meg Kunszentmártonban az első tematikus amatőrfilmes tábort. A részt vevők a járás üzemeiben, tsz-eiben négy nap alatt nyolc filmet forgattak a munkáséletről. Az alkotások közül a legjobbak részt vesznek az augusztus 8, 9, 10-én Szolnokon sorra kerülő „Munkásportré” országos amatőrfilm pályázaton is. A tavasszal meghirdetett fesztiválra eddig negyvennél több rövidfilm érkezett be, amelynek előzsürizésére augusztus 2-án és 3-án kerül sor. A szakértő zsűrinek előreláthatólag nem lesz könnyű dolga, mert a beérkezett művek között igen változatos, színes témák szerepelnek a munkáséletről. Üjság még az amatőrfilmesek táborában, hogy Szolnok megye és az észt főváros Tallinn testvéri együttműködése keretében a közelmúltban négytagú delegáció járt a Balti-tenger partján, viszonozta az észt amatőrfilmesek múlt évi alkotó látogatását. Az Észt SZSZK nemzeti ünnepéről, eseményeiről egyórás színes filmet is forgattak, amelyben kiemelt helyet kapott a legszebb és leglátványosabb esemény, a Dal ünnepe. Mint az elmondottakból is kitűnik, megyénkben és másutt az országban igen sok ama- tőrfilm-alkotás születik. A filmkedvelő nagyközönség azonban csak ritkán, olykor a televízió útján pillanthat be az amatőrfilm-művészet termékeny világába. Ez viszont kevés. Célszerű lenne, ha megyénk néhány, elsősorban városi filmszínházában 16 milliméteres filmvetítőgépet is beszereznének, s lehetővé tennék, hogy kiegészítő filmként a legsikeresebb amatőr filmalkotások is vászonra kerüljenek. Közös célt, szűkebb hazánk jobb megismerését segítenék ezzel elő. E. S. A nagy mérkőzés de Piri mindig visszautasította azzal, hogy csak jó pajtások lehetnek, semmi több. S most itt áll előtte ez a tündér. A nő szebb volt, mint valaha. S olyan rövid miniszoknyát viselt, amely már cenzuraköteles lett volna. — Mit állsz itt, mint egy sóbálvány? Innál velem egy kávét? — kérdezte kedvesen mosolyogva. — Boldogan. Ttt a sarki presszóban egész jó duplát főznek — dadogta Jocó. — örülök, hgoy egy kicsit elbeszélgethetünk a régi időkről. — Neked otthon nincs kávéfőződ? — De van — bólintott Jocó dermedtem — Akkor indulás. Nálad isszuk meg azt a feketét! Azzal belékarolt és máris vonszolta magával a lépcsőházba. Jocó erőtlenül tiltakozni próbált. Lelkiismeretét azzal nyugtatgatta, hogy egy kávé még nem a világ, attól még egy csatár remek gólokat lőhet a pályán. Alig léptek be a rendetlen legénylakás ajtaján, Piri Jocó nyakába ugrott és szenvedélyes csókjaival halmozta el, miközben diadalmasan mosolygott. Tudnunk kell, hogy Piri vérbeli szurkolója volt az Aranyláb FC-nek, amely másnap készült sorsdöntő mérkőzésre Jocó csapata, a Karburátor FC ellen. Minden áldozatot a mi csapatunk győzelméért! — ezzel a jelszóval ajkán indult Piri, az önfeláldozó szurkoló, Jocó lakására. Az a nemes szándék hevítette a szívét, hogy az ellenfél csatárát knock autolja. — Szép vagy, erős vagy, gyermekkorom óta imádlak! Nem bírom tovább nélkül led! Gyere a karjaimba! — suttogta remegő hangon Piri. Becsületére váljék, Jocónak, hogy hevesen tiltakozott a váratlan támadás ellen. — Könyörgöm, ne legyen ilyen erőszakos! Beszéljünk inkább irodalomról, zenéről, vagy a szövetségi kapitány eddigi munkájáról — nyögte rémülten Jocó. — Enyém vagy! Nem tűrök ellentmondást! — suttogta tikkadtan Piri, és villámgyors mozdulattal eloltotta a villanyt. Jocó megadta magát a sorsának... A másnapi mérkőzésen Jocó csapata, a Karburátor FC fölényesen 7:0-ra verte az Aranyláb FC csapatát. Stepper Jocó, a Karburátor csodacsatára, aki egymaga volt képes megnyerni egy mécsesét, egyszerűen ellenállhatatlan volt. A viszonzott szerelem, a megtalált boldogság szárnyakat adott a kitűnő centernek, öt parádés, bravúros gólt lőtt az ellenfél hálójába. A Karburátor FC szurkolói tomboló ünneplésben részesítették. G. Sz. /
