Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-24 / 172. szám
1975. Július 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Napirenden: A sportmozgalom helyzete, az öntözéses... Tanácsülés Tisnürnla, vi-iilés Kisújszálláson A JÁSZBERÉNYI HŰTŐGÉPGYÁR hűtőbútor-üzemében S—150 literes abszorpciós hűtőszekrényeket gyártanak. Naponta 180—200 darab készül belőlük. A szekrények 70—80 százaléka NSZK exportra készül Mit fogyasztunk, hogyan fogyasztunk ? Szerdán délelőtt ülést tartott Tiszafüred tanácsa. Az ülés tárgysorozatában kiemelkedő helyet foglalt el a község sportmozgalmának helyzetéről, távlati fejlesztéséről szóló jelentés, amely megállapította, hogy pillanatnyilag sem a személyi-, szakos testnevelők száma — sem a tárgyi feltételek — sportpályák, tornatermek száma — nem kielégítőek. Különösen rossz a helyzet a Kossuth Gimnáziumban, ahol egy éve csak egy, testnevelő tanár van. A tanácsülés elfogadta a testnevelés és sportmozgalom fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervet, amelynek első része 1975. végéig határozza meg a tennivalókat. Előterjesztés hangzott el a 34-es számú főközlekedési út nyomvonal módosításának tervéről is, amely már az 1969-ben elkészült rendezési tervben is szerepelt. Végül ebben az évben úgy dőlt el a sorsa, hogy az út nyomvonalát nem változtatják meg. A nyomvonal módosítására azért nem lesz szükség, mert az új autóbusz-pályaudvar nem a Lenin úti sportpálya helyén épül, hanem a vasútállomás előtti téren. • * • A kisújszállási Tisza II. Termelőezövetkezetben igen Utána néztünk Jászberényben, mi kapható a zöldségboltokban, az élelmiszer- üzletekben. Hogyan tudják kielégíteni a vásárlók igényeit, amikor nincs „hetipiac”. A város központjában a Csemege Vállalat élelmiszer- üzletében és az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat önkiszogáló boltjában zöldségből megfelelő m választék. Annál szegényesebb a gyümölcsellátás. Az árubeszerzés egyik forrása — szerencsére csak az egyik — a MÉK, a másik, a termelőktől történő közvetlen felvásárlás. A MÉK-től kapott áruk minőségére sokat panaszkodnak a bolt eladói, még többet a vásárlók. Pontatlanságával, a kései szállítással sok bonyodalmat okoz a MÉK. A gondokon a két üzlet, a termelőktől a naponta felvásárolt friss és választékos áruval enyhít. A pelyhesparti élelmiszeráruházban is megfelelő az ellátás. A vásárlók igényeit ott sem a MÉK-től kapott árukból elégítik ki. A MÉK legtöbbször a megrendelt árunak csupán a felét szállítja, a kapott áru felét pedig rossz minősége miatt visszaszámlázzák az átvevők. Az árubeszerzés fő forrása ott is a közvetlen felvásárlás. Ennek azonban korlátot szab, hogy a nemrég átadott áruháznak a zöldség és gyümölcs megfelelő tárolására sem hűtőkapacitása, sem raktára nincs. Mi a helyzet a város központját 11 távol enő. vagy a perem kerületi boltokban? A MÉK 90-es számú zöldségboltjában éppúgy panaszkodnak,, mint a 16-os számú pavilonban, hogy késve kapják az árut, s hogy az szinte sohasem friss. A bosszantóan rossz, szegényes-ellátás, csak egyike a bajoknak. A két elárusítóhely és a piac árai között meglepően nagy a különbség. Csak néhány példa: azt az uborkát például, amelynek a piacon 2 forint volt kilója, a MÉK eredményes öntözéses gazdálkodás folyik. Ezt legjobban a terméseredményekkel lehet illusztrálni: például a kukorica' termésátlaga 1970- től 1974-ig 42 mázsáról 81 -re, a lucernáé 38 mázsáról 94-re emelkedett. Ez a tény biztató a kiskörei vízlépcső térségében levő többi nagyüzem számára is, hiszen ők később kapcsolódnak be az öntözéses rendszerbe. A kisújszállási Tisza II. Tsz azonban modellként szolgál az egész Alföld öntözési fejlesztéséhez. S hogy jó modellnek bizonyultak a tsz gazdái, ezt a kisújszállási Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésé is megállapította. Az eredményes öntözéses gazdálkodást elemezve elhangzott a vb-ülésen, hogy az öntözési program alapjaiban megvalósult. A szántóterület 59 százalékát műszakilag berendezték az öntözésre. Felszín alatti nyomócsöves öntözést folytatnak 1571 hektáron — míg a felszíni . öntözésre 2414 hektár van berendezve. Esőztető módszerrel 700 hektáron öntözik a növényeket, 35 hektárra pedig felszín alatti csövek juttatják el a vizet. A nyomócsöves öntözőtelep a Tisza II. Tsz legboltjaiban fonnyadtan 4 forintért adták; a paprika darabját a piacon 1 forintért, a MÉK pavilonban 2 forintért árulták. Az ÁFÉSZ 32-es számú zöldségboltjában sem kényeztetik el a vásárlókat. Néhány zöldségféléből tűrhető az ellátás. Ez annak köszönhető, hogy a zöldségbolt felvásárlási szerződést kötött nyolc termelővel, akik szállítják kétnaponként a frissen szedett zöldárut. A „központi” ellátásból származó áru itt is csapnivaló. Diónyi burgonyák, fonnyadt paprikák, a polcon egy kosár őszibarack, ami egy nap alatt „szakállat eresztett”, vagyis megpenészedett. A Kisker 167-es számú élelmiszerboltja a Néphadsereg út végén van, a MÉK központjától 3 kilométerre. A vásárlók itt nem panaszkodhatnak sem az árakra, sem a zöldség-gyümölcs minőségére — hiszen a boltban ilyen áru egyáltalán nincs. A boltvezető véleménye: azért nem tart zöldségárut, mert a környéken sok a házikert. A vásárlóknak más a véleményük: azért kénytelenek bemenni a piacra, mert az élelmiszer- boltban csak télen árusítanak zöldséget és gyümölcsöt. Ritkán van zöldáru — amikor ott jártunk éppen nem volt — a 168-as számú élelmiszerboltban, pedig a környéken lakó háziasszonyoktól ott sincs két lépésre a piac. A boltvezető nem mer rendelni árut, egyrészt mert úgy sem kap, másrészt, mert nem biztos, hogy elfogy. A vásárlók: ..amikor a bolt ban azt mondják, hogy a burgonya elfogyott, gyümölcs nem is volt; mii tehetünk, kénytelenek vagyunk begyalogolni a piacra. Ez. a helyzet Jászberényben a hét öt napján, amikor kihalt a piac. Amikor a háziasszonyok a boltokban vásárolják vagy vásárolnák — a burgonyát, a káposztát, a paprikát, vágj’ a gyümölcsöt. — ülés — értékesebb földjeire juttatta el már a vizet, így lehetővé vált a magas termelési értékű növények termesztése, másrészt viszont az öntöző- telep magas költsége rákény- szerítette a tsz-t a lehetőségek maximális kihasználására. Ezért gyökeresen változtatni kellett az eddigi vetés- szerkezeten. Előtérbe került a kukorica, a lucerna, a szója és cukorrépa termesztése. A kisújszállási Tisza II. Tsz szakemberei öntöző berendezéseket is gyártanak. Mindennek eredménye a növénytermesztés megbízható magas színvonala. Éz azonban feltételezi egyéb ágazatok fejlesztését is. így például a jó kukoricatermésre számítva fejlesztették a nagyobb abrakigényes sertés- ágazatot, a lucernatermesztés kiváló eredményei pedig a szarvasmarha és a juh tenyésztését alapozták meg. A végrehajtó bizottság felhívta a közös gazdaság figyelmét arra is, hogy az öntözés nemcsak a termés- eredményeket, hanem a költségeket is jelentősen megnövelte. Ezért javasolta, hogy a jövőben a gazdasági vezetők a terméseredmények kisebb mérvű emelése mellett csökkentsék a termelésre fordított költségeket. Baráiság Fesztivál Mint korábban már hírül adtuk, a KISZ Központi Bizottsága az idén rendezi meg először a Magyar és Szovjet Ifjúság Barátság ..Fesztiválját. Az augusztus 8-tól 16-ig tartó rendezvényre mintegy 900 szovjet fiatál érkezik hazánkba. Háromnapos budapesti program után a vendégek 30—40-es csoportokban a testvérmegyékbe utaznak, Megyénk KISZ-esei 32 észt komszomolistát látnak vendégül augusztus 11-től 14-ig. Háromnapos itt tartózkodás során az észt fiatalok megismerkednek a megye életével, Szolnok fejlődésével. Közös nagygyűlésen vesznek részt Martfű, Tisza- földvár, Rákóczifalva fiataljaival, ellátogatnak a szolnoki Járműjavítóba, a martfűi Tisza Cipőgyárba, s baráti találkozó keretében közös kulturális műsort rendeznek a szolnoki fiatalokkal. Több széndioxid Űi kutak Répcelakon Felújítják a régi széndioxid kutakat és újakat is fúrnak. Ritka és értékes természeti kincsünk a rép- celaki gáz — a széndioxid. A gyár környékén telepített széndioxidkutak mélyek. Általában kétezer méter méljr- ről jön fel a gáz, amelyet azután tisztítani kell, hogy használhatóvá tegyék. A répcelaki gyár jelenleg már 99,99 százalékos tiszta gázt állít elő. Az elmúlt * évek során jócskán kikezdte a szánmonoxid a béléscsöveket ezért ezeket cserélni kell. E munkát az OKGT dunántúli kutató és feltáró üzeme végzi. Elsőként a 24-es számú kút béléscsöveit cserélték ki. A mintegy kétezer méter mély kút 1400 méter hosszú csőszakaszat újították fel. A kutak csőrendszerét folyamatosan cserélik ki, ezenkívül új széndioxid termelő kutakat is fúrnak, kettőt Mihályiban es négyet Répcelakon. Az első új kút fúrásánál jelenleg már több mint 1200 méternél tartanak. A lakosság jövedelme 1970-ben 155,1 milliárd, 1974- ben 221,5 milliárd forint volt. A növekvő bevétel fokozatosan átalakítja a fogyasztás szerkezetét. S mivel a fogyasztás az életmód része, ahogy utóbbi, úgy előbbi is folytonosan változik. Életünk kiteljesedéséhez szükségszerű alap a növekvő anyagi jólét. Ez azonban korántsem igazolja azokat, akik körültáncolják a presztizsfo- gyasztás bálványait, s ellentmond azoknak is, akik a szegénység szépségét prédikálják. Ugyanis: nemcsak anyagi, pénzzel megváltható javakat fogyasztunk. A puszta anyagiak senkit nem tesznek többé, értékesebb emberré. örvendetes például, hogy pénzben ugyan többet, de összes kiadásainkat nézve, arányaiban kevesebbet költünk élelmiszerekre, dohányárura, italra, mint öt, s még inkább tíz esztendeje. A munkás, alkalmazotti háztartásokban 197Ö-ben havi 599 forint ilyen kiadás jutott átlagosan egy főre, 1974- ben 722, ám ez a summa az összkiadás 37,9 százalékát tette ki csupán, míg előbbi még 41,8 százalékra rúgott. Ebből azonban hiba lenne arra következtetni, hogy minden rendben van élelmiszerfogyasztásunk körül. A szokás hatalma Belenyugodhatunk abba, hogy miközben változatlan mennyiségű zsiradékot juttat szervezetébe a munkás és alkalmazotti család tagja, öt esztendő alatt pusztán 11 dekával növelte zöldségfo- gvasztását? Gyümölcsből pedig kevesebbet eszik, mint fél évtizeddel ezelőtt...! A paraszti háztartásokban A munkanapot a legtöbb helyen 8 órában mérik. Hivatalokban általában reggel 8-kor kezdődik és délután fél 5-kor ér véget. Így aztán nagyon gyakran előfordul, hogy a dolgozók nem tudják elintézni az ügyes-bajos dolgaikat. S ha nem tűr halasztást, egy nap szabadságot, vagy engedélj't kérnek „hadd menjek el öt percre”, s aztán az öt percből egy óra, esetleg kettő lesz. Mindez munkaidő alatt. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál, úgy tűnik, megtalálták a megoldást. Kísérletképpen úgynevezett rugalmas munkaidőrendszert vezettek be a 3. számú irodaházban dolgozóknak. Az ú.i kezdeményezés szerint délelőtt 9 óráig nem kötelező bemenni a hivatalba. délután 3 órától bárki elmehet, — ha máskor ezt az időt bepótolja. A hagyományos munkarendszerben előbbiekkel megegyező a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ott emelkedett az elfogyasztott zsiradékok mennyisége. Azaz fogyasztási szokásainkat sok mindenben uralma alatt tartja még a hagyomány. Miközben tetemesen gyarapodtak a jövedelmek, a ruházkodásra költött összeg, egy főre számítva a munkás, alkalmazotti háztartásokban, öt esztendő alatt mindössze 56 forinttal emelkedett. Az állam sokféle módon és eszközzel tudatosan befolyásolja a fogyasztási szerkezetet. Ám ettől még az egyén nem biztos, hogy arra költi forintjait, amire kívánatos, helyes lenne. Hiszen kedvező, hogy ma hazánkban egy lakos annyi húst fogyaszt, mint egy holland, s jóval többet, mint egy olasz — a hazai húsfogyasztás 1974-ben 66,4 kg volt, kétszer annyi, mint az 1934—1938 közötti évek átlaga —, de annak korántsem örvendhetünk, hogy az alkohol-fogyasztásban nemzetközi élvonalban állunk. Nem egyértelmű a hatás Bár még mindig a kelleténél több kalóriát veszünk magunkhoz, már növekszik az egészségesebb élelmiszerek aránya táplálkozásunkban, s emelkedik a tartós fogyasztási cikkekre, lakásfelszerelésre kiadott forintok részesedése. Természetes, hogy az állam — az össztársadalmi érdekek képviseletében — bizonyos területeken beleavatkozik a fogyasztásba, preferenciákat alkalmaz, ösztönöz, illetve visszatart azzal, hogy valamit „oltrsón”, mást pedig „drágán” hoznak forgalomba. előírt óraszám ugyanis nem változik. A „napot” már reggel 7-kor elkezdhéti bárki, s ha úgy tetszik, fél hatig dolgozhat. Szombaton ez úgy módosul, hogy a munkakezdés időpontja lehet 7 óra, a befejezésé pedig délután 2 óra. A kötelező munkaidő — az mindenki számára érvényes — teljes munkanapon délelőtt 9-től délután 3-ig. Szombaton pedig 9-től 12-ig tart. A naponkénti plusz két órát mindenki életritmusának, alkalmankénti ügyeinek megfelelően használhatja fel és egy későbbi időpontban dolgozhatja le. Lényeg, hogy kéthetenként az előirt munkaóraszám meglegyen. Tehát megszűnik a reggeli rohanás, az anyukák nyugodtan öltöztethetik a kicsiket, bőven jut idő a munka előtt — vagy után — ügyintézésre, Nem kétséges, hogy a hivatalban dolgozókMiért a két jelzőnél a macskakörmök? Azért, mert e természetes állami befolyásolásnak eredményei viszonylagosak, nem mindenkor sikerül az ésszerűség, célszerűség, és a gazdaságosság egységét megteremteni. Elég itt arra utalni, hogy a fogyasztásban nagy szerepet játszó társadalmi juttatásoknak sem egyértelmű a hatása, akár az ártámogatásokat, akár az üzemi étkezési hozzájárulást nézzük. Fogyaszthatnánk okosabban Jóval többet fogyasztunk, mint öt, vagy tíz esztendeje, ám a mennyiségi növekedésnél lassabban változnak a minőségi jellemzők. Azaz fogyaszthatnánk olcsóbban is, ha a tudati igazodás meggyorsulna. Túljutottunk azon, hogy pusztán alapvető szükségleteinket elégíthessük ki, s némi bizonytalankodás után az állami intézkedések mind tudatosabban befolyásolják a fogyasztást, annak szerkeze- tét. A párt XI. kongresszusa nemcsak azt mondta ki, hogy az ötödik ötéves tervben az egy főre számított reáljövedelem 23—25 százalékkal emelkedjék, hanem azt is, hogy termelés és fogyasztás kölcsönhatását észszerűbben kell érvényesíteni. Továbbra sem válik mellékessé, mit, mennyit fogyasztunk, de most már velük azonos sorba kerül az, hogy hogyan? A szocialista életmód formálódását is meggyorsítja az a társadalmi méretű válasz, melyet a következő évtizedekben e hogyanra a gyakorlatban adunk. M. O. nak számtalan előnnyel jár ez a munkarendszer. De változik-e valamit a régi „jelenléti igazolás”? Igen — egyszerűsödik. A munkacsoportok kollektiven felelősek a munkaidő betartásáért, s ha valaki visszaélne a kedvezménnyel, a kis közösség fél évig nem dolgozhat a rugalmas munkaidőben. Az ú.i kezdeményezés legfőbb erénye tehát, hogy lehetőséget ad a munkaidő jobb kihasználására. Megszűnik a felesleges mászkálta, mindenki szabadon intézheti ügyes-bajos dolgait a bevásárlástól kezdve az orvosi vizsgálatig, de reggel 9 órától délután 3-ig, ahogy itt mondják: munka van. A rugalmas munkaidő ötletét Szolnok megyében a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál alkalmazzák először. el Amikor kihalt a piac Jászberényben fl boltokban hiánycikk a friss zöldség, a friss gyümölcs GSÜespszőIstiils cs EraS^sairssisj Rugalmas munkaidő a B€SÖTBMÜlZB€3-nél
