Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-23 / 171. szám
1975. július 23. SZOLNOK MEGVET NÉPLAP EGY LÉPÉS ELŐRE Jautalt a művelődési otthonok munkája „A MŰVELŐDÉSI otthonok sokoldalú, gazdag, politikai ismereteket is nyújtó munkájukkal váljanak a helyi művelődés központjaivá, a társadalmi érintkezés szinterévé. Töltsenek be aktív szerepet a közművelődés más területeivel való együttműködés megvalósításában a tartalmi célok komplex hatásának érvényesítéséért. Közvetlenül is segítsék a szocialista brigádok művelődését, programok összeállításátval, vetélkedők, művészeti rendezvények szervezésével” — rögzíti a művelődési otthonok legfontosabb feladatait a megyei pártbizottság közművelődési határozata. A határozat megszületése óta lassan egy év telt el. Milyen eredményeket sikerült elérni azóta, hol tartunk a célkitűzések megvalósításában? Nézzük a statisztika adatait. A*, művelődési otthonok látogatóinak száma 1973-hoz képest százhetvenkétezerrel emelkedett, s 1974 végén meghaladta az egymillió há- . romszázhatvanezret. Az intézmények munkájának egyik fontos területe a különböző formákban történő ismeretterjesztés. Megállapítható, hogy az előadások és az akadémiák száma csök- /feent, viszont nőtt az ismeretterjesztő tanfolyamok mennyisége. A tanfolyamok tíz százalékát gyermekeknek szervezték, rhásik jelentős része pedig nőket foglalkoztató közhasznú és háziipari jellegű volt. Feltűnő, hogy a nyelytanfolyamok száma ösz- szességében igen alacsony. Az egyéb ismeretterjesztő rendezvények csoportjába tartozó formák többsége jelentősen emelkedett — 1973- hoz viszonyítva például 22,5 százalékkal több kiállítást tartottak, s egy év alatt közel húszezren vettek részt szellemi vetélkedőkön. Ez a nagyarányú fejlődés elsősorban annak a következménye, hogy tovább bővült a művelődési otthonok hatókörébe bevont szocialista brigádok száma. Az intézmények munkájában igen jelentős helyet foglal el a klubtevékenység. Jelenleg 151 klub működik a művelődési otthonokban, s ez intézményenként átlagosan két közösséget jelent. Ä klubok ötvennégy százaléka „ifjúsági”, harminc százaléka pedig „gyermek” jellegű. Sajnos, változatlanul hiányoznak a felnőtteket tömörítő klubok — 1974-ben mindössze két (!) szocialista brigádklub tevékenykedett. A művészeti csoportok száma huszonhattal növekedett, a városi művelődési otthonokban működő közösségek taglétszáma viszont jelentősen csökkent. Ez utóbbi jelenség a csoportokkal való intenzívebb törődés szükségességére figyelmeztet. A művészeti körök száma a nyolcvankilenc, tizenkettővel több mint 1973-ban. 1974-ben ötvenegy műsorral rendeztek többet az intézmények, mint egy évvel korábban, a hallgatók száma pedig közel harmincezer fővel emelkedett. A hivatásos művészek közreműködésével rendezett előadásokat átlagosan 208 néző, az amatőrökét 226 látogatta (1973- ban úgy-.nezek az adatok: 199, illetve 194 fő). Az emelkedő tendencia az amatőr művészeti csoportok munkájának színvonalasabbá váltását bizonyítja. TOVÁBB csökkent a tánc- mulatságok, és ami fájó: a gyermekfoglalkozások száma. A statisztaxai adatok bizonyítják, hogy feltétlenül növelni kell a legfiatalabb nemzedék részére szervezett programok mennyiségét. Különösen az úttörőházzal, úttörőotthonnal nem rendelkező községekben, városokban kell szorosabb kapcsolatokat kialakítani az iskolákkal a művelődési otthonok vezetőinek. Meg kell teremteni a tizennégyéves (és fiatalabb) korosztály klubszerű művelődési és szórakozási lehetőségeit. Száztizennyolc művelődési otthon munkáját összegezi a statisztika, ebből hetvenhét intézmény tanácsi, huszonkettő szakszervezeti fenntartású, a maradék tizenkilenc működtetője pedig valamilyen egyéb szerv, például termelőszövetkezet, ÁFÉSZ, KTSZ stb. A tanácsi művelődési otthonok 8, a szak- szervezetieknek 63,6, az egyéb szerv fenntartásában működő intézményeknek pedig 78,9 százaléka ideiglenesen besorolt, ami azt jelenti, hogy csak a legminimálisabb tárgyi feltételek biztosítottak. S milyen anyagi feltételek mellett dolgoztak az intézmények? A művelődési otthonoknak biztosított állami támogatás jóval szerényebb mértékben emelkedett, mint 1973-ban. Akkor 2 750 000 forint, az elmúlt évben 784 274 forint volt a növekedés. Mindez úgy következett be, hogy a városi intézmények támogatása (1,3 millió forinttal nőtt, a községieké viszont 519 755 forinttal csökkent. A tanácsi művelődési otthonok közül mindössze 24 intézmény kapott a helyi gazdasági egységektől támogatást. Tavaly a létszámfejlesztés üteme kisebb mérvű volt, mint az előző évben. (1972- höz képest 1973-ban 16 fővel emlkedett a főfoglalkozású népművelők száma az intézményekben.) A szakmai munkakörben dolgozók 33 százaléka felsőfokú, 63 százaléka középiskolai, 3 százaléka egyéb iskolai végzettséggel rendelkezik — 30,7 százalékuk szakképzett. (1973-ban 29,6 százalék). Sajnos rendkívül magas a szakképzetlenek aránya. A tárgyi, anyagi személyi feltételek meghatározóak a tartalmi munka minősége szempontjából. Ezek minimális javulása, mint látjuk, minimális színvonalemelkedést eredményezett — melynek örülhetünk ugyan, de elégedettségre nincs ok. Különösen elgondolkodtató, hogy a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült lényegesen javítani a szakképzett népművelők arányát, a fluktuáció pedig ha lehet, még tovább emelkedett. Kevés olyan intézményvezetőt találunk a megyében, akinek átadhatnánk akárcsak az ötéves törzsgárda jelvényt is. Tervszerű, folyamatos munka viszont elképzelhetetlen évente cserélődő szakemberekkel) sőt szakképzetlenekkel). Ugyancsak külön sorokat érdemel a művelődési otthonok anyagi támogatása. Tudomásul kell vennünk a tényt, hogy gyakran a tartalmi munka rovására kell gazdálkodniuk népművelőinknek. Ki tudná okát adni például, hogy miért csökkent az állami támogatás Kisújszálláson százezer, Túr- kevén pedig kettőszázötvenhétezer forinttal? Vagy hogyan lehetséges az, hogy míg a jászberényi járásban öt- százharmincezer forinttal segítik az egyéb szervek a közművelődést, addig ez az összeg a kunszentmártoni járásban mindössze pártízezer forint? Ilyen különbséget nem magyaráz a járások eltérő gazdasági szerkezete sem... 1974-ben — 1973-hoz hasonlóan — két új intézmény létesül. Mindez csepp, a tengerben. A művelődési otthonok túlnyomó része bizony elavult, korszerűtlen. Sajnos, az újonnan épülőkkel sem lehetünk mindenütt elégedettek. Kirívó példaként a két- pói klubkönyvtárat említhetnénk, melynek van négy bejárata — viszont nincs egyetlen klubszobája sem... Változatlanul nehezen lehet 'jó típusterveket találni, de ennél is nagyobb gond a szakköri szobák és a klubok ízléses, célirányos berendezése. Még akkor is, ha van rá pénz. GONDOKKAL, probléímákkal küszködik közművelődésünk, a perspektíva mégis biztató. Az 1974 márciusi párthatározat nyomán jelentősen megváltozott a társadalmi szemlélet, nőtt a közművelődés rangja, megbecsülése. A megkezdett úton kell járnunk tovább — ám az eddiginél következetesebben, céltudatosabban, az anyagi és szellemi erők hatékonyabb, koncentrálásával. Csak így valósítható meg az a célkitűzés, melyet így fogalmazott meg pártunk XI. kongresszusa: „érjük el, hogy mind többen folyamatosan művelődjenek, részt vegyenek általános és szakmai oktatásban, továbbképzésben, önképzésben.” Hérész Dezső Gyulai nyár A gyulai várszínház idei második premierjén nagy sikerrel mutatta be Görgey Gábor Törököt fogtunk című darabját. A tragikus komédia a tizenhatodik Században, valahol Magyarországon játszódik — egy végvárban. Félreeső vár ez, olyannyira, hogy az ellenség, a török, figyelemre se méltatja, eszébe se jut megostromolni és elfoglalni. A királyi biztos, aki a végváriak zsoldját hozza Bécsből, kihasználja ezt a helyzetet: haditeljesítmény hiányában nem hajlandó zsoldot fizetni a várkapitánynak és legényeinek. Ha valami eredményt mutatnának — hajtogatja — török fejeket például, amivel ő Bécsben elszámolhatna, akkor máris folyósíthatná a járandóságukat, de a lézengő semmittevésért egy vasat sem ad nekik. Mindaddig, míg az élelmes várispán ragyogó megoldást agyai ki... A darabot Sándor János rendezte sok ötlettel, míg a főbb szerepeket Cserhalmi György, Pécsi Ildikó, Körmendi János, Körtvélyessy Zsolt, Kertész Péter, Bordán Irén, Horváth Gyula és Csikós Gábor alakítja. (Képünkön a várkapitány Cserhalmi György és Bordán Irén) Fotó: N. Zs. Rékasi úttörők Szilvásváradon Fotó: Nagy Zsolt Számháborúság — Csalással győztetek! — Hogyisne! Ügyetlenek vagytok, és kész... A vita valószínűleg jövő ilyenkorig tart, ugyanis a zagyvarékasi fiúk sehogy- sem tudnak belenyugodni a lányoktól elszenvedett vereségbe. S hogy miben maradtak alul a srácok? Egy öldöklő, többórás számcsatában. pontosabban kettőben. Ez úgy történt, hogy óvás miatt megismételték a háborút — bár ne tették volna! A másodikat még nagyobb fölénnyel nyerték a lányok... Aki most azt hiszi, hogy szomorú fiúcsapattal találkoztunk a szilvásváradi úttörőtáborban, annak álljon itt a hatodikos Szabó Laci „nyilatkozata”: — Soha életemben nem éreztem még ilyen jól magam! Voltunk gyalogtúrán a Szalajkában, kirándultunk vonattal Egerbe, autóbusszal Miskolcra, Kazincbarcikára, s persze rengeteget játszot- tun. Tollaslabdában én vagyok legjobb.« Sátrak a lombkoronák alatt Folytatná, de a riválisok nem hagyják. „Még, hogy ő a legjobb...” Mi természeteden Lacinak hiszünk, hisz színjeles tanuló, s ő a tábor csúcstartója. Hiteles feljegyzések szerint valamelyik reggel nyolc bundáskenyeret és három bögre teát reggelizett. — Bundáskenyérben még engem is megelőzött — törli verítékező homlokát a szintén hatodikos Csák Béla, akit ellenségei sem csúfolhatnak soványnak. — No persze gulyásevésben és vagyok a jobb — nyugtat meg sietve, sőt azt is megmagyarázza, hogy a helyragot ne értsem félre: nem ő ül a levesben, ha-' nem ő eszi a legnagyobb adagot És a lányoknak, hogy fa-; let — a tábor? — Jól! Nagyon jólltt — kiáltják kórusban. — Mi volt a legjobb? — Az éjszakai őrség. — A meggyszósz. — Az egri strand™ Sportszerűek, a számháborút nem említik. — Tavaly és tavalyelőtt Dömösön, illetve Mátranová- kon táboroztunk, most itt Szilvásváradon, a Tófalusi völgyben — tereli végre szabályos mederbe a beszélgetést Budai Józsefné, a 28Q4 számú Fekete Lajos úttörőcsapat táborparancsnoka. __ K étszer két hetet töltünk el — először a hetedikesekkel és a nyolcadikosokkal, most pedig az apróbbakkal. Azt hiszem jól sikerült a tábor, ^olyannyira, hogy már a jövő évit tervezzük. A Balatonra készülünk, de pszt* ez még titok.« — Hurrá!!! H, D. Zrínyire emlékeznek Szigetváron Színháznapok Jászberényben A Jászság „fővárosában", Jászberényben megszüntették a közművelődés idény jellegét, a nyáron is sokoldalú programot biztosítanak a tanulni, szórakozni vágyóknak. A közelmúltban zárult a tudományos és kulturális hónap, amelynek művészi és szakmai programján mintegy 29 ezer érdeklődő vett részt. Megnyílt Székely Mihály kétszeres Kossuth-díjas kiváló művéáz,* a város szülöttének és díszpolgárának állandó emlékkiállítása, valamint az észt kisgrafika és ex libris tárlat Állandó kiállítás mutatja be a város világhírű nagyüzemének, a Hűtőgépgyárnak történetét is. A nyár második felétől kezdődően az Állami Déryné Színház 15 színháznapot rendez a városban. Önálló esten mutatkozik be új műsorával a Jászsági Népi Együttes. A városban működő ifjúsági klubok bekapcsolódtak az országos módszervásár pályázatba. A művelődési központ klubjában megrendezik a szocialista brigádok városi Ki mit tud? vetélkedőjét. A járási fotópályázatra beérkezett, a 30 év fejlődését dokumentáló képanyagból júliusban kiállítást rendeztek. Nagy érdeklődésre tartott számot az ifjúsági klubok játékos, zenés klubnapja. A könnyűzene kedvelői részére három beat hangversenyből álló sorozatot indítottak, amelyen lengyel vendégegyüttes is részt vett. A Déryné művelődési központ szakkörei is egész nyáron várják a látogatókat Szigetváron emlékünnepséget rendeznek szeptember 7-én az 1566-os hősi várvédelem évfordulója alkalmából. A reformkor óta — csaknem másfél évszázada — Zrínyi Miklós és vitézei emlékének szentelik ezt a napot a történelmi múltú dunántúli városkában. Az ünnep előestéjén a II. Szulejmán szultán dzsámiban a szczecini tanárképző főiskola vendégkórusa ad hangversenyt (Tudósítónktól) Fennállásának második évtizedébe lépett a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek művelődési házának csillagászati szakköre. A város jelenleg egyetlen kozmoszt kutató természettudományos bázisát nemcsak az üzem dolgozói és azok gyermekei, hanem más üzemek érdeklődő munkásod, iskolák tanulói is rendszeresen látogatják. Az élő természettudományos foglalkozásokon a legkorszerűbb amatőr műszerekkel, távcsövekkel kutatják az égbolt titkait A csillagok változásairól, a Holdról készített megfigyeléseikről már a nemzetközi gyűjtőközpontba is továbbítottak tudományos értékű feljegyzéseket. A Szojuz—Apollo történelmi jelentőségű kozmikus űrrandevú új ösztönzést adott A vár kazamatájában bemutatják a Szigetváron élő Zágon Gyula képzőművész fából faragott történelmi arcképsorozatát. A könyvtárépületben nemzetközi tanácskozást rendez a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a Zrínyi-kutatás legújabb eredményeirőL A várparkban rendezik meg az úttörők látványos honvédelmi hangversenyét és szemléjét. a vegyiművek „amatőr kutatóinak”. Három szocialista brigád társadalmi segítségével — amelyek szocialista szerződésben állnak a szakkörrel — új csillagdát építenek. A kivitelezés már folyik, augusztustól a forgatható kupolás toronyból végezhetik majd a távcsöves bemutatókat. A TIT égisze alatt egy másik városi csillagászati megfigyelő állomás létesítését is tervbe vették Szolnokon. Az új MÁV személypályaudvar előtt épülő 24 emeletes toronyház legfelső szintjén természettudományos stúdiót, teraszán pedig távcsöves megfigyelő állomást helyeznek el. Ezzel együtt már ‘Két ideális környezetben levő, magas fokon műszerezett megfigyelő állomásokról követhetik az égbolt • eseményeit Szolnok amatőr csillagászai. Üj csillagdák épülnek Szolnokon Volt egyszer két háború-.
