Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-18 / 167. szám
1975. július 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nevelés és hadtudomány Jegyzetek a nyári akadémiáról * Elnök, felderítő, mnzeumigazgató Észt pionírok között a szolnoki úttörőházban A tallinni gyerekek dallal viszonozták vendéglátóik kedvességét A TIT HADTUDOMÁNYI választmányának két évvel ezelőtti ülésén került szóba, hogy létre kellene hozni nevelési nyári hadtudományi akadémiát. Az elképzelésből — mint. azt a közelmúltban hírül adtuk — valóság lett. Szolnokon szervezték meg az akadémiát, s ezután kétévenként rendszeresen ott is tartják meg. A szervező munkában részt vállalt az Országos Pedagógiai Intézet is. Eredetileg középiskolai honvédelmi felelősöknek szánták a nyári akadémiát, de a végén a kör kitágult: általános iskolai, főiskolai honvédelmi felelősök, TIT hadtudományi titkárok is részt vettek rajta. A hallgatók ideológiai, katonapolitikai, neveléselméleti és szak-' mai — módszertani továbbképzését biztosította az akadémia. Napirendjén szerepeltek a hazafias, a honvédelmi, az internacionalista nevelés tartalmi és módszertani kérdései, a békés egymás mellett élés ideológiai, és a katonapolitikával összefüggő kérdései, valamint az integráció gazdasági és katonapolitikai összefüggései. A hallgatók az elmélet mellett sok, eddig ismeretlen szakmai fogást is elsajátítottak. Jól képzett szakemberek foglalkoztak velük. Az előadók között több tábornok, illetve magasabb rendfokozatú katonatiszt volt. A felvetődő kérdésekre Stock János vezérőrnagy, Kiss Lajos vezérőrnagy, Brassói Tivadar vezérőrnagy és több vezető — Mi lesz abból!? Csajkaebéd. Nincs szükségünk rá! — vélekedett a tagság nagyrésze. amikor elterjedt a hír, hogy a tsz. üzemi konyhát épít. Felépült, de eleinte százan se fizettek elő ebédre. Aztán valahogy megbarátkoztak vele-.. Bebizonyosodott, hogy a tsz szakácsnői sem főznek rosszabbat, mint ami a családi tűzhelyen készül. A menü változatos, nem túl fűszeres- megfelelő a tiszasasiak szájaízének. Az sem mindegy, hogy délben kap-e a gyomor főttételt, vagy csak este, munka után... Olcsó is, a nyugdíjasok öt Wásottképü fiú megy * az utcán egy nagyobbacska leánnyal. Kéz a kézben. Egyszercsak szembe jön egy másik kisfiú. — Subidubiduuu.. — üvölt boldogan a vásottképű. — Helló, Frédi — pipegi amaz. — Bénikém, ez itt a nénikém! — mutatja be a leányt a vásott, majd nevetve elszalad a megsejtett pofonok elől. Amaz (Béni) vele. Pipevirág kobakú, félmeztelen lurkók ülnek körül egy fiatal apát. Az éppen valami történetet rögtönöz nekik. Széles gesztusokkal illusztrál minden szót. „Az asztalon pöffeszkedett a borosüveg, gebeszkedett érte egy kislány, fején papírsüveg.” — Nini, Anna inna! — árulkodott öccse, hogy a homokvárnál szerzett haragját kitöltse. beosztású katonatiszt válaszolt, — a kérdés jellegétől függően. Az előadók hasznos módszereket ismertetve hangsúlyozták; mindez a pedagógusok segítését és nem a helyettesítését jelenti. Az iskolai honvédelmi felelősök rá is szorulnak erre a segítségre, főleg a nevelői pálya elnőiesedése miatt. Nincs aki megfelelően ösz- szenhangolja a sokrétű nevelési tevékenységet. Ezért vetődött fel, hogy két év múlva a hadtudományi nyári akadémiát iskolai igazgatók és tanfelügyelők számára szervezik. A mostani rendezvénysorozaton Budapestről, Miskolcról és más helyekről részt vettek olyanok is, akik maguk fizették a költségeket. Ezért elgondolkoztató, hogy a Szolnok megyei nevelők még az „ingyenkeretet” sem használták ki. Pedig számukra — főleg a szolnokiak számára — igen kedvező lehetőség adódott ismereteik gyarapítására, legalább ■ néhány előadás meghallgatására. A NYÁRI AKADÉMIA megrendezéséhez dicséretes segítséget nyújtottak a házigazdák: a helyőrségi klub, a Kilián Repülő Műszaki Főiskola, az MHSZ helyi vezetői, a TIT szolnoki hadtudományi szakosztálya. Bizonyságot adtak arról, hogy készségesen segítik a pedagógusokat a nevelőmunka e fontos területén. :-r ■ — S. b. —■ forintért, a tsz-tagok 6.50- ért, a „kívülállók” 10.50-ért étkezhetnek. A tiszasasi Rákóczi Tsz. dolgozói éppúgy terített asztalnál fogyasztják el az ebédet, mint bármely ipari üzem munkásai- A termelőszövetkezet autóbusza délben indul a határban dolgozó emberekért, beszállítja őket az étkezdébe, majd vissza a földekre. Alig két év telt el azóta, hogy elkészült az első tál étel a tsz. konyháján, s ha ma már több mint háromszázan veszik igénybe Tisza- sason az üzemi ebédet. Itt a nyár, subidubidmi...! — Inna? Nana, Anna! — mordult apja, aki alig szólt három napja.” A fiatal' apuka láthatóan nagyon élvezte a gyerekek ámulatát, arcukon a gyönyört a rímek hallatán. Folytatta, hangját el-elváltoztatva aszerint, hogy éppen kit alakított. — „Mennyi játékos nyelvi ötlet, mennyi báj! — olvado- zott az anya fiát nézve, és lányára rászólt: — Mész le! — Báj? Baj! — csapott az asztalra a papa. — Papa ... papardon ... — rémült meg a fiúgyerek. Csak a papír kell? A fiatalok mit sem Sejtve elhatározták, hogy összeházasodnak. A szülök beleegyezésüket adták, kitűzték az esküvő napját. Szóval semmi sem állhatott az ifjú pár boldogságának útjába — végül még a családtervezési, család- és nővédelmi tanácsadás sem. A menyasz- szony és a vőlegény ugyanis, a tengernyi tennivaló közül rögtön ezt választotta ki elsőnek. Érdeklődtek a legilletékesebbnél, a szolnoki városi tanács anyakönyvi hivatalánál. Így indultak el munkájuk végeztével egy szürke hétköznapon fél ötkor a megadott helyekre. A Hősök terén az SZTK rendelőintézetben, a Vosztok- úti lakótelep, és a cukorgyár körzeti rendelőjében elutasították őket: „.Itt nem foglalkozunk tanácsadással.” Lám-lám a házasélet útjai és a tanácsadás helyei úgy látszik, ki- fürkészhetetlenek. Maradt azonban még egy dm, a megyei kórház szülészeti osztálya. A portás készségesen elmondta, hogy elbeszélgetés délután fél háromtól négy óráig van szombat és vasárnap kivételével. De hozzátette, hogy ha már elkéstek, érdeklődjenek a Móra Ferenc úti rendelőben. Az ifjú pár a megpróbáltatásoktól kipirult arccal keringett a Móra Ferenc úti pirostéglás épület körül. Ugyanis kiírást sehol sem találtak. Végül merész elhatározással fölmentek az emeletre, ahol az egyik szobában közölték: „Igen, itt kaphatnak tanácsokat.” De még mielőtt fellélegezhettek volna, hozzáfűzték: „Kedden és pénteken kettő órától négyig.” Másnap engedélyt kértek a munkahelyen a főnöktől — mivel szombaton sehol sem fogadták őket — és elindultak a megyei kórház szülészeti osztályára. A portás készségesen útbaigazította őket: „Csak üljenek le az ambulancia feliratú ajtó előtf, majd kijön valaki.” Ki is jött egy óra múlva, de nem onnan. Hőseink ekkor már nem voltak egyedül, még három pár izgult mellettük. Valaki összeszedte a személyi igazolványokat, beadta őket egy ajtón és el is tűnt. A fiatalok már kívülről tudták a falra függesztett plakátok szövegét, amikor kijött „Valaki II.” Kiosztotta a személyi igazolványokat, és az igazolásokat. A menyasszonyok és a vőlegények izgatottan vették át a papírokat — hisz ezután következik a... Nem következett semmi. „Valaki II.” lakónikus rövidséggel közölte: „El lehet menni.” A nyolc fiatal megdöbbenve egymásra nézett. Hát csak ennyire fontos a tanácsadás? — Én most már a rendőrségre megyek! — toppant be a szomszéd néni. — A kölyök az én holmimat a magukénak nézi! — Roppant fogékony a gyerek — nézett meghatódva fiára az anyja ...” És ekkor tört ki a haddelhadd, mivel az ifjú férj hitvese hallgatta a történet végét, s gyermekét imádó anya szerepében magára ismert. Nem mondott semmi szépet: szétrebbentette a népet. — Hurrá, focizunk — rohant a siserehad a labda után. — Reszkessetek ablakok! — Itt a nyár, subidubiduuu ... ! S a kis barna kölkök cseleztek, elestek, futottak, ugrottak ... Egy bérház mögötti udvaron, izzasztóan víg napon, történt mindez Kisújszálláson. Folytatása következik egész nyáron. — körmendi — A múzeumigazgató kék szemű, szőke 14 éves, és éppen most adott egy puszit egy fekete kislánynak. Mindkettőjükön fehér ing, sötét szoknya és vörös nyakkendő. Az igazgató huszonöt másik észt úttörővel együtt érkezett Szolnokra Gálja Komarová- nak hívják. Éppen „sódert” játszanak, amikor megszólítom. — Gálja, több " mint egy hete vagy Szolnokon. Mi tetszett legjobban? — Ök — mutat a szaladgáló gyermekekre- A magyar úttörőkkel nagyon gyorsan megbarátkoztunk. Gálja az egyik tallinni iskola házi múzeumának igazgatója. Igen, idézőiéi nélkül, ő teljes felelősséggel tartozik a múzeum értékeiért és munkájáért. Az úttörőházi találkozón is szakértő szemmel nézte a kiállított anyagokat. Az észt úttörők július 9- én érkeztek, és két hetet töltenek Szolnokon. Vezetőjük, Helle Pikker a Komszomol KB iskolai felelőse. — Azt hiszem, mondja — nem is kell beszélnünk arról, milyen jól érezzük magunkat. NaKirobbanó siker az ifjúsági parkban A Noclav és az Anonymus együttes kicsit vérszegény, hétvégi játéka után, szerdán ismét megtelt a szolnoki ifjúsági park. Mintha a város éi a környék lakói, a tiszali- g ti táborozok megérezték volna, hogy ezen az estén igazi zenei élményben lesz részük. A fővárosi Sprint együttes valóban kirobbanó sikert aratott. Sem tavaly, sem idén nem járt még ölj m együttes a megyeszékhelyen, amelyik ennyire lázba hozta volna a közönséget. S amire hosszú évek óta nem volt példa, a mintegy 600 fiatal együtt énekelt, tapsolt a zenekarral. Az ízig- vérig rock-zenét játszó Sprintet többször is szívesen látnánk a városban. A parkban szombaton a szolnoki Integrál, vasárnap pedig a Sztár együttes játszik. A Duna mentén Újra nyitnak a kempingek Csaknem kéthetes kényszerszünet után, tegnap ismét megnyílt a leányfalui kemping, amelybe csütörtökön 280-an költöztek be. A Dunakanyar másik két táborát, a papszigetit és a nagymarosit azonban még takarítják. Az árvíz ezeken a helyeken sem okozott jelentősebb anyagi kárt. A kempingek helyreállítását gyors ütemben végzik, s így a papszigeti már szombaton, a nagymarosi pedig a jövő hét elején nyitja meg kapuját. gyón jól megértjük egymást a magyar gyermekekkel. Az úttörőház változatos programot állított össze a vendégeknek. A megye általános iskolás kulturcsoport- jai vidám, kedves műsort adtak- A tallinniak sem maradtak adósok. Az egyik kislány ingén három csillag — — Mit jelent ez? — Csapatelnök vagyok — válaszolja Marika Grucskov, aki már három éve látja el ezt a funkciót. — Hogyan telik el egy napod? — Reggel 8-től háromig gondoskodnak állandó és változatos időtöltésről. Suli. Aztán általában valamilyen rendezvény van. Este hat órától tanulok, és minden nap járok kosárlabda edzésre is. — Nem sok ez egy kicsit? — Nem, dehogy én szeretek együtt lenni a többieK- kel. Aivar Tilk a legkisebb közülük. ö is csapatelnök. — Nekem legjobban a papírgyár tetszett, —mondja — Mérnök szeretnék lenni. A két címbeli szó nem véletlenül került egymás mellé. Eredetükről és használati értékükről két olvasónk is érdeklődött. Az eszkába szóalakról egy fiatal levélírónk azt kérdezte, „van-e valami nyelvészeti alapja” Koszto- »lányi „csacsi rímei” között olvasható alábbi találós kérdésnek: „Mi van a deszkába? — Eszkába...” Levélírónk úgy gondolja, hogy az eszkába elvonás a deszkába szóalakból, s ezt az etimológiát foglalta versbe a költő. Kosztolányi találós kérdésének nincs komoly „nyelvészeti” alapja, de van valóságalapja, mert a deszkában lehet eszkába. A magyar nyelvben már régen szerephez jutott eszkába szónak a jelentése ugyanis széles, laposfejű vasszeg, vaskapocs. Mint szakszó a hajóépítők nyelvhasználatában a fából készült hajók, ladikok egyes részeinek összekapcsolására szolgáló vaskapcsot nevezte meg. Valójában jövevényszó, s a szláv nyelvből került a magyar nyelvbe. Az 1300-as években hangalakja még: szkába. Mivel a magyar nyelv nem kedveli a szóele- ji mássalhangzótorlódást, meg is szüntette ezt. Ezért az 1400-as évektől kezdve már az iszkába, eszkába szóalakokat olvashatjuk forrásainkban. Csoportnyelvi és tájnyelvi szóként nagyobb szócsalád is alakult szavunk körül. A legismerteb— Mit láttatok eddig? Voltunk Karcagon, Mezőtúron, és Szolnok gyáraiban. Holnap lesz a legjobb, megnézzük a Hűtőgépgyárat. — Szalad vissza sódert játszani. — Én GTO felelős vagyok, felderítő — mondja egy kislány felderítőkhöz nem illő beszédességgel. — A GTO a „Munkára, harcra kész” próba rövidítése, olyan mint nálatok a Kilián próba. •— Mi az, hogy felderítő? — A legjobbak kapják ezt a címet — mondja a vezetőjük, mert a felderítő már a terem másik sarkában a túrkevei iskolásokkal beszélget. — Gálja! — fordulok újból a múzeumigazgatóhoz. — Sokat dolgozol a múzeumodban? —Hát.. • van amikor négyöt órát is naponta. — És mennyi a *fizetésed”? Elneveti magát: — Az, hogy idejöhettem. bek, az eszkábal, összeeszkábál igék köznyelvi szóvá is váltak, sőt az irodalmi nyelvbe is bekerültek. Arany János versében az iszkábál alakváltozat jutott versbeli szerephez: „Jött azután Nyúl- láb, meg a kancsi Degesz: Mindegyik iszkábál, hasadt teknőt szegez.” Az ige avaskapoccsal összefog, szegez, összeilleszt jelentésváltozatokat nevezi meg. Alkalmas az eszkábál, összeeszkábál ezeknek a rokonértelmi használati értékeknek a megnevezésére is: összeállít, fabrikál, készít, hevenyészve, nagyjából összefűz, rögtönözve, felületesen megcsinál stb. A címben idézett ábdál igét is ebbe a rokonértelmű szó- sorba vonhatjuk bele. Rab Zsuzsa Vándorcirkusz című költeményében olvashatjuk ezt a nyelvi formát: „deszkából ábdált színpadon”. A valójában latin eredetű ,ábdál igealak mint valódi táj- szó versbeli szerepét ületően ebbe a jelentéssorba illik bele: összetákol, összeállít, összeeszkábál stb. Nem vált köznyelvi szóvá, de a versben igen kifejező stíluseszköz. Akik tanulták a latin nyelvet, könnyen ráismerhetnek az ábdal, megábdál, összeábdál igealakok latin eredetijére: az illeszt, alkalmaz, hozzáfűz, fölszerel jelentésárnyalatokat megnevező apto, aptare latin szóalakokra. Dr. Bakos József Ebéd kedvezményes áron . H. J. $MExm~—7—-x 1_NYELVMPVELES Eszkába és ábdál... (?!)
