Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-18 / 167. szám

SZOLNOK MÜGYEI NÉPLAP 1975. július 18. Kézfogás a világűrben (Folytatás az 1. oldalról.) Pavel Popovics szovjet űr­hajós ismertette a dokko­lással kapcsolatos technikai tudnivalókat. Popovics ava­tott szakemberként nyilat­kozhatott ezekről a problé­mákról, hiszen személyében a világ első csoportos repü­lésének résztvevőjét üdvözöl­hették a sajtó képviselői. Pa­vel Popovics 1962-ben a Vosztok—3 fedélzetén köze­lítette meg a Vosztok—4 űr­hajó kabinjában tartózkodó Andrijan Nyikolajevet. 12 esztendővel később, 1974-ben Popovics űrberendezések összekapcsolásában is részt- vett: a Szaljut—3 űrállo­másra szállt át a Szojuz—14- es szovjet űrhajó parancsno­kaként. Popovics mindenek előtt kijelentette, hogy Leonov, Kubászov, valamint az ame­rikai legénység személyes képességeinek és űrhajós­múltjának ismeretében nem kételkedik a nemzetközi dokkolás sikerében. Ehhez a művelethez elsősorban az szükséges, hogy mivel itt minden az űrpilóták ügyes­ségén múlik, megfelelő hoz­záértéssel és a lehető legna­gyobb nyugalommal végez­zék a közvetlen megközelí­tést és a kapcsolást. Techni­kailag két követelménynek kell eleget tenni. Az egyik a két űrhajó sebességének rendkívül óvatos, fokozatos egyeztetése, hiszen a legna­gyobb veszélyforrást a rosz- szul kiszámított sebességből vagy kapkodásból eredő üt-1 közés jelenti. Nagyon fontos ezen kívül, hogy a találkozás előtt az űrhajók megfelelően helyez­kedjenek el a térben, hogy a kapcsolóberendezés aktív és passzív része azonos szög­ben közelíthesse meg egy­mást. Minthogy a Szojuz az első összekapcsolásnál pasz- szív szerepet játszik, Donald Slaytonra vár a felelősség- teljes feladat, hogy pontosan rávezesse űrhajóját a Szo­juzra. Ennek a műveletnek a megkönnyítése végett a Szojuz—19 kapcsolószerkeze­tére ráfestették a „célpontot”. Pável Popovics megjegyezte: Slaytonnak már a második világháború idején volt al­kalma bizonyítani, hogy ki­tűnő céllövő. Az Apollo amerikai űrhajó személyzete csütörtökön dél­után közép-európai idő sze­rint 15 óra 50 perckor tette meg az első intézkedéseket az amerikai és a szovjet űr­hajó közelítésére és össze­kapcsolására. Thomas Staf­ford, az Apollo parancsnoka bekapcsolta az amerikai űr­hajó hajtóművét, hogy az Apollo rátérjen a program által meghatározott szerelési pályára. Leonov és Kubászov ugyan­akkor előkészítette a szka­fandereket az egyik űrhajó­ból a másikba történő átszál­lás elvégzésére, s felkészült arra a „fordulatra” ami ah­hoz szükséges, hogy össze­kapcsolt helyzetben az Apol­lo antennáit rá lehessen irá­nyítani a Földdel kapcsolatot tartó műholdra. Ennek segít­ségével közvetítik ugyanis a Földre a két űrhajó össze­kapcsolását. Az összekapcsolást megelő­ző órában az Apollo másod­percenként 30 méteres sebes­séggel közeledett a Szojuz— 19-hez, majd fokozatosan to­vább csökkentette sebességét, egészen másodpercenkénti 3 méterig. Staffordék először azt je­lentették a Földnek, hogy szabad szemmel is látják már a Szojuzt: „még csak egy pontot látunk, amelyet nehéz megkülönböztetni a csilla­goktól”. A pont egyre fénye­sebben ragyogott, és az Apol­lo külső tévékameráján lát­ható volt, amint lassan ki­emelkedett a világűr sötét­kékjéből. A két űrberendezés — mint Valerij Kubászov, a Szojuz fedélzeti mérnöke a kapcsolást követő percekben Moszkván át közvetített koz- movízió adásban elmondta — ezután ötszáz, kétszáz, ötven méterre közelítette meg egy­mást, és pontosan 17 óra 9 perckor a Szojuz—19 kabin­jában kigyulladt a piros lámpa, amely azt jelezte, hogy a két kapcsolószerkezet először érintkezett egymás­sal. „Nagyszerű munka volt Tom” — kiáltotta angolul Alekszej Leonov, amikor a szovjet kozmonauták a lám­pajelzésből és a könnyű ütő- désből megbizonyosodtak ró­la, hogy az Apollo pontosan célhoz érkezett. Az első érintés után még négy percbe és 30 másodperc­be telt, amíg az amerikai asztronauták „egymáshoz igazították” a dokkolóberen­dezések két részét, a két üt­közőtárcsa stabilizáló szár­nyai pontosan egymásba il­leszkedtek, majd Stafford be­kapcsolta azt a mechaniz­must, amely nyolc különleges zár segítségével 20 tonnás fe­szítőerővel hermetikusan egymáshoz rögzítette az űr­hajókat. Az összekapcsolás végezté­vel a Szojuz—19 legénysége hozzákezdett az űrhajó her- metizálásának újabb ellenőr­zéséhez, amire már az átszál­lás előkészítéséhez volt szük­ség. Csütörtökön délután kö­zép-európai idő szerint 17 óra 20 perckor a szovjet és az amerikai űrhajósok meg­kezdték a felkészülést az egymás űrhajóiba történő át­kelés elvégzésére. Az átkelé­si előkészítő műveletek kö­rülbelül három órát vettek igénybe. A sikeres összekapcsolás után több mint 3 órával Stafford és Slayton átlépett a csatlakozó modulba. Mi­után megtörtént az első kéz­szorítás, az ott tartózkodó Alekszej Leonov meghívta vendégségbe Thomas Staffor- dot és Donald Slaytont. A Szojuzban tett látogatás első perceiben az űrhajók pa­rancsnokai kicserélték a Szovjetunió és az Egyesült Államok nemzeti zászlaját A két amerikai űrhajós éjfé­lig marad* a Szojuz űrhajó­ban. Leonyid Brezsnyev, a* SZKP főtitkára, majd né­hány perccel később Ford el­nök gratulált a sikeresen végrehajtott űrfeladathoz. Mindkét politikus sikeres visszatérést kívánt a közös programban résztvevő öt űr­hajósnak. fi dokkolás technikai kérdései Hosszú út vezetett idáig, nemcsak a mű­szaki megoldás kidolgozása miatt, hanem elsősorban azért, mert a programban részt­vevő két nagyhatalomnak először az embe­riség jövője iránt érzett felelősség jegyében a földi tárgyalóasztalok mellett kellett jobb megértésre jutniok. A megegyezés a két fél között már az enyhülés korszakának abban a szakaszá­ban megszületett a mostani kísérletre, ami­kor az elért eredmények alapján jogosan lehet további reményeket táplálni az elő­rehaladás irányába. Ekkor léptek sorompó­ba a műszaki szakemberek, akikre az a feladat hárult, hogy ennek az új korszakot nyitó kísérletnek a technikai alapjait ves­sék meg. Talán meglepően hangzik, hogy ehhez évek munkája kellett. Sokan vélekednek úgy, hogy mindkét fél éppen elegendően sok űrhajót indított már ahhoz, hogy le­gyen kellő tapasztalata ilyen bonyolult program teljesítéséhez is. Ez saját űrku­tatásukra vonatkozóan teljes mértékben igaz. Azonban a két'fél más-más utat járva dolgozta ki saját űrhajóin mind az emberi létfenntartás módozatait, mindpedig a kü- lön-külön felbocsátott űr-eszközök össze­kapcsolását. Ahhoz, hogy a közös találkozó létrejöhessen, át kellett hidalni ezeket a különbségeket. Ennek legfontosabb eszköze az újonnan kifejlesztett, és most a koz­mikus gyakorlatban is sikerrel vizsgázó dokkoló modul — összekapcsoló egység. Az újfajta dokkoló egység legjellegzete­sebb tulajdonságai: — Légmentes zárást, úgynevezett herma- tikus kapcsolatot létesít a két, különböző összetételű levegőt tartalmazó űrhajó kö­zött, úgy, hogy azok levegője nem kevered­het. s hogy az egyik űrhajóból a másikba történő átszállás során az űrhajósok alkal­mazkodhatnak a számukra új levegő-ösz- szetételhezfiés nyomáshoz, — A dokkoló-egység szimmetrikus, azaz egyszerre játszhat ja az aktív vagy a pasz- szív elem szerepét is. Világítsuk meg ezeket a tulajdonságokat közelebbről is. Szinte közismert, hogy az Apollo-űrha- jökban csakúgy, mint más amerikai elő­deikben mintegy egvharmad atmoszféra nyomású, igen kevés hélium-adalékot tar­talmazó, majdnem kizárólag oxigénből álló atmoszférát alkalmaznak. Ugyanakkor a szovjet űrhajókban gyakorlatilag a talaj­szinten megszokott normál összetételű — nitrogén—oxigén — atmoszférát alkalmaz­nak. Ezért egyrészt a nyomáskülönbség miatt sem lehet a két űrhajó légköre kö­zött közvetlen kapcsolatot teremteni, mert a magasabb nyomású helyen tartózkodók a hirtelen nyomáscsökkenés miatt keszon­betegséget kapnának, amely könnyen vég­ződhet halállal is. De a kétfajta légkör összetételének erősen eltérő jellege is ki­zárja az atmoszférák keveredését. Ezért a dokkológyűrű belsejében olyan zsilip-kam­rát alakítottak ki, amely lehetővé teszi a fokozatos alkalmazkodást, s ezt követően a másik kabinba történő beszállást. Az aktív-passzív szerepre egyaránt alkal­mas kivitel jelentősége pedig abban áll, hogy bármelyik űrhajó játszhatja a két szerep bármelyikét. Az űrrandevúban ugyanis passzívnak nevezik azt az űr-esz­közt, amely anélkül kapcsolódik a másik­hoz, hogy a megközelítés és az összekapcso­lás műveletében manőverezéssel, vagy más cselekvéssel — aktivitással — részt vál­lalna. Az aktív partner végzi el ezeket a műveleteket. Az eddigi űrkutatási gyakor­latban a dokkoló egységnek a passzív-, ill. az aktív résztvevőn található része nem volt egyforma, azaz nem voltak szimmet- rikusak. Az új, szimmetrikus kialakítás jelentőségét az adja meg, a dokkoló két eleme egyen­értékű. Ennek jelentőségét pedig az adja meg, hogy egy bajbajutott űrhajó legény­ségének mentése alkalmával óriási, hiszen lehetséges, hogy a segítségre szorulók cse­lekvőképtelenek. Ebben az esetben pedig a mentőűrhajóval való találkozásnak csak­is passzív részesei lehetnek. Ha dokkoló­egységük nem szimmetrikus, tegyük fel, hogy csak aktív szerepre képes, lehetetlen a megmentésük. Ez a jelentősége az új, közösen kialakított dokkolórendszernek: minden körülmények között csatlakozásra alkalmas. Reméljük, hogy az elkövetkező időszak űrkutatásában nem kell mentőexpedíciókat szervezni, hanem a csatlakozás, új eszköze és módszere arra szolgál majd. hogy egy soknemzetiségű űrlaboratórium fogadni tudja a fedélzetére munkába érkező, kü­lönböző országokból indított űrhajókat és személyzetüket Tasco Goncalves vezetésével Új kormány alakot Portugáliában Határozatok elfogadásával ért végett Brüsszelben az Európai Gazdasági Közössé­gek Tanácsának ülése, a kö­zös piaci állam- és kormány­fők kétnapos találkozója. A határozatok túlnyomórészt az EGK belső problémáival fog­lalkoznak, a kormányfők azonban nemzetközi problé­mákat illetően is állást fog­laltak. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia harmadik, csúcsszintű záró­szakaszával foglalkozó hatá­rozat szövegét mindaddig nem teszik közzé, amíg Géni­ben be nem fejeződnek a je­lenlegi megbeszélések. Aldo Moro olasz miniszterelnök, a tanácskozás elnöke azonban elmondotta: a nyilatkozatban a kilencek egyetértenek a biztonsági konferencia har­madik szakaszának július 30- án történő megnyitásával. A Portugáliával foglalkozó rövid határozat kijelenti, hogy az EGK kész megtár­gyalni a gazdasági és pénz­ügyi segély kérdését, hozzá­fűzi azonban, hogy a gazda­sági közösség „politikai és történelmi hagyományainak megfelelően csupán pl uráli s- ta jellegű demokráciát tá­mogathat”. Közel-Kelet ügyében Hétfőn összeül a Biztonsági Tanács Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára szerdán részletes jelentést tett a Biztonsági Tanácsnak a közel-keleti helyzetről. Jelentésében Waldheim an­nak a nézetének adott han­got, hdgy a Sinai-félszigeten állomásozó ENSZ-erők to­vábbi jelenléte lényeges a térség nyugalmának fenntar­tása szempontjából. Hírügynökségi jelentések szerint a BT hétfőn össze­ül, hogy megvitassa Kurt Waldheim jelentését, külö­nös tekintettel arra a pár napja hozott egyiptomi dön­tésre, amely elutasította a Sinai-félszigeten állomásozó ENSZ-erők július 24-én le­járó mandátumának meg­hosszabbítását. Az OSA hajlandó megszavazni a kubai blokád feloldását Szerdán este Lisszabonban katonák és munkások együt­tes tüntetésére került sor. A transzparenseken a prole­táregységet és a szocialista utat éltették A Portugál Demokratikus Néppárt Végrehajtó Bizott­sága tegnap a kora reggeli órákban közleményben je­lentette be, hogy miniszterei kiválnak az ideiglenes kor­mányból. A döntés azután történt, hogy a párt vezető­sége megvitatta, és nem ta­lálta kielégítőnek a Legfel­sőbb Forradalmi Tanácsnak a párt ultimátumszerű kö­veteléseire adott válaszát Mint ismeretes, a szoci­alisták már a múlt héten kivonták képviselőiket a kormányból. A demokratikus néppárt minisztereinek kiválása után a Legfelsőbb Forradalmi Ta­nács feloszlatta a koalíciós kormányt és megbízta Vas­co Goncalves miniszterelnö­köt egy új kabinet megala- i kításával. A tanács szóvivő­je ismertette a testület rend­kívüli ülése után elfogadott nyilatkozatot amely nyuga­lomra szólítja fel a portugál népet. Lisszabonban csütörtökön közleményt adtak ki a Leg­felsőbb Forradalmi Tanács üléséről, amelyen áttekintet­ték az ország belpolitikai helyzetével kapcsolatos kér­déseket A kommüniké han­goztatja, hogy a tanács át­fogóan elemezte a kialakult politikai válságot, amelyet új kormány létrehozásával kell leküzdeni. A Forradal­mi Tanács figyelembe vette, hogy a Demokratikus Nép­párt miniszterei kiváltak az ideiglenes kormányból, mi­után a tanács elé terjesztett feltételeiket nem fogadták el. A Forradalmi Tanács a közleményben felszólította a portugál népet, hogy tegyen eleget hazafias kötelezettsé­gének, biztosítsa az ország­ban a nyugodt légkört* amely hozzájárulhat a portu­gál forradalom előtt álló je­lenlegi összetett problémák rendezéséhez. Vasco Lourenco százados, a Legfelsőbb Forradalmi Ta­nács szóvivője, a közlemény ismertetése után kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy a megalakítandó új kormány — legalábbis egyelőre — nem koalíciós kabinet lesz. Egy­úttal hozzátette, hogy egye­lőre nem tervezik kizárólag katonatisztekből álló kor­mány létrehozását sem. GENF Ä IatinamerfkaJ országok rádióállomásai szerdán este vezető hírként sugározták az arról szóló jelentést, hogy az Egyesült Államok haj­landó a Kuba elleni blokád feloldására szavazni az Amerikai Államok Szerveze­tének, Costa Ricában kezdő­dött tanácskozásán. Ezt a rádióhírek szerint amerikai delegáció vezetője jelentette ki a tanácskozás megnyitó (KOMMENTÁRUNK) ülésén. A szankciók II év­vel ezelőtti meghozatala óta Washington hivatalosan most első alkalommal nyilatkozott így. A tanácskozáson képviselt 23 ország delegátusainak kö­rében élénk visszhangot kel­tett az amerikai állásfogla­lás. Sokan úgy értékelik, mint a térség realitásainak kényszerű tudomásulvételét A EBK koordinációs bi­zottsága szerdai ülésén vég­legesítette az EBK harma­dik napirendi pontjának ok­mányát, amely a humanitá­rius és egyéb természetű együttműködésről szól, vala­mint a negyedik napirendi pont szövegét, amely a kon­ferencia utáni további lépé­seket tartalmazza. Az EBK munkaszerveiben folytatód­nak az intenzív tárgyalások a még hátralevő kérdések egyeztetésének befejezésére. Kubát 1964-ben zárták ki — amerikai nyomásra. Vene­zuela vádjai alapján — az amerikai államok regionális szer­vezetéből. Az okok: a ,.,kommunista veszély, a kontinens biztonságának fenyegetése”. Egyetlen latin-amerikai ország tartotta fönn vele mindvégig a kapcsolatot: Mexikó. Az el­rendelt politikai-gazdasági vesztegzár nem hozta meg a kí­vánt eredményeket: a szocialista országok segítsége lehetővé tette a szigetország fejlődését. Az évek során a blokád megtört: 1971-ben Allende kor­mánya vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Havannával, majd őt követte Buenos Aires és Lima. Ma már tizenegy la­tin-amerikai állam állította helyre kapcsolatait Kubával a formálisan még mindig életben lévő embargó ellenére. A sors iróniája, hogy az a Venezuela, amely egykor az ürügyet szolgáltatta Kuba kizárásához, ma a kontinens antiimperia- lista harcának egyik vezetője, Kuba partnere számos olyan szervezetben, amelyből az Egyesült Államok kimaradt. Az ecuadori fővárosban, majd Washingtonban rendezett AÁSZ-konferenciákon bebizonyosodott, hogy az amerikai politika, ha már vezetőszerepét megőrizni nem képes is a szervezeten belül, de ügyrendi akadékoskodásával megbénít­hatja munkáját. A Costa Rica-i San Jóséban ezért változtat­ják meg majd a tagállamok Washington utolsó zsarolási esz­közét: a döntésekhez szükséges kétharmados többséget egy­szerű többséggé. Ez a döntés, bizonyára megkapja majd a kétharmadot... A várható kudarc láttán az amerikai diplomácia kijelen­tette: nem ragaszkodik a kubai blokád fenntartásához. Ki­csit hamarabb sokkal hatásosabb lett volna... RÓMA Rumor olasz külügymi­niszter meghívására tegnap kétnapos látogatásra Rómá­ba érkezett Meló Antunes portugál külügyminiszter. A pénteken kezdődő olasz— portugál külügyminiszteri tárgyalásokon a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a Közös Piac és Portugália kapcsolatairól lesz szó. BELFAST Két brit katona életét vesztette, további három sú­lyosan megsebesült az észak­írországi Forkhill közelében tegnap, amikor a csoport egy tejeskannában elrejtett rob­banótöltetet igyekezett meg­vizsgálni. A minden való­színűség szerint ír gerillák által elhelyezett csapda kö­zelében a helyszínre érkező alakulatok több bombát fe­deztek fel. % Befejeződött a Közös Piac kormányfőinek tanácskozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom