Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-17 / 166. szám
1975. július rr. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 B 168, VBGY fl 463. ? Bonyodalmak egy névsor körül A MAI VASŰT CÍMMEL állandó vasúttörténet! kiállítás nyílt Budapesten a Közlekedési Múzeumban, ahol modelleken mutatják be a MÁV napjainkban is üzemelő mozdonyait, vasúti kocsijait és biztosító berendezéseit Tíszaföldvár vízgondja nem új téma. Lapunkban is többször beszámoltunk már a víztorony építéséről, s az azzal kapcsolatos vitákról, perről. A víztorony öt év alatt végül is elkészült, s idén március 13-án üzembe helyezték. Ügy tűnt, hogy ezzel megoldódtak Tiszaföldváron a gondok, ám a szerkesztőségünkbe érkezett panaszos levél mást bizonyít. Most a vízbekötés volt a vita témája ... A tiszaföldvári szülőotthonba a panaszos levél íróit Nagy Antalnét és Tóth Sán- dornét kerestem fel először. — öten írtuk a levelet, — mondja Tóthné. — Valamennyiünknek szükségünk van a vízre. Ha munkából hazamegyünk a vízhordással kell kezdenünk. Már hat éve fizetjük a vízdíjat, de a vízbekötés hol ezért, hol azért késik. A Víz- és Csatornaműveknél, anyaghiányra hivatkoznak, ám roppant érdekes módon vannak, akik a listán nem is szerepelnek, mégis bevezették már házukba a vizet. — Április végén függesztették ki a tanácsházán azoknak nevét, akiknek lakásába még az idén bekötik a vizet, — világosít fel Nagy- né, s ha már úgy is átvette a szót felháborodva sorolja sérelmeit. — Én 1973-ban adtam be a vízigénylési kérelmemet. Tavaly háromszor is értesítettek, a bekötés időpontjáról, de azóta sem folyik víz a csapból, sőt a háromszáz névből is kimaradtam. Teljesen érthetetlen, hisz olyanok neve is ott van, akik az idén adták be kérelmüket. Panaszommal elmentem a tanácsra is, de ott azt sem Mondták meg. kihez forduljak. A harmadik gyermekünket várjuk... elhiheti nem könnyű nekem munka után a vízhordás. Dr. Csordás József a tiszaföldvári nagyközségi tanács Miniszteri rendelet született a kisforgalmú vasutak megszüntetéséről. Forgalmukat fokozatosan autóbuszok veszik át. Ezek üzemeltetése gazdaságosabb, az utasok szempontjából pedig a legfontosabb : így gyorsabban, kényelmesebben jutnak el vb titkára nem is csodálkozik, amikor elmondom mi járatban. — Nincs olyan nap, hogy ne jönne valaki valamilyen panasszal, — mondja. — A víz községünkben már évek óta nagy gond. Három ku- tunk van, de ebből csak egy működik teljes kapacitással, a másik félig, a harmadik pedig teljesen rossz. A fejlesz-» tési alapból még az idén 650 ezer forintot költünk, egy új kút fúrására. Talán ez majd megoldja a vízhiányt. — Hányán várnak vízbekötésre Tiszaföldváron? — A Szolnok megyei Víz- és Csatornaművektől áprilisban megkaptuk a vízre várók névsorát, ötszázan vannak. A vállalat erre az évre csak kétszázat tudott elvállalni, de aztán „felsrófoltuk” háromszázra. Hogy az ötszázból kik kapnak az idén vizet, azt a 21 tagú községpolitikai bizottságunk döntötte el. Ezenkívül besoroltuk a szolgálati lakásokat, bár ezek nem szerepelnek a névsorban ... A községpolitikai bizottság elnökére, Csatos Sándorra a homoki gyógypedagógiai intézetben találtam rá. — Milyen szempontok szerint választották ki a háromszáz nevet? — Községünkből huszonötén rendelkeznek építési engedéllyel. őket vettük a névsor elejére. Utánuk következik az a huszonöt kérelmező, akiket szociális körülményeik miatt hoztunk előre. A további kettőszázötvenet a vízigény beküldésének sorrendje szerint választottuk ki. Ez utóbbi nem volt nehéz, hisz a kérelem beadásának sorrendjét megkaptuk a Víz- és Csatornaművektől. — Hogyan fordulhatott elő mégis, hogy aki három évvel uticéljükhöz. Az átállás két legfontosabb feltétele: az út és a gépjármű megvan. A VOLÁN biztosítja a megfelelő autóbuszjáratokat. A tervek szerint 1975. szeptember 1-től már csak autóbuszon utazhatunk Mezőtúr és Túrkeve között. ezelőtt adta be igényét, kimaradt a háromszázból? Válasz helyett a kezembe adja az ötszáz nevet tartalmazó aktát. Hosszas keresgélés után Nagynét a 463. sorszámmal találom meg. Míg olvasom a neveket ő megjegyzi: — Nagyné gondját egyébként már megoldottuk. A múlt héten mondtam is neki, hogy sikerült további tizennéggyel kibővíteni a keretet, s így az idén összesen 314 lakásba vezetik be a vizet. Ö is köztük van. Nagyon csodálkozom, hogy mégis Önökhöz fordult... — A pont . az „i” betűre végül is a Szoinok megyei Víz- és Csatornaművek Vállalatnál került fel. Csoknyay Pál- né, aki jelenleg a szülési szabadságon lévő Csizmadia Jó- zsefné, járási üzemvezetőt helyettesíti, kiderítette, hogy Nagyné az iktatás szerint a 168. kérelmező Tiszaföldváron. Hogy mégis a 463. helyre került ez valószínűleg a kartonok összekeveredéséből adódott. Az ötszáz, vízre váró névsorát így nem az iktatás, hanem a kartonok hibás sorrendje szerint küldték Ti- szaföldvárra... A tengeri kígyóvá növekedett, de valójában egyszerű ügy végül is megoldódott. Ám még sem lehet szó nélkül elmenni melette, hisz a gondatlan ügyintézés egy községet bolygatott fel. Mindezt elkerülhették volna, ha a helyi tanács és a Víz- és Csatornaművek között jobb a kapcsolat és korrekt pontos a kölcsönös tájékoztatás. A megye területén még több mint hatvan helységben várnak vízbekötésre. Minden bizonnyal okultak a történtekből és nem fog megismétlődni a Tiszaföldvári eset. Tál Gizella Nádtetős, roggyant házak sorakoznak a „közben”. Szúette kapuk mögött dühös házőrzők morognak az arra- tévedő idegenre. Messziről hallják, hogy szokatlan a lépés. A köz öt házból áll, s az öt házban hat idős asszony él magányosan. Egyedül maradtak. Fiaik, lányaik régen elköltöztek, a férjeik a temetőben ... Vézna kis öregasszony tipeg az úton. — Kit keres kedves? — szólít meg. Mikor megtudja, hogy az öregek napközi otthona után érdeklődöm, be is mutatkozik: özv. Petyus Sándorné. — Harmincnál is többen jelentkeztünk a faluból. Egyedül vannak, mint én. Mióta az uram meghalt nem ültem az asztalhoz, csak a kisszékre. Nem esik jól egyedül az étel. A fiamhoz mehetnék, de nem akarok terhűkre lenni. Tudja a menyem nem a lányom ... Mikor megtudták, hogy én is jelentkeztem az otthonba, jött a menyem, hogy ne tegyem csúffá őket. Nem teszem én, de jobb lesz nekem ott. Azt mondják lesz rádió, televízió, és olvasni is lehet. Csikorogva nyílik a drótozott kapu. A tornác kopott lócáján homályos szemű asz- szony ül, özv. Papp Bálint- né. Hangja rozsdásabb a kapu sarokvasánál. — Nálam is jártak már, hogy megyek-e az otthonba. Hát én mennék, de nem bír el a lábam. Csak ülni tudok itthon. Hetvennyolc éves vagyok, s magam mint az ujjam. Se fiam, se lányom. A Szolnokon avatják a tiszthelyetteseket A 900. évforduló tiszteletére az idén Szolnokon rendezik a tiszthelyettesi iskolák végzős hallgatóinak összevont avatását. A tegnapi tájékoztatón Brassói Tivadar, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola parancsnoka elmondta, hogy már dolgoznak az ünnepély előkészítésén. Az ünnepélyes tiszthe- lyettes-avatóra augusztus 3- án délelőtt 10 órai kezdettel a Kossuth téren kerül sor. Ezt megelőzően augusztus 1-én 22 órakor főpróbát tartanak, amelyen már részt vesznek az ország kiképző- bázisairól érkező végzős hallgatók is. férjem is itt hagyott, már kilenc esztendeje ... Úgy hallottam az otthonban főznek majd és kihozzák annak, aki nem bír elmenni. Majd elhozza nekem Szilva Eszti... A köz első háza az övé. Rendesebb porta a többinél, hisz lakója „csak” hatvanöt éves. Kedélyes öniróniával beszél; — Van itt a faluban egy tucat öregasszony. Én meg köztük az öreglány. Tudja, hogy napok óta maga az egyetlen, aki betévedt a közbe? Nem jön ide hozzánk a kutya sem. Az otthonban más lesz, jobban törődhetünk egymással. Tiszainoka hétszáz lakosából kétszázhúszan túllépték már a nyugdíjkorhatárt. Tíz százalékkal több, az idősek aránya, mint a megye más településein. Ez indokolta, hogy az öregek idén létesülő három napközi otthona közül egy Tiszainokán legyen. A volt általános iskola épületét rendezik be. Az ebéd, uzsonna az óvoda konyháján készül. Az otthon húsz személlyel indul, de az igényeket tekintve többre lesz szükség ... Az Egészségügyi Minisztérium irányelvei szerint a negyedik ötéves terv idején minden második lakott helyen létesíteni kell napköti, vagy szociális otthont. Megyénkben a szeptemberben nyíló zagyvarékasi, tiszaje- női, és tiszainokaíval együtt harminchat napköziben ki- lencszázkilencvenkét idős ember talál otthonra. ~ katona — Benne járunk3 Ie^a■--------------—-------------- gyobb n yárban, az országutakon általában kétszeresére duzzadt a forgalom, a Balatonhoz és a népszerűbb üdülőhelyekre vezető utakon többszörösére. A zsúfolt betoncsíkok, az időjárás szeszélyei alaposan próbára teszik a közlekedő ember idegeit, idegessége fokozódik, a baleseti helyzetek sűrű ismétlődésétől szikrázik a levegő. Régi és megbízható rendőri és orvosi tapasztalat, hogy a közlekedő ember közérzete a nyár időszakában hanyatlik, az indulatok hamarabb felforrnak, a baleset veszélye a levegőben lóg. Alapos félreértés lenne azonban a közlekedési veszélyek fokozódását kizárólag a sűrűbb forgalom és az időjárási ártalmak nyakába varrni. Országúti közérzetünk alakulása e külső tényezők mellett legalább any- nyira függ a közlekedésben részt vevő ember magatartásától; elsősorban attól, mennyire képes a közlekedő egyén alárendelni magát a közösség érdekeinek. Sok szó esett erről a létfontosságú kérdésről az elmúlt években, tudományos tanulmányok és elkeserítő statisztikai adatok bizonyították, súlyos bajok vannak a közlekedési morállal, a balesetek túlnyomóan abból adódnak, hogy az autósok, többsége nem áll azon az erkölcsi magaslaton, amelyet közlekedésünk mai helyzete megkövetelne. A sebességkorlátozás bevezetése óta autópályán százhúsz, egyéb közutakon óránként száz kilométer a gépkocsik megengedett legmagasabb sebessége, a motorkerékpároké alacsonyabb. A rendőrség szigorúan ellenőrzi a korlátozás betartását, szellemes készülék segítségével kiszűri a forgalomból a száguldókat s a büntetés nem is csekélység. Ezzel tehát minden rendben van? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sebességkorlátozást betartó nagy konvojokban is állandóan ott bujkál a rossz közlekedési közérzet árnya; az állandó bi- zonvtalanság, a váratlan meglepetések áramütései. Különös dolog, de a pszichológusok megalapozott véleménye szerint (a legtöbb ember a közlekedés sűrűjében is érzi az elmagányosodás nyomasztó feszültségét. Ellentmondás rejlik ebben a megállapításban? Legfeljebb látszólag, mert azok a gép- járművezetők, akik erről a sajátos lelkiállapotról vallottak, azt állítják, hogy minél sűrűbb a körülöttük zajló forgalom, annál elhagyot- tabbnak, védtelenebbnek érezték ~ magukat. Vajon miért? . Országúti közérzet „Azért — hangzott a válasz —, mert a forgalomból nem lehetett kiérezni a kölcsönös segítőkészséget, a megértést, azt a partneri kapcsolatot, amely a biztonságos közlekedés kialakulásához elengedhetetlenül szükséges”. Egyszerűbb szavakkal kifejezve, a gépjárművezető azért érzi a magány szorítását, mert egyedül van, magára hagyatva és magára utalva. Ez a közlekedési kórtünet nem vet valami jó fényt közlekedésünk belvilágára, morális és etikai állapotára. Sokan, nagyon sokan úgy közlekednek, mintha egyedül lennének az országúton s ráadásul, az az országút saját tulajdonuk lenne. Az országúti közérzet állandó romlását a legtöbb esetben azok az önző emberek idézik elő, akikben az ellentmondás szelleme uralkodik s minden helyzetet úgy látnak, ahogy nekik tetszik — s nem úgy ahogy kialakult — s végül a „villogok”, akik merész közlekedési trükk jeikkel elismerést szeretnének aratni, de csak balesetveszélyes helyzeteket idéznek fel. Minden országúton, minden időszakban megtalálhatók ezeknek a kategóriáknak „jeles” képviselői. Az önző, aki egy centiméterrel sem hajlandó elhúzódni, hogy segítse a másikat, az, akiből a saját hibája is dühöt vált ki mások ellen, az örök „nagyokos”, aki mindent jobban tud és a „nagymenő”, aki mindent kockáztat. E kategóriákon belül számtalan változata van a közlekedés közellenségeinek, akik sűrű időközökben hozzájárulnak ahhoz, hogy a többi közlekedő ember vérnyomása felszökjön, közérzete lehervadjon, mert hiszen azt tapasztalja, hiába tartja be lelkiismeretesen a közlekedési szabályokat, hiába alkalmazkodik emberségesen a közösség érdekeihez, mások percenként sodorják veszélybe. A közlekedés------------------------------- sűrűbb, a veszély fokozódik. A védekezés egyik módja a példamutatás, amely már kezdi megteremni a maga gyümölcseit, az udvariasság és előzékenység „gyógyító járványa” kezd elterjedni. A másik a gyors és igazságos és szigorú büntetés, ami annál hatékonyabb, minél hamarabb utoléri az országúti közérzet megátalkodott ron- gálóit. Lehetőleg az elkövetés után azonnal, amikor még fel sem ocsúdtak az életveszélyes bravúr mámorából. Baróti Géza Tíz évvel ezelőtt telepedett le egy gólyapár a Kapuvári Húsüzem környékén. Az egyik gólya néhány évvel ezelőtt elköltözött, de a Pityu névre hallgató másik madár azóta is hűséges a vállalat dolgozóihoz, akik rendszeresen ellátják finom falatokkal. A gyár kedvence napközben a gépkocslparkoló közelében sétálgat, a kapuváriak szerint „vigyáz” a dolgozók gépkocsijaira _________ Mezőtúrtól Túrkevéig Vonat helyett autóbusszal Illem mcas'CBsloraeslc magányosan
