Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-15 / 164. szám
1975. július 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 BU&ÁPEW Hogyan beszélünk a hallgatóval? Ha már épp szombat délelőtt jutott eszembe morfondírozni azon, hogyan is be szélgetnek a hallgatóval rádióriportereink, mindazt ami eszembe jutott, hadd mondjam el a Kelemen Kata szerkesztette Szombat délelőtt című Petőfi-műsor ürügyén. Ez az összeállítás ugyanis rádiós és hallgatója között a többinél is közvetlenebb kapcsolatra törekszik, hiszen valamely személyes gond, mindannyiunkat foglalkoztató kérdés körében igyekszenek tanácsokkal, ötletekkel szolgálni. Tiltjuk? Tilthatjuk? . ii Ez a címe Tamói Gizella riportjának, amelyben munkahelyi vezetőket kérdezett meg arról, mi a véleményük a dohányzásról. a dohányosokról. Az unásig ismertek között szerencsére felcsillant egy- egy frappáns vélemény is. Megszívlelendő például a hozzászólók egyikének javaslata: talán még az értekezletek is rövidebbek lennének, ha tiltanánk a dohányzást, pláne akkor, ha maga az értekezletet irányító vezető is erős dohányos. Tarnói Gizellának sikerül úgy irányítani, a beszélgetést, hogy mi a hallgatók is önálló véleményt alakítsunk ki. szinte sajnáljuk, hogy a Rádió csak egyoldalú kommunikációt tesz lehetővé, hogy nem szólhatunk hozzá. S ez végül is a riporter javára írandó, mert be tud vonni, beszélgetni tud velünk. Sokkal direktebb forma az Olvasószolgálat, hiszen valaki közvetlenül hozzánk szól, elmondja, milyen könyveket pakoljunk a bőröndbe, ha üdülni indulunk. És mondja, mondja, sorolja a valóban jobbnál jobb olvasnivalókat. Ekkor még nem is gyanakszunk. Furcsa érzésünk akkor kezd támadni, amikor ez a Valaki még egy kétélű igazsággal is megfejeli mondandóját: vigyünk néhány régen olvasott könyvet is magunkkal, úgymond, amit neon érdemes kétszer elolvasni, azt egyszer sem. No persze, nem az újraolvasás ellen ágálok, ha valakinek erre támad kedve, tegye. De ha mindaz tényleg bőröndükbe kerülne, amit jóakaratú tanácsadónk elsorol,' bizony másnak aligha maradna hely. A kezdetben szimpatikus hang kezd megváltozni. Sokat akaró tanácsadónk elvárná tőlünk ugyanis, hogy a nyár két hetét böngészéssel töltsük, s ez a mozogni, ne adj isten fürödni szerető hallgatóban bizony már-már ellenérzést kelt. Amit az olvasószolgálatnál hiányoltam, azt Varga Domokos Kézenfogva című írásától hiánytalanul megkaptuk. Mentes a lekezelő felhangoktól, modora is olyan, mint műsorának cime, kézenfogva beszélget. Beszélget, és nem okoskodik, egy nem kevésbé fontos témában mondja el gondolatait; mit is kezdjünk, körénk kamaszodó gyermekeinkkel a szünidő kellős közepén. A példa, az ellenpélda egyként bizonyítja, hogy nem mindegy, jó szándékú mondanivalónkat hogyan közöljük a hallgatóval. A hamis hangokra érzékeny fül gyanakvóvá válik — ilyenkor már kevés a jószándék. Karinthy színpada A Magyar Rádió Karinthy Színpada több emlékezetes és sikeres produkció után most belevaló ötlettel Karinthy Frigyes, az apa írásai mellé fia, Karinthy Ferenc műveit is felsorakoztatta. A sok apró karcolatból, gunyoros tollrajzból, csipkelődő anekdotából kikerekedik az író portréja, s épp ezért vennék szívesen, ha a népszerű sorozat, immár Karinthy Ferenc műveire épülve, túl ezen az egy adáson, tovább folytatódna. — trömböczky — Autók között Az autók között cikázva, szembe a forgalommal Á Víg özvegy „temetésén" Két hatéves gyerek bámulja a kirakatot. Fagyiznak. A végén járnak már, amikor a rövidnadrágos a másik nyakába nyomja a hideg tölcsért és nevetve futni kezd. A másik utána. Szélvészként cikáznak a járókelők között. A rövidnadrágos az úttestre ugrik... Fékcsikorgás, füstölnek a gumik... Mire a járókelők felfigyelnek, üldöző és üldözött eltűnik a házak mögött. Megúszták... A nyári vakáció több szabadságot, önállóságot ad a gyerekeknek, mint az év többi hónapja. A megyében az idén 12 gyermekbaleset történt az utakon. Közülük egy halálos, hat súlyos... Mielőtt a gyerek elindul otthonról, valószínűleg elhangzik a szülői intelem: vigyázz az utcán! De az intelem nem elég. A tanévben a gyerekek jóval többet hallanak és tanulnak a közlekedésről az iskolában, mint otthon. Már az óvodásokat is egyre több helyen, KRESZ-parkokban nevelik a szabályos, biztonságos közlekedésre. A gyerekek megismerkednek az alapvető szabályokkal és némi gyakorlati felkészítést is kapnak. A nevelők és a közlekedési úttörők vigyáznak rájuk iskolába jövet s menet. Biztonságukat tehát az állandó felügyelet jelenti. Megszokták, hogy vigyáznak rájuk. Ne csodálkozzunk, hogy a tanév után is ennek tudatában közlekednek. Most nincsenek a gyerekek mellett tanárok, segítőkész úttörők. És sokszor még a kis apróságok is szülői kíséret nélkül járnak az utcán. Nem mindig akad olyan gyalogos, aki kézen fogja a riadt szemű gyerkőcöt, s átvezeti az úttest forgatagán. A gyereket, a maga kiszámíthatatlanságával, ezer baj fenyegeti. Nemzetközi néptáncfesztivál Szegeden A felszabadulási nemzetközi néptáncfesztiválra Szegedre érkezett külföldi és hazai együttesek közül vasárnap csehszlovák, magyar és szovjet néptáncosok adtak ízelítőt műsorukból. A „kisfesz- tiválon” a prágai, Josef Vic- palek ének- és táncegyüttes, a vityebszki „Maladoszty” táncegyüttes, a Kalocsai Népi Együttes és a miskolci „Avas” táncegyüttes egyaránt nagy sikert aratott. Alkotótábor fotósoknak Vasárnap Egerben fotós alkotótábor nyílt, amelyre az ország minden tájáról — többek között Nagykanizsáról, Vácról, Budapestről, Bajáról, Debrecenből, Balmazújvárosból — érkeztek résztvevők. Az egyhetes gazdag programban előadások hangzanak el a fotóművészet történetének fontosabb állomásairól, a fényképezés módszereiről és színes diabemutatókra is sor kerül. Zebegényben Képzőművészeti szabadiskola A zebegényi Szőnyi István emlékmúzeumban tegnap megnyílt a nyári képzőművészeti szabadiskola. Célja az amatőr festők, grafikusok, szobrászok szaíkmai és művészettörténeti továbbképzése. A most 8. alkalommal megnyílt szabadiskolában, kétszer két hetes turnusban, 240 hallgató ismerkedik meg a festészet, a mozaik, a szobrászat, a kerámia, a tűzzománc, az alkalmazott grafika művészetének fogásaival „Temetés” ■— színésznyelven egy-egy darab utolsó előadását jelenti. Régi színházi szokás, hiába hadakoznak ellene az igazgatók, a rendezők, az ügyelők, a „temetés” alkalmával különböző mókákkal, zavarba ejtő meglepetésekkel ugratják egymást a színészek, — a színpadon természetesen, előadás közben. A finom és rejtett poénekből, humoros helyzetekből a közönség csak olykor vesz észre valamit, de mitagadás fulladt már kisebbfajta botrányba előadás egy- egy túlontúl sikerült kollegiális tréfa miatt. Tegyük hozzá, a Szigligetiben még nem... Forró színházi este volt a vasárnapi. Pedig nem volt „temetés”, hiszen a Víg özvegy az ősszel még „tájra megy”, de mindenképpen az évad utolsó előadása volt, teli mókákkal, forró sikerrel. Ki hitte volna, hogy július közepén a rekkenő hőségben, bérletszünetben, telt ház tapsol. Pedig így történt. A színészek csuromvizesen, fáradtan köszönték a gratulációkat. De néhányan fél szemmel már a művészkijárót lesték ... — Ki merre? ön, kedves Szabadi József? — A Mátra, a Bükk, a Sátor hegység, Sárospatak.. És vár a nagymami Csákvá- ron. Olyan szép a mi országunk. Újra és újra felfedéseim. Haragszom azokra, akik még semmit sem láttak ebből a szép hazából, és nem is akarják megismerni. Felmegyünk a Salgó várához is: nekem szebb, mint Svájc. — A Víg özvegy primadonnája, Bókay Mária hová készül? — Erdélybe megyek a Maros partjára. Napfény, napfény ... — Hollóssy Frigyes? — Tízhónapos kislányom igen nagy zsarnok. Nem mozdulhatok. — Pedig kell önnek is a pihenés: a legtöbbet foglalkoztatott színészek egyike. — A színpad engem nem fáraszt. Vagy legalábis úgy gondolom, hogy nem. — Nádor László, a színház karmestere „merre veszi az irányt?’’ — Irány a Mátra. Kb. 120— 130 előadást vezényeltem, nekem a nyáron a galambbúgás lesz a legszebb muzsika. — Czibulás Péter? — Régi vágyam, az azúr ég. Körbevonatozom Olaszországot. — Baranyai Ibolya? — A férjem, Bor József, a július 20-i szegedi néptáncfesztiválra készül. — Ö rendezi a néptánc fesztivál gálaműsorát? — Igen, utána jó Skodánkban kocsikázunk egy kicsit az észak-olasz tavak körül. Szerettem volna még megkérdezni a többieket is, ki hová készül a nyáron, de- hát... Iványi József a gyulai várjátékok egyik főszereplője, utána Szőnyi-filmben játszik, a tv-díjas Polgár Géza szintén filmezik, Papp Zoltán ugyancsak... szóval számukra rövid lesz a nyár. A beszélgetés közben a színház teljesen kiürült, a művészek már nyári, lenge, utcai ruhában búcsúzkodnak, Thália temploma körül pedig állványzat: végre talán méltó ruhát kap színházunk is. Jó utat, jó nyaralást, viszont látásra szeptemberben. — ti — Jogszabályok az újabb társbérletek ellen GYULÁI NYÁR Jelenet a Véres farsangból Budapesten — és vidéki városainkban több tízezerre tehető a társbérletek száma. Fontos lakáspolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a meglévő társbérleteket fokozatosan fölszámolják és megakadályozzák újabb társbérletek létrejöttét — hangsúlyozzák az Igazságügyi Minisztérium illetékesei. E célt is szolgálják lakásügyi jogszabályaink: rendelkezésük értelmében tanácsi bérlakást társbérletesíte- ni — vagyis a főbérleti jellegű lakást két vagy több személy között megosztva kiutalni — illetőleg a bérlő lakásigényének mértékét meghaladó lakásrészt társbérlet céljára igénybe venni nem szabad. Ez a tilalom a bérlő kérelmére indult eljárásokra is vonatkozik, vagyis a bérlőtársak sem kérhetik a társbérletté alakítását. Korábban a jogszabály lehetővé tette a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladó lakásrész igény- bevételét társbérlet céljára. A most érvényben lévő lakásügyi jogszabályok erre nem nyújtanak módot. Ha tehát a lakás — például családtagok halála vagy elköltözése folytán — meghaladja a bérlő lakásigényének a mértékét, adminisztratív intézkedésre (igénybevételre, kényszercserére) nem kerülhet sor. Ennek helyébe a gazdasági ösztönzés lépett, ugyanis a négy évvel ezelőtt — 1971 júliusában — bevezetett magasabb lakbér késztet! a bérlőket arra, hogy indokolatlanul nagy lakásukat kisebbre cseréljék. Ugyanígy ösztönzi a bérlőket az is, hogy lakáscsere esetén a lakbér-hozzájárulási ösz- szeg nem változik, tehát a bérlő továbbra is korábbi nagy lakása után kapja a lakbér-hozzájárulást. A megüresedett társbérleti lakásrész kiutalásánál elsődleges szabály, hogy a lakásban lakó többi társbérlő lakásigényét kell kielégíteni, mégpedig a lakásigény felső határának a figyelembevételével. Ilyenkor az alsó és a felső határ között nincs helye mérlegelésnek. Ha tehát a tanácsi bérlakásban valamelyik társbérleti lakásrész megüresedett és a lakásban visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének a felső határát nem haladja meg: a lakásügyi hatóság — kérelemre — köteles a megüresedett lakásrészt a visszamaradt társbérlő részére kiutalni. Hármas, illetőleg négyes társbérletnél előfordulhat, hogy több visszamaradt társbérlő tart igényt a megüresedett társbérleti lakásrészre. Ilyenkor a lakásügyi hatóság a körülmények mérlegelése alapján dönti el, hogy a megüredesedett lakásrészt melyik kérelmező részére utalja ki. Ha a megüresedett társbérleti lakásrész két, vagy többszobás, arra is lehetőség van, hogy azt a lakásügyi hatóság több kérelmező között megossza. Javában tart a „Gyulai nyár” ünnepi rendezvénysorozata. Bizonyságot ad arról, hogy kis városokra is odafigyel az ország, ha sajátos adottságaikat felhasználva olyat nyújtanak, ami csak rájuk jellemző, ami csak náluk kelt egyedi hatást. A XIV. században épült páratlan gótikus táglavár udvara nagyszerű lehetőséget nyújt ehhez. Méltán írta róla Hubay Miklós: „Nem lehet eléggé dicsérni ezt a szép várszínházát. Pontosan akkora ez az udvar, mint volt a legelső görög színházak tölcsére, mint voltak a spanyol corallok, mint lehetett a Globe belvilága. A drámai kultúrának ez a bölcsőmérete”. A várszínház rendezői helyesen ismerték fel, hogy a magas falakkal övezett tér, a maga szépségében is zordon környezet meghatározza az ottani művészeti munka fő tartalmát. A gyulai Várszínház ezért vált a történelmi drámák bemutató helyévé, alkotó módon ápolva a haladó hagyományokat. Most, a 12. évadban, az erdélyi Veress Dániel Véres farsang című művét magyar- országi bemutatóként tűzték műsorra. Báthori Zsigmond élete elevenedik meg a műben, melyről így vall a szerző: „Történelmi idegenség és alkati gyengeség, írta le a hív megértés két kulcsszavát művem margójára egyik inspirátorom, Németh László. Így vált, ezáltal vált az akkori történelmi helyzetben, de a felidéző visszapillantásban is tragikus bohóccá a harmadik és leghírhedtebb Báthori fejedelem. Bohóccá, ingatag szeszélyei, s nem történelmi realitás felismerésébe ölve tehetségét. Tragikussá 'országa és népei — elsősorban a Báthoriakban sokszor csalatkozott, általuk szaporán keserített székelyek — számára. A példátlanul színváltó politikai komédiás Erdély történelmének legnagyobb zsarnokává vált, végtelen emberi szenveJések tán máig hullámzó ör Íny- léseit kavarva... íme ez az alaphelyzet, a drámai és a lélektani.” A várszínház július második felében Görgey Gábor Törököt fogtunk című tragikus komédiáját eredeti bemutatóként tűzi műsorra. A nyári időszakot a Várszínház bemutatói mellett sokszínű program teszi változatossá. Sajnálatos, hogy a rendezők megfeledkeznek arról az alapvető tényről, hogy az előadásokra a távoli tájakról többnyire, a kezdés előtt 2—3 órával előbb érkezik a közönség. Megtekinthetné a Vármúzeumot, a Dürer termet és az Erkel emlékmúzeum kiállításait, de azokat már délután ötkor bezárják.
