Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

© SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. Június 10. Labdarúgó NB ül. Pontrablás Budafokon KELTEX—Szolnoki MAV 0:0 Budafoki u. 600 n. v.: Hart­mann. KELTEX: Szentirmai — Faragó, Potykiewitz, Pozs- gai, Karikó, Ivitz, Cseh, Né- ímet, Kerekes (Gáldi), Dvo- ;rák, Tóth. Edző: Cserjés Ist­ván. Szolnoki MÁV: Fehér — Csontos, Repka, Tóth Gy„ Varga S., Nagy A., Pagonyi ’ (Gócai), N. Szabó, Kalmár, (Földesi), Molnár, Papp. Ed­ző: Himer István. A MÁV fokozatosan át­vette az irányítást és egyre- másra vezette támadásait: a KELTEX védekezésre ren­dezkedett be, s csak szórvá­nyos lefutásokkal kísérlete­zett. A szolnoki csatársor szinte percenként került jó helyzetbe, de a jól tömörült hazai védelem — élén a ki­tűnően védő Szentirmaival --- szilárdan állta az ostromot; több nagyerejű lövés p jjdig elkerülte a kaput. A n>eddő csatárjáték láttán a hazaiak is támadásba ler^Jültek, szögleteket értek el., két íz­ben pedig Fehér h/ízta le a labdát a rárohanó tóvárosiak elől. Szünet után, ‘keményebb lett a játék. Az o0. percben a kapura törő N. Szabót a 16-oson belül, fellökték, a megítélt közvetett szabadrú­gást Papp a sorfalba lőtte. Az 56. percben a kiugró Pappot leterítették. Papp reklámot, s ezért a játékve­zető J -küldte a pályáról. Fel­jött x hazai gárda és több jó támadást vezetett, közben az előretörő Csontost hátul- rál felvágták; a játékvezető Azonnal leküldte a vétkes Faragót is a pályáról. A MÁV cserékkel igyekezett rendezni sorait és nagy küz­delem alakult ki a középpá­lyán. A kék-fehérek ismét mezőnyfölénybe kerültek. N. ;Szabó jól eltalált lövését; Csontos szabarúgását a ha­zai kapus tette ártalmatlan­ná; Géczi és Földesi lövései pedig célt tévesztettek. A 85. percben Tóth Gyulát egy összecsapásnál a játékvezető leküldte a pályáról. A két , csapat találkozója — a he­lyezések szemponjtából na­gyon fontos volt és ez rá­nyomta bélyegét a mérkő­zésre is. Az első félidőben a MÁV döntő fölényben ját­szott, ám a csatársor ezen a mérkőzésen nem volt ütő­képes. A hazai csapatból Szentirmai és a közvetlen vé­delem, a MÁV-nál Repka, Nagy A., Varga S. és Kal­már nyújtott átlagon felüli teljesítményt. H. Gy. Ceglédi VSE—Szabó Lajos SE 1:1 (1:0) Mezőtúr, v.: Mézes. Cegléd: Fekete Gy. — Zátonyi, Lend- vai, Zsemlye, Cseh, Dobozi, Sakk Olajbányász siker Tardoson Á Heves megyei Sakk Szakszövetség június 5—8 kö­zött immár huszadik alka­lommal rendezte meg az or­szágos mátrai villámbajnok­ságot, ezúttal Tardoson. Tizenhat csapat nevezett, az Olajbányász első csapata kiemeltként, az Olajbányász II. bravúros teljesítménnyel selejtezőn át jutott a tizen­kettes döntőbe. Itt az együt­tesek körbeverték egymást s az „őrlő malomból” teljesen megérdemelten a DVTK ke­rült ki győztesen. 2. Vasas, 3. Ganzvill. I., 4. Olajbányász I. (Kádas, Lőrinczy, Papp L., Bessenyei). Egyéniben 69 versenyzőből — elő és középdöntőn át — lehetett a tizenhatos döntőbe jutni. Az Olajbányászból ez Kádas mesternek és Papp Lajos mesterjelöltnek sike­rült. A rendkívül izgalmas, fordulatos, küzdelmes 15 for­duló . után Kádas 87%-os tel­jesítménnyel első lett. Ezzel megvédte 1974. évi bajnoki címét. ! — B. S. — Fekete T. (Jurás), Darányi, Kréták, Kábák (Káplár), Liptai. Edző: Darányi Mik­lós. Szabó SE: Frák — Csi- csely, Jancsa, Lakatos . II., Neumann, Kálmán, Halla, Ungvári (Lakatos' I.), Kirsch- ner (Fejes), Gáspár, Tóth. Ed^áő: Bencsik Gyula. Az első gólhelyzetet a ha­zai csapat teremtette, ám Tóth nem találta fel magát a 'kínálkozó helyzetben. A 18. percben újabb helyzetet hogytak kihasználatlanul a Honvéd csatárai. Ellentáma­dás során a hazai védelem szabálytalankodott a 16-os oldalvonalánál. A beívelt szabadrúgást Darányi élesen fejelte a jobb sarokba. 0:1. Lendületes hazai támadások következtek, de Kirschner nagy helyzetben hibázott. A második félidő a hazai csa­pat rohamaival indult, és az 55. percben csak a szerencse mentette meg a hazaiak ka­puját a góltól. Az enervál- tan játszó Ungvárit és Kirschnert Fejes és Lakatos I. váltotta fel. Ezután a já­ték élénkebb lett: egyre- másra vezette a hazai csapat a támadásokat. Már-már úgy tűnt, hogy a vendégek győz­tesen hagyják el a játékte­ret, amikor a 81. percben egy mintaszerű támadás meghoz­ta a hazaiak egyenlítését. Tóth, a balszélső vitte fel a labdát az alapvonalig, re­mekül ívelt kapu elé és a berobbanó Kálmán nagy erővel a jobb sarokba vág­ta az egyenlítő gólt. 1:1. Sportszerű mérkőzésen, igaz­ságos eredmény , született. Jók: Kálmán, Jancsa, Neu­mann, Tóth, ill. Darányi. Kecskeméti SC—Kilián FSE 2:0 (1:0) Kecskemét, 800 n. v.: Nagy G. KSC: Gór — Lipokatity, Kecskés, Herbály, Kurucsai, Pasek (Seres), Oskolás, Lo- lonczi, Szabó, Kókai, Si­mon (Szegő). Edző: Bányai Nándor. Kilián: Kupái — Nagy, Kántor,' Holler, Márta, Plausin, Kégyesi, Kisp, Mold­ván. .Rozsán, Török (Tóth). Edző: Keserű János. A hazaiak kezdték a Játé­kot és már a 3. percben Kupainak kellett veszélyes helyzetben tisztáznia. A 6. perchen a Kilián szöglethez jutott, a beívelt labd,át azon­ban a hazai védők kifejelték. Állandósult a hazai fölény, s nagy nyomás nehezedett a vendégek kapujára: Kupái 3—4 esetben is • bravúrosan hárított. A 21. percben sze­rezne meg a vezetést a KSC. Jobboldali szöglet után a labda Szábó elé pattant aki 4 méterről nem hibázott 1:0. A 27. percben 25 méteres szabadrúgást hárított szépen Szolnoki MTE—Egyesült Gyógyszer 57:52 (34:35) Női: Szolnok, Közgazdasági Szakközépiskola, v.: dr. Placs- kó—Dobáfi. MTE: Czitán (16), Rádiné (12), Ónodi (12), Herceg (3), Echbauer (4), Szekeres (3), Törös (2). Csere: Hudu, Szántó. Edző: Balogh Gyula. Az első félidő elején az Egye­sült Gyógyszer irányította a já­tékot és 12 perc alatt 7 pontos vezetésre tett szert. A hazaiak a taktikai utasítás pontos be­tartásával fokozatosan csökken­tették hátrányukat ée a félidő végére ezt egy pontra ledolgoz­Sok induló, kitűnő rendezés és szakadó eső jellemezte az FTC jubileumi versenyét. A Szolnoki Vízügy-Dózsa SE és a városi sportiskola evezősei a várakozásnak és a jelenlegi ed­zettségi állapotnak — megfele­lően álltak helyt az erős me­zőnyben. Dudás Katalin a női úttörő egypárevezősben előfu­tamgyőztesként került döntőbe, ahol 4. helyezést ért el. Döntőbe került a férfi serdülő kormányos négyes csapat is és a Kilián kapuvédője. A 34. percben formás jobb oldali Kilián támadás végén He- gyesi éles szögből leadott lövését Gór hárította. A 49. percben Rozsán beverekedte magát a 16-oson belülre, a védők szabálytalanul szerel­ték, a játékvezető közvetett szabadrúgást ítélt, mely a védőkről pattant ki. A má­sodik félidőt kiegyenlített erők küzdelme jellemezte. A 47. percben Rozsánt a 16- oson belül, az alapvonal kö­zelében felvágták, a játékve­zető sípja azonban néma ma­radt. Ez már a máscfdik 11-es gyanús helyzet volt. Az 55. percben Moldvánt a balösz- szekötő helyén csúnyán fel­vágták. A 60. percben Ro- ' zsán futott el ügyesen, két csel után Moldván elé ta­lált, aki mintegy 25 méter­ről kapásból nagy lövést kül­dött kapura, de Gór ragyogó­an hárított. A 61. percben Hegyesi továbbított Moldván elé, aki kapásból 24 méterről éles lapos lövést küldött a jobb kapufa mellé. A 63. percben Nagy szabálytalan­kodott az alapvonal közelé­ben, a belőtt labdát Szabó egyből 17 méterről küldte a bal sarokba. Kupái marosak érinteni tudta. 2:0. A félidő hátralévő részében mindkét csapatnak akadtak helyzetei, de az eredmény nem válto­zott. G.: Szabó (2). Jók: Gór, Szabó, ill. Kupái a mezőny legjobbja, Holler, Hegyesi, Moldván, Rozsán. Debreceni MTE— Lehel SC 1:1 (0:0) Debrecen, 100 n. v.: Győri. DMTE: Gilányi — Csató, Né­met, Patai, Szulyovszki, Sza­bolcsi, Magyar, Szolga, Mo- zsa (Lakatos), Kerekes, Sza­bó (Kovács). Edző: Szent­marjai Tibor. Lehel: Vasas — Hajdú, Benke, Kátai, Sár­közi, Karkusz, Kelemen, Lu­kácsi. Edző: Bíró István. A Lehel játékosai jobban alkalmazkodtak a csúszós ta­lajhoz, jobb volt az összjá- tékuk, a debreceni csapat nem tudta kihasználni a ha­zai pálya előnyét. A játék­első részében a védelmek jól álltak a lábukon és így gól nélkül ért véget a félidő. Szünet után tovább folytató­dott a nagy küzdelem és az 52. percben a hazaiaknak Magyar révén sikerült meg­szerezni a vezetést 1:0. Rá­kapcsolt a Lehel és az 58. percben szögletet harcolt ki. A beívelt labdát Sárközi fe­jelte a hálóba 1:1. A ki­egyenlítő gól után mindkét csapatnak adódtak gólszerzé­si lehetőségei, de az ered­mény már nem változott. Jók: Németi, Szulyovszki, Szabolcsi, ill. Vasas, Sárközi, Kelemen. — lászló —■ ták. A második félidőt nagy küzdelem jellemezte. MindKét részről szoros emberfogást al­kalmaztak a csapatok. Végül is az MTE lányai1 megérdemelten szerezték meg a győzelmet. Közgazdaságtudományi Egyetem—Szó. Olajbányász 92:75 (51:32) Férfi: Szolnok, Közgazdasági Szakközépiskola, 50 néző. V.: Tímár, Szász. Szolnok: Mészá­ros (13), Pál Szabó (22), Csató (16), Werovszky (1), Majzik (12). Csere: Acsay (8), Kollár (3), Bé­res, Kékési. Edző: Acsay Attila. Bukta, Bögre, Németh, Bodnár, kormányos: Sági összeállításban a 4. helyen végzett. Döntős lett a női serdülő négypárevezős: Dankus, Szom­bathelyi, Mondok, Csabai, kor­mányos: Simon összeállításban és a 6. helyen kötött ki. Ugyan­csak 6. helyezett lett Szabolcsi Károly a férfi ifjúsági egypár­evezősök döntőjében. Július vé­gén már az OB selejtezőnek szá­mító Országos Vidéki Bajnoksá­gon indulnak az SZVD evezősei. Röplabda II. Nyíregyházi MG Főiskola— Szolnoki TIT ASZ 3:1 (11, 10, —12, 5) Férfi: Nyíregyháza, v.: Se­res. TITÁSZ: Balázs, Takács, Mészáros, Szabó, Surányi,. Pénzes. Csere: Kiss. Edző: Jáger István. Az első három játszma egyenrangú ellenfelek küz­delmét hozta. A negyedik játszmában a másodbíró el­fogult ítéletei, zavart és vitát eredményeztek és ez a hazai­aknak kedvezett Szolnoki TITÄSZ— Testvériség 3:1 (5, 9, —6 10) Szolnok, T1TÄSZ pálya, v.: Sallai. TITÁSZ: Balázs, Ta­kács, Kiss, Szabó, Surányi, Pénzes. Csere: Mészáros. Ed­ző: Jáger István. Az előző napi gyenge sze­replés után szinte rá sem le­hetett ismerni a TITÁSZ együttesére. A szolnoki játé­kosok egymást múlták felül, s korszerű, gyors játékot mu*- tattak. Jók: Szabó, Surányi, Kiss, de valamennyi játékost dicséret illeti lelkesedéséért és küzdőszellemű játékáért MALÉV—Honvéd Kilián FSE 3:0 (10, 12, 14) í. Szolnok, Kilián pálya. Ki­lián : Surányi, Gyurcsányi, Verderber, Tukacs, pálinkás, Veres. Csere: Lukács. Edző: Verderber Gyula. A tavaly még NB I-es vendégek ellen idei legjobb játékával méltó ellenfél tudott lenni • Kilián. Jók: Surányi, Pálinkás, Gyurcsányi ^Szegedi KVSE—Szolnoki MTE 3:1 Női: Szeged. Szolnoki MTE: Kenyeres, Balázs, Kovács, Cserkész, Kodó, Tálas. Cse­re: Szudi, Füleki, Lévai. Ed­ző: Vasicsek János. Az első szettben még gz MTE játszott fölényben és akkor sikerült is nyerniük. A további három játszmában azonban a hazaiak kereked­tek felül és szoros küzdelem­ben ugyan, de a maguk javá­ra tudták fordítani a mérkő- ,zést. Bp. Harisnyagyár—Szolnoki MTE 3:0 Szolnok, Mátyás király úti pálya. MTE: Kenyeres, Ba­lázs, Kovács, Cserkész, Kodó, Tálas. Csere: Szudi, Füleki, Lévai, Péterné. Edző: Vasi­csek János. Az MTE mélyen formája alatt játszott A fővárosi együttes minden tekintetben felülmúlta a piros-feketéket. A totó 23. heti eredménye 1. Kaposvár—Szeged 1 1:0 2. Ganz-M.—Dunaújv. 2 2:3 3. MÁV DAC—Szekszárd l 3:0 4. Eger—Debrecen 2 2:3 5. Bp. Spart.—Kanizsa 2 o :3 6. FÖSPED—Komló x 1:1 7. Bauxitb.—KOMÉP x 1 :l 8. Győri D.—Bábolna 2 0:1 9. Szarvas—Izzó x 0:0 10. KELTEX—Szóin. MÁV x 0:0 11. Arezzo—Palermo 1 2:0 12. Taranto—Brindisi x 1 :l 13. Verona—Perugia 2 0:2 ■fi 14. Catansaro—Genoa 1 2:0 Evezés Az FTC jubileumi emlékversenye ; . / Kosárlabda NB II. iiMsnEülen telíti fiatig — Kettőtől hatig. A Ma­gyar Rádió kívánságműsora a szolnoki Pelikán Szálló­ból... ...ahol ezúttal minden hely foglalt A zenekar helyén a rádiós stáb: Horkai József szerkesztő, Erdei Klári mű­sorvezető, Poór Klári és Ko- valik Károly riporterek, technikusok, fellépésre váró színészek ' — szóval egy egész kis csapat. Az első „kívánság” a Garry Glitter Band „An­gyalarc” című száma. Az­tán egy villáminterjú követ­kezik a Pelikán Szálló igaz­gatóhelyettesével majd újabb zenés kívánságok. Sz' "si Pált kérik, s a Lofco egyhe­test. Az első lélegzetvételnyi szünet fél háromkor, a hí­reknél. Erdei Klári megsza­badul a fejhallgató bilincsé­A mikrofon előtt: Erdei Klári tői, s „pihenésképpen” el­meséli a műsor történetét. — Az első Ilyen stílusú adás a 136—660 volt. Ez azonban jellegénél fogva el­sősorban pesti műsör. A le­hetőségek kiterjesztése ér­dekében hoztuk létre a le­velek alapján szerkesztett, kí­vánságműsort. Először ha­vonkénti adást terveztünk, három hónap után azonban rákényszerültünk a heten­kénti jelentkezésre. így megy ez már 1970. január elseje óta —alkalmanként egy-egy nyilvános műsort is közbe­iktatva. szolnoki Tiszaparti Gimná­zium és egészségügyi szak- középiskola tanulójának alighanem örömet szerezett Mike Klári. A diáklány ké­résére ugyanis a Wizzard együttes népszerű száma kö­vetkezik: Ha mindennap ka­rácsony lenne. Ha mindennap karácsony lenne bizonyára nem lenne most ilyen meleg a „Peli­kán” presszójában sem. Ko- valik Károly szemernyit lazít a nyakkendőjén, aztán egyszerre egv egész aszt-'1- társaságot kezd faggatni: Kaposvári Gyulát, a Damja­nich múzeum igazgatóját, dr. Pápay Mihályt, a megyei ta­nács munkatársát, Nagy La­jost, a Kilián Repülő Mű­szaki Főiskola tanárát és Szöllősi Jánost, a Szolnoki Állami Gazdaság igazgató­ját. A téma? Szolnok jelene, jövője, s múltja. Nagy Illés, a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatós.' f, vezetője, a Szolnoki Vízügy- Dózsa társelnöke úgy tűnik, valamivel könnyebb helyzet­ben van. Öt „csak” a Holt- Tisza jövőjéről kérdezi Poór Klári. Újabb váltás — a közve­títőkocsi jelentkezik. Fikár László mikrofonja előtt Gyurcsek Ferenc szobrász- művész, majd valamivel ké­sőbb lapunk olvasószerkesz­tője: Valkó Mihály. Ja per­sze, a holnapi lap... Az ál­modozásra hajlamos újság­íróban egy percre fellobban a kötelességtudat lángja, s pár percig jegyzetel. Tehát Ennio Morricone zenekara játszik, majd Barry White énekel: „Te vagy az első, az utolsó, a mindenem...” Németh Erzsinek, a Varga Katalin Gimnázium tanuló­jának a tollaslabda a min­dené, legalábbis ezt bizo­nyítja három ifjúsági, s há­rom felnőtt bajnoksága. Kö­vetkezik tehát a negyedik, mármint a negyedik osz­tály, hisz Erzsi most volt harmadikos. Mellette ülő két iskolatársának viszont az érettségi következik, s pa­naszkodnak is: mennyi min­den zavarja őket a tanulás­ban, például ez a kívánság- műsor... A kívánságműsor, mely közben pereg tovább. Zene­számok, interjúk — az idő észrevétlen elszalad. Pár perc múlva hat óra. Poór Klári és Kovalik Ká­roly már az utolsó „roha­mot” szervezi, s aki a kér­désáradatra hősiesen vála­Kovalik Károly egyszerre egy egész asztaltársaságot faggat — Ez a kétszázhetvenötö­dik adás, s Erdei Klári va­lamennyit végigdolgozta. Nem fárasztó? — A műsor a gondos elő­készületek ellenére is ne­héz, hiszen pihenés nélkül kell a négyórás adást végig­vinni, teljes koncentrációval. Hogy mégis szeretem?. Hi­szek abban, hogy a rádióban is az embernek kell szól­nia az embertárshoz, hogy hatni bárkire csak közvetlen hangon lehet. Nincs boldo- gítóbb érzés mint valakinek örömet szerezni... Nos Forgács Katalinnak, a szol: a vendéglátó város ta­nácsának elnöke, Kukri Bé­la. Jutalma egy kívánság le­het... Míg Erkel Hunyadi Lászlójának dallamai száll­nak, Horkai József szerkesz­tőt arról faggatom: mi az ő kívánsága? 1 — Hát mi .lehetne? Jó so­káig menjen a műsor, mond­juk kilencszáz adásig, vagy még tovább. Ígérem, ha így lesz, a „jubileumi” közvetí­tést újra Szolnokról ren­dezzük ! h. a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom