Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-12 / 136. szám

SZOLNOK MEGTEI NliPLAP 1975, június 12, a Hatvannyolc országot érintenek az Aerollot-gépek Hz európai tőkésorszaeok kommunistái a parasztságért Frankfurt am Main és Lisszabon érintésével meg­nyitották a második Moszk­va—Havanna légijáratot. Ez­zel Portugália lett az Aero-, flot járataival rendszeresen érintett országok között a 68. Az új vonal megnyitását főként a fiatal közép-ameri­kai szocialista ország iránt sokfelé megnyilvánuló, nö­vekvő érdeklődés tette szük­ségessé. Az Aeroflot nemzetközi forgalmának csaknem fele a szocialista országokkal bo­nyolódik. A KGST-ben a partnerországok ezirányú erőfeszítéseit összehangoló légiközlekedési szekció mű­ködik. Uljanovszkban meg­nyitás előtt áll egy, a szo­cialista országok légiköz­lekedési vállalatai számára pilótákat, technikusokat és forgalomirányítókat képző oktatási központ. Tovább bővül az Aeroflot együttműködése a tőkés or­szágokkal is. Nemrég nyi­tották meg a Moszkva— Washington és a Leningrad— •■Hamburg vonalat. Ezév nya­rán intenzívebb lesz a for­galom Moszkva és New York között, s már öt éve sikere­sen üzemel a Szibériát át­szelő Párizs—Moszkva—To­kió vonal is. Ez a légihíd 3 órával csökkenti a Nyugat- Európából Japánba közleke­dő járatok menetidejét, s ez nem kis dolog, ha tudjuk, hogy egy mondern utasszál­lító üzemi költségei órán­ként 1,5—2 ezer dollárra rúg­nak. Nemrég fejeződött be Pá­rizsban, a francia törvény- hozás felsőháza, a szenátus épületében, a Luxemburg- palotában Európa 13 tőkés­országának kommunista pártjai háromnapos konfe­renciája. A Francia Kommu­nista Párt az NSZK, Auszt­ria, Belgium, Dánia, Spar nyolország, Finnország, Gö­rögország, Olaszország, Luxemburg, Portugália, Svájc és Törökország kom­munista pártjainak delegá­cióját látta vendégül a ta­nácskozás alkalmából, amely­nek egyetlen 'napirendje a következő volt: „A válság Európa kapita­lista országaiban és paraszt­ság; a parasztság harcainak céljai; a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövet­sége a haladásért, a demok­ráciáért, a békéért és a szo­cializmusért ; a kommunista pártok szerepe és együttmű­ködése”. fiz első „parasztkoníerencia” Az európai kapitalista or­szágok kommunista és mun­káspártjai 1974 elején tar­tott brüsszeli konferenciá­juk után a nemzetközi közös, illetve egybehangolt akciók mellett egymás után szervez­ték a kisebb nemzetközi ta­nácskozásokat is .egy-egy probléma, egy-egy társadalmi réteg körülményeinek meg­Két választás között Ä KÖZMŰVELŐDÉ? KÖNYVKIADÁS A MÜVEK SZÁMA i 7281 553« ÖSSZPÉLDÁNYSZÁMK 68 8 53 4 miliő db millió db 1971 1974 ■1971 1974 A KÖNYVTÁRAKBÓL 1971 54 8 1 millió kötet KÖLCSÖNZÖTT , . . ............. k önyvek szama li973: : ; :v:v:-:v:^:-:v:-::v:::::::::-:v:v:v:»,5| RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓ- ELŐFIZETŐK 2543 ezer lő Hl SZÁMA 254-f •zer fő millió kőiét A mözeumlAtosatók SZAMA j1943 ezer lő 2295 ezer fő 1971 1974 unó A SZÍNHÁZLÁTOGATÓK SZÁMA 1971 1974 |5.5 I millió fő 16,0 jr I millió fii KS-TERRA ■” 1971 1974 HüRadió jTTÜTelevizíá A TUDOMÁNYOS KUTATÁS a kutatóhelyeken dolgozok a KUTATÁSRA FORDÍTOTT ÖSSZES SZAMA 1 8 9 milliércí Ft Iudomanyos Kutató A KUTATÓK SZAMA TUDOMÁNYÁGANKÉNT % «►— Természettudományi — Orvostudományi Agrártudományi ©■ 43)­1971 Ü 1974 » Műszaki tiidcm'nyi •-4 Társadalomtudományi TUDOMÁNYOS FOKOZATTAL RENDELKEZŐK ^^4553 fő 5423 lő te AAedémi! rendes és levelező tagja E53 A tudományok doktora fpg Kandidátus KS-TíRRA tárgyalására, s a feladatok meghatározására. így került sor most a tő- kásországok kommunista pártjainak első „parasztkon­ferenciájára”,. amelyen Georges Marchais, az FKP főtitkára emlékeztetett a Brüsszel utáni fejlemények­re : a nők helyzetével és har­cával foglalkozó római kon­ferenciára és az autóipari munkások körülményeiről tárgyaló düsseldorfi tanács­kozásra, amelyen szintén az adott különös időszerűséget, hogy a gazdasági válságje­lenségek egyre súlyosabbak Európa kapitalista részében, és a tőkések mindinkább a dolgozók vállára akarják rakni a váls.ág terheit. Küdönliözö körülmények, azonos célok A tizenhárom országban,.' amelynek kommunistái Pá­rizsban tanácskoztak, kü­lönbözők a parasztság kö­rülményei, ez azonban nem gátolja az együttműködést, sőt, megköveteli a közös el­lenség ellen. A tanácskozá­sén felszólalók rámutattak, hogy a dán parasztokat , az eladósodás fojtogatja, és korántsem élvezik a korsze­rű, sokat exportáló mező- gazdaság hasznát munkájuk arányában. A belga lakos­ságból az aktív keresők 4 százalékára csökkent , pa­rasztság alá van vetve az ipari monopoltőkének, amely áraival és az ipari növények feldolgozásának kisajátításá­val sújtja. Az NSZK-ban a közös piaci mezőgazdasági politika csak az ipari trösz­töknek hajt hasznot, a pa­rasztság jövedelme ezzel szemben csak 1974-ben 20 százalékkal csökkent. Fran­ciaországban is — ahol né­hány év alatt 18-ról 11 szá­zalékra zuhant a parasztság aránya — a mezőgazdasági munka súlyosbodó kizsák­mányolásában mérhető le a Közös Piac hatása. Spanyolország 3 millió kis- parasztját és 1 millió mező- gazdasági munkását csakis a Spanyol Kommunista Párt által javasolt agrárreform szabadíthatja ki a latifundiu­mok szorításából, e tervezett lépés is sürgeti az ország de­mokratizálását. Portugáliában a tavaly óta érvényesülő forradalmi folyamat részeként a pa­rasztság harcba lépett a feudális nagybirtokrendszer eilen, az agrárproletáriátus pedig a kommunisták veze­tésével a földreformért ví­vott küzdelem élvonalában jár. Görögországban a rpun- kások és a nagyszámú pa­rasztság szövetsége az or­szág tényleges demokratikus átalakítását tűzte ki célul, Törökországban pedig még mindig várat magára, a feu­dális birtokstruktúra meg­változtatása. x fi jövő útja: a szövetkezés Joggal húzza alá a tanács­kozáson elfogadóit zárónyi­latkozat a közös feladatokat: véget kell vetni a kapitalis­ta spekulációnak, azoknak kell juttatni a földet, akik megm űvelik; korszerűsíten­dő a mezőgazdaság a köl­csönös segítség és szövetke­zés útján, az előállítási költ­ségnek megfelelő árakat kell garantálni termékeikért a parasztoknak, ugyanakkor csökkenteni a munkájukhoz szükséges iparcikkek árát. A konferencia, miután el­határozta közös és összehan­golt akciók szervezését, le­szögezte: a parasztság prob­lémái nem határolhatok el az' általános gondoktól. Ezért szögezte le a deklaráció: „Országaink parasztjai, akik annyit szenvedtek há­borúktól, szenvedélyesen akarják a békét, az enyhü­lést, a biztonságot, a népek barátságát és együttműködé­sét.” Vajda Gábor Harminchat gyerek „édes-mostohája" A szegedi és makói árva­szék „nagykönyvébe” három évtized alatt harminchatszor jegyezték be Kiss Péterné nevét. A hagymásváros tég­lagyári munkásának . felesé­ge ugyanis az idők során harminchat állami gondozot­tat — akkori nevén „lelen­cet” — vitt haza Harmat ut­cai lakásába, s nyújtott szá­mukra . meleg otthont. Ez egyébként országos csúcs a maga nemében: „magánerő­ből” ennyi emberpalánta ide­gen helyen még nem nevelő­dött. Hogyan és miért ke­rült a sok csemete a Harmat utcai házba? Kissék még az első világ­háború előtt házasodtak ösz- sze. Csakhamar kiderült azonban, hogy nem lehet gyermekük. Ügy döntöttek tehát, hogy amit a sors meg­tagadott tőlük, azt más -úton pótolják. így került hozzájuk elsőként névrokonuk, az ak­kor három hónapos Kiss Ir­ma. Ö nyitotta meg a hosszú sort, s mindvégig kitartott mellettük. A többi befoga­dott hozzá képest csak át­menő vendég volt: legtöbb­jük pólyában érkezett, s 12— 13 éves korában „értük jöt­tek”. A búcsúzáskor mind­egyik fogadkozott, hogy so­hasem felejti el Kiss néni jóságát, s írni fog. Ám há­rom és fél évtized alatt csu­pán tíz levél érkezett. .. A makói „édes-mostoha” azonban soha sem bánta meg önzetlenségét. öreg napjaiban is sokszor elmond­ta, hogy amit tett érdek nél­kül tette; sohasem az érde­kelte, hogy ki az illető, csak az, hogy mit segíthet rajta. „Nem voltak azok rossz emberek” Fábián Sándor, a kilence­dik X-en túl járó szabadszál­lási parsztember portáján sűrűn fordulnak meg vendé­gek. Fábián bácsi ugyanis az „utolsó mohikán”, aki még „élve” látott betyárokat. Az apja személyesen ismerte Bo­gár Imrét, nagyapja pedig koccintott iá vele a Csintava csárdában. Életének egyik legnagyobb élménye azok az idők voltak, amikor gyerek­korában megcsodálta Fejszés Imrét és a feleségét. A híres haramia-házaspár a nagyapja szomszédságában lakott, az asszony nadrágban követte urát az éjszakai rablásokban. Örökké pandúroktól retteg­tek, s még most is a fülébe cseng, amint Fejszés az öreg­apját kérlelte: „szomszéd, maga ne féljen, csak arra vi­gyázzon; ne lásson, ne hall­jon semmit...” Fábián bácsi, visszaidézve az egykori szegénylegények legendáit, úgy vélekedik, hogy nem voltak rossz em­berek, mert rendszerint csak a gazdagokat támadták meg, s a tőlük „rabolt” javakat nincstelenekkel osztották meg. A Szovjetunióból érkeznek Gumikeréken 215 lóerő — a K—700 traktor Néhány hete rövid hír­adásban közölték lapjaink, hogy számos nagy teljesít­ményű mezőgazdasági gép érkezik az idén a Szovjet­unióból hazánkba. Elsősor­ban az MTZ és a K—700 traktorok, valamint az SZK —5 „Nyiva” és az SZK—6-II „Kolosz” kombájnok behoza­tala várható. Közülük kettő, az SZK—6-II. jelű arató­cséplő-gép és a K—700 trak­tor még úgyszólván újdon­ságnak ' számít. A K—700 traktor a leningrádi Kirov Művek gyártmánya. A trak­torban nyolchengeres, turbó- feltöltéses, vízhűtéses Diesel­motor van. Névleges teljesít­ménye 1700 percenkénti for­dulaton 215 lóerő. Sebesség- váltója négycsoportos hajtó­mű, amely elöremenetben ti­zenhat, hátramenetben nyola sebesség-fokozatot ad. Leg­kisebb haladási sebessége 5,93 km/óra, a legnagyobb 31,76 km/óra. A Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézetben némcsaU a traktor vizsgázott. A kísér­leteknél azt is megállapítot­ták hogy melyik az a legki­sebb táblaméret, amelynél eí a nagy traktor már gazdasá­gosan üzemeltethető. Javas­latuk szerint a kedvező mű­szakteljesítmény eléréséhea legalább 800 méter hosszú tábla kell illetve' akkora, amelynek területe legalább 40—50 hektár. Ennél kisebb táblákon, a táblavégi fordu­lók miatt csökken a műszak­teljesítmény, romlik a trak­tor kihasználtsága. , Megszelídített mérgek A Műszaki Kémiai Kuta­tó Intézet szakemberei új el­járást dolgoztak ki a folya­matos és a nagyüzemben is alkalmazható granulálásra. E tudományos témával 1968. óta foglalkoznak, s a széles­körű kísérletsorozatok több területen alkalmazható gaz­daságos technológiát ered­ményeztek. Az új eljárás lé­nyege, hogy poralakú vegyi­anyag halmazba levegőt fú­vóinak, amely Ynozgásba hozza az egész tömeget, s a porszemek a mozgás közben szemcsékké állnak össze. E folyamat során lehetőség van a szemcsék bevonására is. Ezzel a módszerrel „megsze­lídíthetnek” több gyakran A télvégi és a koranyári A hosszú időre szóló idő­járási előrejelzések kidolgo­zása az úgynevezett Bonaci- na-féle elvre támaszkodik, amely szerint mindaz, ami a légkörben lejátszódik, követ­kezményekkel jár a légkör későbbi viselkedésére. Ennek az elvnek alapján keresnek a hosszútávú előrejelzéssel foglalkozó meteorológusok olyan összefüggéseket, amelyek segítségével az egyik évszak időjárási jelle­géből következtetni lehet egy későbbi, másik évszak idő­járási jellegére. Az oxfordi egyetem mező- gazdasági karának munka­társai gondos vizsgálatokkal igazolták a következő össze­használt mérget, s például a nagyhatású növényvédősze­rek emberre való ávtalmas- ságát is csökkenthetik. Ha a granulált méregszemcséket bevonják, megakadályozzák, hogy a hatóanyag a bőrön át felszívódjon. Ezzel a mód­szerrel — a kísérletek sze­rint — ártalmatlanná tehe­tik az üveggyárakban fel­használt nagymennyiségű ól­mot is. A granulálással, ke­vésbé fertőzik a levegőt, s nem jut be az emberi szer­vezetbe sem. A Műszaki Ké­miai Kutató Intézet módsze­rével egyébként célszerű granulálni a különböző por alakú mosószereket is. időjárás összefüggése függést, amely Európa észak- nyugati részére érvényes: Norvégia belső részén fek­szik a Dalen-i Telemark ne­vű meteorológiai obszervató­rium. Ha a február hónap középhőmérséklete ezen az állomáson magas, akkor a rá következő június Észak- nyugat-Európában hűvös lesz; ha a február hónap kö­zéphőmérséklete alacsony, akkor a június meleg lesz. További kapcsolat volt ki­mutatható a februári közép­hőmérséklet és a júniusi csa­padékmennyiség között. Ha a február meleg, akkor a jú­nius esőben gazdag, viszont a hideg februárt száraz jú­nius szokta követni. Pisztrónglenyésztés az NDK-ban A pisztráng az angolna és a rák mellett nemcsak az NDK vizeinek legízletesebb, de jelenleg még legritkább lakói közé tartozik. Ezen a helyzeten kívánnak 'most változtatni Gera járás halá­szai. A knaui halászati üzem Sitzendorf térségében beren­dezi az NDK legnagyobb pisztrángtenyésztő telepét. Ebben az évben 35 tonna pisztráng kerül itt a hálókba, ,majd 1976-tól megduplázzák * a termelést, egy év múlva pedig megtizenhatszorozzák. A pisztrángtenyésztés min­dig is izgatta a halászok képzeletét, de hiányzott az ehhez szükséges anyagi-mű­szaki bázis,__ hiányoztak a szükséges ismeretek., Most tanácsaival segítségükre sie­tett a friedrichshageni Hal- tenyésztési Kutató Intézet. A halászokkal együttműködve most olyan új technológiát dolgoztak ki, amely az eddi­ginél sokkal hatékonyabbá teszi a pisztrángnevelést. Az új technológia kulcskérdése a takarmányozás. A piszt­rángokat szakszerű takarmá­nyozással hozzák azonos súlyra és. nagyságra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom