Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

1973. Június 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i 3 Dr. Gergely István és dr. Berend T.lván tárgyalása I Közgazdaságtudományi Egyetem vezetői Szolnokon Tegnap délelőtt a megye párt- és állami vezetői dr. Gergely István, az MSZMP Központi Bizottsága tagjá­nak, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével tárgyalást folytattak dr. Berend T. Ivánnal, a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem rektorával és az egyetem vezető munka­társaival. A megbeszélésen a megye közgazdász ellátott­ságának helyzetéről és a közgazdászképzés további le­hetőségeiről tárgyaltak. A Közgazdaságtudományi Egyetem rektora és vezető munkatársai a tárgyalást követően megtekintették Szolnok főbb nevezetességeit. Lesz elég kombájn A kereskedelem felkészült az igények kielégítésére. Az előző évhez képest tovább ja­vul a gépellátás. A gazdasá­gok évek óta először annyi kombájnt vásárolhatnak, mint amennyire szükségük, illetve anyagi fedezetük van. Az arató-cséplőgépek száma 1974-hez képest 2000-rel nö­vekszik, legalábbis ilyen kí­nálatot biztosít a kereskede­lem. A megrendelt gabona- kombájnok a Szovjetunióból folyamatosan érkeznek. i Választás! nagygy&és Tiszafüreden Vasárnap már kora reg­gel megélénkült az élet Ti­szafüreden. Gépkocsik, autó­buszok érkeztek a járás köz­ségeiből, emberek gyülekez­tek a 10 órakor kezdődő vá­lasztási nagygyűlésre, ame­lyet a hűvös, esős idő miatt a művelődési ház színházter­mében tartottak. A választó- polgárokat és az elnökség­ben helyet foglaló Majoros Károlyt, a megyei pártbizott­ság titkárát, valamint Ná- nási Lászlót, az Elnöki Ta­nács tagját, a tiszafürediek országgyűlési képviselőjelölt­jét Sólyom János, a Haza­fias Népfront nagyközségi bizottságának titkára üdvö­zölte. Az ünnepi beszédet Ma­joros Károly tartotta. Szólt arról a hatalmas fejlődésről, amely a legutóbbi képviselő­választás óta történt Tisza­füreden és a járásban. Kü­lön is kiemelte az iparfej­lesztés eredményeit. Már termel a budapesti Alumí- niumárugyár telepe, átadták a Magyar Hajó- és Daru­gyár gyáregységét is, s ez 750 új munkahelyet jelent. Abádszalókon a Kézműipa­ri Vállalat, Kunmadarason a Modell Szövetkezet épített üzemet. Ezekben jelenleg kétszáz, nő dolgozik. Az év végéig korszerűsítik a 34. sz. út Tiszafüred—Kunmadaras közötti szakaszát. Hangsúlyozta, hogy min­den esztendőben szorosabbá válik a képviselők kapcso­lata a választóikkal. így van ez a tiszafüredi járásban is. Méltatta Nánási Lászlónak, a 11. választókerület jelöltjé­nek eddigi eredményes mun­káját. Majd végül a június 15-i választás jelentőségé­ről szólt. Ezután többen kértek szót. Elsőnek Ágoston Istvánná, az Alumíniumárugyár I. gyáregységének munkásnője tolmácsolta a dolgozók vé­leményét, akik őszintén örül­nek annak, hogy továbbra is olyan képviselőjük lesz, aki szívén viseli a járás dolgait. Beszélt a gyáregység mun­kájáról, a szocialista brigá­dok életéről. Erdész József, a Kiss Pál Általános Iskola igazgatója az iskolahálózat fejlődéséről, a tiszafürediek művelődési lehetőségeiről szólt. Felszólalt Nánási Lász­ló is, aki megköszönte a vá-- lasztók bizalmát, s ígéretet tett arra, hogy továbbra is segít a gondok megoldású­ban. Üvegpalota a város szívében Épül a Centrum Szolnokon — Ügy hallottam, hogy kétemeletes lesz. Most még csak betonoszlopokat látni. Arra biztosan jön még vala­mi borítás is..; — Gondolom, modern, tá­gas, szép lesz belülről. De hogy kívülről milyen lesz, azt nem tudom elképzelni... — A tévében sok klassz áruházát mutogatnak. Nem­Átadó S Valóban — milyen is lesz? A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál Jakus Vendel igazgató mutatta be — egyelőre csak. tervrajzo­kon — az új áruházat. — A jó, öreg Centrumot mindenki ismerte a megyé­ben. Sajnos 1969-ben leégett. Akkor ideiglenesen 'a piactér mellé költöztették, de na­gyon szűkösen vannak. So­káig húzódott, hogy épül vagy nem épül új áruház. Döntöttek az illetékesek — tavaly megkezdődtek az ala­pozási munkák. — Milyen ütemben halad a munka? — Olyan munkákkal már készen vagyunk, amelyek a járókelők számára kevésbé látványosak. Elkészült a közmű alagút, állnak a fa­lak is. Elfogadható ütemben halad az építkezés. A belső munkálatokkal lesz egy kis baj, ugyanis a tervezés elhú­zódása miatt nem tudtuk időben megrendelni a laka­tos munkákat. A gondok el­lenére 1976. június 30-án sze­rég láttam egyet. Minden csupa üveg meg fém volt. Itt is jól mutatna. A legfon­tosabb szerintem az, hogy mindig legyen sok divatos cucc. .. Ezeket a válaszokat az „ut­ca emberei” adták arra a kérdésre, hogy — milyennek képzelik a Szolnokon épülő új Centrum Áruházat? — jovore retnénk átadni az épületet. — És milyen lesz? — Betonlábakon áll majd, és kétszintes lesz. A föld­szinten és az emeleten tágas eladóteret rendeznek be. Az emeleten kapnak helyet a raktárak és az irodák is. összesen 3 ezer 700 négy­zetméter alapterületű. Sok­szor emlegették a mozgólép­csőt, az is lesz. A legújabb, variálható áruházi elemekkel rendezik be. Minden osztály más színű bútort kap. Kí­vülről úgy fest majd, mint egy üvegpalota. — A lakosság csak talál­gatja, hogy milyen lesz az áruház, mert nem ismerik a tarveket. Nem lehetne az építkezés színhelyén elhe­lyezni a rajzát? — Mi csak építjük. Erre a tervezőnek — jelen esetben a budapesti LAKÓTERV-nek — vagy a városi tanácsnak kellene gondolni, „önszo-rga- lomból” most csináltatunk néhány fontosabb épületről makettet, de saját részünkre. nak is. így elérhetjük, hogy a dolgozók „szakosodhat- nak.” A Centrum felépíté­sével a többi üzletet is sza­kosítani tudjuk. Akkor pél­dául a Pávában női divat­árut tartanának, a Sztár Áru­házban csak készruha lenne. Másodszor azért van nagy jelentősége, mert ha a mos­tani épületük felszabadul, abban önkiszolgáló éttermet nyitunk. Jelenleg Szolnokon naponta 3—4 ezer adag étel­lel többre lenne szükség ah­hoz, hogy az igényeket kielé­gítsük. Az étterem konyhá­jában 1500—2000 személyre főznek. Ez a gondunkon so­kat enyhítene. Ezért várjuk már nagyon az áruház át­adásának napját. Sz. E. Az új Centrum Aruház megpezsdíti majd a város kereskedelmi életét. A me­gyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőjétől, Si­mon Józseftől érdeklődtünk — mit jelent majd a város­nak az áruház, ha felépül? — Sok áruház van a me­gyében, de az amelyik iga­zán megfelelne az áruház kö­vetelményeinek, olyan azon­ban nincs. A jobb, felszerel­ii tebb üzleteket neveztük ki áruháznak. A Centrum len­ne az első igazi, amely már áruházi igényeket elégíthet ki. Ott meg lehet majd kap­ni a cikklistán szereplő va­lamennyi árut. Évente 300 millió forintos forgalmat ter­veztünk. Először is Szolno­kon megkétszereződik az áruházi eladótér. Berendezé­se a legkorszerűbb lesz. Eh­hez fel kell nőni az eladók­Ä Jászberényi Hűtő- gépgyár hipermodern irodaházában 'programozott lift röpít a IX. emeletre. Itt van Gorjanc Ignác vezér- igazgató szobája. A legfelső szinten, Akik isméink, tud­ják, hogy nem szimbólum a magasban lévő iroda. Inkább a rálátás miatt szereti a te­ret: minél többet látni, be­fogadni a gyár és a város életéből. — Valóban jó, ha egy ve­zető tájékozott, — kezdi a beszélgetést, ám nem szabad, Jubileumi ünnepség Budapesten Apró Arsfal mondott beszédet 30 éves az MSZBT Harminc esztendeje, 1945. június 9-én alakult meg az MSZBT elődje, a Magyar Szovjet Művelődési Társaság. Az évforduló alkalmából hétfőn az ELTE Természettudományi Karának Ságvári termében — a Társaság életrehívásá- nak egykori színhelyén — jubileumi ünnepséget rendezett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. Ott volt és az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Katona Imre, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára, továbbá V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és B. P. Ivanov vezérezredes, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Részt vettek a jubileumi ünnepségen a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, köz- éietünk jeles képviselői, az MSZBT tagcsoportjainak kül­döttei, s ott voltak számosán a Magyar—Szovjet Művelő­dési Társaság alapító tagjai közül. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Básti Lajos színművész szavalta el Leonyid Pervomaiszki i „Pe­tőfi Sándorhoz” című versét, majd — Ligeti Lajos akadé­mikusnak, az MSZBT alel- nökének, a Társaság alapító — Harminc évvel ezelőtt, 1945. június 9-én, ugyan­ezen a helyen, ahol ünnepi ülésünket tartjuk, a magyar és a szovjet nép barátságá­ért tenni akaró magyar ha­zafiak létrehozták a Ma­gyar—Szovjet Művelődési Társaságot — kezdte ünne­pi beszédét Apró Antal, majd így folytatta —, a Társaság élére olyan emberek álltak, akik ismerték és tisztelték a Szovjetuniót, a szovjet nép hősies harcát. — A Társaság munkája kezdettől fogva politikai harc volt — mondotta Apró An­tal, majd részletesen szólt a Társaság feladatainak bővü­léséről, tevékenységi köré­nek szélesedéséről, a gazdag, tevékeny évtizedekről. — Világossá vált — foly­tatta —, hogy a népeink kö­zötti barátság ápolása nem lehet csupán a Társaság be­iratkozott tagezreinek fel­adata, hanem ügye az min­den becsületes, hazáját sze­rető, a szocializmus megva­lósításáért küzdő embernek. Ebből a forrásból fakadt az Ezt kővetően V. M. Sztri- ganov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnöke, az OSZSZSZK kulturális mi­niszterhelyettese, az évfor­dulóra * hozzánk érkezett szovjet delegáció vezetője mondott beszédet. tagjának elnöki megnyitója után — Apró Antal, sz MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság e’- nöke mondott ünnepi be­szédet. az új mozgalom, amelyet a Lenin Kohászati Művek fel­hívása indította el. — Ügy érezzük, hogy az utóbbi években jelentős eredményeket értünk el, s a több mint ezer tagcsoport­ban mind sokoldalúbb felvi­lágosító tevékenység folyik. — A magyar—szovjet ba­rátság az igazán nemzeti s egyúttal internacionalista po­litika. Ennek a politikának következetes valóra váltásá­ban a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság ezernél több ^tagcsoportjának, az aktivis­ták tízezreinek a jövőben is megtisztelő feladatai lesznek. A magyar—szovjet barátság, amelyet a hősök vére pecsé­telt meg, nem szavakban él, .hanem a tettekben, az em­berek szívében, a közös munkában, harcban, amelyet a Szovjetunió és a többi szövetségesünk oldalán foly­tattunk népeink és a világ minden népének békéjéért, biztonságáért — zárta nagy lapssal fogadott ünnepi be­szédét Apró Antal. — Hazánkban mindenki tudja, hogy milyen kiemel­kedő. szerepet játszik az MSZBT a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió né­pei közötti testvéri kapcso­latok fejlesztésében és erő­sítésében — mondotta. — A szovjet társadalom széles ré­tegei nagyra becsülik az MSZBT sokoldalú és haté­kony munkáját — hangsú­lyozta, majd idézte Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az MSZBT-hez intézett üzene­tét; „A szovjet embereket őszinte örömmel tölti el, hogy az elmúlt évek során az országaink dolgozói kö­zött politikai és gazdasági együttműködés, a kulturális és tudományos kapcsolatok tovább erősödtek, mind sok­oldalúbbakká és gyümölcsö­zőbbekké váltak. Ehhez je­lentős mértékben járult és járul hozzá a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság”. — Társaságunk jelentős munkát végzett annak ér­dekében, hogy a szovjet tár­sadalom széles rétegei mi­nél teljesebben ismerjék meg azokat a sokoldalú eredmé­nyeket és sikereket, amelye­ket a magyar dolgozók a párt irányításával elértek az új élet építésének három év­tizede alatt. — hangsúlyoz­ta V. M. Sztriganov. Kitüntetések Ezután Apró Antal a Tár­saság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából kor­mánykitüntetéseket, MSZBT- jelvényeket és plaketteket adott át. A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa — a Társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából — a magyar—szovjet barát­ság munkában szerzett ér­demeiért a Munka Érdem­rend arany fokozata kitün­tetésben részesítette Ligeti Lajos akadémikust, az MSZBT alelnökét, Regős Gábort, az MSZBT titkárát, Ruttkai Ottót, a Thália Szín­ház színművészét, az MSZBT Országos Elnökségének tag­ját és Veres Józsefet, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, az MSZBT al- elr.ökét. Heten kapták meg a Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tát. heten bronz fokozatát. Két aktivistának adományoz­ta a kulturális miniszter „A Szocialista Kultúráért” ki­tüntető. jelvényt, 23-an kap­ták meg az MSZBT arany­koszorús jelvényét, 15 gyát% üzem. termelőszövetkezet, in­tézmény és iskola ■ kollektí­vája az MSZBT aranykoszo­rús plakettjét. A iubileumi ünnepség Li­geti Lajos zárszavával s az Intemacionáléval ért véget. Igazgató és mint országgyű­lési képviselő — kívánok se­gíteni. — Milyen kérésekkel ke­resik meg- leggyakrabban a választói ? — Egyre keyesebb a ma­gánjellegű panasz. Korábban arra is megkértek, hogy sza­badítsak ki a börtönből egy elítéltet, aki megérdemelt büntetését töltötte. Közöltem, a képviselő a törvényesség legfőbb őre, s ezért már a kérést is sértőnek találom. Gorjanc Ignác, az ország- gyűlés ipari bizottságának tagja. Súlyos témák kerülnek egy-egy alkalommal a bi­zottság asztalára. Az ország gázprogramja, egy-egy mi­nisztériumi tárca tevékeny­sége szerepel olykor a napi­renden. A tárgyalások végén közelebb kerül a tervezet a a megvalósításhoz. — Fogalmazza-e már a kö­vetkező felszólalását? — Van mondanivalóm, kü­lönösen a gyárunk külkeres­kedelmi kapcsolatait illetően szeretnék véleményt nyil­vánítani. F. Képviselőjelöltek Gorjanc Ignác hogy elborítsa az információ­áradat. Vannak dolgok, ami­ről feltétlenül tudnia kell, vannak ügyek, melyekben jó ha tájékozott — és van­nak jelentések, melyeket nem szabad elolvasnia. A he­lyes arány megválasztása már a vezetés művészetének tárgykörébe tartozik. Ebben én gyakran tévedek. Gorjanc Ignác 29 éves ko­rában, 22 évvel ezelőtt fő­mérnökként került a Hűtő­gépgyárba. Az eltelt idő alatt a gyár termékei elérték a világszínvonalat, a vezérigaz­gatót pedig harmadízben je­lölték országgyűlési képvise­lőnek. v — A szerénység egy ha­táron túl veszedelmesebb, mint a szerénytelenség. Ezért is gondolkodom — elmond­jam-e. .. A közelmúltban megtartott választási nagy­gyűlésen, ahol a megyei ta­nács elnöke ismertette sze­mélyemet a megjelentekkel, olyan zavarba jöttem, hogy még most is szorongás fog el, ha rágondalok. Vannak emberek, akik nem szeretik a nyilvánosságot. Ezek kö- 1 zé tartozom én is. Ha egy szórakozóhelyen hárman fe­lém fordulnak, mikor belé­pek — inkább kijövök. — Hogy fér össze ezzel a mégis oly gyakran vál­lalt közéleti szereplés? — A közéleti munkában nem-szabad a tapsra gondol­ni. Arra kell figyelni: mi­ben tud segíteni az ember. A jászberényi városi vezetők mostanában nagy terveket forgatnak a fejükben. Meg kell oldani a város csator­názását, vízellátását, a kór­ház helyzetét, és az ötödik ötéves terv során végre fel kell építeni a művelődési központot. Ebben kettős mi­nőségemben — mint gyájr­Apré Antal beszéde V. M. Sztriganov beszéde A Centrum lesz az "igazi,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom