Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGY fc i IAN ACS L A P J A •' TifcW-v?-.-- •• v ______•___i______________ M SSST VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXVI. évf. 134. sz. 1975. június 10., kedd negyvenmilliós felújítás a BYM szolnoki gyáregységében Gazdasági fejlődésünket elemezve Losonczi Pál rész­letesen szólt a mezőgazdasá­gi helyzetről. Hangsúlyozta, hogy agrárpolitikánk fő el­vein nem kell és nem is fogunk változtatni, majd így folytatta: — Joggal jelenthetjük ki, hogy jó termést hozott a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének vetése, beérő­ben vannak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás gyü­mölcsei, egyértelműen bizo­nyított fölénye. A tények a szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság mellett szól­nak. Szocialista mezőgazda­ságunk a nagyüzem két for­májára épül fel: az állami gazdaságokra és a termelő- szövetkezetekre, az utóbbihoz mindig hozzáértve a háztáji gazdaságokat. Az állami gaz­daságok voltak és lesznek a jövőben is a korszerű mű­szaki és termelési eljárások, tudományos vívmányok trieg- honosításának úttörői. Mind­ez a tulajdonviszonyok jel­legéből, a munka társadal­masításának magasabb foká­ból, az irányítás, a szervezés, az anyagi ellátottság és a jövedelemelosztás módjából egyenesen következik. A termelőszövetkezeti mozga­lom fejlődése is lépést tart a szocialista előrehaladással. A termelőszövetkezetek — összhangban társadalmunk igényeivel és lehetőségeivel — nagyon jó és bevált gaz­dasági, társadalmi szervek, olyan egységek, amelyek megfelelő keretet nyúj­tanak az össztársada- lom, a szűkebb közösség és az egyén érdekeinek egyez­tetésére, mindegyik fél igé­nyeinek és szükségleteinek kielégítésére, valamint a mezőgazdasági termelés olyan fejlesztésére, amely összhangban van termelési erőforrásainkkal, gazdasági, pénzügyi, anyagi, műszaki le­hetőségeinkkel. Losonczi Pál a továbbiak­ban sorra vette azokat a tényeket, amelyek agrárpoli­tikánk helyességét igazolják, majd aláhúzta: a munkás— paraszt szövetség, amely a szocializmus közös győzel­meiben kovácsolódott szilár­dé és megbonthatatlanná, továbbra is államunk legfőbb politikai alapja. Pártunk e szövetségre támaszkodva bontakoztatja ki politikáját irányítja és szervezel a szo­cializmus építését — mon­dotta. Leszögezte, hogy a gazdasági, termelési ered­mények is az agrárpolitika helyességét igazolják. Erről így beszélt: — Mezőgazdaságunk ma lényegesen kisebb területről, félannyi emberrel kéthar­maddal többet termel mint a háború előtt. Tulajdonkép­pen ez a szocialista nagyüze­mi mezőgazdaság 15 éves tel­— A kialakult nagyüzemi keretek, nagyüzemi szerve­zet és szerkezet, a termelő­erők koncentráltsága nyúj­totta lehetőségeinket még távolról sem merítettük ki. Márpedig a hatékonyabb gazdálkodás, a hozamok nö­velése, a gépek és felszere­lések kihasználása okvetle­nül megköveteli azoknak az óriási tartalékoknak a fel­tárását, és mozgásba hozá­sát, amelyek egész mezőgaz­daságunkban szunnyadnak, lehetőségeink, tartalékaink nem önmaguktól, hanem csak tudatos és tervszerű cselekvésünk nyomán vál­jesítménye. Különösen kiug- róak gabona- és kukorica­termesztési eredményeink. Mindez a korszerű termelési eljárások meghonosításának, a nagy hozamú fajtáknak, a megsokszorozódott műtrágya- és vegyszerfelhasználásnak, a tudományos vívmányok ki­terjedt alkalmazásának, pa­rasztságunk hozzáértésének — és nem utolsó sorban — az egész társadalom közös erőfeszítésének köszönhető. A kenyérgabona — és jó­részt a kukorica — terme­lése már szinte gyári-üzemi módszerekkel folyik. Az ál­lattenyésztésbe is egyre erő­teljesebben vonul be az ipar­szerű termelés. A baromfi­hús- és tojástermelési rend­szereink, valamint a telje­sítmények ugyancsak állják az összehasonlítást. A ser­tés- és szarvasmarhatenyész­tés, a hús- valamint a tej­termelés üzemszerű rend­szere ugyancsak kezdi meg­hozni első eredményeit. A termelési rendszerek minő­ségileg mások, mint a ha­gyományos eljárások. Ter­mészetes, hogy másféle és a korábbihoz alig hasonlítható követelményeket támaszta­nak a vezetéssel, a munka- és üzemszervezéssel, a mű­szaki feltételek biztosításá­val, de a dolgozó emberek­kel szemben is. hatnak fejlődésünk forrá­saivá. — A termelőszövetkezeti parasztság anyagi felemel­kedése, tudati átalakulása, szakmai felkészültsége, kö­zösségi érzésének és gondol­kodásának kibontakozása és meggyökerezése együtt és párhuzamosan ment végbe a termelési eredmények növe­kedésével, a nagyüzem kiala­kulásával és megszilárdulá­sával. A falu, a parasztság életmódban, gondolkodásban, szemléletben, jövedelmi vi­szonyokban, szociális ellá­tottságban csaknem azonos (Folytatás a 2. oldalon.) Képviselőjelöltek Üvegpalota a város szívében Felelős döntés a holnapról Három folytatás a turizmusról Keserves vitézkedés A tudomány világa Megnyílt az I. Szolnoki Festészeti Triennálé A hétvége sporteredményei Vasárnap befejeződött a negyvenkét kórus részvéte­lével megyénkben rendezett országos szövetkezeti dalos­találkozó, amelyen neves ha­zai együttesek: mellett részt vett a drezdai Neues Chor, a tallinni technikai főiskola kórusa, a stockholmi Kör-65 kórus, a jugoszláv Dkud Angel Besedujak vegyeskar és Csehszlovákiából a pre- rovi gépgyár kórusa. A szolnoki kulturális he­tek jó hagyományaikhoz hí­ven a hangversenyeket nem­csak a megyeszékhelyen ren­dezték, hanem szombaton Jászberényben, Karcagon és Mezőtúron is felléptek a dalosok. Mindenhol telt ház előtt, nagy sikerrel szere­peltek. Városaink jó házi­gazdáknak bizonyultak. A szombati bemutatkozás után, vasárnap reggel a résztvevők Szolnokon, talál­koztak. A kellemetlen idő­járással nem törődve szín­pompás menetben vonult fel a kétezer dalos a Lenin szoborhoz. Seregszemléjük egyúttal a béke és barátsági hónap záróakkordja volt Az ünnepséget Kukri Béla, a városi tanács elnöke nyi­totta meg. A 900. jubileumát Mindenki szeme láttára nőttek ki a földből Szolno­kon a József Attila úton, a Szántó Béla körúton a nyolc­tízemeletes lakóházak, de ke­vesen tudják, hogy az ele­meket, amelyekből ezeket az épületeket összeállították, a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat poligon üze­mében készítettek. Az elmúlt esztendőben több mint háromszáz lakás­hoz gyártottak ilyen eleme­ket, s ez a mennyiség az idén sem csökken. Az 1975- ös év azonban mozgalmasabb lesz, mint a tavalyi, ugyan­is ebben az esztendőben ki­bővítik az üzemet, felújít­ják a sablonokat. A tervek jórésze már el is készült a Lakó- és Kommunális Épü­leteket Tervező Vállalatnál, ünneplő megyeszékhely ne­vében köszönetét mondott a dalostalálkozón részt vevő együtteseknek. Ezután dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese ünnepi be­szédével, majd a hat nyel­ven zúgó Internacionálé dal­lamaival befejeződött a da­lostalálkozó. Az ünnepség után „Ma­gyar tájak köszöntik a 900 éves Szolnokot” — gondolat jegyében hangverseny volt a Szigligeti Színházban. A deli órákban került sor az országos dalostalálkozó ér­tékelésére. A négy városban rendezett hangversenyek ta­pasztalatait Maróti Gyula, a KÓTA titkára summázta. Hangsúlyozta, hogy a dalos­találkozó minden vonatko­zásban nagyszerűen sikerült Helyezéseket nem állapítot­tak meg, nem is az volt a cél, hanem elsősorban a ta­pasztalatszerzés. Örömét fe­jezte ki, hogy a kórusok minden városban telt ház előtt énekeltek. Az együtte­seknek apróbb, tempóbeli, dinamikai jellegű tanácsokra volt csupán szükségük, -*■ ez is alapos felkészülésükre vall. de az itteni szakemberek megállapították, hogy nem felelnek meg a követel­ményeknek, így a sablonok készítése még nem kezdő­dött el. A negyvenmillió forintos rekonstrukcióban megoldják a megfelelő gőzellátást — a BVM szolnoki gyárából ve­zetik ide a gőzt — vásárol­nak majd betonszállító jár­műveket, s felújítják a be­tonkeverőtelep berendezéseit is. Mindez lehetővé teszi, hogy évente négyszáz lakás­hoz elegendő elem készül­jön. Itt gyártják majd a szolnoki Széchenyi lakótelep házaihoz — mintegy kétezer lakás — az előregyártott és a jelenleginél olcsóbb épület­elemeket. Maróti Gyula a rendező szervek nevében köszönetét mondott a városi pártbizott­ságok és a tanácsok vezetői­nek segítőkészségükért. Az országos szövetkezeti dalostalálkozó egyik erénye volt, hogy gazdagon, színe­sen, szépen szólva bontakoz­tak ki a magyar, s néhány együttes tolmácsolásában a nemzetiségi népdalok. A kó­rusok többsége a ko­rábbi dalostalálkozókhoz viszonyítva a tiszta intonálásban, a dinamikai árnyalásban nagyot lépett előre. Dicséretükre szolgál az is, hogy nem elégedtek meg a mindenki által ismert nép­dalokkal, hanem újakat ke­restek és sokat találtak is. A dalostalálkozón részt vevő együttesek között a zsűri nívódíjakat osztott ki. A Jászberényben szerepelt kórusok közül a törökszent­miklósi Liszt Ferenc kamara­kórus, a zákányszéki Pa­rasztkórus, és a füzesabonyi ÁFÉSZ kamarakórusa kapott nívódíjat. Karcagon ugyan­ezt érdemelte ki a szekszárdi Madrigálkórus, a nézsai Me­nyecskekórus, a sárvári szö­vetkezet ikervári női kara és a nagymarosi szövetkezet (Folytatás a 7. oldalon.) Vannak további lehetőségeink Befejeződött az országos szövetkezeti dalostalálkozó A béke és barátsági hónap záróünnepsége ünnepellek az EPSZER dolgozni k ri'i line rTÁ^nk' ufin l tí í nrmít Á h ími / • l\ b!— 1 IJUo l I íVjUJV ----- n 1 üFjIV — ?I u UU31J £Vg~~- il l RJ\l Vasárnap tartották építő- napi ünnepségüket az ÉP­SZER dolgozói a szolnoki Aranylakatban. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága nevében dr. Soós István elnökhelyettes köszöntötte a vállalat kol­lektíváját és méltatta ünne­pi beszédében az építőipar jelentőségét, az ÉPSZER- vállalat eredményeit. Ki­emelte, hogy a vállalat túl­jutott az előző évek nehéz-» ségein, és már eleget tesz a vele szemben támasztott követelményeknek. Az is örvendetes, hogy a tanácsi érdekeltségű munkák rész­aránya növekedett a válla­lat tevékenységében. Hang­súlyozta, hogy az építőipar vállalataira a jövőben is nagy feladatok várnak, az ÉPSZER • vállalatnak is al­kalmazkodnia kell az új igé­nyekhez, hatékony munká­val, jövedelmező gazdálko­dással, a belső tartalékok kiaknázásával kell eleget tenniük évi tervfeladataik­nak. Az ünnepségen került sor a kitüntetések, jutalmak át­adására. Dr. Soós István ad­ta ót Cs. Molnár Mihály­nak az Építőipar Kiváló Dolgozója c. kitüntetést Ábel József, a városi tanács elnökhelyettese pedig a Tár­sadalmi munkáért kitüntető plakett arany fokozatát a Keskeny János, a Kun Béla ezüst fokozatát a Rózsa Fe­renc, a József Attila nevű brigádoknak, a bronz foko­zatot a Szamuely brigádnak és a Rózsa Ferenc KISZ- csúcs vezetőségnek nyújtotta át. A vállalat dolgozói kö­zül nyolcán az ünnepségen vették át a húszéves törzs­gárda tagság után járó aranygyűrűt. Az ünnepség bensőségessé- gét emelte a Ságvári körúti iskola irodalmi színpadának műsora. Az intézmény igaz­gatóhelyettese, Bán László- né megköszönte az építők segítségét, melyet az iskolá­nak eddig nyújtottak, ki­emelve ebben a Lenin szo­cialista brigád szerepét Koszorúzás az alapítás színhelyén A Magyar—Szovjet Műve­lődési Társaság megalakulá­sának harmincadik évfordu­lója alkalmából tegnap ko­szorúzás! ünnepséget rendez­tek az ÉLTÉ .természettudo­mányi karának épületében, a társaság életre hívásának egykori színhelyén. A három évtizede történteket megörö­kítő emléktáblánál az MSZBT országos elnöksége nevében Apró Antal, az MSZMP politikai bizottságá­nak tagja, az MSZBT elnöke, Ligeti Lajos akadémikus, az MSZBT alelnöke, a társaság alapító tagja és Nagy Mária, az MSZBT főtitkára koszorú­zott Az évforduló alkalmából hazánkba érkezett delegáció nevében V. M. Sztriganov, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság alelnöke, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyette­se, a küldöttség vezetője, va­lamint V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te koszorúzott 1 Győri Imre az építők szegedi ünnepén A mintegy hatezerötszáz dolgozót foglalkoztató Dél­magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat építők na­pi ünnepségét vasárnap tar­tották ' meg Szegeden a Szó- regi úti sporttelepen. Az ünnepség vendégeit, kö­zöttük Győri Imrét, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkárát Sebők István a vállalat szakszervezeti bizott­ságának titkára köszöntötte. Győri Imre felszólalásában a párt központi bizottsága és a kormány nevében köszön­tötte az építőket, kívánt to­vábbi . sikereket munkájuk­hoz. A békemozgalom aktivistáinak kitüntetése Bensőséges ünnepséget ren­deztek tegnap délelőtt a Bel- grád-rakparti Népfront-szék­házban: a békemozgalom 106 aktivistájának az OBT elnök­sége a békemozgalom kitün­tető jelvényét adományozta. Az ünnepségre, amelyen Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese nyújtotta át a kitüntetéseket, a béke- és barátsági hónap eseménysorozatához kapcso­lódóan került sor. Részt vett a kitüntetési ün­nepségen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára és Szentistványi Gyuláné, a HNF Országos Tanácsának titkára. Választási ifjúsági réteggyűlés Törökszentmiklóson Tegnap délután Törők- szentmiklóson, az Űttörőház nagytermében mintegy 200 munkás- és tanulófiatal rész­vételével választási réteggyű­lést tartottak. A megjelente­ket — közöttük sok első vá­lasztót — Gál Géza, a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának titkára köszöntötte, majd Peres János, a KISZ törökszentmiklósi városi bi­zottságának titkára beszédet tqrtott, amelyben hangsúlyoz­ta a város fiataljainak a vá­lasztásokban betöltött fontos szerepét. A gyűlés utolsó aktusaként Varga Sándor, a BMG török­szentmiklósi gyárának igaz­gatója, a körzet képviselője­löltje kért szót. Köszönetét mondott a fiataloknak eddigi aktivitásukért, és arra kérte őket, hogy a jövőben is ha­sonló lelkesedéssel vegyenek részt a közösségi munkában. Egy mondatban — Vasárnap rendezték meg az esztergomi Petőfi Művelő­dési Központban az első Ko- márom-megyei Vándor Sán­dor kórusszemlét, amelyen négy megyei felnőtt kórus mintegy 200 tagja szerepelt. — Az idén az év elejétől mostanáig félmillió tonnányi alapanyag érkezett vízi úton a dunaújvárosi kikötőbe, eb­ből 470 000 tonna a szovjet vasérc és 30 000 tonnányi a szovjet szén. fl tények agrárpolitikánk helyességét bizonyítják Losonczi Pál választási nagygyűlése Kaposvárott Választási nagygyűlést rendeztek tegnap Kaposvárott, a Kossuth-téren. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Varga Péter, a MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, továbbá a városi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői. Kocsis László, a Ha­zafias Népfront megyei bizottságának elnöke, a megyei ta­nács elnökhelyettese köszöntötte a téren összesereglett vá­lasztópolgárokat, majd megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Losonczi Pál Somogy megye 12. sz. választókerü­letének országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom