Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

975. június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Á Nyári Tárlat hajlékában Mezőtúr példát mutat Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója megnyitja a kiállítást Százéves a lász Múzeum Tisztázott kérdésok Gondolatok egy országos tanácskozás után Szolnokon rendezte meg május 29—30-án ha­gyományos .országos ván­dorgyűlését. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat me­zőgazdasági és élelmezésügyi választmánya. A tanácskozás feladata az volt, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 19741 március 19—20-i ülésén a közművelődés fejlesztésé­ről hozott, s a XI. kongresz- szuson megerősített határoza­ta alapján megtárgyalja a mezőgazdasági, az élelmi- szeripari, a faipari és a víz­ügyi dolgozók közművelődési helyzetét és ennek alapján meghatározza a további fel­adatokat. A mezőgazdaság, az élel­miszeripar, az erdőgazdaság és a vízgazdálkodás terüle­tén mintegy másfél millió­an dolgoznak — ebből há­romszázötvenezer a munkás­osztályhoz tartozók száma. Ez utóbbi réteg helyzetének megítélésénél azonban feltét­lenül figyelembe kell ven­nünk néhány sajátosságot, így a többi között azt, hogy a munkásosztálynak ez a ré­tege főleg a parasztságból alakult ki; hogy mind az élelmiszeriparban, mind a mezőgazdaságban jelentős a munkásnők aránya; hogy az itt dolgozók többsége falun lakik; hogy sok az időszaki munkás; végül — ami első­sorban az eddig említettek­ből következik — hogy álta­lános és szakmai műveltsé­gük alacsonyabb a mun­kásosztály egészének művelt­ségi színvonalánál. A szakági közművelődési munka másik jelentős terü­lete a szövetkezeti paraszt­ság köre. Szövetkezeti pa­rasztságunk az elmúlt más­fél évtizedben eredményesen sajátította el az új gazdál­kodási rendet, megismerke­dett a nagyüzemi techniká­val, a tudomány vívmányai­val. Növekedett a szövet­kezeti dolgozók általános és szakmai műveltsége. Több tízezren végezték el az ál­talános iskolát, a szak- és betanított munkások száma pedig megközelíti a kétszáz­ezret. Ez a fejlődés azon­ban még elmarad a követel­ményektől, hiszen a szövet­kezetekben dolgozó tagok és alkalmazottak közel hetven százaléka nem rendelkezik az általános iskolai vég­zettséggel, a szak- és beta­nított munkások aránya pe­dig alig haladja meg a har- minb százaiékat. (Megyénk­ben a termelőszövetkezetek fizikai dolgozóinak tizenhét százaléka szakmunkás, hu­szonkét százaléka betaní­tott munkás). Az átlagosnál jobb a helyzet a fiatalabb generációnál, bár a szakkép­zetlenek aránya itt is mint­egy hatvan százalék. Mint az a tanácskozáson is kikristályosodott: a jövőbeni feladatok kiinduló pontjának, tehát azt kell tekinteni, hogy az elmúlt időszak eredmé­nyei ellenére az ágazat össz- dolgozóinak, elsősorban a szövetkezeti parasztságnak általános műveltségé az országos átlag alatt van. Ezért a legfontosabb feladat az általános iskolai vég­zettséggel nem rendelkező dolgozókat a tanuláshóz hozzásegíteni. Az általános és szakmai műveltség eme­lésének csak ez lehet az alapja. Szó esett arról is, hogy az általános iskolát végzettek számának növelésében úgy is előre tudunk lépni, hogy csökkentjük az iskolából idő ■*előtt kimaradó fiatalok szá­mát. Közismert, hogy első­sorban a falvakban nem megnyugtató a helyzet. To­vábbi társadalmi segítségre, korrepetálásra, erkölcsi ösz­tönzésre, helyenként a szü­lők megnyerésére lenne szük­ség ahhoz, hogy meggyor­suljon ez a folyamat. A korszerű, hatékony, ter­melés gyors ütemű fejlődé­sének egyik kulcskérdése a dolgozok szakmai képzése és továbbképzése. A tudomány termelőerővé válásának egyik alapvető feltétele, hogy egy-egy gazdasági ágazatban milyen összhangot sikerül te­remteni a tudománv beáram­lása és a dolgozók igénye, befogadóképessége között. Statisztikai adatok bizonyít­ják, hogy a szakmunkásta­nuló-képzés lehetőségeinek még az eddiginél is jobb ki­használása sem elegendő a szakmunkás-szükséglet kielé­gítéséhez. Feltétlen el kell érni, tehát, hogy a jövőben nagyobb arányban vonják be a dolgozpkat a különféle szakmunkásképző tanfolya­mokra. A bizonyítványt adó szakmai oktatás mellett bő­víteni kell aiz ismeretterjesz­tő formákat is, hisz ezek je­lentősen segíthetik a terme­lési eredmények fokozását. H közművelődési munka fejlesztésének másik jelentős kérdése az egyre nö­vekvő szabad idő hasznos, kellemes eltöltése. A műve­lődés és a szórakozás tartal­mát csak a követelményekés az igények figyelembevételé­vel lehet eredményesen ki­alakítani. A nagy tömegeket vonzó, mindenkit érdeklő, a közügyet szolgáló rendezvé­nyek mellett ezért nagyobb figyelmet kell fordítani az úgynevezett kiscsoportos for- mák kialakítására, melyek színesebbé, érdekesebbé te­hetik a művelődés alkalmait. Jó példa erre a klubmozga­lom, melynek népszerűségét mi sem bizonyítja jobban an­nál, hogy pár év alatt száz­ötven ifjúsági klub alakult megyénkben. Az egyik leg­jobb éppen a mezőgazdaság területén, egy termelőszövet­kezetben működik. A feladatok ismeretében felvetődik a kérdés, hogy a közművelődési tevékenységet milyen területekre kell össz­pontosítani? A mezőgazda- sági munkahelyek szétszórt­sága feltétlenül a lakóhelvi művelődési feltételek javítá­sát indokolja. Erre azért is nagy a szükség, Éhért' a mű­velődés lehetőségei szem­pontjából a falu még hát­rányban van a várossal szem­ben, ugyanakkor a falu régi társadalmi struktúrájának lényeges megváltozása, a me­zőgazdasági munka jellegé­nek átalakulása a közműve­lődésre is új terheket ró. Gyorsabb előrehaladást kell tehát elérni e viszonylagos hátrány felszámolásában — hangsúlyozta a tanácskozás, a megyei pártbizottság köz- művelődési határozatához hasonlóan. Sok szó esett a vándorgyű­lésen a munkahelyi művelő­désről is. Mint a Központi Bizottság határozata leszöge­zi: a dolgozók művelődésé­nek segítése a vezetéssel já-- ró kötelezettségek szerves ré­sze. Az üzemi, vállalati ve­Niagara muskátli Ünnepi könyvhét ’75 Nők napja A, mezőtúri kiállítócsar­nokban tegnap megnyitották a Magyar Képzőművészek Szövetsége Középmagyaror­szági Területi Szervezete nyári tárlatát. A kiállítás megnyitóján "megjelent Móricz Béla, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, Tari Kálmán, a megyei pártbizottság munkatársa, Papp János, Mezőtúr taná­csának elnöke, Lengyel Bol­dizsár a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetőhelyettese, a megye, a város több közéleti személyi­sége,■ a kiállító művészek. A kiállítást szép számú ér­deklődők jelenlétében Po­gány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. Ez a kiállítás, mondotta többek között megnyitó be­szédében, azt bizonyítja, hogy rendszeres, becsületes, ér­demleges munka folyik a vi­déken élő festők, grafikusok, szobrászok műtermeiben. A mennyiségre szerény váloga­tás . jó minőséget, tisztes igé­nyességet mutat, arról győzi meg a látogatókat, hogy az a táj, amely a művészi produk­tumokat ihlette, jelentős te­hetségeknek biztosít otthont. Külön is öröm, hogy a kü­lönböző országrészek, váro­sok számottevő művelődési központokká fejlődnek, s ez a tény előnyösen hat a hivatot­tak alkotókedvére. A decent­ralizálás mind erőteljesebben A Jász Múzeum újjászü­letett alapításának századik évfordulójára. Jászberény üzemei és dolgozói — magu­kénak vallva az intézményt — háromszázezer forint ér­tékű társadalmi munkával segítették az épület felújítá­sát. A centenárium jegyé­ben megújult múzeumban tegnap délelőtt nyitották meg a Jászság élete és a Lehel kürtje című állandó kiállí­tást. Az ünnepséget — melynek kedves színfoltja volt az or­szágos szövetkezeti dalosta­lálkozóra érkezett tallinni vendégkórus bemutatkozása — Tóth János, a Jász Múze­um igazgatója nyitotta meg, majd Gönyei Antal, a Kul­turális Minisztérium múzeu­mi . főosztályának vezetője mondott beszédet. Elismerő szavakkal nyugtázta a vá­ros vezetőinek és dolgozói­nak közművelődést segítő munkáját, méltatta Tóth Já­nos igazgató érdemeit az új állandó kiállítás megterem­tésében, majd a jövőről szól­va kifejezte reményét, hogy a Jász Múzeum nemcsak a történelmi emlékek és a ha­ladó hagyományok gyűjtő és őrző helye lesz, hanem a Jászság megváltozott, újjá­született arculatát is híven fogja tükrözni. A Jász Múzeum új állan­bontakozik ki, és már menet­közben is ékesen bizonyítja, hogy nemcsak a fővárosban lehet értékes műveket létre­hozni, termékeny szellemi légkört kialakítani. Közel az idő amikor a vidék kulturá­lis centrumai önálló művé­szeti életre elég fejlettnek ta­Új állandó kiállítás dó kiállítása igen tetszetős elrendezésben rendkívül gaz­dag anyagot tartalmaz. Be­mutatja a Jászság életének főbb mozzanatait. Az első te­rem a korábbi gazdálkodási formákkal, az azokkal össze­függő települési szerkezetek­kel, s a paraszti háziiparral ismerteti meg a látogatókat. A második teremben a nép­művészet dokumentumai és a régi jászsági népviselet eredeti darabjai kapnak he­lyet. Külön vonalat képez a művelődéstörténeti hagyo­mányok bemutatása. A csiz­madia és a szűcsmesterség tárgyi emlékei zárják a sort. A harmadik teremben a Jászság történetének leg- újabbkori dokumentumaiból, az első világháborús gyűjte­mény anyagából és a mun­kásmozgalom emlékeiből ál­lítottak ki tárgyakat. • * * A centenáriumi kiállítás tiszteletadás a haladás ügyét szolgáló elődöknek is, akik tevékeny munkával segítet­ték elő a Jász Múzeum ala­pítását és fejlesztését; Sipos Orbánnak, Hild Viktornak, Banner Jánosnak, Réz Kál­mánnak, Komáromy József­nek, Blénessy Jánosnak, Pór­teleki Józsefnek és a többiek­nek. Munkájuk folytatását láltatnak, hogy minden vo­natkozásban helyi erőkkel magasszintű tiszta elkötele­zettségű művészi horizntot alakítsanak ki. Jó érzés az előzőek alapján 'is, itt Mezőr túron ezt a színvonalas kiál­lítást megnyitnom. — ti — így summázta Tóth János múzeumigazgató: — Az utóbbi másfél évti­zed során alapvető változá­sok zajlottak le a múzeum életében, s e folyamat ma sincs lezárva. Határozottabb mederbe terelődött a mú­zeum gyűjtőprofilja, s első­sorban a néprajzi és a hely- történeti gyűjtemények gya­rapítása a fő törekvés, ez kap elsődleges szerepet a feldolgozó munkában is. A szűkebb szakmai, muzeoló- giai teendők, s a tudomá­nyos kutatómunka mellett a közművelődési munka válto­zatos skáláin, legszélesebb területein tesz eleget a mú­zeum az egyre bővülő, ör­vendetesen fejlődő társadal­mi igényeknek. Fontos szere­pet töltenek be a helyi köz- művelődés eleven vérkerin­gésében azok a múzeumi ki­adványok, amelyeket helyi társadalmi segítséggel az in­tézmény egy évtized óta fo­lyamatosan megjelentet. A két tucatnyi kiadvány mel­lett a kiállítások, az isme­retterjesztő tevékenység leg­különfélébb formái tették is­mertté a múzeumban rejlő művelődési lehetőségeket, s e sokoldalú tevékenység a múzeumot a helyi közműve­lődés rendszerében fontos helyre emelte. S. B. A keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem kertészeti tanszékének hét tagú kol­lektívája több új muskátli fajtát nemesített az elmúlt időszakban, amelyből kettőt elfogadott- a fajtaminősítő intézet, a Niagara néven el­fogadott fajta piros színű, futó muskátli. A másik fe­hér színű hópehely, amely nek jellemzője, hogy szir­mainak állandó hullása elle­nére is telített virágú. Tegnap Szolnokon a nők napja programjával zárult az idei könyvhét rendezvényso­rozata. Délelőtt a Verseghy Ferenc megyei könyvtár olvasóter­mében „Nők Lapja” olvasó­ankét volt, amelyen részt vett a lap két munkatársa, Fená- kel Judit és Szemes Piroska. Délután a Ságvári Endre me­zetés ilyen jellegű munkája az utóbbi években sokat fej­lődött, bár még mindig sok kívánni valót hagy maga után. A leggyakoribb hiba a tervszerűtlenség. A tapaszta­latok szerint a jövőben na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni az anyagi és a szellemi erők összhangjának megte­remtésére is. Ez utóbbi gondolat a ta­nácskozás egyik központi kérdése volt. Jóleső öröm­mel nyugtázhattuk, hogy téren megyénk szép eredmé­nyekkel dicsekedhet. Az anyagi összefogás legerőtel­jesebben a közművelődési in­tézmények építésében és kor­szerűsítésében nyilvánult meg. Az elmúlt négy évben megyénk hét községében épült új művelődési otthon, további hét helyen korszerű­sítették a régit. Növekedett a könyvtárak alapterülete is. Az anyagi összefogás másik formája a közművelődési in­tézmények működéséhez biz­tosított támogatás. A taná­csi fenntartású művelődési otthonok működési kiadásai­hoz a termelőszövetkezetek és más gazdasági szervek ta­valy 1,6 millió forintot biz­tosítottak, ami az össztámo- gatás tizenhat százaléka. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a szellemi erők össze­fogásának leglényegesebb eleme az értelmiség meg­nyerése a közművelődés ügyének. A vándorgyűlés legtöbb hozzászólója kiemel­te, hogy a szocialista közmű­velődés kiszélesítése falun nem lehetséges az értelmiség aktív részvétele nélkül. Ho­gyan lehetne feladatukat rö­viden összefoglalni? A mező­gazdasági értelmiségre há­rul az a közművelődési fel­adat, hogy a régebben sta­bilizálódott falusi értékek előtt járjon — politikailag, életvitelben, szemléletben, íz­lésben egyaránt. De nem­csak az új szocialista érték­rend kialakítását kell előse­gíteniük, hanem azt is, hogy a szövetkezeti dolgozók ott­honosan érezzék magukat új környezetükben, a kollektív gazdaságban. Sajátos közmű­velődési feladatuk továbbá a hagyományos falu .átalakulá­sának meggyorsítása is. Mint elhangzott, az agrárértelmi­ségnek, s persze a pedagógu­soknak, az orvosoknak is, be­csületbeli kötelességük a mű­velődésügy segítése. Befejezésül kérdés: vajon mit profitált e tanácskozásból megyénk köz- művelődése? Mindenekelőtt alkalom nyílt munkánk meg­méretésére. Az országos ered­ményekhez viszonyíthattuk a megyeit — s nem vallottunk szégyent. Közművelődési eredményeink számottevőek, sőt nagyszerűek, különösen ha a múlthoz hasonlítjuk őket. Nekünk azonban nem­csak ahhoz, hanem lehetősé­geinkhez, de mnidenekelőtt szükségleteinkhez is kell mérnünk erőfeszítéseinket. A TIT mezőgazdasági és élel­mezésügyi választmányának országos vándorgyűlése szá­munkra azért vált kiemelke­dő fontosságú eseménnyé, mert az ott elhangzott mód­szerek, tapasztalatok haszno­sítása a közművelődési ha­tározat nyomán jól indult munka intenzív folytatását jelentheti. Hérész Dezső gyei Művelődési Központ színháztermében budapesti művészek adtak műsort a könyvhétre megjelent új al­kotásokból. Végül este „Üd­vözlet az olvasónak” címmel nyilvános irodalmi rejtvény­műsort rendeztek, amelyet Rapcsányi László vezetett, s egyenes adásban közvetített-e a Kossuth Rádió. Lehel kürtje a Jászság szimbóluma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom