Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

1975. június 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T Kukkantás a tálba Szakemberek vizsgálták a vidékiek étrendjét Nagyszabású életmód-fel- táró vizsgálódásokat végeztek tudományos szakemberek: kétezer vidéki, főként falusi családot kerestek fel ottho­naikban, s többek között ar­ra voltak kiváncsiak, hogy életük fejlődésével hogyan változtak táplálkozási szoká­saik. Az elemzések sok vonatko­zásban meglepő tényeket tár­tak fel. A kisebb jövedelmű családok többet áldcfzhak, na­gyobb gondot fordítanak a jó étkezésre, mint a náluknál jóval tehetősebbek. Rangos helyen még mindig a szalonna A vidéki étrend régi jelleg­zetessége sem változott any- nyit, mint amennyit az élel­miszerválaszték bővülése le­hetővé tett volna. A megkér­dezett — zömében fizikai munkát végző — családok ét­lapján a szalonna változatla­nul rangos helyet foglal el: a nap bármely szakában ki­egészítésül, sokszor főétkezé­sül szolgál. A legtöbben nem is anyagi meggondolásokból, csupán megszokásból fo­gyasztják; szervezeíkárosítő hatásával is nagyjából tisz­tában vannak, mégis kitarta­nak mellette, s a saját készí­tésű, de főként a konzerv- gyümölcsízekkel szemben előnybe részesítik. A sajtot a kisebb jövedelmű családok vásárolják szívesen. Még meglepőbb volt az, hogy a „benszülött” falusiak magát a tejet is mellőzik, a faluból bejáró munkásokkal együtt csak elvétve vásárolják. A megkérdezettek szerint en­nek két oka van: vidéken még mindig erőspn tartia magát az a nézet, hogy első­sorbán gyerekeknek, betegek­nek, ágyas asszonyoknak va­ló a tej, egyébként is helyte­len takarékosságból úgy vé­lik, hogv a tej „eladni való” s nem éri meg, hogy' maguk­ra „pazarolják”. A szociológusok azt is kide­rítették, hogy milyen a vi­déki lakosság főétkezése. — Vizsgálataik alapján — mon­dották. — a családok 34 szá­zaléka a fcáplálkozáskultúra szempontjából a „szegényes­egyhangú” típusba tartozik; kosztja fehérjében és vita­minban egyaránt hiányos: 31 százalékuk étrendje azonban már bizonyos változatosságot mutat; 14 százalékának a me­nüje egyhangú ugyan, de bő­séges; s végül: száz család közül 16 vezet olyan háztar­tást, ahol az étlap minden kö­vetelményt kielégíti. Sok az egytál-étel A kutatók a „tálba” is be­lenéztek. Mivel a húsfogyasz­tás fontos minőségi mutató, azt is tudni akarták, hogy hú­sos vagy hústalan volt-e az ebéd, és hány „tál” étel volt benne. A hétköznapi étkezé­sek színvonalával az esetek többségében nem voltak meg­elégedve. Kiderült, hogy a falusi emberek általában nem esznek sem eleget, sem elég változatosan: sok az egy­tál-étel és a „levestészta”- ebéd; 40 százalékuk nem jut elegendő fehérjéhez, étrend­jükből hiányzik a vitamin, kevés zöldfőzeléket fogyasz­tanak. Asztalukon gyakori a JF/## m mm mm üti unó. olcsó é felei vei várja Önt a Hotel Pelikán HtlIUI 1 ylflipil étterem L menü Húsleves daragaluskával, Sertésborda hentes módra, Mignon 20,— II. menS Húsleves finom metélttel, Gombás csirke rizzsel, Mignon 20,­Levesek Húsleves daragaluska Zöldborsó leves 6,90 4.60 Hideg almaleves 5.30 Készételek Pirított csirke magyarosan 18,90 Zöldborsós csirke rizs 18,30 Jérce sült rizi-bizi 18,50 Borjúpörkölt galuskával 15,10 Bakonyi sertésborda galuskával 23.90 Sertésborda parasztosan 19.50 Sertésragu magyarosan 18.30 Piritott sertésmáj 14,10 Rántott sertésmáj 18,80 JOÉTV AGYAT KIVAN A JÁSZ-NAGYKUN VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT hideg vagy egyszerű melegí­tett étel, a főétkezés rendsze­rint kora délutánra vagy es­tére tolódik át. Hétköznap a terített aszta­lok csaknem felén nincs hús, ezzel szemben vasárnap a konyháknak csak a hét szá­zaléka hústalan. A vasárnapi ebéd fő étele általában a ba­romfihús, mivel a lakosság 80 százaléka ebből önellátó. Az étkezések „koronája” a rántott- és a sülthúsok. A családok csaknem 80 százalé­ka laktató, magas kalóriatar­talmú, nehéz ételfél°ségeket eszik, n könnyen emészthető táplálékok viszont meglehe­tősen hiányzanak az aszta­lukról. Vasárnap három fogás A „fogások” száma is ér­dekesen alakul: hétköznap a családok 23 százaléka, vasár­nap 11 százaléka eszik egv- tál-ételt. Két-tálas kosztot hétköznap száz ember közül 40 fogyaszt, ellenben vasár­nap — érdekes módon — mindössze húsz. Ezzel szem­ben a háromfogásos étkezé­sek száma 'a hétköznani 36 százalékról ünnepeken 50 százalékra emelkedik. Hit főzzünk holnap? ZÖLDBORSÓ LEVES SONKA BUNDÁBAN CSERESZNYÉS FELFŰJT Sonka bundában. Hozzá­valók: személyenként 8—10 deka sonka, 2 tojás, 8 deka liszt, 1 deci tej, 1 deci víz, a palacsintatésztához 2 de­ka vaj, zsír a palacsinta ki­sütéséhez. A sonkaszeletek­ből pogácsa- vagy fánkszag­gatóval kerek lapokat for­málunk. Sűrű palacsintatész­tát készítünk és a sonkasze­leteket a tésztába mártva, forró zsírban kisütjük. Ha marad még palacsintatész­tánk, felhígítjuk, kisütjük és apróra vagdalt sonkás tejföl­lel, reszelt sajttal megtölt­jük. A sonkát adhatjuk fő­zelékhez, vagy burgonyapü­réhez salátával. Cseresznyés felfújt. Hozzáva­lók : 8 evőkanál darás liszt, 7 evőkanál porcukor, 6 tojás, egy pici só, 1/4 liter tej, 1/2 kg cse­resznye, 1 evőkanál cseresznye­pálinka, vaj a kikenéshez. A cseresznyét' megmossuk, lecsur­gatjuk és kimagozzuk. A tojást a cukorral habosra keverjük. Hozzáadjuk a lisztet, és beleön­tünk kb. 1 dl tejet. A tésztát jól kikeverjük, majd hozzáke­verjük-a maradék tejet, Kb. pa­lacsintatészta sűrűségű tésztát kapunk. Belekeverjük a cse­resznyepálinkát és a kimagozott cseresznyét. A tűzálló tálat vaj­jal vastagon kikenjük, és bele- töltjük a tésztát. Bemelegített, forró sütőben kb. 35 percig süt­jük. Megcukrozzuk, és forrón tálaljuk. A* Iparművészeti Vállalat nyári divatmodell jciböl: mintás selyemből varrt nyári ruha Hová menjünk kirándulni? Nógrád A Börzsöny egyik közvetlen szomszédja az erősen tagolt Cserhát hegység. Jóval nagyobb területű mint a Börzsöny, nincsenek viszont olyan magas csúcsai, mint a Börzsönynek. De a hullámos, tagolt dombvidék­nek is megvan a maga lenyűgöző szépsége. Több kedves patakja van a Cserhátnak, ezek közül legjelentősebb a délre lefutó Galga és a Her áGl-patak, valamint a Kis- Zagyva. A Cserhát növényvilágát is érdemes szemügyre ven­nünk, nem lehet úgy járni ezen a részen, hogy a turista ne találna valami szépet, emlékezeteset. Igaz, hogy er­dőségek csak a magasabb részeken vannak, de szépek a rétek, és a patakok mentén olykor kilométereken át égerfákat láthatunk. Ilyenkor az akácosók illatával te­lik meg a környék, máskor a csipkerózsa, a kökény, a bodza, a galagonya illatozik, díszük. Pompás szép környezetben találhatjuk mai utunk célpontját Nógrádot. Ez a kedves kis község egyik leg­kedveltebb helye a kirándulóknak. A község szélénél emelkedő 286 méter maga s andezitlávából kialakult Várhegyén állnak a megye névadó várának romjai. Ezt a várat Árpád óta sokat emlegették a feljegyzésekben. A vár 1544-ben a törökök kezére került. Annak ellené­re, hogy eléggé őrizték néhány évtized múltán Pálffy Miklós visszavette. Később Bocskai, Bethlen, majd a király birtoka volt. A törökök nem nyugodtak bele az elvesztésébe és az 1600-as évek közepén, ismét elfoglalták. Nem sokkal később, 1685-ben azonban villám csapott a löportoronyba és az felrobbant. Csonka bég, aki vé­gül kénytelen volt feladni a várat még jobban' lerorn- boltatta azt. Nagyon kevés maradt meg belőle. A vé­delmi övezet maradványain azonban megmaradt a kő­keretes kapu, amelyen át eljuthatunk az új-bástyához. A belső vár öregtornya három emelet magasságban, csonkán ma is áll. A torony alatti sziklaárokban 1949- ben feltárták az egykori felvonóhíd mederpillérét, ami a ma emberének érdekes látvány. Nógrád megközelí­tése legegyszerűbb gépjárművel. A vonattal utazók ne felejtsék el, hogy június elsejétől új menetrend van ér­vényben. — B — Kertészkeciöknek Gyümölcsritkítás Aki gyümölcsfáit figye­lemmel kíséri ezekben a na­pokban, azt tapasztalja, hogy az apró gyümölcs egyrészé nem fejlődik tovább, hanem lehull. Ezt gyümölcsritkulás­nak nevezzük és egyáltalán nem soroljuk a betegségek közé. Ugyanis ez természe­tes védekezése a fának a túlságosan sok termés ellen. Tehát ha nem valami kór­okozó vagy hibás agrotech-^ nikai eljárás- okozta, akkor örömmel kell fogadnunk, sőt segítenünk is kell. Különösen az alma, körte, kajszi és őszibarack fák ter­mését ritkítsuk. Az alma és körte egy termő rügyről 6—8 virágból álló virágzatot hoz létre. A virágok közül rend­szerint 4—5 meg is termé­Táborozás előtt Sok gyerek már számolja a napokat, mennyi is van még a táborba indulásig. De nem­csak a gyerek készül, a szü­lőnek is sok, mindent kell tennie addig, hogy zavarta­lanul nyaraljon, esztendőre szóló élménnyel térjen haza csemetéje a táborból. Nagyon fontos a lelki fel­készítés. Ha a gyerek még nem volt huzamosabban tá­vol otthonától, jó előre tu­datosítani benne, hogy ő már nagy fiú vagy lány, aki önállóan, a szülei nélkül is el tud lenni két hétig. Ha erre csak a vonaton döbben rá, vagy első este a tábor­ban, akkor az egész nyara­lást megkeserítheti a szülők távollétének tudata. Köny- nyebb a helyzet, ha az úttö­rőcsapattal, ismerős társak­kal és tanárokkal van együtt. Ám ezerszámra fogadják nyaranta a nebulókat a SZOT gyermeküdülők is, s szinte minden turnusból kénytelenek hazaküldeni né­hány gyereket, mert reggel­től estig sírnak, enni sem hajlandók. S nemcsak a leg­apróbbak, olykor még a 11— 12 évesek is. A testi felkészí­tés sem .kevésbé fontos. Bár gondos nevelői felügyelettel nyaralnak gyermekeink, de egy pedagógusra 30, vagy annál is több tanuló jut, így azt a törődést, amit a csa­ládban megkapnak, nem várhatjuk el a tábori körül­mények között. . A legrosszabb érzés, ha esetleg betegen kell feküd­nie, egészséges társai vidám lármáját hallva. Ezért, ha nem teljesen egészséges a gyerek, ne engedjük elutaz­ni a többiekkel, inkább vár­junk egy-két napot, s utóbb vigyük le a táborba. Tanítsuk meg az időjárás­nak megfelelően öltözködni a gyereket. Tudnia kell, hogy ki kell jönni a vízből, ha fá­zik, s le kell törülköznie. Vagy ha megizzadt a moz­gásban. ne igyon vizet, csak öblögesse a száját, míg le nem hűl. Mit vigyen a gyerek a nyaralásra? Ezt a hely és idő szabja meg, erre taná­csokat ad az üdültető is. Ám induljanak a legnagyobb ká­nikulában, a meleg pulóver­nek, hosszúnadrágnak, zárt lábbelinek mindig legyen he­lye a csomagban, hisz két hét alatt sokszor változhat az idő. Egész sült csirkét, doboz­nyi rántott húst, nagy szál kolbászokat csomagolnak többnyire az utazó gyerek­nek. Ennek a nagy része a szemétbe kerül. Először az édességet eszik meg, ha nem kaptak az útra, vesznek a zsebpénzből. A fogadó he­lyen ebéddel, vacsorával vár­ják őket, kár több napi éle­lemmel elindítani néhány órás útra a gyerket, aki a sok édességtől amúgyis ét­vágytalan lesz. Szóljunk a zsebpénzről is. Bár nem igen van szüksége pénzre, hisz teljes ellátása biztosítva van, mégis gyako­ri szokás, hogy a rokonság „összead” a nyaraló gyerek­nek. Nem ritka a 2—300 fo­rint sem. IÍ5ren nagy összeg felhasználásában nincs ta­pasztalata. Elég, ha 30—40 forintból gazdálkodik. S minek örül a legjobban a táborozó gyerek? A hazul­ról jövő híreknek, a levél­nek, képeslapnak. Minden nap várja, hangulatát nagy mértékben befolyásolja, hogy érkezett-e aznap postája. Aki teheti, írjon mindennap gye­rekének, ha mást nem, né­hány sort egy képeslapon. H. L. / kényül és fejlődésnek indul. A természetes ritkulás so­rán 1—2 gyümölcskezdemény lehull, tehát egy csomóban 2—3 termés marad. Ez is sok és hátrányos, mert az egymással összeérő gyümöl­csöket alig lehet megvédeni az almamolytól és az egyéb rágókártevőktől. Ezek ugyan­is mindig ott támadják meg a termést, ahol azok össze­érnek. A kajszi és az őszibarack is nagyon hajlamos a szaka­szos termésre. Egyik évben nagyon sok termés kötődik, a másikban pedig alig ma­rad gyümölcs a fán. A sok gyümölcsöt termő évben még az is indokolja a gyümölcs­ritkítást, hogy a csonthéj va­lamennyi gyümölcsben kifej­lődik és ennek a kemény csontmagnak a kifejlesztésé­hez kell nagyon sok víz és tápanyag. Ezért a kajszi és őszibaracknál a mennyiség feltétlenül a minőség rová­sára megy. Ha tehát éssze­rű gyümölcsritkítással arra törekszünk, hogy a legkedve­zőbb helyzetű gyümölcs ma­radjon meg. akkor szebb, ér­tékesebb termést nyerünk, sőt a kísérletek szerint a ter­més mennyisége se' lesz ke­vesebb. mint ritkítás nélkül. Nem kétséges, hogy a gyü­mölcsritkítás ha nem is ne­héz, de nagyon aprólékos és jiosszadalmas munka. A ku­tatók ugyan már kidolgozták a vegyszeres gyümölcsritkí­tást, de ez a vegyes állomá­nyú háztáji kertekben nem alkalmazható. Marad tehát a kézi gyümölcsritkítás. Ma­gas. terebélyes fáknál leg­alább az elérhető alsó ágak gyümölcstermését ritkítsuk meg. A korszerű termőkaros alma- és körtefák és a kat­lan alakú őszibarackfák, gyü­mölcssövények minden része jól elérhető, ezek termését nehézség nélkül le lehet szedni. A ritkítást kézzel vagy egyszerű körömollóval vé­gezzük, ügyelve arra, hogy a legszebb, legfejlettebb gyü­mölcskezdemények maradja­nak meg. A ritkítás mérté­kénél azt tartsuk szem előtt, hogy minden két kifejlett gyümölcs között egy kép­zeletbeli harmadik is elfér­jen. Berta Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom