Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

1975. június 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mennyit ér a jeles? Az ország gimnáziumai egy összehasonlító vizsgálat tükrében Előny-e fővárosi vágj' legalább is nagyvárosi diáknak lenni? Szükségképpen többet és jobban tanul-e a diák, ha jósorsa városi iskolába veti? És minden tárgyból egyformán? Mindig is kételkedtem az ilyen kérdésekre egyöntetű igennel felelő nézetekben. Ellene szólt ugya- nis a tanári személyiség szerepéről szerzett tapaszta­lataimnak. Naplemente Bemutatkozás Finnországban Baranyó Sándor Riihimäkiben rendezeti kiállításáról Láttam már, miként te­remt egy-egy kiváló pedagó­gus oázist a sivatagban is, s az ellenkezőjére is akadt pél­da. Jól fölszerelt, ultramo­dern iskolában is lehet ha­tástalanul tanítani, elvégre a tanítás nem nagyipari terme­lés. Szűkebb körben, lélektől lélekig ívelő közelben olykor hatásosabb a szó, S ha egy vidéki iskolának jó könyvtá­ra van, az elmélyülés lehető­sége is nagyobb, mint a haj- szoltabb nagyvárosi élettem- po időt és gondolatot dekon- centráló sodrában. Ilyen, évek óta fejemben forgatott gondolatok után kaptam meg a Felsőoktatási !' '-'ngógiai Kutatóközpont ki- v \yát. A gimnáziumok h. tonyságánalc regionális különbségei a felvételi tár­gyak tükrében című munkát, melyet Bak Erzsébet és drt Rétvári László állítottak ösz- sze, és amely az 1988. és 1971. közötti négy év adatait ösz- szehasonlítva. vizsgálja a tör­ténelem, a matematika és a fizika tárgykörében, összevet­ve az iskolai osztályzat és a felvételi vizsga eredményét. A vizsgálat az ország 365 gimnáziumára terjedt ki, ezek között olyan vegyestípu­sú iskolára is, ahol a gimná­ziumok mellett szakközépis­kolai osztályok is működnek. (Tisztán szakközépiskola nem került elemzésre, mivel a ta­pasztalatok alapján a gimná­zium a felsőoktatás bázisa.) A 365 középiskola 224 telepü­lésen helyezkedik el. A kiadvány szerkesztői ki­magasló eredménynek azt te­A Borsod megyei Tanács műemléki albizottságának kezdeményezésére a nemze­tiségek lakta vidéken egy- egy jellegzetes építésű házat megvásárolnak és abból nem­zetiségi táj házat hoznak lét­re. A zempléni vidéken, Kom- lóskán az ukrán nemzetiségű lakosok életkörülményeinek bemutatására a táj jeljegze­A szokásosnál is változato­sabb műsorokkal jelentkezik a vakáció időszakában a Ma­gyar Rádió ifjúsági főosztá­lya. A következő hetekben a huszas stúdió révén többek között a Bács-Kiskun megyei tanyai kollégiumok világába látogathatunk, nyomonkövet- hetjük egy falusi KISZ-titkár ,..karrierjét”, és hallhatunk a NÉKOSZ egykori fiataljai­nak mai munkájáról, életük alakulásáról is. A polpresszó július 21-én! a nők éve'kap­csán a nők és az előmenetel, az előítéletek, a női vezetők sajátos helyzete stb. kérdé­seket vitatja. Az ifjúsági pályázat anya­gából is jónéhány a sokmil­liós nyilvánosság elé kerül. Hallhatjuk például Sumonyl Zoítán: Éteri szerelem című játékát. Hegedűs Tibor műve Fürdőhelyi-játékok címmel hangzik el, és a 30 évvel ez­előtti 18 évesekről szól. A nemzetközi rádiójáték­fesztivál gyermekeknek soro- zálában többek között len­kinti k, ha a gimnáziumból hozott osztályzat 85 (vagy magasabb) százalékban köze­líti meg a felvételi pontszá­mot; gyengének viszont az 55 százalékon al üli megközelí­tést minősítik. Meglepő eredményt a tör­ténelem osztályzatok vizsgá­lata hoz: vezet a vidék. Ki­emelkednek Nyíregyháza is­kolái, élen jár Sárospatak, Debrecen, Sopron, Pápa, Aj­ka ; de még olyan kisebb tele­pülések iskolái is, mint Kis- várda, Nagyecsed, Hajdúbö­szörmény, Berettyóújfalu, Püspökladány stb. Budapes­ten viszont mindössze öt gim­názium haladja meg a 70 szá­zalék fölötti helyezést, és egyedül a szerb-horvát nyel­vű éri el a 84 százalékot. A matematika terén épp ellentétes a helyzet. E tár­gyakból országosan kb. két- szerannvian felvételiznek, mint történelemből, viszönt sokkal alacsonyabb pont­számmal. A matematika—fizika terén Budapest vezet, ott is messze kiugró eredménnyel a VIII. kerület, ahol egy iskola eléri a 100 százalékos egyezést, kettő pedig a 90 százalékost,- De igen magas eredményt ért el a XX., a II., a XIII., és az V„ és a XIV. kerület néhány iskolája is. A vidékiek közül 93,6 százalékkal az országos második helyet a debreceni egyetem gyakorló iskolája tai’tja. A kiadvány a gyenge ered­ményt elért iskolákat is em­líti. Szétszórtságuk miatt né- héz volna a területi elhelyez­tes építészeti sajátosságait őrző régi parasztházakban eredeti tárgyakkal rendezik be g. lakószobát és a szabad- kéményes konyhát. Rátka községben — ahová a 18. században a sárospataki ura­dalom telepített német anya­nyelvű lakosokat — német, a Bükk hegységben, Répáshu­ta községben szlovák nemze­tiségű tájházat rendeznek be. gyei, román, NDK mesefel­dolgozások kerülnek a kicsi­nyek elé. Július 20-án kez­dődik az Andersen, a nagy mesemondó sorozat. A zenei műsorok közül fi- gyeltnet érdemelnek az Éneklő ifjúság díszhangver­senyei. Erre — a hagyomány­hoz híven — a három év alatt legjobban szereplő kó­rusok neveznek be. A mos­tani koncertet Veszprémből közvetíti június 12-én egye­nes adásban a rádió. Az if­júsági énekkarok pedig jú­nius 24-én a keszthelyi szín­házban lépnek dobogóra. A Vándor Sándor" ifjúmunkás énekkari szemle legsikere­sebb közreműködői négy adásban mutatják be művé­szetüket a rádió közönségé­nek, június 11-e és július 30-a között. Egyébként az 1975—76-os tanévtől minden szakin unkástan uló kóru snak lehetősége lesz arra, hogy sikeres meghallgatás után megszólalhasson a rendszere­sen jelentkező „Zúgjon da­lunk!” című műsorban. kedésből következtetéseket levonni: iparvárosok, és köz­ségek neve egyaránt előfor­dul említésükkor. A körül­mények csupán a fővárost övező agglomerációs zóna na­gyon alacsony eredményeit magyarázzák. A számok vallanak a diá­kok továbbtanulási hajlandó- .ságáról is. Budapest jelentke­zőinek sokaságával messze meghaladja az országos átla­got, utána a Tiszántúlon Sza- bolcs-Szatmár megye, vala­mint Szombathely, Sopron, Pápa, Esztergom diákjai je­lentkeznek a legnagyobb arányban. Feltűnő, hogy Sza- bolcs-Szatmár fiatalsága mennyivel tanulnivágyóbb, mint pl. Békés és Csongrád megyéé. Mivel a vizsgálat négy évet fog át;, az esetleges színvonal­hullámzás áttekintésére is módot adott. Eszerint azok az iskolák, amelyek "gimnáziu­mok . voltak és maradtak, egyenletesen tartották szín­vonalukat, ám a folyamato­san szakközépiskolává alakí- tottaknál mindhárom tárgy­ban (és az összpontszámban is) romlottak az eredmények, csökkentvén a diákok felvé­teli esélyeit. A szűkszavú, csak számok­ban bővelkedő kis kiadvány megannyi új kérdés felé nyit ajtót. Különösen egy, a mate­matika—fizika vizsgáztatás­sal kapcsolatos kérdés látszik felettébb kézenfekvőnek: ha a felvételi eredmény és az is­kolai osztályzat csak a né­hány legkiválóbb iskola diák­jainál közelít egymáshoz, máshol viszont gyakori az 50—70 százalékos különbség, holott a jelentkezők mind né­gyes-ötös osztályzattal indul­nak a gimnáziumból, akkor a két intézmény követelmény- rendszerében is, vizsgamód­szerében is erős eltérésnek kell lennie. jBozőky Éva Ajándék Tiszafürednek i Néhány hónappal ezelőtt Nagyidai Neischel Lajos fes­tőművész özvegye levelet írt a tiszafüredi Kiss Pál Múze­umnak, amelyben azt az el­határozását közölte, hogy 1972-ben elhunyt férje mű­vészi hagyatékát azoknak a településeknek szeretné aján­dékozni, ahol férje hosszabb ideig élt. Nagyidai Neischel 1901- ben született Budapesten. Ti­szafüreden 1946 és 1950 kö­zött élt, később a Borsod me­gyei Répáshutára, onnan Özdra került, majd 1972-ben Miskolcon meghalt. A Nem­zeti Galéria egy 1925-ben ké­szült önarcképét őrzi, Mis­kolcon 25 képe van a múze­um tulajdonában, amelyeket 1973,-ban emlékkiállításon mutattak be. A tiszafürediek örömmel vették az övegy levelét, és így a festőművész negyven- három alkotása — olajképek, pasztallek, akvarellek — né­hány nappal ezelőtt megér­kezett a Kiss Pál Múzeumba. A képekből a nyáron kiállí­tást rendeznek. Vakáció Irány a Balaton A Balaton partján a szak- szervezeti és vállalati üdülte­tésen kívül az idén 85 ezer fiatal nyaralásáról az Ex­press Ifjúsági és Diákutazá­si Iroda gondoskodik. A középiskolás diákok kö­zül 25 000-en részesülnek kedvezményes nyaralásban. A diákok 10 turnusban a balatonszemesi, a siófoki, a balatonszabadi és a badacso­nyi kempingekben kapnak helyet. Kimagasló eredmények Baranyában Öt nap könyvíorgaima A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat könyvheti for­galma csütörtökig meghalad­ta a 12 millió forintot, ez 12 százalékkal több a tavalyi első 5 napi vidéki könyvfor­galomnál. Különösen kima­gasló a Baranya megyei könyvsátrak és könyvesbol­tok eredménye: a tavalyi 887 ezerrel szemben csaknem kétmillió forint. A legtöbb könyvet eddig Győr-Sopron megyében vásárolták a könyvhéten, összesen 1,3. millió forint értékben. Szol­nok megyében, az országos vidéki megnyitó színhelyén a múlt évi forgalomhoz képest 14,6 százalékkal több könyv fogyott eL Zenei tábor nyílik Pécsett A Jeunesse Musicales — az ifjú zenebarátok — ma­gyarországi szervezete és Pécs város Tanácsa az idén újra megrendezi a nemzet­közi ifjúsági zenei tábort. A mecsekalji város immár a nyolcadik alkalommal látja vendégül a fiatal hazai és külföldi muzsikusokat. Szolnok testvérvárosában, a finn Riihimäkiben nemrég zárult Baranyó Sándor fes­tőművész kiállítása. — Ügy tudjuk, ön az első magyar művész, aki a vá­rosi tanács meghívására Riihimäkiben vendégszere­peit. — Csak felsőfokú jelzők­kel tudom illetni finn bará­taink vendégszeretetét: Pen- tti Vuorinen polgármester és Paavo Hyttinen, városi tit­kár és Riihimáki más szemé­lyiségeinek szívélyességét. A kiállításomat egy középisko­la dísztermében rendezték meg. Harminc képemet állí­tottam ki, ezek közül nyolcat már Finnországban festet­tem. Igen sok látogatója volt a tárlatomnak, s nagyon jól­esett az az ottani megálla­pítás, hogy festészetem erő­teljes és egészségesen szem­ben áll a dekadens, enervált művészeti szemléletteL — Kiállításának viszonzá­saként várhatunk-e Szolnok­ra finn vendégművészeket? — Igen, ha a művésztelé- pünkön elkészül a vendég- műterem, nagy örömmel fo­gadjuk majd finn barátain­kat sókoncentráció stb. Hát va­lahogy ezt a réteget kellene megjavítanunk. — Tudományos konferen­ciák, publikációs lehetőség? — Az intézet, de a mező- gazdasági szakközépiskola is szokott rendezni tanácsko­zásokat — mondja Barbara. — Tavaly sok érdekeset hal­lottunk a Tiszavidék Fejlesz­tési Napokon, nos, az ilyen tudományos rendezvények­ből több kellene. Imre a kö­zelmúltban kezdett publikál­ni, én most következem. Ez nagyon fontos nekünk: ered­ményeinket így tudjuk első­sorban nyilvánosságra hozni. És bennünket nagyon izgat, hogy kutatási eredményein-“ két mielőbb a gyakorlatban láthassuk viszont. Mi sem az asztalfióknak dolgozunk. — Vannak barátaik? — Persze! Itt az intézet­ben csakúgy, mint a város­ban. Sajnos az időnk kevés, sokat dolgozunk. Én például az idén nyelvvizsgát teszek oroszból, jövőre angolból. De a kutatás jellege miatt a ta­nulásra is inkább télen jut idő — magyarázza dr. Pa- tócs Imre. — Azért találkozunk a ba­rátokkal is. Kint lakunk az intézetben, itt jól érezzük magunkat Be-beszaladunk Karcagra is, ismerősökhöz, bevásárolni, a gyerekért böl­csődébe ... Esetleg én elme­gyek egy-egy hangversenyre. Ha van egy kis időnk, én ol­vasok, Imre tévét néz. Sze­retem a novellákat és regé­nyeket. ötéves lehettem, ami­kor már Jókait olvastam. Persze lengyelül. Még nem tudtam, hogy Magyarország­ra jövök, amikor már sze­rettem Móricz Zsigmondot. — Jól érzik magukat Kar­cagon? „Otthon” vannak? Egyszerre mondják az igent. „Pedig Barbara hegy-* vidékről, Sziléziából jött, mégis hamar megszokott itt.” „Igen, Sőt, több ismerősöm van Karcagon, mint Imré­nek!” „Csak időnként van honvágya...” '„Néha fölsó­hajtok, hogy jaj, csak öt per­cig lehetnék otthon Lengyel- országban. Aztán elmúlik, dolgozunk, itthon vagyunk.” Együtt, itthon. Körmendi Lajos M/rtf a mesében Volt egyszer egy fekete, égőszemű fiú, aki Tiszaőrson született és Karcagon járt gimnáziumba. Történt pedig, hogy érettségi után Krakkó­ba ment tanulni az agrár­egyetemre. Volt egy szép lengyel lány valahol Sziléziában, akit szin­tén a mezőgazdasági tudo­mányok érdekeltek. Talál­koztak az egyetemen. „Bar­bara”. „Imre”. Így kezdő­dött. Dr. Patócs Imrével és te­leségével a karcagi Talaj­művelési Kutató Intézetben beszélgettem — munkahe­lyükön. — 1971-ben végeztünk, ea az első munkahelyünk — magyarázza a .28 esztendős kutató. — Nagyon jó elmé­leti alapokat kaptunk Krak­kóban, ahol az agrokémiai- talajtani tanszéken szerez­tünk oklevelet. Felesége, Barbara veszi át a szót. » — Imre akadémiai ösztön­díjjal tanult kint, de nem akartunk Pesten maradni. Hazajöttünk Karcagra: kap­tunk lakást, érdekes munkát is. A férjem tavaly dokto­rált, szeptember elsejétől pe­dig belföldi ösztöndíjas as- pirantúrára vették föl. Híj minden sikerül, 3 év múlva kandidátus lesz. — És ön? Beszélnek: szenvedélyesen, évődve, higgadt komolyság­gal — mikor hogy kívánja a téma. „Én ebben az évben fogok doktorálni” — mond­ja Barbara. „A disszertáció­ját elfogadták, éppen most kellett volna t megvédenie, csakhát beteg lett a gye­rek ...” — szól közbe Imre. „Majd ősszel... ■ Nekem nem olyan egyszerű, mint a fér­fiaknak, 16 hónapos kislá­nyom van” — néz férjére. Barbara. „Csak tíz hónapig volt gyermekgondozásin ...” „Ha valaki a kutatásban eredményt akar elérni, akkor nincs megállás, dolgozni kell!” „Eddig jó egyéves ké­sésben van Barbara velem szemben.” „Ha beteg a ki­csi, nem az apuka marad vele itthon ...” „És ez a ké­sés még tovább nő, ha lesz pcv íiiabh sverek.. ” _Két újabb gyerek!” — helyesbít Barbara. „Igen, három gye­rek kell” — mosolyog Imre. Ebben maradnak. — Hogyan képes egy szer­te jó anya, feleség, kutató is lenni? „A takarítás, mosogatás az enyém, a mosás az automa­táé ...” — nevet a fiatal férj. „Sokat segít Imre a ku- ' tatómunkában is. Eleinte az orosz, lengyel és német nyel­vű szakirodalom volt az én ,édenkertem’, a magyar nyel­vűvel nehezen boldogultam, A férjem segített.” „No meg a labor nődolgozói” — nevet cinkosan Imre. „Barbara ugyanis hét hónapig ott dol­gozott, amíg megtanult ma­gyarul. Nem könyvből, ha­nem a munkatársnőitől. Ha férfiak között dolgozik, le­het, hogy még most sem tudna egy kukkot sem...” — Mi a kutatási terüle­tük? — Tulajdonképpen szeren­csések vagyunk, kiegészít­jük egymás munkáját, a té­ma rokon, a cél azonos — mondja Barbára. — Igen — vág közbe fér­je és túlfűtött hangon ma­gyaráz, látszik, hogy most vagyunk igazán az ő „biro­dalmában”. — Talajművelés­sel foglalkozik a mi intéze­tünk — az országban egye­dül! Mostanában viszont egyre nagyobb szerepet kap a talajjavítás is. Mi ketten ezzel foglalkozunk, Barbara növényfiziológiával, a talaj- javítás hatására a növények­ben végbement változások­kal; én pedig a talajjavítás­sal s ennek’következtében a talajban végbement kémiai változásokkal. A 80-as évek­re egy új technológiát kell adnunk a talajjavító válla­latoknak. Mi ketten csak egy részét dolgozzuk ki en­nek a technológiának. Egy egész team (kutatócsoport) foglalkozik ezzel a témával: van itt talajfizika, ökonó­mia, gépészet, szóval min­den. A munkánknak van egy kis alapkutatás jellege is. Barbarát és engem a szikes talajok .„B”-szintje érdekel (a fölső 15—20 centiméteres termőréteg alatti terméket­len föld): ez a réteg nem engedi át a vizet, itt van a Nemzetiségi tájházak Borsodban Zúgjon dalunk A Vándor Sándor énekkari szemle legsideresebb szereplőinek műsora a rádióban — Nemzetközi ifjúsági rádiójáték fesztivál—Műsorajánlat a vakációra

Next

/
Oldalképek
Tartalom