Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fíilár XXVI. évf. 132. sz, 1975. június 7., szombat E3 ürdifelie^i program M em valószínű, hogy az „erdő mellett nem jó lakni” kezdetű dal Szolnok megyében keletkezett, hiszen még mindig érvényes szűkebb hazánkra, hogy az ország legfátlanabb vidéke. Ez még azzal együtt is helytálló, hogy az Alföld eleve fában szegényebb, mint például a Du­nántúl, mert az alföldi megyék között is lemaradunk. Orszá­gosan az erdőborította terület aránya 16 százalék, Szolnok megyében jelenleg ennek a negyedrésze: 22 ezer hektár. A negyedik ötéves tervben mintegy 3.000 hektár erdőt telepí­tettek, ugyanakkor 1.200-at ki is termeltek. Mindezek csak megerősítik azt a követelményt, hogy a jelenlegi erdőterületünket minél előbb növelnünk kell. Ami­kor ez kerül szóba, mindenekelőtt az erdőgazdaságtól — me­gyénkben a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságtól — várjuk a megoldást: ültessen fát, telepítsen erdőt. A reá­lisnak ható kívánság csak első hallásra tűnik egyértelműnek. Az erdőgazdaság ugyanis már „megtette a magáét”. A megye erdőterületének legnagyobb része, 10 ezer hektár annak ke­zelésében van, s új, telepítésre alkalmas földterülettel már nem rendelkezik. A megoldást tehát másutt kell keresni. Ha a felhasználható földterület „gazdáit” nézzük, világossá vá­lik: a téeszek következnek — legalábbis a leendő erdők leg­nagyobb részt tsz-területre kerülnek. A tsz-ek, állami gazdaságok a közelmúltban készítették el az úgynevezett racionális földhasználati tervüket, amelyben helyet kapott az erdősítésre szánt föld is, ami mintegy ötezer hektárt tesz ki. Az előzetes tervek szerint azonban a célcso­portos beruházásból csak négyezer hektár új telepítésű erdő­vel gazdagodik a megye. Az elkövetkező évek erdősítési prog­ramjában kiemelt helyen szerepel a Tisza II. üdülőkörzete, ahol mezőgazdasági művelésre alkalmas területet is betele­pítenek. Mindez kivétel, s nem jelenti feltétlenül a közös gazda­ságok értékes földjeinek elpazarlását, hiszen az elv továbbra is érvényes: ott legyen erdő, ahol a fontosabb kultúrnövé­nyeket nem gazdaságos termeszteni. így kerül sor a különböző út-, csatornaépítéseknél senki földjévé vált „csücskök”, víz­járta földek, csatornaszegélyek betelepítésére, s így a többi (ésszerűen felhasználható) ko«*ár területek ligetté változtatá­sára. Az elképzelések biztatóak: a megye erdősítési program­jában újabb négyezer hektár szerepel. Négyezer hektár, amellyel (ha nem is teljesen) felzárkózhatunk a többi alföldi megyéhez, s az idelátogató idegen számára sem tűnik majd (olyan nagyon) sivárnak a mi vidékünk. B ár az illetékesek szándéka egyértelműen azt bizo­nyítja, hogy a jelenlegi állapoton változtatni akar­nak, mégsem lehetünk elégedettek. Mindenképpen szükségesnek ítéljük az erdősítés ütemének gyorsítását, s az újabb a tervben szereplőnél nagyobb mértékű telepítések elő-' segítését — s az egyéb anyagi erőforrásokat is felkutatni an­nak érdekében, hogy Szolnok megyében mielőbb elegendő erdő legyen. 1 Ezt kívánják a megye (erdei) pihenésre vágyó dolgozói, ezt a környezet- és természetvédelem követelményei, ezt a megye mezőgazdaságának érdekek I. Zs. Befejeződtek a magyar—francia külügyminiszteri tárgyalások Anglia az EGK tagja marad (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) raelistbfc, tervszerűbb (unkával teljesíteii ingok Msda&Mnt Lázár György miniszterelnök választási nagygyűlése a Közgazdaságtudományi Egyetemen A Józsefváros és a Ferenc­város lakosai tegnap a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem aulájában tar­tották meg választási nagyT gyűlésüket, amelyen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke. Ott volt Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács el­nöke és dr. Molnár Endre, a Budapesti Pártbizottság tit­kára, s jelen voltak a két nagy munkáskerület képvise­lő-jelöltjei; Bognár József akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Világgaz­dasági Kutató Intézetének igazgatója, Horváth Sándor- né, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár csoportvezetője, dr. Kaposvári Júlia, a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem adjunktusa, Szalai Géza, a Ganz-MÁVAG vés­nöke, Tanács Ferencné, a Bu­Bevezetöül a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a Miniszter- tanács szívélyes üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek és a főváros lakosságának, majd belpoliti­kai életünk közelgő, fontos, eseményéről szólt. — A választások előkészí­tésének menetében ismét jó alkalom nyílt arra, hogy fel­mérjük és értékeljük a meg­tett utat, számba vegyük a szocialista építés mai és jö­vőbeni feladatait — mondot­ta. A jelölőgyűlések résztvevői elismeréssel szóltak építő­munkánk eredményeiről, ar­ról, hogy a Népfront 1971- ben meghirdetett programját sikeresen teljesítettük. — E tanácskozásokat — noha azokon nemcsak az eredményeket méltatták, de a gondok is hangot kaptak — mindenütt az optimizmus és a tenniakarás alkotó légköre jellemezte. Érzékelhetően megnyilvánult, hogy népünk nagyra becsüli és magáénak vallja a Magyar Szocialista dapesti Csokoládégyár gép­mestere, Tóth István, a Köz­lekedési és Szállítási Dolgo­zók Szakszervezetének főtit­kára, dr. Udvardi Károlyné, a Ganz-M á VÁG vésnöke, és dr. Vida Miklós, a Fővárosi Gázművek műszaki igazgató­ja. Ugyancsak ott voltak a két kerület párt- és tanácsi vezetői. A nagygyűlést Verebély György, a Hazafias Népfront IX. kerületi bizottságának titkára nyitotta meg. A vá­lasztók nevében Kiss László, az Egyesült Villamosipari Gépgyár munkása, Róth Jó- zsefné, a Közgazdaságtudo­mányi Egyetem tanársegéde és Csapó György, a Labor Műszeripari Művek 2-es szá­mú gyárának osztályvezetője szólalt fel. Ezután Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnö­ke mondott beszédet. Munkáspárt következetes, marxista-leninista politiká­ját; azt a politikát, amely az eltelt csaknem két évtizedben kiállta á gyakorlat próbáját; amelynek alapján pártunk biztosan és sikeresen vezeti társadalmunkat a szocializ­mus építésének útján, és amely az élet minden terüle­tén, a bel- és külpolitikában, a gazdasági és a kulturális építő munkában egyaránt megfelel hazánk érdekeinek, népünk boldogulását szolgál­ja. A miniszterelnök a továb­biakban elismeréssel szólt az országgyűlés elmúlt négy évi munkájáról, szólt a kormány tevékenységéről, majd gazda­sági építőmunkánk legfonto­sabb kérdéseit vette sorra, méltatta az eredményeket, s említést tett a gondokról, fel­adatokról- is. — Jogos büszkeséggel tölt­het el bennünket, hogy az utóbbi négy évben ismét nagy alkotásokkal gyarapí­tottuk nemzeti vagyonúnkat, szebbé, gazdagabbá tettük népünk életét — húzta alá. — Ma már biztonsággal meg­állapíthatjuk, hogy — noha az elmúlt két évben nem várt nehézségekkel is találkoztunk — népgazdaságunk teljesíti a X. kongresszus által kitű­zött feladatokat. Hozzáfűzte: társadalmi céljaink elérését, az életszínvonal, a kultúra, a tudomány fejlesztését azon­ban a jövőben is csak úgy biztosíthatjuk, ha tervszerű, és mind magasabb fokon szervezett munkával megte­remtjük hozzá a szükséges anyagi alapokat. — Tudnunk kell azt is, hogy most és a következő években minden korábbinál nagyobb szükség van szellemi és anyagi erőforrásaink okos kihasználására. — Anélkül, hogy a saját belső gyengeségeink súlyát és szerepét kisebbíteni akar­nám, hangsúlyozni szeretném, hogy a nagyobb gondöt és fő nehézséget most az általunk nehezebben befolyásolható külső tényezők okozzák. Azokra a hatásokra , gondolok, amelyek a tőkés világpiac ol­daláról érik népgazdaságun­kat, s amelyek milliárdokat kitevő veszteségeket okoznak számunkra, mondotta, majd arról beszélt, hogy az áremel­kedés és a cserearányromlás fő terheit az álla,mi költség- vetés viselte, mivel a tőkés piacon megemelkedett be­szerzési árakat a hazai fel­használókra hem, vagy csak igen kis részben hárítottuk — Ma már hozzávetőleges képet alkothatunk arról, ho­gyan halad a Központi Bi­zottság decemberi határoza­tának végrehajtása — mon­dotta ezután. — Gazdasá­gunk az elmúlt öt hónapban is dinamikusan fejlődött, az ipari termelés a tervezett ütemben növekedett. A mező- gazdaságban a tavaszi mun­kákat rendben és jó minő­ségben elvégezték. — A. vállalatok számos in­tézkedést dolgoztak ki belső tartalékaik feltárására, az energia- és anyagtakarékos­ság fokozására, és megkezd­át. Ezzel elértük, hogy a tő­kés világgazdasági válság közvetlenül nem befolyásolta népünk életszínvonalát, , nem zavarta meg a termelési és az elosztási folyamat tervsze­rűségét. Számolnunk kell azonban azzal, hogy a tőkés infláció nem lesz gyorsam múló jelenség, kedvezőtlen hatásaival ebben az évben ésa a jövőben is szembe találjuk magunkat. Ezzel kapcsolatban a mi­niszterelnök kiemelte, hogy a Központi Bizottság 1974. de­cember 5-i ülése gondosan elemezte a gazdálkodás' vál­tozó nemzetközi és hazai fel­tételeit, és nagy fontosságú határozatban jelölte ki a ten­nivalókat. A kormány a Köz­ponti Bizbttság iránymutatá­sával összhangban dolgozta ki ez évi tervünket, a végre­hajtás feladatait pedig rész­letes és konkrét intézkedési programban határozta meg. Mint ismeretes, a tervbe fog­lalt célok elérésének fontos feltétele, hogy meggyorsítsuk a termelés szerkezetének át­alakítását, javítsuk gazdasá­gosságát ; fokozzuk iparunk és mezőgazdaságunk export­teljesítményeit; általánossá tegyük a pénzeszközökkel, az energiáyal és az anyaggal va­ló takarékosságot; a gazda­ság minden területén céltu­datosabban hasznosítsuk a meglévő tartalékokat és lehe­tőségeket. ték azok végrehajtását. Len­dületesen folytatódik és új — a népgazdaság érdekeit jól szolgáló — célokkal bővült a szocialista munkaverseny. Ezek kedvező jelek. Vannak azonban más, kevésbé bízta­tó tények is, melyek arra mu­tatnak, hogy a végrehajtás még nem mindenbén felel meg a követelményeknek. Ezek közé tartozik, hogy a beruházásokra és a jövedel­mekre folyósított összegek meghaladják a tervben elő­irányzott mértéket, az elmúlt (Folytatás a 2. oldalon) lobban ki kel! használni erőforrásainkat II következő hánapok feladatai I nÖ.'ÍTÍ'OK HÍIíKK - Ti J)()híl ÁnttK - Ili Jugoszláv pártmunkásküldöttség , Szolnokon Huszár István Bukarestbe utazott Huszár Isvtán, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tegnap Mihai Marinescu mi­niszterelnök-helyettesnek, a Román Állami Tervbizottság elnökségének meghívására — az 1976—1980. évi tervegyez­tetési tárgyalásokra — Bu­karestbe utazott. Fogadás Tegnap a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes for­radalmi kormánya megala­kulásának 6. évfordulója al­kalmából Nguyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövete foga­dást adott a nagykövetségen. Megjelent a fogadáson Ben- ke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsá­gának elnöke, Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, továbbá politi­kái, társadalmi és kulturális életünk számos más ismert képviselője. A megyei közművelődési bizottság ülése Tegnap Szolnokon ülést tartott a megyei tanács köz- művelődési bizottsága, me­lyen részt vett dr. Boros Ottóné, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és Ta­kács Kálmán, az Országos Közművelődési Tanács titká­ra. Az ülés napirendjén a termelőszövetkezeti területi szövetségek, valamint az ipa­ri- és a fogyasztási szövetke­zetek közművelődési tevé­kenységének megvitatása sze­repelt. Tájékoztató belpolitikai kérdésekről Megyei papi értekezletet tartottak tegnap délelőtt Szolnokon a városi tanács nagytermében, melyen dr. Kuti György, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak titkára tájékoztatót adott belpolitikánk időszerű kér­déseiről. A balesetmentes munkáért Jászkiséren a MÁV építő- gépjavító üzemében tegnap munkavédelmi vetélkedőt rendeztek a szakszervezeti munkavédelmi felügyelet fennállásának 25. jubileuma tiszteletére. A vetélkedő cél­ja: a munkavédelmi ismere­tek minél jobb elsajátítása, annak a munkahelyi maga­tartásnak a kialakítása, amely csökkenti a balesetek, a foglalkozási megbetegedé­sek számát. A kieséses rend­szerben megrendezett vetél­kedő elődöntőből és döntő­ből állt. A versenyben leg­jobb eredményt elért öt csa­pat értékes jutalmat kapott. Vízilabda MNK Sz. Vízügy-Dózsa—Szent. 10:5. Lassú Iramban kezdő dött a találkozó. Az első há­rom négyedben nem tudott igazán kibontakozni a szol­noki csapat. Bár az rögtön feltűnt, hogy Urbán legjobb napjaira emlékeztető formá­ban játszik. Az utolsó játék­részben teljesen összeomlott a szentesiek álló játékra épülő taktikája és a kitűnő erőben lé.vő Dózsa nagyarányú győ­zelme a játékvezetői tévedé­sek ellenére sem volt vitás. Egy mondatban — Tegnap ülést tartott a KISZ Központi Bizottságá­nak Középiskolai és Szak­munkástanuló Tanácsa, mely javaslatot fogadott el a szak­munkásképző intézetekben folyó KISZ-munka helyzeté­nek vizsgálatára. — Az ipari szövetkezetek országos tanácsának tegnapi ülésén Rév Lajos, az OKISZ elnöke számolt be az elmúlt időszak munkájáról, a szö­vetkezetek mozgalmi és gaz­dasági tennivalóiról. Különböző gazdaságpoliti­kai kérdések tanulmányozá­sára a tegnapi napot Szol­nokon töltötte a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ha­zánkban tartózkodó küldött­sége. A delegációt Netjo Mandics, a Bosznia-hercego- vinai Kommunisták Szövet­ségének vb-tagja vezeti. Tagjai: Ivó Posnik, a Szlo­véniai KSZ VB-, Vana Mi- lics, a Vajdasági KSZ VB- tagja és Szlobodan Avramo- vics, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége elnökségé­nek gazdaságpolitikai önálló tanácsosa. A vendégeket a megyei pártbizottságon Bar- ta László, a megyei pártbi­zottság titkára, Sándor Lász­ló, a városi pártbizottság el­ső titkára, Kukri Béla, a szolnoki Városi Tanács el­nöke fogadta. Részt vett a fogadáson a megyei pártbi­zottság több vezető munka­társa is. A beszélgetésbe később bekapcsolódott dr. Gergely István, az MSZMP KB tagja, a megyei párt- bizottság első titkára. Szolnok megye társadalmi, politikai, gazdasági és kul­turális helyzetéről Barta László tájékoztatta a kül­döttséget Külön szólt az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ra már eddig megtett intéz­kedésekről. Így többek kö­zött elmondta, hogy a me­gyében is minden munka­helyen tervek készültek a pártszervezetek közreműkö­désével az ésszerű, de na­gyon szigorú takarékosság érdekében. Ebben meghatá­rozták, milyen intézkedése­ket tesznek — ki-ki a maga (Folytatás a 3. oldalon) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom