Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám

1975. .Június 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ismét Szólni kapta a megyei tanács versenyzászlaját Jelvény, plakett, oklevél a legjobbaknak Tanácsülés a megyeszékhelyen Tegnap ünnepi percekkel kezdődött Szolnok Város Ta­nácsának ülése: dr. Hegedűs Lajos; a megyei tanács elnö­ke átadta a megyei terület- fejlesztési versenyben első helyezést elért város — Szol­nok — tanácsának a verseny­zászlót, az oklevelet és a 300 ezer forint pénzjutalmat. Me­leg szavakkal gratulált a vá­ros lakóinak, tanácsának* e nagyszerű eredményhez. Az építési és városfejlesztési mi­niszter nevében pedig az Épír tőipar kiváló dolgozója ki­tüntetést nyújtotta át Kukri Bélának, a városi tanács el­nökének. Az elismerésekért a városi tanács elnöke mondott köszönetét. Ezután kezdődött meg a na­pirendek — szám szerint, ti­zenegy — megtárgyalása. Döntött a tanács a társadal­mi munkában kitűnt szemé­lyek, szervezetek részére, a Társadalmi munkáért kitün­tető jelvény, plakett, elisme­rő oklevél adományozásáról. A jelvény arany fokoza­tai 117. az ezüstöt M2, a brouz.ol 119 személynek ítélte oda, oklevelet 34 szolnoki lakosnak ado­mányoztak. A társadalmi munkáért ki­tüntető plakett arany fokoza­tát 61, az ezüstöt 46, a bron- 7.ot 51, az oklevelet 27 kol­lektíva kapta meg. Értékelte a tanács a válasz­tókörzetek közötti versenyt is. Az egyes körzetek terüle­tén végzett társadalmi munka érté­két alapul véve az első helyet a 39. számú ta­nácstagi körzet nyerte el, ahol tavaly az egy választó­polgárra jutó társadalmi munka értéke meghaladta a 2 ezer forintot. Második a 46., harmadik az 55. számú ta­nácstagi körzet lett ahol az egy választópolgárra jutó munka értéke 1959, illetve 1717 forint volt. Jutalmuk: 100, 60, 40 ezer forint ame­lyet saját elhatározásuk sze­rint használhatnak fet A lakosság által végzett társadalmi munka alap­ján pedig első a 81., má­sodik a 4.. és harmadik a 80. tanácstagi körzet lett, amelyekben a társa­dalmi munka értéke el­Fábián Márton iy| agyon jólesett —mond­” ja Fábián Márton —, hogy Karcag és Kisújszállás választópolgárai egyhangúan ismét jelöltek. Azt hiszem az elmúlt országgyűlési ciklus­ban megtettem, amit lehe­tett: a törvénytervezet vitái­ban éppúgy elmondtam vé­leményemet, mint a képvise­lői csoportüléseken. Az or­szággyűlésen kétszer szólal­tam föl. Sokat fejlődött mindkét kunsági város, s an­nak örülök, hogy ezt nem én, hanem a réteg- és jelölő- gyűléseken szót kért dolgo­zók állapították meg. Isko­lák, óvodák épültek, bővül­tek, javult az egészségügyi ellátás színvonala, a lakos­ság ellátása... Hosszan sorolhatnám. Erős embernek ismerik Fá­bián Mártont, mégpedig a vasakaratúak. fajtájából. Az élet edzette: a negyedik ele­mi elvégzése után már cse­lédsorba kényszerült. Elmúlt éri, vagy megközelíti az ezer forintot. E kategóriában a körzetek 50, 30 és 20 ezer forint jutalmat kapnak, amelyet szintén tet­szés szerint használhatnak fel saját lakókörzetük fej­lesztéséhez. Lényegében e té­mához 'tartozott az a napi­rend is, amelyben arról dön­tött a tanács, hogy az 1974. évi területfej­lesztési versenyben el­nyert 300 ezer forintból ismét tanácstagi alapot létesít örvendetes, hogy egyre ke­vesebbet hiányoznak az isko­lából a cigány gyerekek, s az elmúlt négy tanévben a bu­kottak száma is a felére csök­kent. Nő a továbbtanulók aránya, például az Arany Já­nos utcai általános iskola hu­szonegy végzős cigánytanuló­ja közül tizenhét tovább akar tanulni. Törekedni kell arra, hogy egyre többen végezzék el az általános iskolát és szakmunkások legyenek, hiszen jelenleg a cigá­nyok szinte csak segéd­munkásként. kubikosként tudnak elhelyezkedni. Mindez a .karcagi városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak tegnapi-ülésén hangzott el, melyen megvizsgálták a városban élő több mint két­ezer cigány szociális, kultu­rális helyzetét. A város két cigánytelepén azonban nemcsak a gyerekek nyugodt tanulási lehetősége hiányzik (ezért napközibe ta­nulnak), hanem a kultúrált, egészséges élet alapvető fel­tételei is. Az északi újtelep házai nagyrészt csak viskók­nak nevezhetők, villany is kevés helyen van. A déli kül­városban ennél jobb a hely­zet. 13 éves, amikor 1937-ben malomipari tanuló lehetett. Molnársegéd volt 1949-ig, majd malomigazgató 1945-ig. Persze az út idáig nem volt sima: befejezte általános is­koláit, s különböző iskolák elvégzése után sikeresen vizsgázott a mezőgazdasági technikumban, majd a marxista-leninista esti egye­temen is. Tanult, dolgozott és közben feleségével fölnevel­tek négy gyermeket. 1964 óta a karcagi Május 1. Tsz el­nöke. A téesz eredményeit fémjelzi a kétszer . egymás­után elnyert „Kiváló Szövet­kezet” cím. Fábián Márton munkáját a Munka Érdem­rend arany fokozatával, az Elnöki Tanács Felszabadulá­si Jubileumi Emlékérmével is elismerték. 1948 óta tagja a pártnak, 1970-től az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának, 1971 óta or­szággyűlési képviselő. a tanácstagi választókörzetek közötti 1975. évi társadalmi tnunkaverseny díjazására. A témák tárgyalásának be­fejezéseként Kukri Béla, a városi tanács elnöke a ta­nács nevében megköszönte a város lakóinak, a munkahe­lyek kollektíváinak a társa­dalmi és tömegszervezetek­nek a város fejlesztését , segí­tő önzetlen munkáját. Ugyan­akkor kérte a lakosságot, hogy ezután is segítsék tár­sadalmi összefogással a taná­csot városfejlesztési felada­tainak megoldásában. A városi tanács időről időre tájékoztatja a ci­gány lakosságot azokról a kedvező feltételekről, amelyek igénybevételé­vel lakást építhetnek vagy vehetnek. A jelentkezők száma azonban csekély. Sok esetben viszont az előírt feltételek sincsenek meg, mint például a folyama­tos munkaviszony. Pedig na­gyon sok jó példát láthatnak maguk körül: kétszázötven cigány mun­kavállaló közül hetven­hét szocialista brigádok tagja. A gabonafelvásárló vállalat­nál két kiváló dolgozó van és több párttag. A követendő példák tehát adottak. Ennek szellemében határozta meg a feladatokat is a végrehajtó bizottság: a jelentős eredmé­nyek ellenére is szükséges a cigány lakos­ság helyzetének gyorsabb javítása és ebben nagyon sok tenni­valójuk van az iskoláknak, a tanács szakigazgatási szerve­inek és a munkahelyeknek. — Ha újra megválasztanak arra törekszem, hogy a XI. kongresszus határozatai jól megvalósuljanak Kisújszállá­son és Karcagon. Ha ez si­kerül, azok a problémák megszűnnek vagy enyhülnek, amelyeket a jelölőgyűléseken elmondtak a lakosok. Mind­két városban azonosak a gondok: lakás, víz, külső ke­rületek ellátása... Lesz mit csinálni. K. L. Képviselőjelöltek A karcagi cigányok szociális, kulturális helyzetéről VB-ülés Karcagon Szolnokon, Jászberényben, Karcagon, Mezőtúron Országos szövetkezeti dalostalálkozá Holnap és holnapután ke­rül sor az V. országos szö­vetkezeti dalostalálkozóra Szolnokon, Jászberényben, Karcagon és Mezőtúron. A rangos rendezvény fővédnö­kei: dr. Gergely István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei bi­zottság első titkára, d.r. Mol­nár Frigyes, a SZÖVOSZ el­nöke, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, véd­nökei : dr. Majoros Károly, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára, Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Sándor László, az MSZMP Szolnok városi Bi­zottságának első titkára, Ár­vái István, az SZMT vezető titkára, Oláh János, a Haza­fias Népfront megyei titká­ra, Kukri Béla, a szolnoki Városi Tanács elnöke, Ma­róit Gyula, a KÓTA titkára, Molnár János, a KISZÖV elnöke. Boda Mihály, a MÉ­SZÖV elnöke. Holnap a jászberényi Dé­ryné Művelődési Központ Lehel klubjában tizenkét kó­rus — a jászapáti szövetke­zeti vegyeskórus, a jászkisé- ri ktsz és művelődési ház ifjúsági vegyeskara, a jász- ladányi ÁFÉSZ-ktsz ve­gyeskara, a füzesabonyi ÁFÉSZ kamarakórusa, a zá­kányszéki parasztkórus, a káli szövetkezetek Bartók Béla férfikara, a péceli szö­vetkezetek Petőfi Sándor férfikara, a szegedi városi szövetkezeti bizottság ve­gyeskara, a törökszentmik­lósi Liszt Ferenc kamarakó­rus, a jászberényi Palotási János ösz-szövetkezeti ének­kar, a tallinni vendégkórus, valamint a drezdai „Neues Chor” — mutatja be műso­rát. A karcagi Déryné Mű­velődési Központban a ho~ dászi ÁFÉSZ nyírhátai ve­gyeskara, a jánossomorjai pedagógusok és ÁFÉSZ ve­gyeskara, a nézsai menyecs­kekórus, a mezőkövesdi ÁFÉSZ vegyeskórusa. az Özd és Vidéke ÁFÉSZ han- gonyi vegyeskara, a sárvári szövetkezeti bizottság iker­vári női kara, a szekszárdi szövetkezeti Madrigál kórus, a karcagi Déryné Művelő­dési Központ munkáskórusa, a nagymarosi szövetkezeti férfikar, valamint a stock­holmi „Kör—65” vegyeskórus lép pódiumra. A mezőtúri városi műve­lődési központban a babó- csai ÁFÉSZ és művelődési ház kórusa, a hömokszent- gvörgyi ÁFÉSZ ladi Tinódi kórusa, a kisalföldi ÁFÉSZ kónyi Erkel Ferenc énekka­ra, a tamási „Pro cultura liumana" szövetkezeti ve­gyeskar, a mezőtúri Petőfi dalkör, a maribori — Jugo­szlávia — „Delavsko kultur- no umetnisko drustvo angel besednjak” vegyeskar, a pé­csi ÁFÉSZ Janus Pannonius női kara. a Sárbogárd és Vidéke ÁFÉSZ és művelő­ül esi központ vegyeskara, valamint a szentgáli ÁFÉSZ városlődi vegyeskara szere­pel. A szolnoki Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ Komarov termében, a dél­pesti ÁFÉSZ soroksári férfi­kara, a hajdúszováti szövet­kezetek Kodály énekkara, a győrszentiváni József Attila vegyeskar, a kecskeméti Ber­kes Ferenc kamarakórus, a prerovi — Csehszlovákia — gépgyár kórusa, a csenger- simai Liszt Ferenc vegyes­kórus, a püspökladányi ÁFÉSZ vegyeskara, a Salgó­tarján és Vidéke ÁFÉSZ ka- rancslapujtői Röpülj páva köre, a tiszakécskei ifjúsági női kar, a Tolcsva és Vidéke ÁFÉSZ olaszliszkai férfika­ra, valamint a szolnoki ÁFÉSZ Kodály kórusa lép a közönség elé. Holnapután, délelőtt fél tízkor Szolnokon, a Lenin- szobomál kerül sor az or­szágos dalostalálkozó, vala­mint a béke- és barátság­hónap megyei záróünnepsé­gére. Az ünnepségen Kukri Béla, a várost tanács elnöke köszönti a találkozón részt vevő kórusokat, majd Nánási László, az Elnöki ’Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelő .bizottságának elnöke mond ünnepi beszédet. Ezután a Szigligeti Szín­házban „Magyar tájak kö­szöntik a 900 éves Szolno­kot” címmel rendeznek hangversenyt. Délután a MESZÖV-széfc- házban kerül sor az V. or­szágos szövetkezeti dalosta­lálkozó értékelésére és a di­jak átadására. Végül a két­napos rendezvénysorozat zá­róakkordja a külföldi ven­dégkórusok bemutató hang­versenye lesz a Szigligeti Színházban. Űj tanterem összefogással Szombat délután. Teher- , autó fordul az iskolaudvar­ra — betongerendák érkez­tek. Néhány perc múlva már kíváncsi gyerekcsoport álldo­gál az autó körül. Figyelik az építők szakavatott mozdula­tait. A felhúzott falak mellett a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat Szep­tember 6., a Középtiszavidé- ki VÍZIG Vásárhelyi Pál bri­gádja, valamint a Nagyal­földi Kőolaj- és Földgázter­melő Vállalat Bánki Donát és F. Bede László KISZ szer­vezete építi itt jó néhány szülő segítségével a szolnoki Bajcsy-Zsilinszky úti iskola új tantermét — ahol szep­temberben már foglalkozást tartanak. Az űj tanterem értéke majdnem félmillió forint. Ötvenkétezer jegy elővételben a Szegedi Szabadtéri Játékokra Július 19-től augusztus 20- ig tizenöt előadást tartanak a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán. A prog­ram iránt országszerte nagy az érdeklődés. Elővételben eddig 52 000 jegyet már meg­vásároltak. Több estére már­is „telt ház” várható, — kö­zölték a rendezők a szegedi tanácsházán csütörtökön tar­tott sajtótájékoztatón. Horváth Mihály, a Szege­di Szabadtéri Játékok,ügyve­zető igazgatója elmondotta, hogy a július 19-i nyitó élő­adáson Erkel Bánk Bán cí­mű operáját láthatja a kö­zönség. Ez a mű kerül szín­re július 25-én, 27-énf és augusztus 2-án is. Az ope­rát Vámos László rendezi és ő készítette a díszletek ter­veit is. A zenekart Pál Ta­más vezényli, a főbb szere­peket Simándy József, Mol- dován Stefánia, Szalma Fe­renc, Komlóssy Erzsébet, Ko­vács József, Radnay György, Sólyom-Nagy Sándor, Mil­ler Lajos, Réti Csaba énekli. A Dóm-téri színpadon elő­ször mutatják be Beethoven Fidelioját. A július 26-i, augusztus 1-i és 3-i előadá­sokon Faragó Andrást, Si­mándy Józsefet, Palcsó Sán­dort, Börcsök Istvánt, Hor­váth Esztert, Gregor Józse­fet, Kalmár Magdát, Réti Csabát, Váglíelyi Gábort hallhatja a közönség. Kodály „Háry János” cí­mű dal játéka augusztus 9— 10—16 és 20-án este szerepel műsoron. A címszerepet Bes­senyei Ferenc, örzsét Házy Erzsébet alakítja. A Szegedi Szabadtéri Játé­kokon, — a Fideliohoz hason­lóan — az idén első alka­lommal kerül bemutatásra Ibsen Peer Gyntje. A szere­peket Huszti Péter, Psota Irén, Bencze Ilona és szá­mos más ismert művészünk játsza augusztus 15-én, 17-én és 19-én. A sok éves hagyományok­nak megfelelően folklór­együttesek is bemutatkoznak a Dóm téren: a felszabadu­lási nemzetközi népitánc fesztivál gálaestjét július 20- án tartják meg „májusjárás” címmel. Kilenc magyar és hét külföldi együttes lép majd fel a középeurópai né- 1 pék tavasz-ünnepi népszoká­sait, táncait felelevenítő mű­sorban. A népitánc-együtte- sek több este fellépnek az újszegedi liget szabadtéri színpadán is. A sajtótájékoztatón el­mondották, hogy a dóm-téri előadások mellett a hagyo­mányok szerint sokrétű más művészeti, szórakoztató és sportprogram várja mind ■ azokat, akik az ünnepi hetek időszakában Szegedre' láto­gatnak. _

Next

/
Oldalképek
Tartalom