Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-04 / 129. szám
H?7*. június 4. SZOLNOK SIEGTE! NÉPLAP s Egy délelőtt a könyvudvarban Elvi politika, szocialista eszmeiség PártlinEf kongresszusa az ideo1 ül íílllSl lógiai feladatokat a társadalom szocialista építésével, az alapvető politikai célokkal összhangban vizsgálta és állapította meg. Nyilvánvaló, hogy a szocializmus építése a társadalmi élet minden szférájának összehangolt és egyidejű fejlesztését követeli. Nem lehet például a gazdaság területén jelentős és tartós eredményeket elérni, ha a politikai és az ideológiai fejlődés elmarad a követelményektől. (Ez fordítva is igaz.) Nem arról van szó, hogy ideológiai téren valami kirívó elmaradást kellene pótolni. Eredményeink jelentősek, „tovább erősödött a marxizmus-leninizmus eszméinek befolyása” — állapította meg a XI. kongresszus határozata. Az ideológia iránti nagy figyelmet pártunkban mindenekelőtt a további szocialista fejlődés általános igénye magyarázza. „A szocialista építés előrehaladásával növekszik a párt ideológiai tevékenységének jelentősége. Az ideológia területén főfeladatunk, hogy a társadalom politikai egységére támaszkodva továbbfejlesszük a tömegek szocialista tudatát, segítsük a szocialista építőmunkát.” A szocialista vonások erősítése tehát a társadalmi élet minden területén parancsoló szükségszerűség. Munkánk eredményességét időnként károsan befolyásolja az ideológia leszűkített értelmezése. Ez részben abban nyilvánul meg, hogy elvonatkoztatják a társadalmi élet egyéb területeitől, úgy kezelik, mintha függetlenül létezne a gazdasági, politikai folyamatoktóL Az ideológia leszűkített értelmezése az is, ha azonosítják á tudományos igényű társadalmi elméletekkel, az ideológiai munkán pedig kizárólag bonyolult képzési, oktatási for- mákat-tevékenységeket értenek. Az ilyen és ehhez hasonló leszűkítés ellentmond a társadalmi valóságnak. Az ideológia tulajdonképpen társadalmi életünk minden lényeges mozzanatában, folyamatában jelen van, s amíg osztályok léteznek, addig az emberi viszonylatok semmilyen formájából nem lehet kiiktatni. Az emberek tevékenységét eszmei indítékok, tudati célok kísérik: a termelésben, a közéleti megnyilatkozásokban, az emberi kapcsolatokat érintő elhatározásoknál. Hogy csak a legegyszerűbb példát vegyük: a magam és a mások szempontja, a „mit adok” és a „mit kapok” minden tevékenység során felvetődő ideológiai természetű kérdés, amelyben már a sorrendet is a világnézet határozza meg. Mindennapi életünk során szüntelen feladatunk, hogy állást foglaljunk a különböző társadalmi jelenségekkel kapcsolatban, megindokoljuk saját elhatározásainkat: mit miért teszünk vagy miért nem teszünk; véleményt mondunk mások nézeteiről, megnyilvánulásairól stb. Ezek mögött tudatosan vagy ösztönösen rendszerint társadalmi eszmék, nézetek húzódnak meg: az ideológia a társadalmi cselekvés leghétköznapibb viszonyai között is megtalálható, ki nem kerülhető, korunk életfeltételeivel együtt' élő. Akkor is létezik és hat, ha szűklátókörűén nem veszünk tudomást róla. Ez azonban nagyon megbosszulhatja magát. Az ideológia természetesen nem csak a köznapi gondolkodásra jellemző, hanem a tudományos .igényű társadalmi elméletekre is. A társadalmi küzdelmeket jellemző osztályharcokban minden osztály ideológusai kialakítják azokat az eszméket és magatartási normákat, amelyek leginkább kifejezik az osztály érdekeit és segítik társadalmi-politikai céljai elérését. Korunkban osztály szempontból tulajdonképpen kétféle ideológia létezik: a munkásosztály és a burzsoázia ideológiája. Minden társadalmi eszme, ideológiai irányzat e kettő valamelyikébe tartozik és ezen az alapon próbál választ adni korunk lényeges kérdéseire. A munkásosztály érdekeit kifejező társadalmi eszme, a marxizmus-leninizmus elmélete tudományosan megalapozott ideológia. E tudományos elméleti alapokra építi osztályharcát, ideológiai küzdelmét. A társadalomtudományok mindegyike magán viseli az ideológia jegyeit, a tudomány tárgyának osztályszempontból való megközelítését. Vonatkozik ez a közgazdasági, a tör-, ténelmi, a szociológiai, az etikai, esztétikai, filozófiai stb. tudományokra egyaránt. Napjainkban a kapitalizmus és a szocializmus világméretű küzdelmében, ennek kísérő jelenségeként tanúi lehetünk az ideológiai harc kiéleződésének is. A burzsoázia ideológusai arra törekszenek, hogy kétségbe vonják azt a tényt és marxista té- i telt, miszerint az ideológia átszövi korunk társadalmát. Azt állítják, hogy a tudományos-technikai forradalom korában a társadalmi folyamatok nagy és lényegesebb része elveszti osztályjellegét, politikai töltését, a vele kapcsolatos problémák nem ideológiai természetűek, hanem a szakirányítás problémakörébe tartoznak. Ez az úgynevezett „dezideológizálás”, objektíve azt a célt szolgálja, hogy lefegyverezze a munkásosztályt, a szocializmus erőit és szabad teret biztosítson a burzsoá eszmék érvényesülésének. A kommunista pártok ezzel a „dezideológizálással” szembeállítják a következetesebb és hatékonyabb ideológiai harcot. Fokozzák a szocializmus híveinek elméleti, marxista-leninista felkészültségét, határozottan fellépnek a burzsoá és a kispolgári eszmék minden megnyilvánulásával szemben akár elméleti formában, akár a köznapi gondolkodásban jelennek meg. A burzsoá és kispolgári ideológiák persze a mi viszonyaink között — a fejlett szocializmus társadalmának építésekor — másként jelennek meg, mint a kapitalista társadalomban. A legdöntőbb különbség, hogy felszámoltuk osztálylétalapjukat. Továbbélésükkel azonban még hosszabb ideig számolnunk kell, annál is inkább, mivel a kapitalizmus a világnak még tekintélyes részén, létezik és igyekszik ideológiailag hatni a szocialista tábor országaira. De belső viszonyainkból, a különböző nem anta- gonisztikus osztályok, rétegek és csoportok létezéséből eredően is számolnunk kell a sajátos érdekek egyes olyan megnyilvánulásaival, amelyek nincsenek összhangban a szocialista eszmeiséggel. Azonban nem egyszerűen az ismeretek gazdagítása vagy a téveszmék elleni harc az ideológiai munka célja: az ideológia a társadalom átalakításának fontos eszköze és ösztönzője. A munkásosztály ideológiája társadalmi demokratizmusa migtt elfogadható minden dolgozó osztály számára, hiszen kifejezi ezek alapvető érdekeit j is. Ezért lehetséges, hogy a munkásosztály ideológiai álláspontjára helyezkedik egyre több paraszt és értelmiségi. Ez az ideológiai közeledés azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a különböző osztály töltésű nézetek egymáshoz közelednek és egy ponton találkoznak, egymásban feloldódnak. A munkásosztály ideológiája a polgári és kispolgári ideológiákkal szemben következetes harcban és végső fokon kiszorításukkal nyerhet teret végleg az emberek gondol-* kodásában. Politikai együttműködésre törekszünk minden dolgozó, a szocializmus, a béke megvalósításában érdekelt emberrel. Azokkal is, akiknek gondolkodásuk, szemléletük bizonyos vonatkozásban ellentétes a szocialista ideológiával. A politikai együttműködésnek nem lehet kizárólagos feltétele a teljes ideológiai egység. Azonban politikai együttműködés annál erősebb és szilárdabb, minél inkább épül a marxista- leninista ideológia közösségére. Ügy véljük, a politikai együttműködés kedvező feltételeket teremt a szocialista ideológia elfogadására. Gyakorlati munkánkban közelítésükre, perspektívában pedig egybeolvasztásukra törekszünk. Ehhez sok türelemre, meggyőzésre van szükség. A mimlrácnC7tálv társadalmi céljainak IllUllltaaUdUnljf megvalósításáért az osztályharcot a társadalom életének minden területén folytatja. Ezek között ^lap- vető az ideológia területe. A fejlődés és az előrehaladás itt sem bízható a véletlenre, az ösztönökre. A társadalom legtudatosabb erőire, a szocialista eszmeiséget a leghatározottabban tudományosan és legszervezettebben képviselő kommunisták pártjára hárul az a feladat, hogy irányítsa, szervezze és győzelemre vigye ezt a harcot. A párt tagjainak kell elsősorban élen jármuk és páldát mutatniuk mind ideológiai felké-. szültségben, mind e harc vállalásában. R. L Gazdag program Pécsett Nemzetközi szimpózium Ariási nyitott könyv — tét lapján a" könyvhétre Szolnokra látogató írók neve — csalogatja az irodalom barátait a könyvudvarba. Az árkádok alatt elhelyezett új és régebbi kiadványokkal megrakott asztalok egyik oldalán egyenblúzos eladók, gimnazisták, KISZ-esek, a másik oldalán érdeklődők, vásárlók, nézelődők — korhatár nélkül. A színpaddá alakított téren egy öt év körüli, szö- szi kislány álldogál; boldogan, s féltve szorongat egy kék könyvet. A címe Mákosrétes. — Hogy hívnak? — Marika... Nézd meg milyen szép könyvem van! Én választottam. — Kitől kaptad? — Anyukától — újságolja örömtől sugárzó arccal, s odavezet az édesanyjához, Palotás Józsefnéhez. — A városban sétálgattunk, közben idejöttünk megnézni a gimnazista lányunkat, aki könyvet árul — mondja Palotásné. — S ha már itt vagyunk, könyv nélkül nem megyünk haza. Egy másik asztalnál két fiatal lapozza érdeklődéssel a Szolnok című könyvet. Egy-egy képnél sokáig időzA Jászság zenei életének központja, inspiráló ereje a jászberényi Palotásy János Zeneiskola. Az intézet nem régi múltra tekint vissza, s éppen ezért meglehetősen jól felszerelt, például csodálatos fafúvós hangszereik vannak. A rézfúvós hangszerekre viszont már nem mondható el ugyanez. Azokat „örökölték”, s mint minden örökséggel, ezzel is baj van. Kaptak A huszonkét tanárból álló tantestületben a hagyományos módon tanítók mellett mind többen vannak azok, akik nem elégednek meg azzal, hogy a zenetanárt az eredménytelenségért felelősségre vonni nem lehet, mert „a gyerek nem mindig tehetséges”. Hittek abban, hogy ha jól kiválogatják a gyermekeket, jó színvonalú osztályt lehet kialakítani. Nekik lett igazuk. A jászberényi zeneiskolában minden évben két csoportban rendeznek hangversenyt. Emellett országos fesztiválokon is szép sikereket érnek el. A sztárképzés helyett a tömegtanítást helyezik előtérbe. Ennek köszönhető, hogy váratlan vendégek látogatásakor bármikor tudnak hangversenyt adni. Az intézet közvetlen kapcsolatot tart fenn zeneszerzőkkel. Elhívják őket Jászberénybe, kérik őket, hogy segítsenek betanítani műveiket. Ennek a jó együttműködésnek haszna vitathatatlan. Hajdú Mihály például csellóversenye bemutatásán Jászberényben évente többször felpezsdül a zenei élet. Esztendőnként öt felnőtt és négy ifjúsági hangversenyt rendeznek. Ezen túl a Székely Mihály zenei napok rendezvénysorozata és a zeneiskola növendékeinek bemutatkozása jelent élményt a zenerajongóknak. A járási székhely kisugárzó hatására a községekben is növekszik az igény a zene-: nek, aztán mégis meggondolják. Másikat vesznek fel, s utána még jó néhányat. — Nehéz a választás? — Nem könnyű bizony. Rengeteg olyan könyv van, ami felkeltette az érdeklődésünket. Kinéztük magunknak az Irószemmel, a Szolnok című könyveket, Simon István Rapszódia az időről, Nagy László Versek és vers- fordítások című kötetét. Most persze nem tudjuk megvenni, mert színházba megyünk. Tiszavárkonyból jöttünk megnézni az Elveszett paradicsomot, de holnap valamelyikünk eljön a könyvekért — mondja a fiatal leány — Melyik könyv a legkeresettebb? — kérdezem Tóth Erzsébetet, a 633-as számú Szakmunkásképző Intézet tanulóját, aki a kunszentmártoni Járási Építőipari Szövetkezet Spartacus szocialista brigádja által készített pavilonban árul. — Mindenféle könyvet keresnek, a régi és az új kiadásokat egyaránt. A legtöbben talán mégis a most megjelent könyveket, közülük is a féláru antológiákat, a Rivaldát, a Szép verseket és az Égszínű fátyolt vásárolják. Másfél nap alatt ötugyan a Hűtőgépgyártól most is 30 ezer forintot hangszervásárlásra. Jól jön az ilyen segítség, de semmiképpen nem 'jelent végleges megoldást. Nem mindig azt vásárolnak ugyanis, amit szeretnének, hanem amit kapnak. Ezért nem egyforma tónusú a zenekari feliszerelés. Valamelyik hangszergyártól egy komplett felszerelést kellene rendelni. A tanárok egy része még a rögtönzött óra intimitásához és varázsához ragaszkodik. A többiek a programozott oktatás hívei, — így a gyermekek a legrövidebb idő alatt eredményt tudnak felmutatni. Ez által szárnyakat kapnak a zenetanulásban. Mivel kevés a zenetanár, nyugdíjasokat és mellékfog- lalkozásúakat is alkalmaznak — például Janics Ferencet az Operaháztól. Kiválogatásuk sikeresnek bizonyult. Követendő elv náluk, hogy a zenét tanuló növentiék mindig tudjon produkálni. Minden gyerekben felfedeznek valami szépet. Nem azt nézik, hogy mit nem- tud, hanem azt, hogy mit lehet belőle kihozni. Azt vallják; inkább keveset, de jól. A tömegképzés mellett természetesen zenei pályára is indítanak gyermekeket. fellelkesülve gyermekek számára- szóló harminc művet szerzett, amelyeket a jászberényi növendékek a közelmúltban mutattak be Budapesten, a Művészetek Házában. Az ilyen szereplés felejthetetlen élményt jelent a gyermekeknek. tanítás iránt. Több helyen szeretnének fiókiskolákat létesíteni, de erre tanárhiány mi att nincs lehetőség. Egyedül Jászárokszálláson van a zeneiskolának kihelyezett tagozata. Néhol viszont nem megfelelően képzett emberek is tanítanak, méghozzá meglehetősen drágán. S, fk hat ezer forint forgalmam volt A debreceni antikvárium értékes könyvei sok érdeklődőt vonzanak. A Nyugat című folyóirat 1918. évi számai, Jókai német nyelven, Petőfi franciául, Arany angolul — csak néhány érdekesség a gazdag választékból. Egy idősebb hölgy egy 1907-ben megjelent német nyelvű énekes könyvből jegyzetel nagy buzgalommal. — Még iskolás koromban tanultam ezt a dalt — mondja. — Persze, azóta már elfelejtettem, s nagyon örülök, hogy most itt megtaláltam. Ha megkapom a nyugdíjamat, eljövök érte, és még sok más könyvért is. Ide a jegyzetembe felírtam jó néhány címet. — Mi a véleménye « könyvudvarról, s a kínálatról? — Nagyon szép, rendezett az udvar. Ilyen szép talán még egyik könyvhéten sem volt A kínálatról? Sokfajta jó könyvhöz hozzájuthatunk. S aminek én nagyon örülök — hisz nyugdíjas vagyok — nem túlságosan drágák a könyvek. Olcsón művelődhetünk, ha akarunk ... T. G. Kedvelt lakások Egy érdekes vizsgálat Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet több éve végez vizsgálatokat a lakások használatáról, hogy a tapasztalatokkal segítséget nyújtson a tervezőknek, a lakásépítés műszaki fejlesztését irányító vezetőknek a jövő lakásainak méretezéséhez, beosztásának, felszereltségének megtervezéséhez. A vizsgálatok szerint fontos körülmény, hogy a családokban gyakran két generáció tagjai élnek együtt, s különösen magas ez az arány azoknál a családoknál, amelyek a városépítés miatt lebontásra került régi épületekből költöztek új lakóépületekbe, főként az OTP-beruházásban épített új lakásokba. A lebontásra ítélt területek régi lakásaiból elsősorban a szellemi dolgozók költöznek szívesen házgyári lakásokba, a nyugdíjasok többsége szívesebben menne régifajta lakásba. Megállapították, hogy a félszobával kiegészített lakások jobban kielégítik az igényeket, mint az azonos alapterületű, de csak egész szobákból álló otthonok. A félszobás lakásokban ugyanis köny- nyebb megoldani a családtagok elkülönítését.'Az étkezési szokások viszont elsősorban az együtt tartózkodás követelményét hangsúlyozzák. Így a vizsgálatok szerint a családok többsége szívesen venné a konyhával ösz- szefüggő étkezőfülkét, vagy ha magában a konyhában lehetne megoldani a család közös étkezését. Az új lakótelepeken most már gyakori igény a közös helyiségek létrehozása, tehát barkácsolószoba, zeneklub, játszószoba berendezése is. . A vizsgálatokat kiterjesztik még sok más igény, körülmény felmérésére is, hogy minden összefüggésében reális javaslatokat adjanak a tervezőknek. Pécsett nem lesz holtszezon az idei nyár. Június eleje és szeptember vége' között átlagosan minden ötödik napra jut égy-egy jelentős hangverseny, szabadtéri előadás. A zenei programnak külföldi vendégei is lesznek, így többek között Pécs franciaországi testvér- városából — Dijonböl — érkezik majd kamaraegyüttes a Mecsekaljára. Pécs immár a nyolcadik alkalommal ad otthont a nemzetközi ifjúsági zenei tábornak. A világ minden részéből idelátogató fiatal muzsikusok bekapcsolódnak a város zenei életébe és itt tartózkodásuk idején több nyilvános koncertet adnak. Tegnap a Technika Házában nemzetközi környezetvédelmi tanácskozás kezdődött, amelyen hat szocialista ország képviselői vesznek részt. A konferencia elnökségében helyet foglalt dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. a tanácskozást előkészítő bizottság elnöke. Zenetanítás a Jászságban Hívők és hitetlenek Tömegtanílás vagy sztárképzét? t Kapcsolat a zeneszerzőkkel Hangversenyek és fiókiskolák
