Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

1975. Június 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Több mint ötezer hektár öntözése a Tisza ll-ből NAPI POSTÁNKBÓL Átveszik már a tejet Besenyszögön (Folytatás az 1. oldalról) ezt csak a Tisza II. rend­szer által biztosítottt vízzel lehet kielégíteni. A fontos mezőgazdasági terület beru­házási programját a kiskörei •duzzasztómű ' átadásakor hagyták jóvá s még abban az ■évben megkezdődött a mun­ka. Az alig több mint más­fél év alatt mintegy kétmil­lió köbméter földet mozgat­tak r/ieg, és 130 kilométer csövet fektettek a föld alá. Az öntözőfürt öt nyomás- központját a magyar—szov­jet műszaki együttműködés eredményeként az eddig leg­korszerűbb, új típusú gépek­kel szerelték fel, és auto­matikus berendezései segít­ségével távvezérléssel is mű­ködtethető. A 350/ millió fo­rintba kerülő létesítmény beruházója a Középtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság, a kiviéi terveket a Vízügyi Tervező Iroda és a Keletma- g^arországi Tervező Válla­lat készítette, míg az épí­tő munkák legnagyobb ré­szét a Vízügyi Építő Válla­lat végezte eL A nyomás- központok szerelésében a generál kivitelező Ganz MÁ- VAG mellett három vállalat vett részt. A Nagykunsági főcsatorná­hoz tartozó NK XII-es öntö­zőfürt Mezőhék II. számú nyomásközpontját dr. Ger­gely 1 István avatta fel. Ezt kővetően megtartották az ország különböző részeiről meghívott mezőgazdasági szakembereknek a Héki Ál­lami Gazdaság lucernaföld­jén az öntözési bemutatót, amelyen a hazánkban jelen­leg használt legkorszerűbb öntözőberendezéseket lát­hatták az egybegyűltek. így például működés közben te­kinthették meg az AI.VSZ vontatható, az ÖBA, a Vol- zsanka, göfdülő öntöző be­rendezéseket, és a már jól bevált CK—100-as körforgó berendezést. A bemutatót konzultáció követte, amelyen a közvetlen szakmai kérdé­sek mellett szó esett a to­vábbi fejlesztésről is. A most üzembe helyezett NK XII-es főcsatornán az ötödik öt­éves tervben újabb öntöző­fürt létesül Kungyalu térsé­gében, s ezzel 6774 hektár­ra növekszik a térség esőz- tető öntözésbe bevonható te­rülete. Ebéd után a szakemberek a tiszaföldvári Lenin Terme­lőszövetkezet által szervezett programon vettek részt. Megtekintették a gazdaság szakosított sertés- és szarvas­marhatelepét, valamint meg­nézték a mezőgazdasági üzem korszerű magtisztító berendezéseit. B. Gy. Lapunk június 25-i szá­mában A szerkesztőség pos­tájából rpvatban jelent meg harminc besenyszögi pana­szosunk levele „Aludtej a kádban” címmel. Molnár Lajos, a Szolnoki Tejipari Vállalat igazgatója azonnal intézkedett, amint arról jú­nius 25-én keltezett levele tanúskodik. „ ... Megállapítottam, hogy a panaszosok bejelentései jogosak, mert előfordult, hogy a tejtermelőktől, illetve a szállítóktól nem vették , át a tejet. A múlt héten a rendkívüli időjárás vállalatunk műkö­dési területén is jelentős gondot okozott. Különösen azoknál a gyűjtőcsamokok- nál, ahol nincs kiépített makadámút. Besenyszögön is megrongálódott, illetve járhatatlanná vált a gyűjtő- csarnokhoz vezető út, így a tejátvevő kocsi nem tudott beállni és a tejet elszállí­tani. A bekötőút azonnali jár­hatóvá tételére és a napon­kénti kétszeres átvétel érde­kében soronkívül intézked­tem. Ez biztosíték arra. hogy' hasonló eset nem ismétlő­dik meg. Egyidejűleg a sze­mélyi mulasztás miatti fe- lelősségrevonásra is intéz­kedtem ... A besenyszögi tejtermelőktől szíves elné­zést kérek.” Megkezdődött £2 őszi árpa aratása Tanács vb-Hlés Jászberényben és Kisújszálláson Telekgazdálkodás, lakásépítés Aratják az őszi árpát me­gyénk több termelőszövet­kezetében. Tegnap négy szö­vetkezetből kaptunk hírt: aratógépeik, kombájnjaik ne­kivágtak a nagy tábláknak, megkezdődött a kalászosok betakarítása. A kisújszállási Nagykun Tsz 410 hektáron termesz­tett őszi árpát. Tegnap dél­ben már 8 kombájn vágta a rendet, de hamarosan mun­kába áll a 3 nagyteljesít­ményű Kolosz kombájnjuk is. Ha szükség lesz rá rizs­aratóik is „csatasorba” állít­hatók. Jó közepes, .36 má­zsás hektáronkénti átlagot várnak. Meglepően jó ered­ményt hozott a szemek ned­vességtartalmának vizsgála­ta. Ha tart a csapadékmen­tes idő nem lesz a szárítás­sal gondjuk. Az öcsödi Szabadság Tsz órpaföldjein is munkába áll­tak a betakarító gépek, 50 mázsás hektáronkénti átla­got becsülnek. A jászboldogházi Arany­kalász és a karcagi Novem­ber 7. Termelőszövetkezet is elkezdte a nagy nyári mun­kák sorát az őszi árpa ara­tásával. A karcagiak is ked­vezően nyilatkoztak a kalá­szosok minőségéről. Szépen fejlettek a> szemek, biztos 40 mázsás átlagot hoz az árpa. A 93 hektárnyi őszi vetést ők már holnap learatják. Színes panel A Beton-.és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi ház­gyárában szerdán megkezd­ték a színes házelemek kí­sérleti gyártását. Az úgyne­vezett „multilit” eljárással készülő nagypanelokat érle­lés előtt színes zúzottkő­réteggel látják el, amelyet műanyag ragasztóval, kézi vakolással visznek fel az elemekre. A lakásépítés egyik felté­tele az alkalmas telkek biz­tosítása, előkészítése, részle­ges, vagy teljes közművesíté­se. Milyen volt a IV. ötéves terv során Jászberényben a területek előkészítése, a ház­építés különböző formáihoz a terület biztosítása? Ezek a témák szerepeltek a jászbe­rényi' Városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának tegnapi ülésén. A IV. ötéves terv időszaká­ra 400 új telek kialakítását tervezték a városban. Eddig az OTP 266 háztelket értéke­sített. Az idén további 130 házhelyet adnak át. Az V. ötéves terv során várható telepszerű lakásépí­téshez szükséges telkeket már kijelölték. A terület ki­alakítása megkezdődött. Na­gyobb gond a kislakás-épí­A kisújszállási betegek röntgen felvétel készítésére Karcagra járnak át. Ez — ismerve a közlekedést, a kar­cagi rendelő zsúfoltságát — minden alkalommal egy munkanapot jelent. A kisújszállási járóbeteg- ellétásban még nagyobb gond a gyermekek gyógyítása. 1973 őszétől egy esztendeig egyet­len orvos látta el a két : yer- mekkörzet orvosi teendőit — elképzelhetjük, hogy ez mi­lyen megterhelést jelentett számára, 1974. október 1. óta viszont gyermekorvosi szak- rendelés nincs, az orvosi ál­lások üresek. Pedig 1973- ban több mint 14,5 ezren igé­nyelték a gyermekorvos munkáját (Kisújszállás lako­sainak a száma 13,5 ezer!). A gyermekgyógyászat gond­jai persze a körzeti orvoso­kat is nyomasztják: növek­szik a munkájuk, annál in­kább, mert a szükségesnél egy körzeti orvossal kevesebb van Kisújszálláson (jelenleg négy). Folytathatnánk azzal, hogy a laboratóriumi szakrende­lés helyisége, kicsi, műszerek­kel való felszereltsége nem téshez szükséges terület biz­tosítása. A város belterületén kialakítható telkek száma alig éri el az 500-at. Az elő­zetes felmérések szerint vi­szont az igény több mint 600. Szükség van tehát a belterü­let növelésére. A következő öt évben a te­rületet igénylő fontosabb lé­tesítmények között van a szennyvíztisztító ,mű, a köz- intézmények közül az új mű­velődési ház. Kijelölték az áthúzódó be­ruházásként épülő turista- szállót és az MTH szakmun­kásképző iskola bővítéséhez szükséges területet. Viszony­lag kevés gondot okoz az autóbusz pályaudvar terüle­tének kialakítása. A 16 állá­sos állomás felépítéséhez csupán egy lakóépületet kell rmnáln!. megfelelő, viszont a megle­vőket sem tudják rendesen elhelyezni helyszűke miatt. A súlyos nehézségek ellenére is javult Kisújszálláson a já- róbeteg-ellátás a korábbi évekhez képest. A meglevő gondok mellett ugyanis van néhány kedvező változás. Például ez év tavasza óta mindkét fogorvosi állást be­töltötték, a rendelő megfele­lő, a műszerek jók, az orvo­sok közmegelégedésre végzik munkájukat. Ugyanezt el­mondhatjuk a nőgyógyászat­ról is. Felújították a bőr- és nemibeteg gondozót, vala­mint a tüdőgondozó intézet részlegét. A járóbeteg ellá­tást napirendjére tűzte a kis­újszállási Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A teg­napi ülésen határozat szüle­tett, mely szerint az V. kör­zeti orvosi állás mielőbbi be­töltése érdekében még az idén kertes házat épít a vá­rosi tanács új orvosok számá­ra. Az egészségügyi osztály­tól azt várják, hogy a rende­lések pontosan, időben fog­nak megkezdődni a jövőben — az osztály intézkedése nyomán. A járóbeteg-ellátás helyzete Kisújszálláson Gondolkodni a legolcsóbb (3.) fi büntetésről, egy K-700-as traktorról és néhány ötletről — Az utóbbi hónapok idő­járása Karcagon nem na­gyon (kedvezett a takaré­kosságnak — állapítja meg Popovics Antal, az állami gazdaság igazgatója. Pedig ebben az üzemben isi az len­ne a jó, ha nemcsak a terv­be vett összeget sikerülne megtakarítani, hanem jóval többet. Az egyik gazdaság­nak jól jött az eső, a másik­nak kevésbé, a Karcagi Ál­lami Gazdaság vezetője pe­dig határozottan sokallja a csapadékot. Az időjárás fö­lötti kesergés után viszont szép eredményekről tudott beszámolni. Ebben a gazdaságban is legjelentősebb fogyasztók a gépek, amelyek normálhek­táronként 7,4 liter üzem­anyagot „ittak” meg az el­múlt években. Az üzem ve­zetői 1975-ben 4 százalékos megtakarítást irányoztak elő, sikerrel, mert eddig normál­hektáronként 7,09 liter üzem­anyagot használtak el a gé­pek. A gazdaságban az évi összes > munka 50 ezer nor­málhektár, s ha az előbbi szintet tartani tudják, akkor jóval több mint 5 ezer liter üzemanyagot takaríthatnak meg. A dolgozók is érdekel­tek ebben, mert az olaj-, és benzintakarékosságból szár­mazó összeg 30 százalékát célprémiumként megkapják. Az üzemanyag-takarékosság­nál döntő dolog a gépek mű­szaki állapota, a traktornál ue,ranúgy mint a tehergépko­csiknál. A gépkocsik fo­gyasztását már az elmúlt év­ben is vizsgálta a gazdaság. Igaz, hogy az adatok feldol­gozása egy ember 2,5 hónap­jába került, de meg tudták állapítani, hogy egyes kö­rülmények között mennyi lehet a fogyasztás. Arra is fény derült, hogy a túlfo­gyasztást mikor okozta a gépkocsivezető hanyagsága. Az igazgató elmondta, hogy nemcsak jutalmazni, hanem büntetni is fognak, ha er­re szükség van. S ez érvé­nyes lesz a traktorosokra is, hiszen az erőgépek normái­nak bemérését még az idén befejezik. Parancsol néhány milliót? A szárítóüzemben 22,5 li­ter üzemanyag helyett 21,3 literrel állítanak elő egy má­zsa lucernalisztet. Popovics Antal véleménye szerint ez elfogadható, de ismer olyan üzemet is, amely 20 liter ola­jat használ fel. Ez természe­tesen függ a betakarítógép­től is: ha rövidebbre szecs­kázza a lucernát, kevesebb tüzelőanyag szükséges a szá­rításra. Meg kell keresni te­hát azt az eljárást, amely a leghatásosabb, s ez kizáró­lag a termelőüzemen múlik. A Karcagi Állami Gazda­ságban is átvizsgálják a se- leitgépeket és csak azután adják el a MÉH-nek, ami­kor a használható alkatré­szeket kiszerelték belőlük. A gazdaságban nem egy gép olyan főtengellyel vagy hen­gerfejjel dolgozik, amelyet a már rozsdásodó, öreg ma­sinából szedtek ki és fel­újítottak. Az üzem egyik legmeggondoltabb vásárlása is a gépekhez fűződik. Vet­tek ugyanis egy K—700-as traktort, amely 3 műszakban dolgozva négy DT—75-ös munkáját végzi el, mégpedig úgy, hogy — a DT-nél két műszakkal számolva — nyolc ember helyett csak hármat köt le. A beruházások építését is meggyorsították a gépmű­hely és a hozzá tartozó sze­relőszínt határidő, előtt ad­ják át, a tárolót pedig má­jus végén fejezték be. Ezzel egyrészt biztonságosabb a betakarítás, és csökkentek a tárolási gondok, másrészt pénzeszközt szabadítottak fel, ami további fejlesztést tesz lehetővé. Popovics Antal a jövő ter­veiről is beszélt. Elmondta, hogy a gazdaságuk akkor tudna igazán takarékoskod­ni, ha a gépkocsiknak nem kellene 50 km-t menni azért hogy a- legtávolabbi üzem­részből is beszállíthassák a termést. Ez a gond — terü­letátcsoportosítással — va­lószínűleg jövőre megszűnik, s attól fogva a Karcagi Ál­lami Gazdaság néhány mil­lióval gazdagabb lesz. Gondolatok, újítások Wolf Károly, a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat főmér­nöke elmondta, hogy bár pontosan még nem számol­ták ki, de megközelítőleg 2 millió forintot takarítottak meg az első félévben. Ez ugyan kevesebb, mint amennyi az év egyik felére esne, de jónéhány műszaki megoldást csak a közeljövő­ben vezetnek be. Szerző­dést kötöttek például a Me­zőgazdasági Gépkísérleti In­tézettel, tőlük a festési eljá­rás korszerűsítését várták, ugyanis az acélszerkezetek bevonásápál a festék több mint 50 százaléka csak a le­vegőt szennyezte. A MEZŐ­GÉP a tanulmányterv javas­latára áttér az úgynevezett airless eljárásra, ami egy év alatt egymillió 800 ezer fo­rintos megtakarítást jelent­het. A már megvalósult elkép­zelések közül legjelentősebb a vállalat technológiai osz­tálya Bolyai szocialista bri­gádjának újítása volt. A szolnoki MEZŐGÉP több éve készít szárítókat, ennek gyártásán változtattak a bri­gád tagjai. A tervező elfo­gadta a javaslatot és 55 szá­rítót már így gyártottak le a vállalatnál. Megtakarítot­tak mintegy 100 tonna acélt, aminek értéke körülbelül 700 ezer forint. A motorok fel­újításánál eddig a dolgozók minden csavart kicseréltek függetlenül attól, hogy jó, vagy rossz volt e az. Aztán egyszer valakinek eszébe ju­tott megnézni, hogy melyi­ket lehet újra visszaépíteni, s azóta ezzel 380 ezer forin­tot nem dobtak a szemétbe. A hulladékanyagok értékesí­tésére is érdemes gondot for­dítani; hiszen például az alu­míniumöntvény tisztítva 15, anélkül 11,70 forint. Ez ugyanúgy 20 ezer forintot tartott a vállalatnál, mint az, hogy a szerelők vigyáz­tak a gázpalackok tömítésére és nem adtak yissza félig üres palackokat. Többen lehetnének Megváltozott a munkaszer­vezés is: például külön em­ber foglalkozik az anyagok, hulladékok ésszerű felhasz­nálásával. A tmk szerveze­téből kivált az energetikus, függetlenített munkakört ka­pott, s így többet, koncent­ráltabban foglalkozhat az energiagazdálkodással, és a felelősség sem oszlik meg a tmk vezetőjével. Wolf Károly elmondta a második félév feladatait is. Nemcsak hittel, hanem sok adattal is bizoriyította, hogy a szolnoki MEZŐGÉP Vál­lalatnak az év végéig sikerül megtakarítani a tervezett 4 millió 434 ezer forintot. Bizonyára sokakban meg­fogalmazódott az a kérdés, hogy eddig miért nem taka­rékoskodtunk, hiszen azért vezetik szakemberek a gyá­rakat, üzemeket, gazdasá­gokat, hogy minél olcsóbban állítsák elő a termékeket. Ha jobban utánagondolunk, ak­kor meg kell állapítani, hogy ebben a kérdésben van igaz­ság. De nem teljesen igaz. Mégpedig azért nem, mert eddig is születtek újítások, máskor is beszámolhattak a vezetők megtakarításról — csak nem mindenhol. Sőt nagyon sok helyen inkább beszélhettünk pazarlásról, mint takarékosságról. Most, hogy mindenki jobban oda­figyel, olyan tartalékok is előkerülnek, amelyek önma­gukban kicsik, de a végösz- szegbe mégis beleszámíta­nak. Általános szabályokat nem igen lehet hozni arra, hogy ki, hol, mivel takaré­koskodjon, de erre nincs is szükség. A témát viszont na­pirenden kell tartani, hi­szen így születhetnek meg olyan elmés ötletek, amelyek sokszor milliókat hoznak az üzemnek és a népgazdaság­nak. Sok ember rájött, hogy használni kell az eszét, hi­szen az a legolcsóbb. Saj­nos azt is megállapíthatták: még mindig többen lehetné­nek! (VÉGE) Braun György Lengyel gascBőfk megi^énklben Kedden, a búcsúestén Brezvai István, a szolnoki városi pártbizottság titkára átadta a város címeréről ké­szített díszplakettet Marian Iljiczkinek, a lengyelországi Hanka Szaveczka szövetke­zeti közös gazdaság vezetőjé­nek, megköszönve a baráti látogatást. A tizenöt lengyel szövetkezeti tag tegnap reg­gel hazautazott. A MÉM és a TOT javasla­tára 1972-ben hazánk néhány jól gazdálkodó termelőszö­vetkezete szocialista együtt­működési szerződést kötött több szocialista ország egy- egy mezőgazdasági szövetke­zetével. A rákóczifalvi—sza- jbli Rákóczi Tsz a Szczecin járásban levő Hanka Sza­veczka szövetkezeti közös gazdasággal írt alá megálla­podást, amelynek értelmében termelési tapasztalatok át­adásával segítik egymást. A megállapodás értelmében most tíz napot a magyar ter­melőszövetkezetben töltött tizenöt lengyel szövetkezeti gazda, nagy többségük fizikai munkás. A látogatás tapasz­talatairól a következőket mondta Marian Iljiczki el­nök: — A rákóczifalvi—száj oil termelőszövetkezettől sokat tudunk tanulni, mivel mind a termelésben, mind a mun­ka és üzemszervezésben lé­nyegesen előttünk járnak. Lengyelországban a szövet­kezetek most állnak nagy fejlesztés előtt: a tervek sze­rint a mi gazdaságunk terü­lete is öt év alatt előrelátha- tóleg több mint háromszoro­sára növekszik és eléri majd a 8 ezer hektárt. A termelés­ben éppen ezért nekünk is szakosodni kell és bevezetni az ágazati irányítást, meg­szervezni a jó adminisztráci­ót. Mindebben rákóczifalvai barátaink nagy segítséget nyújtanak számunkra. Ezért hoztuk és hozzuk el máskor is legjobb dolgozóinkat, hogy a saját szemükkel lássák, a gyakorlatban is tapasztalják milyen hatalmas lehetőségek rejlenek az iparszerű terme­lési rendszerekben, és hogy nekünk is ezt az utat kell járnunk. A lengyel szövetkezet ez év augusztusában ünnepli negyedszázados fennállását. Ez alkalomból szövetkezeti küldöttség utazik a rákóczi­falvi—száj öli Rákóczi Tsz- ből a Hanka Szaveczka szö­vetkezetbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom