Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-25 / 147. szám
1975. június 25. ' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Könyvhéti mérleg Pillanatkép a jánoshidai gyermekkönyvtárból Karinthy-gyűrű A Magyar Rádió elnökségé Karinthy gyűrűt alapított a szatirikus és humoros műfaj szerzőinek elismerésére és ösztönzésére. Az aranygyűrűt és oklevelet minden évben június 24-én, Karinthy Frigyes születése napján adományozzák a rádió belső vagy külső munkatársának, annak aki a legtöbbet tett a szocialista szellemiségű kabaré, a rádió kabaréműsorai színvonalának emeléséért. Az első kitüntetett Marton Frigyes rendező, a kabarérovat vezetője, aki kimagasló eredményt ért el a rádió kabaréműsorainak rendezése és szerkesztése terén. Az újonnan alapított gyűrűt és oklevelet dr. Hárs István, a Magyar Rádió elnöke tegnap ünnepélyes külsőségek között adta át. Csaknem 63 millió forintos forgalommal zárult az ünnepi könyvhét, s ez mintegy tíz százalékkal meghaladja az elmúlt év vásárlását. Drucker Tibor, a magyar könyvkiadók és könyvterjesztők egyesülésének főtitkára elmondotta, hogy különösen örvendetes az iparvárosok föllendülő könyvigénye, az üzemi könyvterjesztők egyre nagyobb forgalma. Igen jő volt az ünnepi könyvhét kínálata. Rangos művek jelentek meg irodalmi életünk számos reprezentánsának tollából, s igen gazdag volt a kortárs külföldi irodalom termelése is. Ezúttal is a féláru antológiák voltak a legkelendőbbek, de nagyon sokan keresték Nagy László verseinek és versfordításainak négykötetes gyűjteményét, Weöres Sándor egybegyűjtött írásainak három kötetét. Igazolódtak azok a kiadói törekvések, amelyek színvonalas tartalmú, olcsó tömegkönyvek megjelentetésében vélik teljesíteni közművelődési hivatásukat: például a Gondolat Kiadó „Magyar. história” című sorozatában megjelent két kötet — Tóth István > A rómaiak Magyar- országon és Péter Katalin: A magyar romlásnak századában — ugyancsak utat talált az olvasóhoz. „Slágerkötet” volt a mai magyar irodalmat képviselő valamennyi könyv, megjegyezendő — és ez országos tapasztalat — tovább nőtt a politikai, az ismeretterjesztő és az új magyar irodalom iránti érdeklődés. HAJNALI UTAZÁS Az év leghosszabb napja,' fél ötkor már tűz a nap. Jászberény határában termetes asszonyság integet: — Bevinne Berénybe? & busz vagy jön, vagy nem... — Menetrendje van annak, néném... — Ajjaj. 1 mink tudjuk ezt, az errevalók. A Petőfi téren, az autóbusz „pályaudvaron” ember, ember hátán. A kis tér körül, a mellékutcákban, tizenkét autóbusz. Érkezés, indulás. — Jaj, a kosaram.:: — Szálljon le rólam! — Indulás. — Mit ordít.:: A hűtőgépgyári hullám,’ így mondják. Vagyis a reggeli csúcs. Az egyik... Feltolakszom egy csuklósra. Nyikorgó, rossz, piszkos kocsi. Később megtudtam: valahol már kiselejtezték, átalakították, össze-vissza másfél évtizedes jószág. Döcögünk, rángatódzunk ki a Hűtőgépgyárhoz. Zsúfoltság, forróság, kellemetlen olajszag. Az úton biciklis légiók.' Van ugyan kerékpározóknak kijelölt út, de ott alig- alig karikáznak néhányan. Ötösével egymás mellett, az út teljes szélességében mennek. ., — Mennyi a menetidő? — Tíz perc. Tizenöt perce jövünk, öt és fél kilométert. Közben egy sorompó. Fülöp Zoltán gépkocsivezető a gyár mögötti fordulóra panaszkodik. — Nézze meg milyen ez az út. Tönkre mennek a kocsik. .. Az út a kukoricások között kanyarog, kátyús, hepe-hu- pás... — Húsz éve Járja ezeket az utakat. Javult-e itt valamit a közlekedés...? — Nagyon sokat. De a csúcs, az csúcs... Több kocsi kellene... Az éjszakai műszak jön ki a gyárból. Megtelnek a kocsik, elindulnak. A lakótelep felöl szőke fiatalasszony szalad ki az útra, integet: — Vigyen be az állomásra, előbb elment az autóbusz... A „pályaudvar” régi, rossz bagolyvár. A kalauz-pihenőben bokáig érő szemét. Á női WC és a szoba ajtaja szinte egybenyílik. Bűz, ragad minden a kosztól. A „váróteremben” menetrend. Megtudom, hogy a Z- jelzett járat páros számú hetek szombati munkanapján közlekedik, az Y-jelzett a páratlan számú hetek szombatja kivételével, az R-jel- zett a páratlan számú hetek szombati munkanapján megy, az N-a páratlan számú heteken hétfőtől péntekig, az M, a páros számú heteken hétfőtől péntekig. Jön egy formaruhás asz-' szonyka. — Elnézést, VoMn-alkal- mazott? — Igen, miért? — Megtudná mondanf, ma páros, vagy páratlan hét van... — Majd a forgalmiban, ta-' Ián... Talán, de ott sem megy könnyen... — Kinek páros, kinek páratlan. .. — viccelnek. — Nagy igazság, de ha mégis megközelíthetnénk a kérdést a közlekedés irányából. ..? — Naptár kell. II Taxival próbálkozom. Hat óra öt perctől fél hétig várjuk a kocsit. Nincs. Valaki megszán: ott áll bent az udvarban. Tényleg ott a JB 26—95 rendszámú Zsiguli, egy norvég kocsi mellett. A szakállas Viking-utód a Peugeot- ját törülgeti. Korán kelt. A taxis sehol. • Vagy éjszakás volt? Nagyhajú fiatalember rohan a taxi-állomáshoz. Be- lémbotlik. — Uram,' vigyen ki a „Hűtőbe” megfizetem. .. Nagyon elltések. — Milyen a közlekedés.. — ökrös fogatok, benzinmotorral. Amikor mindenki fent van, elindulnak... — Az utas sem angyal. Hallottam, a múltkoriban megverték a gépkocsivezetőt. — Volt ilyen is .. De miért. ..? Visszafelé jövet két diáklány stoppol. .4 Jött egy taxi, a sarkon beugrott valaki, elment. A városi köztisztasági alkalmazott nagyot húz az út porán a seprűjével. Ellep bennünket a por. — Méri nem mennek odább! Holnap a taligája tartalmát önti ránk, ha úgy gondolja nem „odább” vagyunk? Hét óra után Nagy György Volán üzemigazgatóval van randevúm. — Nem sok jót tudok magának mondani, két hónapja vagyok ebben a beosztásban. — Mi a fő baj? — A helyi közlekedésre hét csuklósunk van. A csúcsokkal nehezen birunk... Minden megteszünk, elhiheti. .. Sorolja a gondokat, a lehetőségeket. Széles látókörű, segítőkész ember. A gond több. Megtudtam, hogy Strompf úrnak, a hajdani maszek autóbuszosnak ezelőtt harmincöt-negyven évvel majdcsak annyi kocsija volt, mint most az üzem- igazgatóságnak. Persze kisebb, korszerűtlen kocsik. De az akkori és a mostam Jászberény? — Mit várnak a herényiek? — Még ebben az évben öt panorámás autóbuszt kapunk, s egy csuklós panorá- mást. Ez sokat segít. S ha majd megépül az új pályaudvar. .. Szalóki László, a városi tanács elnökhelyettese ez ügyben indul Budapestre, tárgyalásra. — Nagy gondunk a közlekedés. Űj járatok kellenének, a Volánnak jobban kellene alkalmazkodni a város megváltozott struktúrájához... Különösen hetipiackor nagy a zsúfoltság. A pályaudvarra nyolc és fél millió kell. Jövőre elkészül, reménykednek a Volánnál. Délelőtt végigutazom a helyi járatokkal a várost. Négy, öt, tíz, húsz utas... Üresen gurulnak a kocsik. Ez is az igazsághoz tartozik... Délután újra kezdődik a tülekedés, a veszekedés, az idegtépés... .Ilii Tiszai Lajos A Középtiszavidéki és Jászsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez 42 mezőgazdasági és 1 halászati tsz tartozik. Tavaly ezekben a gazdaságokban összesen 4,3 milliárd forint értéket termeltek, 3,4 milliárdos árbevételt és 570 millió forintos nyereséget értek el a szövetkezeti tagok, szakemberek: köztük négyezer-ötszáz leány, asszony. A közös gazdaságokban ugyanis a dolgozó tagok 21 százaléka nő. Hogyan becsülik meg ezekben a gazdaságokban a dolgozó nőket? Hogyan váltják valóra a párt nőpolitikái határozatát? E kérdésekre kerestem választ az újszászi Szabadság Tsz-ben. Tisztelet, becsület a nőknek Lovász Dániel, az újszászi Szabadság Tsz elnöke, Bar- ta Imre, a gazdaság párttitkára. — Ebben a gazdaságban hol dolgozik a legtöbb nő? — kérdeztem. — Az állattenyésztésben és a növénytermesztésben, és mondhatom, a mi asszonyaink nagyon becsületesen dolgoznak. Tavaly ünnepeltük a szövetkezet negyedszázados születésnapját. Ha visszagondolok az elmúlt évekre, el kell ismerni, hogy ők mindenkor motorjai voltak a közösségnek — mondta az elnök. Barta Imre hozzátette: — Meg kellett tanulnunk tisztelni, becsülni őket. De ezt nemcsak mondjuk, mi valóban így cselekszünk, mert abban, hogy a gazdaságunk idáig jutott, nagy részük van nekik is. Hová, meddig jutott ez a gazdaság? Ma 5000 hektáron gazdálkodnak. A búza, a kukorica, a cukorrépa termesztését gépesítették — a kézi kapálás már ismeretlen náluk, pedig valamikor de sokat hajlongtak az asszonyok reggeltől estig a földeken. Csak példának említem: a 400 hektáros cukorrépa vetésterületet ma 13 ember műveli, ezt a munkát 4 esztendeje még mintegy ötszázan csinálták. És öt év átlagában 45—60 mázsát fizetett hektáronként a búza, 60—65 mázsát a kukorica. Ez is a Vékony; barna, szívélyes,’ mosolygós asszony Földi Pé- temé, a szövetkezet nőbizottságának elnöke, őt faggattam (miközben elindultunk a baromfitelepre), mint a legilletékesebbek egyikét: hogy érzik a nők magukat a szövetkezetben ? — Nem panaszkodhatunk, megkapunk minden segítséget a munkánkhoz. Száznyolcvan nőt tartunk nyílván a szövetkezetben, de csak nyolcvanhármán vagyunk, akik dolgozunk, a többiek járadékosok, nyugdíjasok. Nők a vezetésben? Ott vagyunk. Én tagja vagyok a vezetőségnek, de nincs olyan közgyűlés vagy vezetőségi bizottság, amelyben ne lenne nő. Egyébként a vezetőség közös jó munka eredményei „Csak vége lenne már az esőzésnek — sóhajtottak —, hogy be tudnánk takarítani a termést. Mert most nagyon szép a határ: a búza 65—70 mázsát ígér. Jó volt a takarmányborsó is, lett volna 30—35 mázsa hektáronként, de nem tudunk dolgozni az eső miatt, pedig már zsákban kéne lenni a termésnek. Ha így haladunk, nem lesz több 10—15 mázsánál.” Az állattenyésztés is az eredményes ágazatok közé tartozik Űjszászon: tavaly többek között 800 bikát hizlaltak, és ennek 98 százaléka megfelelt az export követelményeknek. Harmincezer baromfi, 5 millió tojás, ebből 3,5 millió exportképes tenyésztojás. De sorolható hosszan az eredmény. 1 — A nők? Mondok példát — így az elnök. — A borjúnevelőben két asszony dolgozik. Korábban 15 állat hullott el egy-egy évben. A két asszony két esztendeje került oda, azóta az elhullás 1—2 állat évente, de a szaporulat a duplájára nőtt Egy szó mint száz: jól dolgoznak, és mi becsüljük őket ezért — Alapszabályba rögzítettük a nők jogait és kötelezettségeit. Ez is szavatolja, hogy semmiben sem szenvedhetnek hátrányt — teszi hozzá a párttitkár. rendszeresen figyelemmel kíséri nődolgozóink gazdasági, szociális helyzetét, és rendszeresen napirendi pont tárgya a nőpolitikái határozat végrehajtása. — A munkakörülmények megfelelnek? — kérdeztem, de ezt már a Kállai Éva szocialista brigád tagjától, Kálmán Jánosnétól, aki 5 éve dolgozik a baromfitelepen. — Tessék körülnézni. Szép a telepünk, igaz, a betonút még hiányzik, de már van fürdő, öltöző, pihenőszoba. Két évvel ezelőtt több gondjuk volt a nőknek, de akkor kértek, teljesült. A szövetkezet szállítja most már a nőket is a munkahelyükre és vissza, haza. Az I. számú üzemegységben leiépültek a szociális helyiségek, a Il-es üzemegységben jövőre készülnek el. És ami nagyon fontos: ott tevékenykedhetnek, ahol szeretnek, és ahová szakképzettségük rendeli őket. Büszkék arra, hogy közülük már kettőnek technikusi végzettsége van, így vezető beosztásban dolgoznak. Hogy is mondta az elnök? '„ősztől a helyi gimnáziumban szövetkezeti osztály is indul levelező tagozaton, ahol az érettségi mellé szakmunkás bizonyítványt is kapnak a tanulók, akik között több asszony és lány lesz. De vannak, akik most a nyolc általános megszerzésével birkóznak.” Vagyis nem feledkeznek el a taníttatásról sem; — És a kereset? — Az átlagkereset 30 ezer forint körül volt tavaly. Vagyis nálunk érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Sőt, két év alatt összesen tizenöt nő kapott valamilyen kitüntetést, 25 ezer forint pénzjutalommal és 45 napi jutalomszabadsággal. Az idén például nyolc asszonyunk utazott a nőnapi különvonattal Csehszlovákiába a szövetkezet költségén. Most meg Bulgáriába készülnek többen — mondta Földiné, és hozzátette — a többgyerekesek minden évben iskolázási segélyt kapnak, sőt azok is, akik egyedül nevelik gyereküket. Minden szombat szabad L — Gond nincs is ilyenformán a szövetkezetben? — Hát, most már egyre kevesebb: nagyon szerettük volna, ha bevezetik nálunk is a szabad szombatot. A közgyűlés döntött: január 1- től minden szombatunk szabad. Váltással látjuk majd el az állatokat — szólt Kálmánná. — Eddig közétkeztetés csak nyáron volt nálunk. A vezetőség úgy döntött, hogy ezt egész éven át biztosítanunk kell. Most létesít a szövetkezet ebédlőket két helyen, hogy ez a kérés is teljesülhessen — magyarázta Földiné. Lovász Dániel/ szerint: — Sok még a tennivaló, hogy megoldják a megfelelő szociális ellátást. De ez nem csak az akarattól függ...’ minden esetre, mi megtesz- szük, amit lehet. Es az asszonyok? — „Dolgozunk becsülettel, ez a mi érdekünk is.” Varga Viktoria Ott vannak a vezetésben Diákok és üzemek Vége a tanításnak. Ä tankönyvek a szekrény legaljára kerülnek, s irány a hegyekbe, a vizekre. A tervek megvalósításához azonban többnyire pénz kell. Mit tesz ilyenkor a diák? Elmegy dolgozni — ha van hová? A kérdésre a válasz megnyugtató: van... A szolnoki városi tanács néhány héttel ezelőtt jelentést kért a helyi vállalatoktól: hány tanulót tudnak nyári munkára fogadni, milyen munkára és milyen fizetés mellett? A beérkezett adatok szerint Szolnokon egy hónap alatt több mint nyolcszáz diák dolgozhat átlagosan 1200—1500 forintos fizetésért. Ugyanígy a megye többi városában és községében is kedvezőek a munkalehetőségek — összesen ezerkétszáz fiatalt tudnak foglalkoztatni. Az általános iskolások a gé- nak, csak szabad területen, na, csak szabad területen. Így Szolnokon (például) a Lenin Tsz-ben kaphatnak „állást” majd kétszázan, de előbb meg kell érni a paradicsomnak. Számításba jöhet még az állami gazdaság és a kertészeti munkát adó útfenntartó vállalat. Más városokban, illetve községekben jobb az iskolások helyzete a helyi termelőszövetkezetek ugyanis bőségesen „ellátják” az igényeket. • • • Nézzük benn az üzemben: „mennyiért csinálod ezt, kis barátom? öt forint órabérért? Na, ülj le, ne erőltesd meg magad. Látod én tizenkettőért csinálom, nem sok, de nem is „húzom” meg magam. A munkához úgy kell hozzáállni... stb.” A nagy üzemi „teoretikusoktól” idéztünk, akikkel lépten nyomon találkozhat a tanuló. Következzék egy másik típus ebből a csoportból. „Szaladj fel öcsi a Bandi bácsihoz, hozd el a kanyar- fúrót és a homálymérőt”. Néhány perc és a „jóízű tréfa” ... áldozata kétrét görnyedve közeledik a legsúlyosabb (de még a baleset- védelmi szabályokban előírt 20 kilogramm alatti) lendkerékkel. Ez is az üzemi képhez tartozik. Üzemi kép, s nem mindegy, hogy milyen. Nem mindegy, hogy a gyerek, vagy a fiatalember szemében milyen tapasztalatok raktározódnak el a pár hét alatt. Többségük ugyanis először, vagy másodszor kerül „életközeibe” a munkával. Először, vagy másodszor érezheti, hogy szükség van arm amit csinál. A nyári munka sokkal több mint szünidei kaland, vagy vidám mulatság. A gyerekek megtanulhatják becsülni a pénzt — mert munkával keresték. Véleményt alkotnak a felnőttekről — s nem mindegy, hogyan ismerkednek meg azzal a szóval, hogy brigád, vagy üzemi közösség. h. j, ] Ujj!# Jjjj gfjL ägji SffiS mär természetes
