Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-03 / 128. szám

1975. Június 3. SZOLNOK MFCYET VflPLAP .......... I ' .L. . I - . ' ----— - ' ..... ■ ■ ..... ■ 'T 3 V álasztási nagygyűlés T örökszentmiklóson Tegnap választási nagygyű­lést rendeztek Törökszent- miklóson, a művelődési köz­pont színháztermében. A nagygyűlés négyszáz résztvevőjét köszöntő úttörő- kórus műsora után Goál Gé­za, a Hazafias Népfront vá­rosi titkára .tartott megnyi­tót, majd Lazányi József né, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának alelnöke, a Néplap főszerkesztő-helyet­tese mondott beszédet. Ki­emelte, hogy rendszerünk a szocialista nemzeti egység politikája elevenen ható té­nyező, mert a párt .szövetsé­gi politikai programja olyan célokat tűz ki, mellyekkel a Hazafias Népfront azonosul, és amelyek alkalmasak a legszélesebb társadalmi ösz- szefogásra. A gyűlésen felszólalt 'Lu­kács Ferenc, a Bercsényi Miklós gimnázium tanára, aki a város kulturális életé­ben bekövetkezett változá­sokat és az újabb igények kielégítésének szükségessé­gét bizonyította. Megköszön­te a város üzemi dolgozói­nak, szocialista brigádjainak a gyermekintézmények fej­lesztéséért végzett’ munkát. Rab Éva, az Aranykalász Tsz tagja a város termelő- szövetkezeteinek egyesülésé­ről beszélt, s arról, hogy a szövetkezetek mit terveznek a helyi ellátás javításának érdekében, l^estár Mária, a Finommechanikai Vállalat fiatal szakmunkása, megyei tanácstag arra kérte Varga Sándor képviselőjelöltet, hogy segítse elő a helyben élő fiatalok - művelődési és szórakozási lehetőségeinek bővítését, a jobb lehetőségek megteremtését, Leczki Rozá­lia, a Rákóczi Tsz főköny­velője azokat az eredménye­ket vette számba, melyek az utóbbi években születtek és megkönnyítik a dolgozó nők életét. Bár — mint hangsú­lyozta — a szolgáltatások fejlesztéséért még mindig van mit tenni. Felszólalt a gyűlésen a város képviselőjelöltje, .Var­ga Sándor, a budapesti Me­zőgazdasági Gépgyár török­szentmiklósi gyárának igaz­gatója is. Megköszönte a vá- lesztók bizalmát és ígérte, munkájával igyekszik rá­szolgálni a megbízatásra. Ünnepeltek építők A megyei építőipari vál­lalat dolgozói vasárnap ün­nepelték az építők napját. A Szigligeti Színházban tartott központi ünnepségen, ame­lyen megjelent Brezvai Ist­ván, a városi pártbizottság titkára és Csorna Kálmán, s megyei tanács vb tervosz­tályának vezetője, Jakus Vendel, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagja, a vál­lalat igazgatója mondott ün- hepi beszédet. Ez az ünnep kettős szá­munkra, mondotta, mert al­kalom a máj építőmunka ér­tékelésére, és számvetés a vállalat 26 éves munkájáról is. 26 évvel ezelőtt néhány kis vállalat összevonásából alakultunk, és évről évre fejlődve, ma már csak 1,00 milliókban kifejezhető érté­kű létesítményeket építet­tünk a megyében. Közeled­ve az egymilliárdos évi tel­jesítményünkhöz, büszkén mondhatjuk, hogy 1950-ben, mindössze 80 lakást építet­tünk, napjainkban pedig másfél ezer lakást adunk át évente a boldog tulajdono­soknak. Az eltelt idő alatt több mint 10 ezer , lakást, sok szociális-kulturális léte­sítményt, ipari objektumot építettek fel dolgozóink. Ezen az ünnepen azt is el­mondhatjuk, hogy bár nem dolgoztunk mindig töretle­nül, végül is életünket szeb­bé és boldogabbá tevő sike-, rek jellemzik munkánkat. Vállalatunk kollektívája él­ni tudott a lehetőségekkel, és külön nagy tisztesség, meg­becsülés számunkra, hogy megyénk lakossága, és me­gyénk vezetői azt tartják, hogy a mi munkánk nem­csak befolyásolja, hanem alapvetően meghatározza szűkebb pátriánk fejlődését. Nagy munkák állnak mö­göttünk, jelenleg is nagy céljaink vannak. Dolgozóink tudják, milyen sok függ lel­kesedésüktől, szakmai tudá­suktól, és amikor erről be­szélek, örömmel adok számot hogy az egész vállalati kol­lektíva a legjobb tudása sze­rint igyekszik eleget tenni a Sok víz, sok fa kevés gép A tiszafüredi erdészet gondjai A tiszafüredi erdészet je­lenlegi kapacitása — ha ne­hezen is — de elég ahhoz, hogv 1978-ig, a kiskörei tá­rozótér teljes elárasztásáig, kitermelje az olt levő faál­lományt. A duzzasztás óta gyökere­sen megváltoztak az ártéri viszonyok, emiatt sűrűsödnek a gondok. 31 ezer köbméter fa teljesen víz alatt van, ugyanennyit pedig körülzárt a víz, s így nem lehet el­szállítani. Ahogy tudnak, úgy segítenek magukon: al- káloM utalt épít lsével, lecsa: pólóssal, vízi úton való szál­lítással. A fakitermelés ezek­kel a járulékos munkákkal nagyon lelassult és megdrá­gult. Kevés a képzett munkás is. A kitermelőknek mind­össze 35—40 fős a förzsgár- dájuk, pedig az erdészet so­kat (e3z a jobb munkahelyi körülményekért. Nemrég épült új öltöző, füédő és ebédlő is. i A gondok közepette nagy segítséget nyújt az. erdészet munkájához a DATE gépé­szeti karának mezőtúri tan­műhelye. A t anműhely a ro­mán gyártmányú gének so ron kívüli, garanciális javí­tását, helyszíni szerelését és a gépkezelők képzését Végzi. A tanműhely és az erdészet közötti kapcsolatot szocialis­ta együttműködési szerződés szabályozza Új vegyesiparcikk-bolt Jászberényben Újabb vegyesiparcikk- bolttal gazdagodott Jász­berény kereskedelmi há­lózata. A bazár jellegű üzletet az Állami Bizto­sító épületének alagsorá­ban, a Vegyesipari Szol­gáltató Vállalat nyitotta meg. Az új üzletben a kis lakásokban nélkülözhe­tetlen kiegészítő bútoro­kat árusítják, például ágyneműtartókat, cipő­tartóval felszerelt előszo­bafalakat, dohányzóaszta­lokat, virágállványokat. Árukészletének listáján szerepelnek ezenkívül ol­csó gyermekruházati cik­kek, konfekció áruk, szö­vet- és bőrruházati mé­teráruk. Kedvezményes áron árusítanak a boltban a házi- és cipőipari vál- 1 lalat termékeiből divatos szandálokat és cipőket. A barkácsolók is kedvükre válogathatnak. A válla­lat termékeinek gyártá­sa során keletkezett, s a boltban vásárolható hul­ladékokból sok hasznos, a háztartásban nékülöz- hetetlen tárgyat készít­hetnek. feladatoknak — mondotta többek között a vállalat igazgatója. Az építők napja alkalmá­ból a vállalat dolgozói kö­zül kilencen kapták meg az Építőipar kiváló dolgozója kitüntetést, negyvenegyen a huszonöt éves törzsgárda- tagságot elismerő aranygyű­rűt, száznegyvenöten pedig a Vállalat kiváló dolgozója címet. Az ünnepi beszéd és a ki­tüntetések átadása után a Szigligeti Színház művészei és a Bartók Táncegyüttes adtak színvonalas műsort. Szabad szombat, vasárnap és ... Hétfőn ismét kezdődik minden élőiről. Hajnalban elindulnak a zsúfolt autóbu­szok, a kerékpár- és motor­karavánok a jászberényi Hű­tőgépgyár felé. i Az öltözőben ilyenkor még álmos a hangulat. Lassan ol­dódik a nyelv. De azért tő­mondatokban — szó kerül mindenről. A sportról, a csa­ládról, a hétvégi kirándulás­ról, a hobby kertről. Hat óra­kor megszólal az ismerős bú­góhang: indul a műszak. Fül­siketítő csattogás, zakatolás jelzi — új hét kezdődik a rqűbelyekben. A tmk villamosüzem Vályi Péter szocialista brigádja ilyenkor, hét elején néhánv perces röpgyűlést tart. Ott mindenki megtudja, mi lesz a munkája a következő na­pokban. A megbeszélés után hónuk alatt a műszeres tás­kával elindulnak, hogy kezük nyomán . újra felizzanak a hideg elektromos kemencék, újra mozgásba lendüljenek a mozdulatlan gépsorok. A kilenctagú brigád né­hány hete népszerűvé vált a gyárban, és a városban is. Népszerűségük oka — meg­kapták a kongresszusi okle­velet és vele együtt a Szak­ma Kiváló Brigádja címet. Ebből az alkalomból „ven­dégeskedtem” egy hétig a brigádnál. Kíváncsi voltam, valójában mi tőt1' is kiválóak. Mindennap csodát vártam, de a csoda elmaradt. Láttam vi­szont munkást, akik lelkiis­meretesen, szorgalmasan dol­goznak megbirkózva a min­dennapi gonddal és nehézség­gel. fikkor szép az étet Többször is előfordul, hogy a Vályi Péter szocialista bri­gád tagjai két óra után is benn maradnak az üzemben — dolgozni. Most is együtt vannak, de — beszélgetni. — Ritka az a nap, amikor így körül üljük az asztalt — mutat társaira Hamar Jó­zsef, a brigád vezetője. — Mindig akad valami. Túlóra, társadalmi munka, értekez­let. A közmondás is úgy szól, akkor szép az élet, ha zajlik. Fiát mi nem ’ panaszkodha­tunk. Kilencen vannak. Egy-két ember kivételével 1960 óta együtt jóban, rosszban. — Tizenöt évvel ezelőtt született a „Villám” — em­lékszik vissza Taska József. — Ez volt ugyanis a brigád neve. Kifejezte munkánkat, mert villanyszerelők lennénk, vagy mi ? ... A Fémnyomő és Lemezárugyárban az elsők között alakítottunk brigádot. Gyerekcipőben járt akkori­ban a brigádmozgalom. A kö­zösségeknek csak nevük volt, semmi más. Mi is a nyiláról indultunk. Nem tudtunk ki­től tanulni, tanácsot kérni. Teljesen magunkra voltunk utalva. Fia a vállalásainkra visszagondolunk, nevetni kell. Már nem is nagyon emlék­szem, de olyasmik voltak, hogy például a műhelyünket, szerszámainkat rendben kell tartanunk. Ma ez a legalap­vetőbb dolog. — Elhatároztuk, hogv az iga­zolatlan hiányzásokat csök­kentjük — egészíti ki Pócz Dezső. — Most próbálnánk csak ilyenekkel előállni! Igaz, nálunk nem divat az ilyesmi. Ha valami miatt nem tudunk időben bejönni a gyárba, ak­kor üzenünk. De ilyen egy évben egyszer ha előfordul. Ugrásra késien — Halad az idő, sok min­dent felejtünk — veszi át a szót Zana Miklós. — A rossz­ra nem szívesen emlékszünk. A jó, a szép viszont megma­rad. Jómagam is építettem ezt a gyárat. Vagyunk itt még néhányan, akiknek a keze- nyomát viseli több műhelv- csarnok is. Más volt itt dol­gozni az ötvenes években és egészen más most. De beszél­jünk inkább a jelenről, a munkánkról. Fő. „profilunk” a thermikus fogyasztók, a nemesítő kemencék, lágyítók, vákuúm-szívó berendezések javítása, karbantartása. Eny- nyi masinát csakis úgy lehet figyelemmel kísérni, ha a na- gvobb munkákról — csak egy példát mondok, a kemen­ce felújításokról — éves ter­vet készítünk. Naprakész be­osztásunk is van. Még sem le­hetünk nyugodtak, mert min­den percben történhet vala­mi. Ugrásra készen kell áll­nunk. A gépek nem veszik figyelembe, hogy nekünk na­gyobb munkánk van. Elrom­lanák, s ilyenkor egy-két em­bernek abba kell hagyni a tervezett munkát és szaladni. Persze ezt így elmondani könnyű, de amikor arról van szó, hogy ki menjen... sok­szor összeszólalkozunk, de nincs mese, a munkának ha­ladni kell. A brigádvezető egy dossziét csúsztat elém. A brigád gaz­dasági munkájának doku­mentumait. Néhányat kira­gadva a sok közül. Beszélnek a MuroenlumoS , , Felajánlások 1974-re: „A felújítási tervben előírt gé­pek karbantartása határidő előtt három nappal megtör­ténik. A thermikus fogyasz­tókat naponta ellenőrizzük, róla naplót vezetünk. A villa­mos szerelvények felújításá­val húszezer forint anyag­megtakarítást érünk el.” A kongresszusi munkaversenyre külön vállalás készült: „Az éves felújítási tervben meg­adott I-es üzem, V-ös átalló kemence generálj avítását a határidő előtt hat nappal be­fejezzük. A tőkés export biz­tosítása érdekében a III-as üzem pácolójában a vegyipo- lír kádat május 14. hélyett május 10-re átadjuk. A régi • anyagokat felújítjuk, leadjuk a raktárnak, így ötvenezer forint megtakarítást érünk el. Két újítást adunk be.” A verseny értékelésben minden pontnál ott szerepel: teljesítették, túlteljesítették. Elkészült idei gazdasági tervük is. Tizenhárom pont­ból áll: „A villamoá szerel­vények felújításával 60 ezer forintot takarítunk meg. A hűtőelem folyamatos gyártá­sa érdekében a nagyhorgany- zók felett vállalt védnöksé­get továbbra is fenntartjuk. Az idén hat újítási javaslatot nyújtunk be ...” — Azért mutattam meg vállalásainkat, mert őszintén megmondom, nem tudjuk fejben tartani. Meg nem is szeretünk vele dicsekedni. Termelni kell, nem beszélni róla . .. Szekeres Edit (Folytatjuk) Szolnok, Damjanich Tsz Minden fillér számít A szolnoki Damjanich Ter­melőszövetkezetben a ne­gyedév eltelte után már mérhető a takarékosság ered­ménye. Kohászati termékeket ebben az évben még nem' Vásároltak, mert az ékevas mellett á kultivátor kapák­nál is bevezették az úgyne­vezett éltartósító eljárást, egy keményebb fémréteg rá- hegesztésével. Ezzel 3200 fo­rintot takarított meg az üzem. A kiselejtezett, hasz­nálaton kívüli erő- és mun­kagépekről leszerelték a használható alkatrészeket — gumit, fogaskerék-szivattyút, dinamót, adagolót és egyéb tartozékokat. Ezeket a gépek javításánál felhasználják. Egy új adagoló szerkezet az MTZ 50-rs traktorhoz pél­dául 3500 forintba kerül, egy régi felújítása 15O0-bn. A Dútrö erőgépet sem dob­ták ki, használható motorját selejtezés után a szomszéd Lenin Tsz-től kapott MA szi vattyú vázába építették. Ha az így összeállított öntöző­gép értéke az újnak csak fe­lét teszi ki, akkor is több mint 30 ezer forintot takarí­tottak meg, a régi eszközök­ről leszerelt 15, gumival pe­dig, ha darabját 1000 forint­tal számoljuk, további 15.ez­ret. Az új gumi ára egyéb­ként 1800 forint darabon­ként. A takarékossági intéz­kedések eredményeként az első negyedévben 85 ezer fo­rinttal több maradt a gazda­ság pénztárában. Bizonyos alkatrészek hiá­nya sem jelent nagyobb fennakadást a termelésben. A nehezen beszerezhető, de házilag elkészíthető darabo­kat a tsz dolgozói gyártják, így a gép előbb visszamehet a termelésbe. A villamos energia és üzemanyag felhasználása nőtt a gazdaságban, mivel több a gép. Mégis van meg­takarítás energiából Is. mert amíg a múlt, év hasonló idő­szakában 99 fillért fizettek, 1 kW villamos energiáért, most 90 fillér az átlag. Ezt úgy érték él. hogy daráló üzemüket, a gépeket, a víz­melegítő boylereket az ener­giafogyasztás csúcsidőszakán kívül, olcsóbban üzemeltetik. B. Z. Bő termésr© számítanak ' Jászfényszarun Földben a paprikapaiánta Túl a tavaszi műszakon, kedvező feltételek mellett készülnek a nyári feladatok végrehajtására a jászfénysza- rui Béke Tsz-ben. Az egye­sülés után több mint 6 ezer 800 hektáron gazdálkodó szövetkezetben idejében be­fejezték a 900 hektár zárt rendszerű kukorica vetését. A nádudvari zárt rendszer­hez csatlakozott földeken most végzik a vegyszeres gyomirtást. Szorgos munka folyik az 500 hektárnyi háztáji kuko­ricaföldeken is. A sorművel ó kultivátorral végzett növény- ápolás befejezés előtt áll. A besanyszögi zárt rendszerben termesztett 600 hektár lucer­násban is a nyári munkák­nál tartanak. Befejezték az első kaszálást, és hozzákezd­tek a takarmány betakarítá­sához. A kilátások kedvező­ek, a hozam a tavalyinál jobbnak ígérkezik, A szövetkézét szárító üze­mében Is elkezdődött a nyá­ri műszak. Idei tervük 150 vagon takarmányliszt. Az el­ső kaszálásból 60 vagon lu­cernalisztet készítettek, rö­videsén átállnak a fűliszt őr­lésére. Első alkalommal tíz vágonnyi készül e! az érté­kes takarmánylisztből. A gazdag tavasz után bő- termcsű nyár ígérkezik a tsz kertészetében. Eddig kö­zel 500 ezer darab fejes sa­látát értékesítettek exportra és belföldi fogyasztásra. He­gyes erős paprikából napon­ta 10—15 ezer darabot szál­lítanak a zöldség- és élelmi­szerboltokba. Elkezdődött a hajtatokban a tölteni váló paprika szü- relelése. Naoonta 5—6 ezer darabot szednek le belőlük. Primőráruként hegyes pap­rikából 800 ezer. tölteni va­lóból Ugyancsak 800 ezer da­rabot terjesztenek aZ idén. Idejében kiültették a r«'- svwiűveléfsű földekre 30 hektáron a paradicsomot, 80 hektój-on a zöldpaprikát, tíz hektáron a fűzőtök öt, Para­dicsomból 96 vagon. píipri - kából 140, főzőtökből 35 va­gon termést, várnak. A tervezett ütemben fo­lyik a közös művelésű földe­ken is a paradicsom kiűl- tetése. A 70 hektárról 210 vagon termés betakarítását tervezik. Szorgos munkát végez+ek a tsz di”’’'.'<-eter- mesztői is. Az idén U0 hek­táron termesztenek dinnyét, A palántákat már kiültették, 210 vagon termést Várnak. I. A. Okleveles kilsncek

Next

/
Oldalképek
Tartalom