Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-08 / 106. szám
1975. mäSJns 8. SZOLNOK megyei néplap 3 Őrjárat az éterben Rádióamatőrök akciója a Győzelem napján — Hall engem, Jurij? A ’HA 30 KLC hívójelű szolnoki ■magyar állomás vagyok. — Itt Jurij. Igen, mi is üzemben leszünk az ünnepen. Egyébként Moszkvában remek idő van ma. Ragyogóan süt a nap, az emberek ezrei .sétálnak az utcákon. A vi- 1 szonthallásra. t A beszélgetés angol nyelven folyt Ultrarövid hullámon érkezett .Jurij moszkvai f üzenete, az MHSZ szolnoki rádióállomásához. Ma 80 éve, 1895. május 7- f én mutatta be korszakalkotó ; találmányát, a rádiót Alexander Sztyepanovics Popov, •orosz tudós. Megvalósult a nagy álom; a hangok vezeték nélküli továbbítása nagy távolságokra. Popov készüléke azóta a mindennapi hírközlés elengedhetetlen technikai eszközévé vált, de nemcsak azzá: a rádiózás ma már sportág is. A nagy állami adók ki- ó-'csiny másai, az amatőr rá- dióadók százai sugározzák egymásnak adásaikat. Az f MHSZ Szolnok megyei székházának 3. emeleti szobájáéba szovjet, angol, amerikai, ’-olasz rádióamatőrök üzenete * érkezik. A szoba falát oklevelek bo- rítják: egy-egy amatőr rá- ■ diósverseny emlékei. Varga Ferenc, az MHSZ rádiótechnikai főelőadója kalauzol közöttük. — Olyanok ezek az okleve- f lek, mint a vadászok trófeái. t Egy-egy rendszeres kapcsolat •elismeréseként küldték a ■különböző országok rádióamatőr szövetségei. Láthat itt oklevelet minden szocialista országból, de Angliából, az Egyesült Államokból, Bel- j giumból, Franciaországból, sőt még Japánból jött lapo- /kat is. ‘ A kapcsolatteremtésen kí- r vül az amatőr rádióssport másik ága a rádiós iránymérő verseny. A közkedvelt ne- vén rókavadászatnak becézett verseny lényege, hogy a versenyzőknek elrejtett automata adóberendezéseket kell . megtalálniuk vevőkészülékeik segítségével. Technikai sport, de a műszaki ismereteken kívül megköveteli a jó fizikai erőnlétet is, mert kilométereket kell megtenniük a célig. Megyénkben az MHSZ felügyelete alatt 60 amatőr rádióadó működik. A legtöbb saját építésű — az amatőrök rádiós műszaki felkészültségét dicséri. — Rádióklubunk egyik fő feladata a szakmai, technikai képzés, — világosít fel Varga Ferenc. A fiatalok, akik szívesen foglalkoznak a rádiózással, nálunk megtanulják a készülék építését. Sokuk kísérletezik, újításokkal áll elő. Szükség van az állandó fejlődésre, hisz egyre szűkebb az a hullámhossz tartomány, amely az amatőrök rendelkezésére áll. A 40-es hullámhossz például, néhány éve A készüléknél Lévai László és Röszkényi Antal, a szolnoki rádióklub titkára még az amatőrök „széles útja” volt az éterben. Ma már szinte „művészet” beszélgetést folytatni ezen a hullámon. A rádióhullámok láthatatlan, szoros kötelékek a különböző nemzetiségű amatőrök között. A szolnoki amatőrök is részt vesznek a Szovjetunió győzelmének 30. évfordulója tiszteletére rendezett „Győzelem 30” elnevezésű nemzetközi rádiósőrjáratban. Május 9-én 01.00- tól 18.50 percig, a kapitulációs dokumentum érvénybe lépésének idejéig az őrjáratban részt vevő valamennyi rádióadó működésbe lép. A győzelem napján 17.00-kor elnémulnak az adók. A rádióamatőrök 3 percés néma tiszteletadással adóznak a győzelemért elesett hősök emlékének. T. K. L. Miiül kalász a halász? A déli nap meg-meg csillan a tó tükrén. Az épületben halászok ülnek a lócán a kecskelábú asztal körüL Van aki a tarisznyából szalonnát, kenyeret falatozik, más a kislábasban hozott ebédjét fujkálja, mert forróbb lett a kelleténél. Csak az evés neszezése hallatszik egyébként áhitatos csend uralkodik a szobában. Szinte „szentségtörésnek” érzem a kérdést. — Nem esne jobban egy finom halászlé? Hagy a fegyelem — Az ám! — üti fel a fejét Nagy István. — Jó lenne bizony. Akár minden délben megfőzném, ha lehetne. De nem lehet, mert nagy itt a fegyelem. A túrkevei Búza- kalász Tsz-hen a halász is csak akkor e.uik halat, ha a vezetők engedélyt adnak rá Ilyenkor tavasszal ritkábban jutunk hozzá, de az őszi halaszáskor az otthoni asztalra is bőven jut. — Hogyan készül az igazi halászlé? — Az a fontos, hogy a pucolás után már csak kis vízben szabad megmosni, de legjobb, ha nem is mossák meg, hanem úgy véresen kerül a bográcsba. Feltétlenül benne legyen a hal feje, a tej és az ikra is. Kell hozzá hagyma, paprika — és egy kis avas tepertőt is piríthat alá, aki kedveli. Mikor minden együtt van, forrásig hirtelen felfűzzük, utána g\ <=nge tűzön tartjuk, amíg omlós lesz a hal húsa. Akkor már c'ak jó étvágyra van szükség, amiben itt még sohasem veit hiány. — Munkakedvben sem? í — Télen, nyáron együtt dolgozunk — mondja Vad Ferenc halászmester, a Hermann Ottó szocialista brigád , vezetője. — Megismertük ■ egymást, egy sincs köztünk, aki csak sóhajtozna, nem ’ húzná a hálót. Igaz, ez még odább van, most még csak etetjük a halakat, de azért megvan mindenkinek a dolga. A nap reggel hétkor kezdődik: ilyenkor visszük ki a takarmányt az etetőkarókhoz. A karóknak ott választottunk helyet, ahol olyan sima és kemény a tó alja mint a beton. A halak már megszokták, inikor érkezünk, (sapatokban várják a cs inakt t. Ha még jó! fizet, de... — Milyen hal van a tavakban? — Ponty, busa, amur. Őszönként általában 1500 mázsát szoktunk kihalászni. Eddig még nagyon jól fizettek a tavak, hiszen minden kiló halon átlagban hat-hét forh tot nyert tiszt'- n a szövetkezet. A baj c; >k az, hujy hot éve üzemeltettük a tavakat. de azóta egy fillért sem keltettünk rájuk. A töltések és a gátak nagyon rosszak. Kellene vagy tizenöt millió forint, hogy itt egv korszerű. szociális épületekkel ellátott halgazdaság termelhessen. — Sokba kerül. — Ennek múltja van, de jövője -nem sok — kontrázik rá Nagy Sándor, a másik fiatal szakmunkás. — Attól félünk, hogy nem fejlesztik tovább a halgazdaságot, hiszen mindig máshová kell a pénz: hol gépekre, hol a növénytermesztéshez. így aztán nekünk sose jut. JA „legifjabb" halász Gönczi Istváp sapkája alól ősz hajszálak -kandikálnak ki, bajusza is deresedik. — Milyen a jó halász, Pisla bácsi? — Ezt nem jótól kérdezi, mert hogy hatvanéves elmúltam, de itt én vagyok a legfiatalabb halász. — Hogyan ? — Világéletemben szerettem a halat sülve, főve, meg fogva is,— kacsint az öreg — de itt még csak március óta dolgozom. A fiatalok már tudják mindennek a technikáját, én még csak most tanulom. A múltkoriban napos voltam, gondoltam gyakorlom egy kicsit az evezést. Ügy elsodort a víz, hogy muszáj voltam kikötni és gyalog visszajönni. — Nem nehéz magának? — Hát őszi halászáskor van itt munka „öregen”! De máskor is mindig ide ké- redzkedtem, most meg örülök, hogy végképp halászok között lehetek, hiszen régóta ez minden vágyam. — Ennek a munkának is vannak rossz oldalai az igaz. Tegnap például rettenetesen fújt a szél. Mondtam is, hogy nagyon hideg van. Azt válaszolta Nagy Sanyi: a halász sose fázik. De valamit csak megtanulhattam már a mesterségből, mert a két gyerek feni rám a fogát, hogy halász- szá avatnak. Azt várják, hogy melegedjen a víz — ha már ilyen fázós vagvok — aztán zsupsz: bele a tóba! Tudja, nem halász az, aki még sose fürdött halakkal egy lében. — braun — _ így nem könnyű dönteni Kiváló vállalat lőtt a Tiszavidéki MÉH Textil és papírgyűjtő hetek A Szolnok—Heves megyei Tiszavidéki Nyérsanyaghasz- nosító Vállalat az országos MÉH-tröszt 12 vállalata között meghirdetett munkaversenyben tavaly a harmadik helyen végzett. Eredményes munkával telt újabb év után a vállalat az idén elnyerte a Könnyűipar kiváló vállalata kitüntetést és a MÉH- tröszt legjobb vállalata címet. A tavalyi áruforgalom elérte a 256 millió forintot, ez 12 százalékkal, azaz 27 millió forinttal haladta meg az 1973-as évit. 1974-ben ösz- szesen 48 ezer tonna szénacélt, 5200 tonna papírt, 3400 tonna színesfémet és 725 tonna textilt adtak az iparnak. A Tiszavidéki MÉH négyszáz dolgozója 17 brigádot alakított. A brigádok közül 15 már elérte a szocialista brigád címet, kettő pedig most verseng érte. A munkások. szocialista brigádok sokrétű munkát végeznek: begyűjtik a hullád ékanyagot, válogatják, alkalmassá teszik az ipari felhasználásra és értékesítik is. A népgazdaságnak óriási segítséget jelentenek a hasznosítható hulladékokból előállított másodnyersanyagok. Az ipari szükségletnek megfelelően a MÉH nyersanyaghasznosító tröszt időszakos gyűitési kampányokat szervez. Ilyen kampány a „textil- és papírgyűjtő hetek” is, amely április közepén kezdődött és május végéig tart. A tröszt a lakosság és a tanulók segítségévet 22 ezer tonna papír és 3000 tonna textilhulladék felvásárlására számít. A Tiszavidéki MÉH Vállalat összesen 251 tonna textil- és 1200 tonna nanírhulladék begyűjtését vállalta május végéig. Szolnok megyében a vállalat 147 tonna textilt és 737 tonna papírt vásárol fel. A tröszt a magas vételáron felül a hagyományoknak megfelelően ajándéksorsjegyet is ad annak, aki a kampány ideje alatt 10 forint értékű papírral, vagy textilhulladékkal segíti a gyűjtést. A sorsjegyek nyilvános húzását július 6-án (vasárnap) fél 10-kor tartják a Fővárosi Nagycirkuszban. Nyeremények: Zsiguli személygépkocsi, külföldi utazások, Sens- orion tévékészülék és 1000— 500—200 forintos vásárlási utalványok. C. L. Túl az első negyedéven Hatmillió csibét adtak eJ Túlteljesítette első negyedéves tervét a Szolnok megyei Baromfikeltető Vállalat. Csibéből négy és félmillió helyett mintegy 6 milliót adtak el a nagyüzemeknek és a háztáji gazdaságoknak. A nagyüzemek a jól bevált Hubbard húsbaromfit vásárolják elsősorban, amely a korábbi fajtáktól eltérően azonos idő alatt, 15—20 dekával is többet gyarapodik. A háztáji gazdaságokban jobban szeretik, a kettős hasznosítású (hús-tojás) New Hampshire baromfit, amelyből 150 ezerrel keltettek többet. » Az állatok többségét naposcsibeként adta el a Baromfikeltető Vállalat, de előnevelten is szállítottak. A csibék előnevelését a jászbe- rét yi Lenin és a Vörös Csillag, valamint a jászágói Fókái Termelőszövetkezet vállalta. Az első ngyeedévben 160 ezer libát, 190, ezer kacsát keltettek. A tápok hiánya nagy gondot okoz. Főleg az indító tápokból van hiány, és a meglévők minősége is kifogásolható. A baromfikeltetéshez szükséges tenyésztő j ásókat a vállalattal szerződött gazdaságok és szakcsoportok szállítják. A tojások minősége jó, ennek is köszönhető, hogy az egész évre tervezett tojásnak eddig már több mirt 70 százalékát keltette ki a Baromfikeltető Vállalat. Ha egy dolgozó sérelmes-' nek találja a vállalat ddnlé- ^ sét, mondjuk a fegyelmi büntetést, vagy hogy kártérítésre kötelezték, panaszárai munkahelyének dönti. bizottságához fordulhat. Szolnok megye 26H döntőbizottságában több mint ezerötszáza n dolgoznak, akik társadalmi munkában vállalták ezt a nem mindig népszerű megbízatást. Esküt tettek, hogy igazságérzetüknek és a jogszabályoknak megfelelően döntenek. Milyen körülmények között és hogyan teljesítik amit vállaltak? Kik segítik a paragrafusok világában járatlan embereket, hogy « reális döntésekhez szükséges jogi ismeretekre szert tegyenek. Erről tárgyalt tegnápi ülésén a megyei munkajogibizottság. A jelenlegi helyzetről a döntőbizottságokhoz kiküldött kérdőívek válaszai alapján adtak átfogó képet'.', A munkahelyi döntőbizottságok munkájának, tagjaik zavartalan tevékenységeik objektív feltételnek biztosítása a két legkritikusabb pontja. A jogászszövetség az SZMT-vel és a megyei bírósággal karöltve minden évben továbbképző tanfolyamot szervez a bizottság tagjainak. Többségük igénylik kéri a hivatásos jogászok segítségét. A tájékoztatásukat azonban túl gyakran hiúsítja meg az objektív feltételek hiánya. Az idén közel ezren jelentkeztek továbbképzésre,, de egyelőre nem tudni, hogy lesz-e olyan terem, ahol a kiscsoportok képzésére állandó helyet biztosíthatnak. Nemcsak a továbbképzési' hanem a döntőbizottságbeli tevékenységük feltételei sem mondhatók mindenütt optimálisnak. Sok helyen nincsenek jogszabályi tájékoztatóik, közlönyeik, ezek ismerete nélkül kénytelenek dönteni. A kérdőívnek, arra a kérdésére, hogy a vállalatok vezetőitől kapnak-e segítséget, 14 döntőbizottság határozott nemmel válaszolt. Mondhatnám, hogy ezek kivételek. de a dolgozók — akiknek ügyében a bizottságok döntenek — a válász- szal aligha érnék be. Évente 2 ezer panaszt bírálnak el a megye vállcilati döntőbizottságai. Nem mindegy, hogy kétezer ember panaszára vállalaton belül, hogyan, milyen érdemi döntéssel reagálnak. Lengyelország készöl a Budapesti Nemzetközi Vásárra Tegnap délelőtt sajtótájékoztatót tartott Ignacy Korai, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa és Feliks Allina, a Lengyel Külkereskedelmi Kamara magyarországi képviselője, a Lengyel Kultúra helyettes igazgatója, Lengyelország részvételéről a tavaszi BNV 75-ön. Nagy gonddal és gazdag választékkal készül a rangos Budapesti Nemzetközi Vásárra Lengyelország. A jó kereskedelmi viszony, az árucsere folyamatos fejlődése ellenére, még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. A gazdasági integráció több ipari területnek ad lehetőséget a gyorsabb fejlődésre. A járműipari kooperáció, a komplett létesítmények elkészítésére kötött szerződések (cukorgyár építés, farostlemezgyártó technológiai sor, hajók), a kölcsönös áruforgalom fejlesztésének bizonyítékai. A lengyel kiállítók 3127 négyzetméteren, 13 külkereskedelmi vállalat részvételével mutatják be áruikat. Szolnok megyei műszaki hstek Mosószernap a Vegyiművekben A Magyar Kémikusok Egyesületének szolnoki csoportja és a Tiszamenti Vegyiművek szervezésében tegnap az üzem művelődési házában „Mosószernap” címmel tapasztalatcserét rendeztek, amelyre a szervezők szakembereket hívtak meg az ország különböző helyeiről. Az egybegyűlteket Szöllősi Ferenc, a Magyar Kémikusok Egyesülete szolnoki csoportjának titkára köszöntötte. Ezt követően három előadás hangzott el, melyek közül kiemelkedett Erich Un* dermernek, a svájci Ciba— Geigy vegyiüzem mérnökének az európai mosószergyártás helyzetéről és annak jövőjéről szóló előadása. Délután két előadásra került sor, majd a résztvevők közösen megtekintették a TVM mosószerüzemét. Oflesobbcsn főbb uSaBc Szolnok megye úthálózatának állapota, szélessége, burkolatvastagsága, valamint az úgynevezett nehéz aszfaltút aránya az országos átlag alatt van. De még az idén befejeződik a 4-es főút, a 34-es és a 46-os másodrendű utak korszerűsítése Az anyaghiány évek óta visszatérő jelenség. A kőfejtés ugyanis nem tart lépést az útépítési, útfenntartási igényekkel és a kőolaj származékainak hiánya is zavarja időnként a bitumenellátást. Ezért a múlt év első fél- évében nem haladt kellő ütemben az útépítés. A közúti forgalom rohamos növekedése és a nagy tengelynyomású járművek elterjedése szükségessé tette a tervezi s! szabályzat módosítását is. Ezáltal csökkentek az űtkoiszerűsítési költségek így olcsóbban több utat lehet építeni. Nőtt a közúti igazgatóság gépparkja. A modern gépekkel a megye keskeny útjait rövidebb idő alatt tudják rendbehozni, szélesíteni. I
