Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-28 / 123. szám

1975. májijs 28. SZOLNOK MEGYEI NCPLAP 3 fiz ifjúságpolitika célkitűzései helyesnek, reálisnak bizonyultak (Folytatás az 1. oldalról) sadalmi ügynök tekinti. Az 1970-ben hozott ifjúságpoli­tikai párthatározat óta eltelt immár öt év eredményei egyértelműen bizonyítják: az ifjúságpolitika célkitűzései helyesének, reálisnak bizo­nyultak. — A magyar fiatalok élve­zik dolgozó népünk, szocia­lista társadalmunk állandó megnyilvánuló gondoskodá­sát. Eredményesen teljesedik ki, emelkedik magasabb szintre az ifjúsággal való foglalkozás társadalmi mun­kamegoszlíása. Minden álla­mi, társadalmi szerv, okta­tási intézmény, közösség sa­játos feladatainak feltárásá­ra törekszik. Olyan fontos intézkedések jelzik ennek a munkának az eredményét, mint az ifjúsági törvény és végrehajtási jogszabályai, az ifjúsági parlamentek rend­szere és hasznossága, a pá­lyaválasztás és a munkahe­lyi beilleszkedés segítése, a családalapítás, a lakásszer­zés gondjainak enyhítése, vagy a katonai szoglálatból való leszerelés után az újra beilleszkedés támogatása. Fékeződott a flclsEsáo iránti EiizaSem — Alapvető változás kö­vetkezet be társadalmunk egészének szemléletében. Re­álisabbá, a valóságnak job­ban megfelelővé — kedve­zőbbé — vált -ifjúságunk megítélése, örvendetesen fo­kozódott a fiatalság iránti bizalom, Ennek mind na­gyobb számú jelét az élet minden területén tapasztal­juk. A fiatalok érzik ezt a bizalmat, és ez a bizalom lelkesíti, erejük meghatvá- nyózására teszi képessé őket. — Az ifjúság ezt a gondos­kodást a társadalom építésé­ben végzett odaadó munká­jával is megköszöni. Ennek a munkának egy része nem választható el a társadalom egészének tetteitől; bizonyít­ja az ifjúság aktív részvéte­le a szocialista brigádmoz­galomban, a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyben elért sikerek, a KISZ szakmai mozgalmai­nak színvonala, a kiemelt gazdasági feladataink meg­valósításáért vállalt és telje­sített védnökség. Bizonyítják azok a diákok, akik évről évre ezrével vesznek részt az építőtáborok munkájában, de legfőképpen azok — s ez a túlnyomó többség — akik becsületesen, tisztességgel végzik napi muhkájukat és gyarapítják tudásukat az egész közösség javára. — A kongresszusi zárszó- ban hallottuk: „egy új, fel- % Személyre szélé követelmények — Ifjúságunk akkor tölti be hivatását, akkor méltó igazán a bizalomra, ha amel­lett, hogy részt vállal szocia­lista társadalmunk építésé- bői, önmagát is formálja, í alakítja, legelemibb cseleke- ■'< deteiben életmódjában is a szocialista célok valóraváltá- sára törekszik. Tudatában kell Tennünk: ha jobban aka- j runk élni, magasabb életszín- í vonalon, ehhez önmagunk- * nak és környezetünknek is változnia kell, másfajta, ma­gasabb szintű erkölcsi és tár­sadalmi fegyelemnek kell ér­vényre jutnia. Nemcsak egyetértő kritikusokra, 1 de a közös célokért tehni, dol­növekvő kommunista nem­zedék mutatkozott be.” Ez a nemzedék — ahhoz, hogy a kongresszuson bemutat­kozhasson — már előzőleg rajtahagyta kézjegyét társa­dalmunk életének szinte va­lamennyi területén. A családban, az iskolában, a munkahelyen, a lakóhe­lyen, a közsségekben, a vá­rosokban, a megyékben mu­tatkozott bé, mielőtt eljutott volna pártunk XI. kongresz1 szusára. Erre csak úgy kap­hatott alkalmat, hogy folya­matosan élvezte társadal­munk gondoskodását, féltő szeretetét, pártunk 1957. óta folytatott kiegyensúlyozott töretlen politikája egyenget­te útját a társadalmi cselek­vés mind magasabb szintjei irányába. — Az ifjúságpolitika to­vábbi feladatai adottak. Egy­beesnek a pártkongresszus határozatában megfogalma­zott feladatok valóra váltá­sával. Ez ifjúságunk számá­ra mindenekelőtt azt jelenti, hogy vállaljon részt e célki­tűzések valóra váltásában, képessége, szorgalma, tehet­sége javát nyújtva ereje és tudása szerint dolgozzon és tanuljon. A szocialista építés egyetemes, nagy célkitűzéseit kell vállalnia, az azok meg­valósításáért folyó munká­ban kell élen járnia. gozni akaró és tudó, önma­gukat és környezetüket vál­toztatni képes emberekre van szükség. , — Társadalmunk egészé­nek napirenden kell tartania az ifjúság szocialista neve­lésének kérdéseit, itt a le­hetőségeinket még nem ak­náztuk ki — mutatott rá a KISZ KB első titkára, majd hangsúlyozta: — A szakszervezetek — amelyek eddig is sokat tet­tek az ifjúságpolitjka megva­lósításáért — további fel­adatait sajátosságaiknak megfelelően önálló ifjúsági munka kibontakoztatása je­lenti. — Pártunk XI. kongresz- szusa megerősítette a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget abban a törekvé­sében, hogy fokozza az ifjú­sági szövetség kommunista, politikai jellegét. Ezen az úton kell tehát tovább men­nünk, a rögződött, az elavult formákat olyanokkal kell felcserélni, amelyek jobban megfelelitek társadalmunk, ifjúságunk és mozgalmunk mai követelményeinek. Szor­galmas, dolgozó, munkálko­dó, tevékenj'kedő szervezetet akarunk. Ezt a célt szolgál­ja, hogv személyre szóló kö­vetelményeket támasztottunk szervezetünk tagságával, s a belépni szándékozókkal szemben, hogv fő feladatnak tekintjük kollektíváink fej­lett, kommunista közösségek­ké formálását' — mondotta dr. Maróthy László. Az előadó beszéde után négyen kértek szót. Elsőként Gilszki Mihályné, a Május 1. Ruhagyár munkásnőm lé­pett a mikrofonhoz. Öröm­mel beszélt a megyeszék­hely fejlődéséről, az új lakó­telepekről, az épülő áruhá­zakról. kulturális létesítmé­nyekről, amelyek megvalósí­tásáért sokat tettek a megye és megyeszékhely lakói, a szocialista brigádok, a KISZ- fiatalok. A ruhagyári munkásnő után Orbán József cukor­gyári dolgozó, Szolnok or­szággyűlési képviselőjelöltje kapott szót. — Az előző cik­lusban már részt vertem a törvényalkotás munkájában. Munkatársaimtól, a válasz­tóktól tudom, mit várnak azoktól, akiket bizalmukkal megtisztelnek, kitüntetnek: jó törvényeket, olyanokat, amelyek jól szolgálják a szo­cialista építő munkát, a tár­sadalom és az emberek ér­dekét — mondta felszólalá­sának bevezetőjében. Majd arról szóit, hogy amikor a választók az urnákhoz járul­nak, nemcsak a jelöltekre, a párt politikájára is szavaz­nak. Arra a kipróbált poli­tikára, amely a békét, a jobb, a szebb életet, a fej­lődést szolgálja. > Nagy Magdolna, az OTP f dolgozója, körzeti népfront- ; bizottsági titkár a Hazafias Népfront sok ezer aktívája nevében szólalt fel. Beszélt az országos eredményekről, a becsületes munkások te- kintélvéről. Az emberek el­ismerésének egyetlen egy mércéje lehet — hangsúlyoz­ta — a júl végzett, becsüle­tes munka, s a közösség iránti elkötelezettség. ' A negyedik felszólaló Sándor János, a MÁV Jár­műjavító Üzemének rnlérnö- ke volt. Az értelmiség szá­mának, szerepének növeke­déséről beszélt. A munkások­ból lett mérnökökről, tech­nikusokról, akik lépést tart­va a rgűszaki fejlődéssel, magasabb fokon tudják el­látni feladatukat. Szólt Szol­nok új ipari üzemeiről, vál­lalatairól, azok fejlődéséről. A szolnokiak hiányérzetét tolmácsolta, amikor egy fel­sőfokú oktatási intézmény letelepítését sürgette. Ba8T37fllés Zalaegerszegen, Csepelen és Szekszárdea A Hazafias Népfront szer­vezésében tegnap megyei vá­lasztási nagygyűlést tartot­tak a zalaegerszegi megyei művelődési központban. A nagygyűlésen részt vett Győ­ri Imre, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára. Az elnökségben helyet foglalt Varga Gyula, a Zala megyei Pártbizottság első titkára, Szabó Jánosné, a zalaeger­szegi Városi Pártbizottság el­ső titkára és Véiczi Ferenc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. A résztvevőket — több mint száz üzem, vállalat és intéz­mény dolgozóinak képviselőit — tír. Czigány Jánosné, a Hazafias Népfront zalaeger­szegi városi bizottságának titkára köszöntötte, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára mondott beszédet. A gyűlésen felszólalt Nagy Gé­za, a Ganz-MÁVAG zala­egerszegi gyáregységének esztergályosa, Kovács Mária, a COLOR Ruházati Vállalat munkásnője, a megyei ifjú­munkás tanács tagja és Kustos Lajos, Zalaegerszeg város Tanácsának elnöke. Budapest 63., 64. és 65. vár - lasztókerületének lakosai a XXI. kerület választói és a helybeli nagyáizemek dolgo­zói — tegnap délután a cse­peli sportcsarnokban válasz­tási nagygyűlést tartottak, amelyen részt vett Gyenes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Ki­rály Andrásáé, a Budapesti Pártbizottság titkára, s ott voltak a kerület vezetői is. Ribinszki Róbert, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára üdvözölte a nagy­gyűlés több mint 2000 részt­vevőjét — majd Gyenes András, az MSZMP KB tit­kára, a kerület ország- gyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. A nagygyűlésen felszólalt a csepeliek másik két kép­viselőjelöltje: Kárpáti Már- tf> ~~ Kollár József. Tolna megye 1. számú vá- lás_i,j..zraiei.enek lakosai kedden a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központban tartották vá­lasztási nagygyűlésüket. A nagygyűlésen részt vett Péter János, az országgyűlés alel- nöke, a választókerület or­szággyűlési képviselőjelöltje, Somi Benjamin, a Tolna me­gyei Pártbizottság titkára és dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára. Csajbók Kálmán, a Haza­fias Népfront Tolna megyei bizottságának titkára köszön­tötte a megjelent többszáz választópolgárt, majd Péter János mondott beszédet. ló úton a megye állami gazdaságai Kétféle tervet az aratásra Szolnok megye állami gaz­daságai együttesen teljesítet­ték, többségükben túlteljesí­tették a negyedik ötéves terv időarányos célkitűzéseit, mindaz amit a népgazdaság elvár tőlük, mondotta Mé­száros Mátyás, az állami gazdaságok megyei főosztá­lyának vezetője , azon a teg­napi tanácskozáson, ahol a megye tíz állami gazdaságá­nak igazgatói, Barta László, a megyei pártbizottság titká­rának jelenlétében az elmúlt év eredményeit, tapasztalata­it és az idei legfontosabb fel­adatokat tárgyalták meg. Bár a megye állami gazda­ságai nem utolsósorban a kongresszus és felszabadulá­sunk tiszteletére kibontako­zott munkaverseny eredmé­nyeként — a negyedik öt­éves terv legjobb évét zárták tavaly, szinte minden terüle­ten szükség és lehetőség van továbblépésre. A gazdaságok eszközellátottsága például lé­nyegesen elmarad az orszá­gostól, és sajnos ennek fej­lődési üteme sem éri el az országos átlagot. Ez a tény máginkább azt bizonyítja, hogy állami gazdaságaink jó munkát végeztek, de egyben kijelöli a felada­tot is: a lehetőségekhez mér­ten a korábbiaknál nagyabb ütemben keli növelni az eszközállományt. Ugyanak­kor nagyobb együttműködés­re kell törekedniük a gaz­daságoknak mind egymás között, mind más, külső szervezetekkel, s az eszkö­zök, az erők koncentrálásá­val növelni kell a munka hatékonyságát. Mészáros Mátyás ismer­tette azokat a kiemelt fel­adatokat gazdaságonként, amelyek ebben az évben vár­nak megoldásra, majd a fő­osztály munkatársai részlete­sen elemezték mind a nö­vénytermesztés, mind az ál­lattenyésztés jelenlegi hely­zetét, fölhívták a figyelmet né­hány aktuális problémá­ra. Ezt követően az állami gazdaságok igazgatói szá­moltak be elképzeléseikről, terveikről, majd Barta László, a megyei pártbizott­ság tiktára kért szót. Tolmá­csolta a megyei pártbizott­ság elismerését a negyedik ötéves terv eddig eltelt idő­szakában végzett munkáju­kért, a folyamatos dinamikus fejlődésért. Most az a leg­fontosabb, hangsúlyozta, hogy azokat a műszaki fej­lesztési célkitűzéseket, me­lyeket a főosztály az egyes gazdaságokra kiszabott, mi­nél eredményesebben érjék el. Gondot jelent, hogy me­gyénkben indokolatlan, sem természeti, sem közgazdasági adottságokkal nem magya­rázható, nagymértékű kü­lönbség van még a gazda­ságok között. A következő évek egyik kulcsfeladata, egyben a fejlődés záloga, hogy a gyengébbek fölzár­kózzanak az erősebbekhez. Az állattenyésztésben mu­tatkozzék meg az állami gaz­daságok élenjáró szerepe, hangsúlyozta a megyei párt- bizottság titkára, s ezen a téren még sok a tennivaló, mert az állattartó telepek állapota most közel sem ki­elégítő. Ez az ágazat sem le­het gazdaságtalan, példák so­ra bizonyítja, ha szakérte­lemmel, átgondoltan igyek­szenek fejleszteni. Barta László elismerően szólt ar­ról, hogy a személyzeti és kádermúnka is napirendre került ezen a tanácskozáson. Jó lenne — mondotta — ha a gazdaságok mostmár egy­re több közgazdászt foglal­koztatnának. Az idei feladatokról szóivá a megyei pártbizottság tit­kára hangsúlyozta: minden erővel arra kell törekedni, hogy a szálastakarmányt • még az árkokból, útszélek- ről, gátoldalokról is betaka­rítsák, hogy ahol lehet, ön­tözéssel mindig biztosítsák a tavaijú tapasztalatokból, az tavalyi tapasztalatokból az egyet rendkívüli körülmé- aratásra érdemes két tervet készíteni: egyet normál, s nyekre. Mindenütt védeni kell a termőföldet, el kell tüntetni a tanyák romjait, a kártevőknek búvóhelyet adó szénakupacokat. A megye te­rületén ki kell alakítani az optimális táblaméreteket, s az egyes gazdaságok külön­böző helyen található föld­jeit közelebb kell hozni egymáshoz. A földcserére természe­tesen előzetes tervet keli készíteni. Legyenek ennek a koncep­ciónak elsősorban az állami gazdaságók a szószólói. Végezetül* a takarékossági tervekről szólt Barta László, mondván, a terveket jónak tartják, most már annak végrehajtásán kell munkál­kodni, azt kell figyelemmel kísérni. T. P. Uszójámiű kerestetik Eredmények, gondok a Kagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban Á NEB vizsgálta Mövénylerniesztési rendszerek kél év után A Szolnoki járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén vitatta meg a növénytermesztési rendsze­rek, valamint a rendszerek­ben részt vevő mezőgazdasá­gi nagyüzemek tevékenysé­gét. Április 3—21-ig négy egység — a zagyvarékasi Béke, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz, a Héki Állami Gazda­ság és a Palotási Állami Gazdaság — munkáját vizs­gálta a munkabizottság. Nem a „divat”, hanem egy objektív gazdasági kényszer, a mezőgazdaság személyi, tárgyi feltételeinek rohamos fejlődése hozta magával a szakosítás szükségességét. Bevált az a mód, hogy a különböző rendszerekhez társulva partnergazdaságként fejlesztik az ágazatokat, ez­zel együtt az egész üzemet, állapította meg a beszámoló. Szolnok megyében a héki cukorréparendszer kivételé­vel 1973-ban kezdte pályafu­tását az iparszefű növény- termesztés. Az 'eltel rövid időszak még rrem elegendő ahhoz, hogy átfogó, alapos következtetést vonjanak le a rendszergazda és a társvál­lalatok tevékenységéről. Szó Került az alapdíjakról és a többlettermelésből adó­dó nyereségből. Nem meg­nyugtató a két összeg közti különbség, sok helyütt a ma­gos alapbefizetés nem áll arányban a bevétellel. Majd­nem minden gazdaság még mind a kétféle, — a ha­gyományos és az iparszerű termesztési — rendszerben érdekelt. A vizsgált gazdaságok má­sik legnagyobb gondja a gépellátás. Az új, korszerű gépeket feltételező és beter­vező technológia, gépek hiá­nyában nem mindenütt va­lósulhatott meg. összegezve megállapították,, hogy a vizs­gálat legfőbb haszna a fi­gyelemfelkeltés, az érdekel­tek gondjainak, tapasztaltad­nak összegyűjtése. Két megyében vannak er­dőségei, faipari üzemei a Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságnak. Pest megyében a Duna—Tisza kö­zére jellemző akácerdők, Szolnok megyében pedig fő­ként ártéri nyárfasrdők, ösz- szesen 36 ezer hektár. A gaz­dálkodás fő területei: a fa ültetése, kitermelése és fel­dolgozása. Az akác bútoripari felhasz­nálását az országban először ez a gazdaság kezdte. Puszta- vacsl üzemében akácfából készítenek burkola trészeke t. Ebből az idén 27 millió fo­rint bevételt várnak, ami va­lamivel több a tavalyinál. Gyártanak 15Q ezer négyzet­méter parkettát, ennek hasz­na 23 millió forint lesz. A gazdasághoz tartozó ti­szafüredi erdészet területéről 1977 .vígéig 120 ezer köbmé­ter fát kell kitermelni, hogy a leendő kiskörei víztározó helyén el lehessen végezni a mederrendezési munkákat. Erre az évre 58 ezer köbmé­ter kitermelését tervezték, ám az első negyedév munka szempontjából a szó szoros értelmébeA „elúszott”, hiszen Cserkeszöllőn tavaly kez­dődtek meg 4—5 millió forin­tos költséggel a korszerűsí­tési munkálatok. A jobb víz­ellátás és a tisztaság érdeké­ben vízforgatót kapott a nagymedence, és felújították a többi szabadtéri medencét. Befejeződött a fürdő fedett részének építése. Négy ki­sebb medencét alakítottak itt ki, zuhanyzót, modern öltö­zőket, masszírozó és orvosi szobát. A téliesített fürdő — előbbre hozva a fürdési idényt — március 1-én fogadta az első vendégeket. Berekfürdőn szinten fedett medencékkel biztosítják a kitermelésre váró fa 70 százaléka még március vé­gén is víz alatt volt. Problé­mát jelent, hogy a víz teljes visszavonulására később se lehet számítani, hogy kevés' — országosan is— a modern, ártéri terepen is alkalmazha­tó erdőgazdasági gép, és az erdőgazdaságban dolgozók munkaerő-vándorlása is nagy, mert a munka nagyon nehéz. Elsősorban a víz alá került fák kitermelésére kell valami­lyen megoldást találni, pilla­natnyilag ez csak valamilyen úszó járműről képzelhető el. Fontos szerep jut a gazda­ságnak a környezetvédelem­ben is, hiszen például az ápolt, gondozott erdőket sok pihenni vágyó ember keresi fel. Tavaly adtak át Űjszá- szon egy' erdei, tornapályát, Tiszaigaron egy gyönyörű ar­borétum nyitotta meg kapuit, a közeljövőben pedig Kisúj­szálláson létesül erdei torna­pálya. Jelentős része a gaz­daság tevékenységének a ki­termelt erdők újra telepítése, évente legalább 510 hektá­ron kerülnek földbe fiatal csemeték. majd a téli fürdőzését. Az átépítési tervek most készül­nek, s ez év végére való­színűleg az átalakítással is végeznek. A belvízelvezetési munkák már megkezdődtek. A fürdőmedencék leeresztett vizét ezentúl nem az út menti árokba engedik majd, hanem egy tározó tóba, ahol a későbbiekben lehetőség nyílik csónakázásra. A szennyvíz elvezetésére csa­tornarendszer és szennyvíz- tisztító berendezést kell lé­tesíteni. Ezeket a terveket az üveggyárral együttműködve dolgozzák ki. Fejlesztik a megyei fürdőket j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom