Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

IV SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. május 97, Például Pécs!... Talán a televízió Hazai es­ték című sorozatához lehet­ne hasonlítani — sokkal'na­gyobb lehetőségekkel. Na- gyobbakkal, mert nem egy­két órára, szinte egy egész napra költözött a rádió, ez­úttal Pécsre, hogy egyik leg­szebb városunk múltját, jö­vőjét, de leginkább mégis jelenét mutassa be az or­szágnak. (Örömmel vennénk, ha a rádió 900 éves városun­kat és környékét is megtisz­telné egy ilyen nappal.) Ha a műsorperceket össze­adjuk. talán egy teljes nap­nál is több kerekedik ki. hi­szen most már a harmadik műsor is belépett, az esti operahartg versenyt Pécsről közvetítették. Felsorolni is sok lenne, hány meg hány adás szólt Pécsről vagy a környékéről, ezért csak a legérdekesebbeket említem. A nap programját az tette változatossá, hogy még a rendszeres adások is Bara­nyába költöztek, lgv például a rádió kívánságműsora most Abaligetről és Harkányfür- dőről közvetítte a hallgatók óhaját, s a riportereknek szerencsésen sikerült ezt a népszerű műsort hely i ak­tualitásokkal megtölteni. Az iskolarádió műsorában pécsi gyerekek pécsi költők ver-, seit szólaltatták meg, a hú­szas stúdió a pécsi egyetemi ..polgárok" gondjaival fog­lalkozott. a Pelőíi adó zenés délelőttje is a város hétköz­napjairól adott beszélgetése­det, riportokat. A nap főműsorát este Pél­dául Pécs!... címmel, egye­nesadásban hallhattuk. A jól pergő, eleven közvetítés megszólaltatta a város veze­tőit, a politikai, gazdasági, tudományos és művészeti élet képviselőit, sőt a város­ból elszármazott neves em­bereket. még a nagyon tá­vol élőket is. A közvetítés jó példája volt annak, hogy ma, a konzervmüsorok ko­rában, szinte már-már kü­lön megbecsülés illeti az egyenesadásokat. Meglehet, hogy ezek a kozmetikázatlan riportok kevésbé csinosak, mint égy-egy jól előkészített — gondosan ..megvágott” — konzervriport, dehát a kozmetika sem mindenkinek előnyös, gyakran egy-egy markánsabb vonást, az arc emberibb kifejezését tűnteti el. „Egyenesben" nyilvánva­lóan jobban koncentrál a riporter, nagyobb önfegye­lemmel kérdez, és talán mindez arra is igaz kicsit, aki válaszol. S hogy úgyne­vezett kényes kérdéseket is fel lehet tenni, még egyenes­adásban is. erre a pécsi mű­sor is tanú. Kacsasült délelőtt tízkor Vészi Endre hangjátéka egy úgynevezett nagy em­ber, egy „fontos” ember né­hány órájából kerekít rádió­darabot. A gondoktól, repre­zentációtól, kötelező képmu­tatástól megcsömörlött igaz­gató szinte sötétben tapoga­tózik valamilyen más.^ em­beribb iránt, amikor megje­lenik gyerekkori pajtása, megindítva az emlékek sorát végül furcsa, jelképes láza­dásra készteti: délelőtt tíz­kor megeszik az esti látoga­tónak. a főigazgatónak készí­tett kacsasültet. Vészi hangjátékának, amel­lett, hogy mindig áttételeken keresztül, gondolkodva, asszo­ciálva juthatunk el a szerző mondandójáig, van egy sa­játos jellemzője. Az ember hallgatja, s önkéntelenül azon kapja magát: önvizsgá­latot tart. Pedig a darab szinte vidáman pereg, néha mosolygunk, nevetünk is — mégis. \ — trömböczky — Szimfonikus zenekari fesztivál Szolnokon Az egri Szimfonikus Zenekar Tegnap és tegnapelőtt ren­dezte meg Szolnokon a me­gyei és a városi tanács vb művelődésügyi osztálya, a Népművelési Intézet, vala­mint a Ságvári Endre me­gyei Művelődési Központ a IV. Szolnoki Szimfonikus Zenekari Fesztivált. A bemutatón a békéscsa­bai, az egri, a kecskeméti, a szabolcsi, a szolnoki és a budapesti I. István Gimnázi­um szimfonikus zenekara vett részt. A fesztivál első napján a művelődési köz­pontban Tóth Tibor. ax me­gyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának vezetője ünnepi köszöntőt mondott, maid három zenekar mutat­ta be műsorát. Elsőként ’ a szolnoki Szimfonikus Zene­kar lépett pódiumra, s Báli József vezényletével Hajdú Magyar capriccióját, Beetho­ven I. szimfóniáját mutatta be. A békéscsabai zenekar műsorában Haydn Üstdob szimfóniája, Beethoven G-dúr románca és Mozart Szökte- tés a szerájból című operájá­nak nyitánya, a szabolcsi szimfonikusok előadásában pedig Vincze Concertinoja és Beethoven II. szimfóniája hangzott el. Az előbbit Jan- csovics Antal, illetve Füzes- ^éry Tibor, az utóbbit Mol­nár László vezényelte. Tegnap délelőtt további három zenekar lépett fel. A budapesti I. István Gimná­zium szimfonikus zenekará­nak műsorában — vezényelt Záborszky József — Bartók Két portré és Kodály Ma­rosszéki táncok című műve szerepelt. Az egri zenekar Farkas István vezényletével Beethoven III. Leonóra nyi­tányát, Liszt Magyar fantá­ziáját és Bozay Attila Köz­játékát, a kecskeméti zene­kar pedig Martinu IV. Di- vertimentóját és Beethoven VII. szimfóniáját mutatta be. Ez utóbbi zenekart Kemény Endre vezényelte. A bemu­tató tapasztalatait, a részt­vevő zenekarok műsorát, fel- készültségét Kóródi András, az Állami Operáház Kos- suth-díjas karnagya és Far­kas Ferenc, Kossuth-díjas ze­neszerző, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola tanára értékelte. A kétnapos fesztivál zá­róakkordjaként tegnap este a Szigligeti Színházban dísz- hangversenyt rendeztek, amelyen elhangzott Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszer­ző Jubileumi kantátája, majd a fesztiválon részt ve­vő zenekarok léptek a kö­zönség elé. Aranyból kifaragott betűkkel Keleti könyvritkaságok A Mongol Népköztársaság Ulánbátort Állami Könyvtá­ra egyedülálló könyvgyűjte­ménnyel büszkélkedhet. A mongol, a kínai és a tibeti irodalom középkorból és még régebbről •fennmaradt egye­di kéziratai, páratlan írásos emlékei láthatók itt. A tudó­sok véleménye szerint ezek a becses anyagok még mesz- sze vannak az alapos tanul­mányozástól. Dekorativ meg­munkálásuk híven tükrözi a mongol művészi könyvnyom­tatás sok-sok változatát. Mongol írásos emlékek a 13. század elejétől kezdve maradtak fenn. Ilyen példá­ul a .,Titkos rege" című, né­pi motívumokban igen gaz­dag történelmi krónika, a legrégibb irodalmi mű. Szer­zője ismeretlen. Azóta az eredeti mongol irodalom megszámlálhatatlan mesével, elbeszéléssel, könyvvel (főleg Bulgáriában a XVIII—XIX. században alakultak az első olvasókörök. Keletkezésük egybeesett az ország általá­nos fellendülésével, a múlt haladó eszméinek megújulá­sával. Az olvasókörök szá­ma 1856 és 1876 között elér­te a 130-at. Tanárok és pa­pok adták oda könyveiket az olvasókörök könyvtárainak. Kereskedők és kézművesek buzgón vettek részt a szer­évkönyvekkel) gazdagodott. A legérdekesebb közülük két sok kötetes buddhista írásos emlék, a Ganjur és a Danjur. A Ganjur — amely nemcsak mint vallásos budd­hista könyv, hanem mint az ősi tudomány enciklopédiája is értékes — 108 kötetből áll. ezek az óindiai filozó­fiáról és különböző más tu­dományokról szóló munká­kat tartalmazzák. A legpom­pásabb könyv a gyűjtemény­ben a ...Sanduj Jud", a 9. századból származó buddhis- szentírás, amelyet vékony ezüstlemezekből mongol ci­zelláló művészek készítettek. A hatalmas műnek minden oldalán a legelső és a leg­utolsó szót aranyból farag­ták ki, úgy illesztették az ezüst lapra. E könyv készí­tésére 52 kilogramm aranyat és 400 kilogramm ezüstöt munkáltak meg. vező munkában. Így az olva­sókörök, a nehézségek elle­nére, a bolgár újjászületés fórumaivá váltak. Ezekben a körökben formálódott a bolgár forradalmárok, írók és közéleti személyiségek vi­lágnézete. A hazafias egyház azért támogatta ezeket, mert így akart gátat szabni a gö­rög papság azon törekvé­seinek, hogy megsemmisítse a bolgár szellemi értékeket. I Könyvespolc Minimális művelés A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg Bánházi János—Fülöp Gá­bor: A minimális talajmüve- lés gépei című könyve, amely sok hasznos tudnivalót tar­togat a mezőgazdasági szak­emberek számára. A szántóföldi növényter­mesztés az utóbbi évtizedek­ben forradalmi átalakuláson ment át. A kézimunkaerőt és az állati vonóerőt az iparilag fejlett és fejlődő országok­ban is felváltották a gépek, és ezzel egyidejűleg új fej­lesztési feladatok léptek elő­térbe. Az erőgépek gazdasá­gosabb kihasználására, az idénvmunkák optimális időn belüli elvégzésére, a minő­ség további javítására új utakat kellett keresni. A nagyteljesítményű erőgépek megjelenése, a vegyszerek széleskörű alkalmazása, va­lamint a mezőgépgyártás fej­lettsége a szocialista nagy-' üzemeinkben megnyitotta az utat a racionálisabb műve­léshez. A minimális művelés né­ven ismert irányzat az eljá­rások, elméletek és a gya­korlat sokaságát foglalja magába. Célja — a különfé­le talajművelő gépeket úgy összekapcsolni, hogy azok munkájukat lehetőleg egy, vagy minél kevesebb menet­ben végezzék. Az egyes mód­szerek alkalmazása a gépesí­tésfejlesztés területén, vagy az üzemi gyakorlatban azon­ban csak megfelelő körülmé­nyek között eredményes. Ép­pen ezért vált szükségessé a minimális művelés ismertebb eljárásainak rendszerezése. A szerzők erre a feladatra vállalkoztak e könyvükben. A minimális művelés ismer­tebb eljárásainak gépeit megfelelő részletességgel ér­tékelik és ismertetik. A szak­emberek pedig útmutatást kapnak a gépkombin ációk összeállítására és a racioná­lis gépkapcsolatok meghono­sítására. Az egyes gépcso­portok összeállítását meg­könnyíti a részletes illuszt- 1 ráció. A 227 oldalas könyv ára fűzve: 24 forint. Egyetemi kapcsolatok Már tizenhárom esztendeje tart a lublini Maria Curie- Sklodowska Tudományegyetem és a Debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem gyümölcsöző együttműködése. Az egyetemek tudományos dolgozói tájékoztatják egymást peda­gógiai, könyvtártudományi, valamint a kiállítások rendezé­sére és a kiadói tevékenységükre vonatkozó tapasztalatokról. Együttműködnek a matematikai—fizikai—kémiai, a huma- nisztikai, valamint a biológiai és i földtani karok tudósai. Nemrégiben vették fel a kapcsolatot a politkai tudományok és a gazdaságtan szakértői is, a vegyészek pedig most készik­nek a kapcsolat felvételére. Egyre több szó esik olyan közös kutatások megkezdéséről is. amelyekhez a két egyetem be­rendezéseinek kölcsönös felhasználására lesz szükség. Olvasókörök J}9^ädJuX^^ A korall-kövületekben napszakos és évi ingadozás mutatható ki. Ebből megál­lapítható, hány napból állt az esztendő az illető földta­ni korszakban. Ezenkívül kb. kéthetes ingadozás mutat­kozik, amelyet az árapály hoz létre. Ennek segítségével viszont következtetni lehet a holdhónap akkori hosszára, valamint arra is, miként változott a Föld—Hold tá­volsága. Az ilyen következtetések arra mutatnak, hogy 2850 millió évv.eí ezelőtt a Hold igen erősen megközelítette a Földet, ami nagyszabású ár­apály jelenségekkel járt együtt. Ugyanakkor a föld­tani bizonyítékok azt mutat­Hosszú időn át nagyon el­terjedt volt az a felfogás, hogy mialatt Európa északi felében a legutóbbi jégkor­szak tombolt, vele egyidőben a jégmentes területeken úgynevezett pluviális idő­szak uralkodott, vagyis ezen a területen, a mostaninál erősebb és hűvösebb lett volna az idő. R. E. Neveli és munkatársai a Massachu­setts műegyetem meteoroló­ják, hogy kereken 2800 mil­lió évvel ezelőtt magas hő­mérséklettel járó heves vul­káni tevékenység lépett fel. Fennáll az a lehetőség, hogy ez az egész Földre kiterjedő „termikus esemény” hozzá­járulhatott az élet kialakulá­sához, amely nagyjában ugyanerre az időpontra esik. 'Ugyanez történhetett ekkor nagyobb mértékben, mint amit laboratóriumi arányok­ban valósítottak meg: bizo­nyos szerves vegyületekből álló folyadék (úgynevezett organikus „leves”) erős fel­melegítése és ezt követő las­sú lehűtése révén olyan anyag jött létre, amely már nagymértékben hasonliiatt az élősejtekhez. Csapadék a jégkorszakban Clj készülékek a vakok tájékozódására • Elketrophtalm és Heliot­rop néven két újfajta opti­kai elektronikus készüléket konstruált a varsói lengvel optikai művek, hogv segítse a vakok tájékozódását. A készülék lehetővé teszi va­kok számára, hogv képárze- tük keletkezzék. Ségítségével érzékelhetik egyszerű. a környezetükből kiemelkedő tárgyak formáját. Lehetővé teszi például, hogv megkü­lönböztessenek egy kést egy villától, vagy a nagyobb tárgyakat’ a kisebbektől. Az Elektrophtalpi a felfogott fényjeleket elektromosokká alakítja át, amelyeket egy elektróda-komolexum közve­tít a vak agvához. A konst­rukcióhoz 300 kicsiny áram­pont szükséges, amelyeket a homlokra kell rögzíteni. Ez igen nagy követelménye­ket támaszt -a miniatürizált elektronikával szemben, amely a készülék 95 száza­lékát alkotja. A másik készülékből az úgynevezett Heliotrop sze­müvegből' a varsói optikai művek már tavaly 15 minta­darabot vizsgált. A szemüveg lehetővé teszi a vak számá­ra, hogy észrevegye a fény­forrásokat, megbecsülj.e in­tenzitásukat, s így az eddigi­nél jobban tájékozódjék a térben. Ez a készülék reagál az úttest csíkjaira, vagy jel­zi a sötét aszfalton fekvő papírt. Minden világos-sötét kontraszt felismerhetővé vá­lik, és a készülék használója bizonyos gyakorlattal értel­mezni is tudja majd. A kí­sérletben részt vevő szemé­lyeknek például nem okozott nehézségeket annak megál­lapítása, hogy hol ér véget a gyalogút, és hol kezdődik a pázsit. Űj villanyautók a láthatáron Addig is, amíg a tudo­mány újfajta, a jelenlegi akkumulátorokénál kedve­zőbb teljesítmény-súlyú áramforrást bocsáthat majd a konstruktőrök rendelkezé­sére, a jelenlegi adottságok­kal megalkudva kell jobb eredmények elérésére töre­kedniük a villanyautók lét­rehozása terén. Ezt tették szovjet mérnökök is, amikor egyenáramú motor helyett váltóáramú, rövidre zárt, háromfázisú motort alkal­maztak új járművükben. A kétféle áramnem közötti „át­menetet” tirisztoros frek­vencia-átalakítóval oldot­ták meg. E típus egyelőre csak 80 kilométert tehet meg az akkumulátorok egyszeri feltöltésével. Üj irányzatnak számít a kombinált üzemű villany­autó megfelelő típusának ki­dolgozása. Ez a városi for­galomban elektromos haj­tással haladhat, onnan ki­érve pedig benzinüzemre térhet át, miközben az ak­kumulátorok is valamelyest feltöltést kapnak a dinamó­tól. A képen az, előtérben haladó sötét színű próbako­csi már e megoldással üze­mel. Hatósugara 300 kilo­méter körül van, maximális sebessége pedig elérheti az óránkénti 80 kilométert. Föld-Hold távolság és az élet giai karán elkészítették Föl­dünk húszezer évvel ezelőtti éghajlatának modelljét. Eb­ből kitűnik, hogy az említett időpontban a világcsapadék mintegy tíz százalékkal ki­sebb lehetett mint napjaink­ban. Ennek .megfelelően a esapadékképződésből szár­mazó kondenzációs hőfejlő­dés nem érte el a jelenlegi értékét, hanem kereken 10%-kal kisebb volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom