Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-27 / 122. szám
IV SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. május 97, Például Pécs!... Talán a televízió Hazai esték című sorozatához lehetne hasonlítani — sokkal'nagyobb lehetőségekkel. Na- gyobbakkal, mert nem egykét órára, szinte egy egész napra költözött a rádió, ezúttal Pécsre, hogy egyik legszebb városunk múltját, jövőjét, de leginkább mégis jelenét mutassa be az országnak. (Örömmel vennénk, ha a rádió 900 éves városunkat és környékét is megtisztelné egy ilyen nappal.) Ha a műsorperceket összeadjuk. talán egy teljes napnál is több kerekedik ki. hiszen most már a harmadik műsor is belépett, az esti operahartg versenyt Pécsről közvetítették. Felsorolni is sok lenne, hány meg hány adás szólt Pécsről vagy a környékéről, ezért csak a legérdekesebbeket említem. A nap programját az tette változatossá, hogy még a rendszeres adások is Baranyába költöztek, lgv például a rádió kívánságműsora most Abaligetről és Harkányfür- dőről közvetítte a hallgatók óhaját, s a riportereknek szerencsésen sikerült ezt a népszerű műsort hely i aktualitásokkal megtölteni. Az iskolarádió műsorában pécsi gyerekek pécsi költők ver-, seit szólaltatták meg, a húszas stúdió a pécsi egyetemi ..polgárok" gondjaival foglalkozott. a Pelőíi adó zenés délelőttje is a város hétköznapjairól adott beszélgetésedet, riportokat. A nap főműsorát este Például Pécs!... címmel, egyenesadásban hallhattuk. A jól pergő, eleven közvetítés megszólaltatta a város vezetőit, a politikai, gazdasági, tudományos és művészeti élet képviselőit, sőt a városból elszármazott neves embereket. még a nagyon távol élőket is. A közvetítés jó példája volt annak, hogy ma, a konzervmüsorok korában, szinte már-már külön megbecsülés illeti az egyenesadásokat. Meglehet, hogy ezek a kozmetikázatlan riportok kevésbé csinosak, mint égy-egy jól előkészített — gondosan ..megvágott” — konzervriport, dehát a kozmetika sem mindenkinek előnyös, gyakran egy-egy markánsabb vonást, az arc emberibb kifejezését tűnteti el. „Egyenesben" nyilvánvalóan jobban koncentrál a riporter, nagyobb önfegyelemmel kérdez, és talán mindez arra is igaz kicsit, aki válaszol. S hogy úgynevezett kényes kérdéseket is fel lehet tenni, még egyenesadásban is. erre a pécsi műsor is tanú. Kacsasült délelőtt tízkor Vészi Endre hangjátéka egy úgynevezett nagy ember, egy „fontos” ember néhány órájából kerekít rádiódarabot. A gondoktól, reprezentációtól, kötelező képmutatástól megcsömörlött igazgató szinte sötétben tapogatózik valamilyen más.^ emberibb iránt, amikor megjelenik gyerekkori pajtása, megindítva az emlékek sorát végül furcsa, jelképes lázadásra készteti: délelőtt tízkor megeszik az esti látogatónak. a főigazgatónak készített kacsasültet. Vészi hangjátékának, amellett, hogy mindig áttételeken keresztül, gondolkodva, asszociálva juthatunk el a szerző mondandójáig, van egy sajátos jellemzője. Az ember hallgatja, s önkéntelenül azon kapja magát: önvizsgálatot tart. Pedig a darab szinte vidáman pereg, néha mosolygunk, nevetünk is — mégis. \ — trömböczky — Szimfonikus zenekari fesztivál Szolnokon Az egri Szimfonikus Zenekar Tegnap és tegnapelőtt rendezte meg Szolnokon a megyei és a városi tanács vb művelődésügyi osztálya, a Népművelési Intézet, valamint a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ a IV. Szolnoki Szimfonikus Zenekari Fesztivált. A bemutatón a békéscsabai, az egri, a kecskeméti, a szabolcsi, a szolnoki és a budapesti I. István Gimnázium szimfonikus zenekara vett részt. A fesztivál első napján a művelődési központban Tóth Tibor. ax megyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának vezetője ünnepi köszöntőt mondott, maid három zenekar mutatta be műsorát. Elsőként ’ a szolnoki Szimfonikus Zenekar lépett pódiumra, s Báli József vezényletével Hajdú Magyar capriccióját, Beethoven I. szimfóniáját mutatta be. A békéscsabai zenekar műsorában Haydn Üstdob szimfóniája, Beethoven G-dúr románca és Mozart Szökte- tés a szerájból című operájának nyitánya, a szabolcsi szimfonikusok előadásában pedig Vincze Concertinoja és Beethoven II. szimfóniája hangzott el. Az előbbit Jan- csovics Antal, illetve Füzes- ^éry Tibor, az utóbbit Molnár László vezényelte. Tegnap délelőtt további három zenekar lépett fel. A budapesti I. István Gimnázium szimfonikus zenekarának műsorában — vezényelt Záborszky József — Bartók Két portré és Kodály Marosszéki táncok című műve szerepelt. Az egri zenekar Farkas István vezényletével Beethoven III. Leonóra nyitányát, Liszt Magyar fantáziáját és Bozay Attila Közjátékát, a kecskeméti zenekar pedig Martinu IV. Di- vertimentóját és Beethoven VII. szimfóniáját mutatta be. Ez utóbbi zenekart Kemény Endre vezényelte. A bemutató tapasztalatait, a résztvevő zenekarok műsorát, fel- készültségét Kóródi András, az Állami Operáház Kos- suth-díjas karnagya és Farkas Ferenc, Kossuth-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára értékelte. A kétnapos fesztivál záróakkordjaként tegnap este a Szigligeti Színházban dísz- hangversenyt rendeztek, amelyen elhangzott Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző Jubileumi kantátája, majd a fesztiválon részt vevő zenekarok léptek a közönség elé. Aranyból kifaragott betűkkel Keleti könyvritkaságok A Mongol Népköztársaság Ulánbátort Állami Könyvtára egyedülálló könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. A mongol, a kínai és a tibeti irodalom középkorból és még régebbről •fennmaradt egyedi kéziratai, páratlan írásos emlékei láthatók itt. A tudósok véleménye szerint ezek a becses anyagok még mesz- sze vannak az alapos tanulmányozástól. Dekorativ megmunkálásuk híven tükrözi a mongol művészi könyvnyomtatás sok-sok változatát. Mongol írásos emlékek a 13. század elejétől kezdve maradtak fenn. Ilyen például a .,Titkos rege" című, népi motívumokban igen gazdag történelmi krónika, a legrégibb irodalmi mű. Szerzője ismeretlen. Azóta az eredeti mongol irodalom megszámlálhatatlan mesével, elbeszéléssel, könyvvel (főleg Bulgáriában a XVIII—XIX. században alakultak az első olvasókörök. Keletkezésük egybeesett az ország általános fellendülésével, a múlt haladó eszméinek megújulásával. Az olvasókörök száma 1856 és 1876 között elérte a 130-at. Tanárok és papok adták oda könyveiket az olvasókörök könyvtárainak. Kereskedők és kézművesek buzgón vettek részt a szerévkönyvekkel) gazdagodott. A legérdekesebb közülük két sok kötetes buddhista írásos emlék, a Ganjur és a Danjur. A Ganjur — amely nemcsak mint vallásos buddhista könyv, hanem mint az ősi tudomány enciklopédiája is értékes — 108 kötetből áll. ezek az óindiai filozófiáról és különböző más tudományokról szóló munkákat tartalmazzák. A legpompásabb könyv a gyűjteményben a ...Sanduj Jud", a 9. századból származó buddhis- szentírás, amelyet vékony ezüstlemezekből mongol cizelláló művészek készítettek. A hatalmas műnek minden oldalán a legelső és a legutolsó szót aranyból faragták ki, úgy illesztették az ezüst lapra. E könyv készítésére 52 kilogramm aranyat és 400 kilogramm ezüstöt munkáltak meg. vező munkában. Így az olvasókörök, a nehézségek ellenére, a bolgár újjászületés fórumaivá váltak. Ezekben a körökben formálódott a bolgár forradalmárok, írók és közéleti személyiségek világnézete. A hazafias egyház azért támogatta ezeket, mert így akart gátat szabni a görög papság azon törekvéseinek, hogy megsemmisítse a bolgár szellemi értékeket. I Könyvespolc Minimális művelés A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg Bánházi János—Fülöp Gábor: A minimális talajmüve- lés gépei című könyve, amely sok hasznos tudnivalót tartogat a mezőgazdasági szakemberek számára. A szántóföldi növénytermesztés az utóbbi évtizedekben forradalmi átalakuláson ment át. A kézimunkaerőt és az állati vonóerőt az iparilag fejlett és fejlődő országokban is felváltották a gépek, és ezzel egyidejűleg új fejlesztési feladatok léptek előtérbe. Az erőgépek gazdaságosabb kihasználására, az idénvmunkák optimális időn belüli elvégzésére, a minőség további javítására új utakat kellett keresni. A nagyteljesítményű erőgépek megjelenése, a vegyszerek széleskörű alkalmazása, valamint a mezőgépgyártás fejlettsége a szocialista nagy-' üzemeinkben megnyitotta az utat a racionálisabb műveléshez. A minimális művelés néven ismert irányzat az eljárások, elméletek és a gyakorlat sokaságát foglalja magába. Célja — a különféle talajművelő gépeket úgy összekapcsolni, hogy azok munkájukat lehetőleg egy, vagy minél kevesebb menetben végezzék. Az egyes módszerek alkalmazása a gépesítésfejlesztés területén, vagy az üzemi gyakorlatban azonban csak megfelelő körülmények között eredményes. Éppen ezért vált szükségessé a minimális művelés ismertebb eljárásainak rendszerezése. A szerzők erre a feladatra vállalkoztak e könyvükben. A minimális művelés ismertebb eljárásainak gépeit megfelelő részletességgel értékelik és ismertetik. A szakemberek pedig útmutatást kapnak a gépkombin ációk összeállítására és a racionális gépkapcsolatok meghonosítására. Az egyes gépcsoportok összeállítását megkönnyíti a részletes illuszt- 1 ráció. A 227 oldalas könyv ára fűzve: 24 forint. Egyetemi kapcsolatok Már tizenhárom esztendeje tart a lublini Maria Curie- Sklodowska Tudományegyetem és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem gyümölcsöző együttműködése. Az egyetemek tudományos dolgozói tájékoztatják egymást pedagógiai, könyvtártudományi, valamint a kiállítások rendezésére és a kiadói tevékenységükre vonatkozó tapasztalatokról. Együttműködnek a matematikai—fizikai—kémiai, a huma- nisztikai, valamint a biológiai és i földtani karok tudósai. Nemrégiben vették fel a kapcsolatot a politkai tudományok és a gazdaságtan szakértői is, a vegyészek pedig most késziknek a kapcsolat felvételére. Egyre több szó esik olyan közös kutatások megkezdéséről is. amelyekhez a két egyetem berendezéseinek kölcsönös felhasználására lesz szükség. Olvasókörök J}9^ädJuX^^ A korall-kövületekben napszakos és évi ingadozás mutatható ki. Ebből megállapítható, hány napból állt az esztendő az illető földtani korszakban. Ezenkívül kb. kéthetes ingadozás mutatkozik, amelyet az árapály hoz létre. Ennek segítségével viszont következtetni lehet a holdhónap akkori hosszára, valamint arra is, miként változott a Föld—Hold távolsága. Az ilyen következtetések arra mutatnak, hogy 2850 millió évv.eí ezelőtt a Hold igen erősen megközelítette a Földet, ami nagyszabású árapály jelenségekkel járt együtt. Ugyanakkor a földtani bizonyítékok azt mutatHosszú időn át nagyon elterjedt volt az a felfogás, hogy mialatt Európa északi felében a legutóbbi jégkorszak tombolt, vele egyidőben a jégmentes területeken úgynevezett pluviális időszak uralkodott, vagyis ezen a területen, a mostaninál erősebb és hűvösebb lett volna az idő. R. E. Neveli és munkatársai a Massachusetts műegyetem meteorolóják, hogy kereken 2800 millió évvel ezelőtt magas hőmérséklettel járó heves vulkáni tevékenység lépett fel. Fennáll az a lehetőség, hogy ez az egész Földre kiterjedő „termikus esemény” hozzájárulhatott az élet kialakulásához, amely nagyjában ugyanerre az időpontra esik. 'Ugyanez történhetett ekkor nagyobb mértékben, mint amit laboratóriumi arányokban valósítottak meg: bizonyos szerves vegyületekből álló folyadék (úgynevezett organikus „leves”) erős felmelegítése és ezt követő lassú lehűtése révén olyan anyag jött létre, amely már nagymértékben hasonliiatt az élősejtekhez. Csapadék a jégkorszakban Clj készülékek a vakok tájékozódására • Elketrophtalm és Heliotrop néven két újfajta optikai elektronikus készüléket konstruált a varsói lengvel optikai művek, hogv segítse a vakok tájékozódását. A készülék lehetővé teszi vakok számára, hogv képárze- tük keletkezzék. Ségítségével érzékelhetik egyszerű. a környezetükből kiemelkedő tárgyak formáját. Lehetővé teszi például, hogv megkülönböztessenek egy kést egy villától, vagy a nagyobb tárgyakat’ a kisebbektől. Az Elektrophtalpi a felfogott fényjeleket elektromosokká alakítja át, amelyeket egy elektróda-komolexum közvetít a vak agvához. A konstrukcióhoz 300 kicsiny árampont szükséges, amelyeket a homlokra kell rögzíteni. Ez igen nagy követelményeket támaszt -a miniatürizált elektronikával szemben, amely a készülék 95 százalékát alkotja. A másik készülékből az úgynevezett Heliotrop szemüvegből' a varsói optikai művek már tavaly 15 mintadarabot vizsgált. A szemüveg lehetővé teszi a vak számára, hogy észrevegye a fényforrásokat, megbecsülj.e intenzitásukat, s így az eddiginél jobban tájékozódjék a térben. Ez a készülék reagál az úttest csíkjaira, vagy jelzi a sötét aszfalton fekvő papírt. Minden világos-sötét kontraszt felismerhetővé válik, és a készülék használója bizonyos gyakorlattal értelmezni is tudja majd. A kísérletben részt vevő személyeknek például nem okozott nehézségeket annak megállapítása, hogy hol ér véget a gyalogút, és hol kezdődik a pázsit. Űj villanyautók a láthatáron Addig is, amíg a tudomány újfajta, a jelenlegi akkumulátorokénál kedvezőbb teljesítmény-súlyú áramforrást bocsáthat majd a konstruktőrök rendelkezésére, a jelenlegi adottságokkal megalkudva kell jobb eredmények elérésére törekedniük a villanyautók létrehozása terén. Ezt tették szovjet mérnökök is, amikor egyenáramú motor helyett váltóáramú, rövidre zárt, háromfázisú motort alkalmaztak új járművükben. A kétféle áramnem közötti „átmenetet” tirisztoros frekvencia-átalakítóval oldották meg. E típus egyelőre csak 80 kilométert tehet meg az akkumulátorok egyszeri feltöltésével. Üj irányzatnak számít a kombinált üzemű villanyautó megfelelő típusának kidolgozása. Ez a városi forgalomban elektromos hajtással haladhat, onnan kiérve pedig benzinüzemre térhet át, miközben az akkumulátorok is valamelyest feltöltést kapnak a dinamótól. A képen az, előtérben haladó sötét színű próbakocsi már e megoldással üzemel. Hatósugara 300 kilométer körül van, maximális sebessége pedig elérheti az óránkénti 80 kilométert. Föld-Hold távolság és az élet giai karán elkészítették Földünk húszezer évvel ezelőtti éghajlatának modelljét. Ebből kitűnik, hogy az említett időpontban a világcsapadék mintegy tíz százalékkal kisebb lehetett mint napjainkban. Ennek .megfelelően a esapadékképződésből származó kondenzációs hőfejlődés nem érte el a jelenlegi értékét, hanem kereken 10%-kal kisebb volt.