Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-16 / 113. szám
1975. május 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. május 15—i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) saként 1975. március 4—5- én Prágában tanácskozást tartottak a testvérpártok Központi Bizottságainak titkárai a nemzetközi ideológiai harc és a sokoldalú ideológiai együttműködés kérdéseiről. A prágai értekezlet tovább erősítette, fejlesztette a résztvevő pártok közös tevékenységét és új együttműködési megállapodásokra került sor. Testvérpártjaink közelmúltban tartott kongresszusai és politikai akciói is azt mutatják, hogy a kommunista és munkásmozgalom a jelenkor legbefolyásosabb erejévé nőtt. A kommunista és munkáspártok a tőkésországokban a munkásosztály nemzeti és nemzetközi érdekeit szolgálva, mind határozottabban vezetik a dolgozó tömegek harcát politikai és gazdasági követeléseik teljesítésért, a demokratikus jogok védelméért, a monopóliumok hatalmának megtöréséért és felszámolásáért. Szolidárisak vagyunk azokkal a kommunistákkal és demokratákkal, akik Spanyol- országban, Chilében, és másutt harcolnak a fasiszta rendszer > felszámolásáért, a társadalmi haladásért, a bé8! A Központi Bizottság Kádár János elvtárs előterjesztése alapján a párt központi apparátusának munkáját érintő szervezeti kérdésekről tárgyalt. Jóváhagyta, hogy a Központi Bizottság apparátusában a jövőben gazdaságpolikéért. A többi szocialista országgal, a világ haladó közvéleményével együtt mindent megteszünk harcuk megsegítésére. Követeljük a törvénytelenül fogva tartott hazafiak, köztük Luis Corvalán elvtársnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának sza- badonbocsátását. tikai osztály, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztály működjön. A Központi Bizottság állást foglalt személyi kérdésekben és úgy döntött, hogy javaslatait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége és az Elnöki Tanács elé terjeszti. Személyi változások a kormányban Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége A Hazafias Népfornt Országos Tanácsának elnöksége Kállai Gyula elnökletével tegnap ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Kádár János és ismertette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának javaslatát a Minisztertanácsban történő személyi változásokra. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa támogatta a tervezetet és úgy határozott, hogy a kérdésben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával együtt előterjesztést tesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsának. i Az Elnöki Tanáss ülése Á Népköztársaság Elnöki Tanácsa május 15-én ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának átiratét. Az Elnöki Tanács Fock Jenőt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, saját kérésére, egészségi állapotára való tekintettel, érdemei elismerése mellett, a Miniszter- tanács elnöke tisztsége alól felmentette és nyugállományba helyezte. Az Elnöki Tanács Lázár Györgyöt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, felmentette miniszterelnökhelyettesi és az Országos Tervhivatal elnöki tisztégei alól, s megválasztotta a Minisztertanács elnökének. Az Elnöki Tanács Huszár Istvánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, miniszterelnök-helyettest az Országos Tervhivatal elnökévé választotta. Az Elnöki Tanács Szekér Gyulát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját nehézipari miniszteri tisztsége alól felmentette és miniszterelnökhelyettesé megválasztotta. Az Elnöki Tanács Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját a munkásmozgalomban, a szocializmus építésében kifejtett több évtizedes kimagasló munkája elismeréseként, a kormányzati munkában hosz- szú évekig folytatott áldozatos, odaadó tevékenységéért a „Szocialista Munka Hőse” kitüntetésben részesítette. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át Fock Jenőnek. Lázár György, a Minisztertanács Elnöke, Huszár István miniszterelnök-helyettes és Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes letette a hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásánál és az eskütételnél jelen volt: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Aczél György, Borbándi János, Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettesek és Vass Istvánné, az Elnöki Tanács tagja. Lázár Gfám, Huszár István és ár. Székéi Gyula Életrajza LÄZÄR GYÖRGY a Minisztertanács elnöke 1924- ben Isaszegen született, munkáscsalád gyermekeként, 1945 óta a párt tagja. Állami felsőipari iskolát végzett, 1942-ben a Fémmunkás Épülotlakatosipari Vállalat elődjénél helyezkedett él, és 1918-ig műszaki rajzolóként ott dolgozott. 1948-ban az akkor megalakult Országos Tervhivatalhoz került előadónak. Később főosztályvezető-helyettes, majd 1953-ban az Qrszágos Tervhivatal főosztályvezetője lett. 1958-ban a tervhivatal elnökhelyettesévé nevezték ki. 1970 februárjában munkaügyi miniszterré és ezzel egyidejűleg az országos ifjúságpolitikai és oktatási tanács társelnökévé nevezték ki. 1973 júniusában a Miniszter- tanács elnökhelyettesévé választották, és egvben az ekkor megalakult Állami Terv- bizcttság elnöke lett. Hosszú ideig részt vett a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkájában, tagja a Közalkalmazottak Szak- szervezete központi vezetőségének. 1970 novembere óta a Központi Bizottság tagja, 1975 márciusában az MSZMP XI. kongresszusán a Politikai Bizottság tagjává választották. • * • HUSZAR ISTVÁN, a Minisztertanács elnökhelyettese 1927-ben Hernádkak községben született, mezőgazda- sági munkáscsaládból. 1948 óta a párt tagja. 1951-ben végezte el a Marx Károly. Közgazdaságtudományi Egyetemet, és 1953-ig az egyetem statisztikai tanszékén, mint tanársegéd dolgozott. Ezután a párt központi apparátusában folytatta munkáját 1961—1963 között az MSZMP KB államgazdasági osztályának helyettes vezetője volt. 1933-ban a KSH első elnökhelyettese lett. 1973 június és november között az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese volt, s tagja lett az Állami Tervbizottságnak. 1973 novemberétől a Minisztertanács elnökhelyettesévé, és egyben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának elnökévé választották. A központi bizottság tagja. A Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, címzetes egyetemi tanár, számos tanulmánya jelent meg a gazdaságpolitika, a statisztika és a tervezés tárgyköréből. 1967- ben, majd 1973-ban a Munka ■ Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. « » • DR. SZEKÉR GYULA, a Minisztertanács elnökhelyettese 1925-ben, Szombathelyen született. Apja mozdonyfűtő volt. Tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végezte, majd 1950—1953 között. Moszkvában aspiráns volt. Kandidátusi disszertációjának megvédése után a nehézipar különböző területein mérnökként, majd főmérnökként vezető beosztásokban dolgozott. 1971-ben megszerezte a kémiai tudomány doktora tudományos fokozatot. 1954 és 1955 között a minisztérium alumíniumipari igazgatóságát vezette. 1956- ban vegyipari miniszterhelyettessé, majd — a minisztérium megszűnése után — nehézipari miniszterhelyettessé . nevezték ki. 1983-ban a nehézipari miniszter első helyettese lett. 1971 óta nehézipari miniszter. 1913 óta a párt tagja. 1982 óta tagja az MSZMP \ Központi Bizottságának. A Szocialista Munkáért Érdemérem, a Munka Érdemrend arany fokozata, valamint a Felszabadulási jubileumi emlékérem kitüntetés tulajdonosa. Hívásra jön a GELKA Hallókészülékek javításával, autórádiók és tévéantennák beszerelésével, karban- tartásval is foglalkozik a szolnoki József Attila úti GELKA, a tévék, a rádiók, a lemezjátszók, a villanyborotvák és egyéb készülékek javítása mellett. A hűtőgép,' a mosógép, a centrifuga, valamint a kazánok olajégője is az ő munkájuk nyomán válik újból használhatóvá. A javításokat általában két-három napra vállalják, de a régi típusú készülékeket alkatrészhiány miatt csak nehezen tudják javítani, így előfordul, hogy egy-egy régi tévé, .vagy rádió hosszú hónapokig áll a szervizben. A nehézségek ellenére a megyei szervizforgalom kétharmad részét mégis a József Attila úti GELKA bonyolítja. A múlt évben mintegy 6 millió forint értékben húszezer készüléket javítottak, illetve szereltek be Szolnokon és a járás községeinek többségében. A jó eredményt elősegítette, hogy a vállalalat két saját és tizenegy szerződéses gépkocsival rendelkezik, így hívásra házhoz mennek a szerelők. Dósa Mihály, a szolnoki GELKA műszerésze sok televíziót megjavított már életében, de a régi típusú készülékek hibamegállapítása neki is időbe telik A karcagi Május 11sz-lsen Mindig találnak új megoldást Egyszerű \ de nagyszerű, így jellemezték sertéstelepüket a karcagi Május 1. Termelőszövetkezet szakemberei. S mivel a kijelentéseket indokolni is illik, egyből sorakoztatni kezdték a . tényeket. A sertéstenyésztés 1973. óta a gazdaság állattenyésztésének kiemelt ágazata. Akkor kezdték keresztezni a magyar nagyfehér hússertéseket a svéd lapállyal, s ma már az utódok eszik a takarmányt az ólakban. Nem is akármilyen eredménnyel, hiszen két év után 4,5 kiló takarmány helyett 3.5 kilóval érik el az egykilós súly- gyarapodást. A sertéstelep dolgozói valamennyien szak-, illetve betanított munkások. A fiatalok is szívesen választják ezt a szakmát, a sertésgondozók egyharmada 30 éven aluli. A munkaidő télen-nyáron napi 8 óra. Igaz, hogy az állatokat vasárnap is el kell látni, de havonta a négy szabad napot mindenki megkapja. Egyedül a zsákolás nehéz fizikai munka, de ez legfeljebb hárojnnegyedórát tesz ki a munkaidőből. A telepen alakult meg a szövetkezet első szocialista brigádja November 7. néven, még 1967-ben. Akkor a szerfás épületekben 200 hízót gondozott egy ember, most a modern ólakban 700-at. Az állatokat saját készítésű táppal etetik, és ebből a takarmányból á háztáji gazdaságokba is juh A Philaxiá- val szaktanácsadási szerződést kötöttek: a vállalat számítógéppel ellenőrzi a szövetkezetben összeállított táp beltartalmi adatait. Az elemzés eredményét a gazdaság felhasználja, s így az állatok elé csak jó takarmány kerülhet. A sertések tartásánál sem választják mindig az általánosan elfogadott megoldást. A tenyészállatokat például jártatják. Ezt a módszert az egy kocára jutó malacszaporulat Igazolja. Még ebben az évben épít a szövetkezet egy 600 férőhelyes hizlaldát, amivel a telep 1977-re 5000— 5500 sertés kibocsátására lesz alkalmas. A távlati fejlesztésben 9—10 ezer hízó felnevelése szerepel, s akkor bizony már nem nagyon jut hely és idő a tenyészállatok jártatására. A Május 1. Termelőszövetkezet állattenyésztői bizonyára erre is találnak majd valami új megoldást, hiszen manapság is saját elképzeléseiket valósítják meg. A tenyészállományt is a telep sertéseiből pótolják egyedül tenyészkanokat vásárolnak. Nem véletlenül ért el a telep országos versenyben harmadik helyet. A szakemberek azt is elmondták, hogy az állattenyésztés jövedelmének majd a felét, a termelőszövetkezet nettó jövedelmének pedig 15 százalékát a sertés- tenyésztés adja. Ebből is kiderül, hogy a sertéstelep mennyivel járult hozzá a Kiváló szövetkezeti cím eléréséhez. „Buta” gépei vettek Kézzel többet lehet termelni és keresni A csarnok közepén áll a szürke hagymatisztító gépsor. A vezérlő pultjára por telepedett, olajos ruhájú szerelők dolgoznak rajta. A lá- nyok-asszonyok — a kecskeméti Konzervgyár tiszakürti telepének dolgozói — felfordított ládákon körbeülik a géjfet, és kézzel tisztítják a hagymát. — Nem sajnálják, hogy áll a gép? — Nem nagyon — válaszolja Melegh Ferencné. — Amikor kézzel tisztítjuk a hagymát, leülhet az ember, de ha dolgozik a gépsor, nyolc órát állni kell. Estére nagvon elfáradunk. Most havi 2500-at viszek haza, a gép mellett csak 15C0—1700 forint a kereset. — Miért? — Kisebb a teljesítménye, mint a miénk — mondja Hegedűs Sándorná. — Meg állandóan rossz. Mindig csak szerelik, szerelik, mert hol ez a baja, hol az. Meg is mondom őszintén, hogy nem szívesen dolgozunk vele, hiszen el sem lehet menni mellőle, nem beszélve arról, hogy állandóan kapkodni kell. Azárt vették, hogy könnyítse a munkánkat, de ez eddig még nem sikerült, Piliskó Ferenc csoportvezető: — Tavaly októberben vásároltuk a gépet, de azóta — ha mindent összeadok — legfeljebb másfél hónapot dolgozott. A veszteség is magas: töri a hagymát, az sem ritka, hogy kézzel utána kell tisztítani. Az üzemeltetéséhez sok ember kell. Huszonnégy dolgozó egy műszak alatt legfeljebb 35—40 mázsa hagymát tud feldolgozni vele, ezt az asszonyok kézi tisztítással játszva túlteljesítik. — Mennyi a gép névleges teljesítménye? — A műszaki leírás szerint nyolc óránként 90—150 mázsa. — Az nem lehet, hogy rosszul működtetik? — Különösebb szakmai utasítást nem kaptunk. Egyelőre kísérleti jelleggel dolgozhatnánk, de még nem tudjuk mire képes. — A lakatosok is sokat babrálnak vele — teszi hozzá Tasnádi Balázs csoportvezető —; de eddig nem sok eredménnyel. Az is baj, hogy a karbantartásra/ tisztításra rá kell szánni egy egész munkanapot. — Ezek szerint...? — Békéscsabán is van egy ilyen hagymatisztító, annak is hasonló a teljesítménye, pedig már évek óta dolgoznak vele. — Mennyiért vették a gépsort? — Ha jól emlékszem 900 ezer forintért. Egész nap ládán ülni, kézzel hagymát tisztítani nem könnyű. Egy „buta” gép mellett állni, jóval kevesebbet keresni nehezebb és értelmetlen is. A hagymaszezon április közepén befejeződött. Valamit tenni kell, hogy a majd egymillió forintba kerülő gépnek ne csak névleges teljesítménye legyen. Valamit tenni kell már a konzervgyár illetékeseinek, hogy az is kiderüljön végre: ki és mennyiben felelős a meggondolatlan gépvásárlásért? B. Gv.
