Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

1975. május 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 I Képviselői jelologyulesekrol jelentjük Munkás, értelmiségi, tsz-elnök a jelöltek között A 7. sz. országgyűlési vá- lasztókerület első jelölőgyű- lését Mezőtúron a DATE Mezőgazdasági Gépészeti Fő­iskolai Karának^ gépműhe­lyében tartották meg, ame­lyen 850 mezőtúri és kétpói választó vett részt. A jelölő gyűlésen ott volt dr. Zsmu- rin Lajos, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának osztályvezetője és Száraz László, a túrkevei pártbi­zottság első titkára is. Papp János, a mezőtúri tanácsel­nök megnyitója után Mó­ricz Béla, a városi pártbi­zottság első titkára mondott beszédet. Részletesen szám­ba vette az elmúlt ország- gyűlési ciklusban elért ered­ményeket, majd , a város ipari, mezőgazdasági, egész­ségügyi és kulturális fejlődé­séről, a következő évek meg­oldandó feladatairól beszélt. Mezőtúr leiöltje dr. Hegedűs Lajos Ezt követően a Hazafias Népfront nevében a 7. sz. választókerület képviselője­löltjének dr. Hegedűs La­jost, a megyei tanács elnö­két javasolta. A jelölőgyűlés kilenc fel­szólalója egybehangzóan tá­mogatta dr. Hegedűs Lajos jelölését, amit a résztvevők meg is szavaztak. A jelölő gyűlés végén dr. Hegedűs Lajos köszönetét mondott a bizalomért. A karcagi Városi Tanács nagytermében volt kedden a 8 sz. országgyűlési választó- kerület első jelölő gyűlése, amelyen részt vett Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság gazdáságpolitikai osztályá­nak vezetője is. Erős And­rás. a HNF városi bizottsá­ga elnökének megnyitó sza­vai után Zagyi János, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, a gyűlés előadója az el­múlt négy esztendő eredmé­nyeiről beszélt. Karcag gyors fejlődését tényekkel, példák­kal érzékeltette. Jellemző adat a sok közül: a negye­dik ötéves tervben egymil- liárd forint értékű beruhá­zás valósult, illetve valósul meg a városban. Ezután a HNF városi bizottsága, és a városi pártbizottság nevében javasolta, hogy Karcag or­szággyűlési képviselőjelöltje ismét Fábián Márton, a két­szeresen kiváló karcagi Má­jus 1. Tsz elnöke legyen. Hárman kértek szót, majd valamennyien egyöntetűen megszavazták eddigi ország- gyűlési képviselőjük újraje- lölését. Fábián Márton meg- , köszönte a bizalmat, s ígé­retet tett, hogy megválasz­tása esetén erejével, tudásá­val képviseli választói érde­keit. Kettős jelölés Kunhegyesen Kunhegyesen a MEZŐGÉP gyáregységében tartották meg első jelölőgyűlésüket Kenderes és Kunhegyes vá­lasztópolgárai, ipari üzemei­nek, termelőszövetkezeteinek dolgozói, több mint hatszá- zan. A gyűlésen részt vett Nádas József, a Szolnoki já­rási Pártbizottság első titká­ra és Tóth Qyörgy, a járási hivatal elnöke is. Tordai Jó­zsef, a kenderesi tanács el­nökének megnyitó szavai után Gyűjtő Imre, a kunhe­gyes! pártbizottság titkára lépett a mikrofonhoz. Az or­szágos és a megyei eredmé­nyek mellett elsősorban a két nagyközség fejlődéséről be­szélt. Tényekkel, számokkal bizonyította az ipar. a me­zőgazdaság változását, az ipari munkások számának növekedését. Elismerően szólt a két község termelőszövet­kezeteinek, ipari üzemeinek s a Középtiszavidéki Állami Gazdaság figyelemre méltó gazdasági eredményeiről. Be­szélt a lakosság életszínvona­lának emelkedéséről, igé­nyeik, életmódjuk változásá­ról. De szóvá tette a két nagyközség gondjait is és körvonalazta a közeljövőben megvalósítható terveit. Vé­gezetül a Hazafias Népfront nevében javaslatot tett a képviselőjelölt, pontosabban a képviselőjelöltek szemé­lyére. Horváth Györgyöt, a Középtiszavidéki Állami Gazdaság asztalosüzemének vezetőjét és Szendrei Gábort, a törökszentmiklósi MEZŐ­GÉP Vállalat kunhegyesi gyáregységének gépkocsive­zetőjét ajánlotta a 10-es szá­mú országgyűlési választó- kerület képviselőjelöltjének. Egyidősek, fiatalok, munká­sok. A két jelölt egymás mel­lett ült és hallgatta a felszó­lalókat. Tízen kértek szót. Kollegák, ismerősök és azok is. akiknek csak a két név csengett ismerősként. Vala­mennyien egyetértettek mindkettőjük jelölésével, döntsön a június 15-i titkos szavazás. „A két rátermett esélyes közül nem lesz köny- nyű választani” — mondta az egyik felszólaló. Kettő­jük közül csak egyik lehet képviselő, de egyik sem lesz vesztes, hiszen Szolnok me­gye kétszázezer választópol­gára közül csak tizenhat je­löltet választanak, és ők ket­ten köztük vannak. . Munkásnő a jászságiak jelöltje Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászágó, Pusztamonostor, Jászf elsőszen tgyörgy és Jász- fényszaru választópolgárai­nak a Hűtőgépgyár jászárok­szállási gyáregységében volt a jelölőgyűlése. A gyűlést Bódi Zoltán nyitotta meg. Köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Létai Sándort, az MSZMP megyei bizottságá­nak munkatársát, Oláh Já­nost, a HNF megyei titkárát, Nánási Károlyt, a járási hi­vatal elnökhelyettesét és Gorjancz Ignácot, a Hűtőgép­gyár vezérigazgatóját. Ezt követően Soós Ferenc, a já­rási pártbizottság titkára tar­tott beszédet. Értékelte és ér­zékeltette a fejlődést, amely az 'elmúlt négy esztendőben megváltoztatta a jászsági községek arculatát. A tájé­koztató után bejelentette, hogy a Hazafias Népfront és a gyáregység kollektívája Legény Bélánét, a jászárok­szállási gyáregység fiatal munkásnőjét jávasolja a 14. sz. választókerület képviselő- jelöltjének. Legény Béláné jelölését az ülés résztvevői egyöntetűen elfógadták. A gyűlés a jelölt köszönősza­vaival ért véget. A 3. sz. országgyűlési vá­lasztókerület második jelölő gyűlését kedden este a tó­szegi művelődési otthonban Mészáros József, a községi tanács elnöke nyitottá meg. A gyűlés csaknem kétszáz résztvevőjének Bíró Boldi­zsár, a szolnoki Városi Ta­nács elnökhelyettese mondott beszédet, majd a Hazafias Népfront nevében Szurgyi Istvánnét, a rákóczifalvi Ál­talános Iskola igazgatóját javasolta képviselőjelöltnek. A jelölőgyűlés egyetértett a javaslattal, s megszavazták, hogy eddigi országgyűlési képviselőjük, Szurgyi István- né legyen ismét a jelöltjük. Száztíz pavilon Ünnepi könyvhét üzemekben A munkahelyi könyvter­jesztők ez évi munkájában kiemelkedő szerep jut az ün­nepi könyvhét rendezvényei­nek, hisz közismert, hogy május 31-én Szolnokon lesz a könyvhét országos megnyi­tója. A megyeszékhelyen ez. al­kalomból száztíz munkahe­lyed árusítanak majd köny­vet a bizományosok. Közel egymillió forint értékű könyv kerül az üzemi, hivatali pa­vilonokba, könyvárusító he­lyekre, ahol a könyvhétre megjelenő új kiadványokból kiállítást is rendeznek. A több mint száz könyvheti új­donság között olyan neves írók és költők művei szere­pelnek, mint például Fejes Endre, Németh László, Weö­res Sándor, Örkény István, vagy a világirodalomból Ro­bert Merle, Bemard Mala- mud. A könyvárusításon kívül a bizományosok feladata a Szolnokra látogató írók, köl­tők s az olvasók találkozójá­nak megszervezése a munka­helyen. A Tiszamenti Vegyi­művekben május 30-án Ör­kény István találkozik olva­sóival. Ugyanezen a napon a Lenin Termelőszövetkezet íróvendége Jókai Anna. Ger­gely Mihály, Gerö János, Bi­hari Klára, Baráth ■ Endrej Tímár Máté és László — Bencsik Sándor június 4-én, a szocialista brigádok napján több ipari üzembe is elláto­gat. Végül június 6-án a Má­jus 1. Ruhagyár könyvbará­tainak vendége Fenákel Ju­dit lesz. Az elmúlt évi könyvhéten háromszázhuszonkilenc- ezer forint értékű könyvet adtak el a munkahelyi könyvterjesztők. Ebben az évben ezt az összeget négy- százezerre szeretnék kerekí­teni. ^L£jffEKÍtTELES) Sz vagy s? A naprendszer titkai Természettudományos vetélkedő Mezőtúron (Tudósítónktól) Milyen titkokat rejt az ég­bolt, az agykéreg, milyen a modern fizikai világkép, mi­képpen szól az értelem tün­dérmeséje? Ilyen témákról tartottak az elmúlt hetekben nagy érdeklődéssel kísért ter­mészettudományos előadást Mezőtúron, országosan ismert szakértők dr. Eke Károly, a Magyar Rádió tudományos főmunkatársa, Csernai Zol­tán író. dr. Sas Elemér fizi­kus, Szüle Dénes csillagász. Az előadások iránti nagy érdeklődés nem volt véletlen. A középiskolások és szak­munkástanulók számára ver­senyfeladatot jelentett. A művelődési központ ugyanis követendő kezdeményezéssel — természettudományi vetél­kedőt hirdetett, amelyre a Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskola, - a Teleki Blanka Gimnázium és Köz- gazdasági Szaközépiskola, a 626-os számú ipari, továbbá a kereskedelmi szakmunkás- képző intézet diákjai szervez­ték öttagú csapataikat. , A zsúfolt ház előtt sorra ke­rült vetélkedőn — kedden es­te — a Dózsa György szak- középiskola tanulói szerezték meg a győzelmet. Egy pont­tal követte őket a Teleki Blanka Gimnázium és szak- középiskola, s mögéjük szo­rosan felzárkóztak a szak­munkásképző ‘ intézetek csa­patai is. A tévé egyik szombat esti összeállításában került kép­ernyőre Szabó György Sum­ma summarum című színmű­ve. Megfigyelhettük, hogy a szerző bevezetőjében sz-szel hangoztatta a nyelvi formát, míg a mű egyik szereplője ugyanazt s-sel ejtette. Miért ez a kettősség, melyik a he­lyes ejtés? A szerző a klasszikus latin nyelv ejtését követte. A summa (latinos ejtéssel: szumma) eredeti jelentése: összeg, pénzösszeg. Átvitt ér­telme : összegezés, foglalat, lényeg, teljesség stb. A sum­ma summarum (a klasszikus latin ejtésében: szumma szummarum) nyelvi képlet jelentéstartalma: összegek összege, teljes összeg, vég­összeg. Átvitt értelemben, szólásszerűen valaminek ösz- szefoglalása, foglalata, rövid tartalma jelentésváltozatok kifejezésére használták fel. A latin nyelvben járatos emberek akkor éltek ezzel a szólással, amikor beszédük­nek, előterjesztésüknek, ér­veik sorozatának summáját foglalták össze. Mai nyelv- használatunkban a mindent összevéve, összegezve magyar kifejezések értékében élünk a latin eredetű szólásformá­val. Magyarul azonban csak­is az s-ező ejtés az elfogad­ható. A latin summa szó mai ejtésével ezeknek ugyan­csak a latin nyelvből szár­mazó megnevezéseknek a sorába illeszkedik bele: sors, iskola, juss, fiskális, stúdium, kázus, árkus stb., stb. A summa szóból származó summáz, summázik (összegezi összefoglal) summázat, sum­mázó, summás szóalakok he­lyes ejtésének tehát csak az s-ező ejtésváltozatot fogad­hatjuk el. Az idénymunkára szegődött munkásoknak, az­az a summásoknak általány­ban, illetőleg bizonyos sum­mában állapították meg a bérét, ezért kapták ezt a megnevezést. A latinos mű­veltségüket fitogtatok még ezt a szót is a klasszikus la­tinnak megfelelő ejtésben emlegetik, mindenképpen helytelenül. A summás, som­más szóalakok tehát csak s-ező ejtésben teljes jogú tagjai a magyar nyelv szó­készletének. Illyés Gyula is így emelte be versébe: „Mint levesből a legyet, hallgatag, pöccintik félre a summáso- kat...” (Illyés: Ég kék). Ti­nódi is summáját írta meg Eger várának. Fülemet sér­tette egy vidéki énekkarunk sz-ező ejtése. Csokonai ver­sének ebben a sorában: „Sok kívánságomnak csak ez a summája’’, azt bizonyítja, hogy a hazai s-ező ejtés már régen általánossá vált. Ha azonban a summa szót eredeti latin szóként és latin nyelvű szövegkörnyezetben használjuk, akkor az sz-szel való ejtés a helyes. így ejt­jük e két szélesebb körben is ismert latin szólásban is a summa szóalakot: Summa dies venit (eljön a legfőbb nap) — Summum ius, summa iniuria (a legnagyobb, a vég­letekig vitt jog, a legnagyobb igazságtalanság). Dr. Bakos József A közélet sodrában Tanulás nélkül nem lehet 1 jászapáti Velemi End- re Termelőszövetkezet­ben ez év január else­jével új munkakör született. ■A kulturális és oktatási fe­lelős Fehér Ferencné lett. — Az agyam leghátsó re­keszében mindig dédelgettem olyan gondolatot, hogy tanul­ni fogok, tanítok, nevelek másokat..., hogy emberekkel foglalkozom. Ebből az el­képzelésből most valami tel­jesült. Nehezen, mondhatnám azt is, hogy gyötrelmesen ju­tottam idáig. Nem taposta senki elötlem simára az utat... Már 36 éve csetlek- botlok Jaszapatin, A tsz-hea is régóta kötődön. Először 10 éves koromban, 1949. nyarán dolgoztam a szövetkezetben. Libát őriztem, vizet hordtam a földeken dolgozóknak, meg ami jött, azt csináltam. Az a háromhónapos nyári szabad­ság szerettette meg velem a mezőgazdaságot, főleg a vi­rágokat. Ezért határoztam úgy, hogy kertész leszek. Kecskemétre mentem a ker­tészeti szakiskolába. Amikor elvégzetem, a Velemiben he­lyezkedtem el. Itt akkor még nem volt megfelelő kertészet, elmentem máshová. Egy évig birtam :sak, aztán visszajöt­tem. Munka mellett elvégez­tem a kertészeti szakközép- iskolát is, 1963-ban érettsé­giztem. — A kertészeti munka fizi­kailag rettentően kifárasz­tott. Télen-nyáron, hidegben- melegben állandóan a földet dagasztani... Meg aztán az idegeim sem voltak rend­ben. Hosszú vívódás, lelki tu­sa után úgy döntöttem, szó­lok, osszanak be valami könnyebb munkára. Könyve­lő lettem, majd utána hat évig személyzeti ügyintéző. Most néhány hónapja függet­lenített kulturális és oktatási felelős vagyok. Érdekes, sok­rétű, de töméntelen sok ez a munka. így jellemezhetném röviden. — Három kisebb tsz-ből alakult a nagy Velemi Endre Termelőszövetkezet. A tag­ság száma a nyugdíjasokkal együtt most 1800 körül van. Ebből az aktívan dolgozók száma 1100—1200. Éppen most csinálok egy felmérést arról, hogy kinek milyen is­kolai, politikai vagy szakmai képzettsége van. Külön kell kigyűjtenem, hogy a férfiak és a nők milyen arányban dolgoznak egyes szakmák­ban. Pontos adatom még nincs, de szép számmal ta­nulnak az embereink. Külön mindenkitől meg kell kér­deznem, hol akar továbbta­nulni. és mikortól. Ha valaki még nem döntött, próbálom meggyőzni. Általában siker­rel jár a rábeszélés. Ez elég sok időt, energiát követel. A munkám másik oldala a kul­turális tevékenység, A sző; vetkezet dolgozói alapítottak egy Páva-kört, meg egy cite- razenekart. Eljárok a pró­báikra, programokat állítok össze számukra, előkészítem a fellépéseiket. A Páva-kör tagjainak jellegzetes jászsági motívumokkal díszített ruhá­kat szeretnénk készíteni. Most kutatok-keresek. Több­féle mintára rábukkantam már, de nem tudom eldönte­ni, melyik az igazi. A szövetkezet dolgozói Fe­hér Ferencnéhez fordulnak, ha színházjegy kell. Nyáron a szegedi szabadtéri színpa­don közösen nézik majd meg a Háry Jánost. Ö szervezi a kirándulásokat is. Az idei útvonalak: Siófok—Tihany, Gyula—Szarvas, Székesfehér­vár—Veszprém, Sopron—Kő­szeg, Pécs—Harkányfürdő. Külföldre is készülnek, há­rom napra Erdélybe. — A dolgozók gyerekeinek is szervezek kirándulásokat, sőt csereüdülésre is visszük őket az NDK-ba. A tsZ-nek ugyanis baráti kapcsolata van egy Wittenberg melletti szövetkezettel. Egy kis törté­net ezzel kapcsolatban. Za­vart, hogy nem tudok néme­tül. Könyveket, szótárt vá­sároltam, és egy év alatt ön­szorgalomból valahogyan megtanultam. Persze az alanyt még most sem tudom pontosan használni, éppen ezért sokat gyakorolok. Ren­geteget olvasok, fordítok. — Visszatérve a munkám­ra. .. Különféle bizottságok­nak vagyok a tagja. Bevá­lasztottak a községi pártbi­zottságba, valamint a terme­lőszövetkezet oktatási és pro­paganda bizottságába. Ezekre az ülésekre mindig készülni kell. Általában erre már csak éjszaka marad időm. Amikor a családom elcsende­sedik, akkor olvasom el a ki­küldött anyagokat. A tsz nő­bizottságának az elnöke va­gyok. Nálunk 178 nő dolgo­zik. Amikor egyesültek a szö­vetkezetek, új nőbizottságot választottunk. Első teendőnk a munkaterv elkészítése volt. Aztán indítottunk egy téli politikai tanfolyamot. Elő­adókat is hívtunk, akik köz­érdekű témákról beszéltek az asszonyoknak. Ősszel meg télen mindig több a munka a nőbizottságban, mert nyáron senki nem ér rá. A tsz veze­tőitől komoly támogatást ka­punk. Szó került a családról. Két fia van, az egyik tizenkét, a másik hatéves. A férje férfi­szabó. — A munkaidőm nem nyolc óra. Sokszor úgy érek haza, hogy egyik gyerek sincs már ébren. A közéleti tevékenységet valahol meg­érzi az ember. Ha otthon va­gyok, inkább a mosást, a va­salást éjszakára hagyom, és a két sráccal foglalkozom. Éj­jel sok munkát meg lehet csinálni, csak gyereket ne­velni nem lehet. Szerencsés vagyok, mert a férjem segít. Ö délután mindig otthon van, s legtöbbször ő látja el az állatokat. Tartunk mala­cot, baromfit, galambot. Van egy kis kertünk is, ott csak inkább nyáron tudok dol­gozni. Persze, ha nem kapnék segítséget, nem is tudnám rendesen elvégezni a felada­taimat, meg nem tanulhat­tam volna. Jártam-keltem az országban, és mégsem is­mertem eléggé. Ezért tavaly beiratkoztam Szolnokon a túravezető tanfolyamra. Le­vizsgáztam, és most már néni kell külön túravezetőt fogad­ni, ha a tsz-szel kirándulni megyünk. A mai világban tanulás nélkül nem sokra megy az ember. Ezt magya­rázom a gyerekeimnek is. Addig tanuljatok, amíg csak lehet. Ne menjenek el az évek hasztalanul... Szekeres Edii i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom