Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-15 / 87. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. április 15. a Az SZKP KB máj; us 1-i jelszavai A TASZSZ-hírügynökség vasárnap kivonatban közölte az SZKP Központi Bizottságának ez évi május 1-i jelszavait. A dolgozók nemzetközi szolidaritási napja alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága testvéri üdvözletét tolmácsolta a kommunista- és munkáspártoknak, a munkásosztály marxista-leninista harci élcsapatának, és minden dolgozónak, aki kitartóan küzd az imperializmus ellen, harcol a bekéért, a demokráciáért, a nemzéti függetlenségért és a szocializmusért. A marxizmus-le- ninizmus és a proletár internacionalizmus megingathatatlan alapjain erősödjék a világ kommunisáinak egysége és összéforottsága — hangsúlyozzák a jelszavak. Az SZKP testvéri üdvözletét küldte a tőkés országok munkásosztályának, üdvözölte az SZKP Központi Bizottsága a gyarmati rabságból felszabadult s a függetlenség es a társadalmi fejlődés megszilárdításáért harcoló népeket, a gyarmati és a független országok (népeit, amelyek az imperializmus és a fajűldőzés ellen, a szabadságért és a nemzeti függetlenségért küzdenek. Felhívta az európa népeket: küzdjenek azért, hogy Európa a tartós béke és az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés övezetévé váljék. Európa népei törekedjenek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezésének elérésére — hangsúlyozzák a jelszavak. Az SZKP felszólítja a világ népeit, hogy az enyhülés folyamatát tegyék visszafordíthatatlanná, törekedjenek arra, hogy a békés egymás mellett élés elvei a különböző 'társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok normájává váljanak. cpíttaunkánk nemzetközi támasza 1. fl szocialista integráció szervezete — a KGST „A kongresszus megállapítja, hogy a szocialista nem- zetközi gazdasági összefogásban rejlő lehetőségek teljesebb kihasználása előrehaladásunk alapvető feltétele.” (Az MSZMP XI. kongresszusának határozatából.) Sokszor HS „nyitott gazdaságú” állam, vagyis a külgazdasági kapcsolatok igfen fontos szerepet játszanak nemzeti jövedelmünkben, minden p'z forintból több mint négy forint a külkereskedelemből származik. De csak napjaink bonyolult nemzetközi gazdasági viszonyai közepette mérhetjük fel igazán: mit jelent ez a gyakorlatban, mekkora jelentősége van annak, hogy a négy „külkereskedelmi forintból” milyen hányadhoz jutunk megbízható, hosszú távú partnereink, szövetségeseink, a szocialista államok révén, s milyen hányadot kell a mind bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb, a tőkés rendszer általános válságától megbolydult nyugati piacokon realizálni. Hazánk gazdasági fejlődése — szocialista testvér országainkéhoz hasonlóan — kiegyensúlyozott, biztos ütemű, s nemhogy munkanélküliség nem fenyeget, de még hiány is van munkáskézben. Árszínvonalunk növekedése, — jóllehet a nyugati infláció hatását éppen „nyitott” gazdasági szerkezetünk miatt teljesen kiszűrni nem tudjuk — csekély, mindössze ötöde-hatoda a fejlett tőkés államokénak, s mindent megteszünk azért, hogy a tőkés piacok áremelkedése következtében a bennünket ért hátrányokat anyágtakarékos- sággal, jobb munkaszervezéssel, nagyobb termelékenységgel ellensúlyozzuk. Hogy a számos kedvezőtlen nemzetközi hatás ellenére kiegyensúlyozottság jellemzi gazdasági helyzetünket, abban döntő szerepet játszik, hogy tagja vagyunk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST), a szocialista országok proletár internacionalizmuson, egyenjogúságon és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásán alapuló integrációs szervezetének. Mi a szocialista integráció és miben különbözik a tőkés államok hasonló jellegű törekvéseitől? Az integrációs folyamát a társadalmi termelés bővülésének, fejlődésének szükségszerű velejárója. Lényege: megváltozik és kiterjed h munkamegosztás rendszere. A hangsúly tehát a munkamegosztáson van, amely kezdetben csak egy országon belül alakul ki és szélesedik, majd a termelőerők fejlődésével nemzetközi méretűvé növekszik. Ilymó- don tehát az integráció egyaránt jellemzi a tőkés és a szocialista termelési módot. Ugyancsak mindkét rendszerben érvényesül a szükségszerűség, hogy a kis és a közepes nagyságú államoknak alapvetően fontos az integráció, mert ezeknek az országoknak, éppen méretüknél fogva, nincs annyi pénzük, hogy például a leggazdaságosabban működtethető, legkifizetődőbb méretű, kapacitású üzemeket, vállalatokat létesítsenek. Nemrég Helsinkiben járván — más tényezők mellett — egy neves finn közgazdász éppen ezzel az okkal magyarázta országa érdeklődését a KGST iránt. Az integráció kulcskérdése: kinek az érdekeit szolgálja? A nyugati integráció, a Közös Piac a nagytőke hasznára van, hiszen lebontja a tőke mozgása előtt a nemzeti vámfalakat, s egyéb korlátozó tényezőket, a szabad munkaerőpiac kialakításával még kedvezőbbé teszi a munkásosztály kizsákmányolásának feltételeit a burzsoázia számára, még előnyösebb körülményeket teremt a profithajszához. A KGST-országokban az integráció a szocialista, kommunista társadalom felépítését, a nép anyagi jólétének a növelését szolgálja. A szocialista típusú integrációnak rendkívül széles és objektív alapja van. Azonos a benne részt vevő országok gazdasági rendszere; az alapvető termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak. Közös az államrendjük, azonos a társadalom vezető osztálya, s annak ideológiája, a marxizmus—leninizmus. A szocialista nemzetközi gazdasági együttműködésben a nemzeti és az internacionalista érdekeket a KGST-or- szágok közös érdekeinek figyelembe • vételével hangolják össze. A szocialista^“ vő államok önként vállalják a kötelezettséget, tehát ennek az integrációnak alapvető jellemzője a szuveréni- tás. Nincs szó tehát arról, hogy nemzetek feletti jogokkal bíró szervezeteket hozzanak létre. A KGST-szervek a gazdasági együttműködés kérdéseiben csupán ajánlásokat fogadnak el, amelyek akkor válnak kötelező érvényűvé, ha az illető tagállam megfelelő szerve (nálunk a kormány), jóváhagyja azokat. S a szuverenitás még egy biztosítéka: az ajánlások kidolgozásánál érvényesül az egy ország — egy szavazat elve. Nem lehet tehát többségi szavazattal kötelezettséget róni olyan tagállamokra, amelyek a javaslatot ellenzik. . Dósai Téter fKövetkezik: A KGST története.) Utazik a csöóriás Ez a világsajtót bejárt kép azt a pillanatot örökíti meg, amikor öt nagy, pontonokkal egymáshoz kapcsolt úszódaru egy előre össze hegesztett, 2*0 méter hosz- szú acél-csőrendszert rendeltetési helyére száliii. A daruk két nap alatt tették meg a szállítmánnyal az ötkilométeres utat a hamburgi kikötőből az Elba azon szakaszáig, r' '1 a folyó 11 méter mély medrébe lesüllyesztették a csővezetéket. A műveletet az tette megörökítésre érdemessé, hogy ilyen hosszúságú csővezetéknek egy darabban való szállítására még sehol sem került sor a világon. A daruk mozgását nagyon pontosan össze kellett hangolni, hogy a hosszú csőrendszer valahol meg ne törjön. Az összekapcsolt úszódarukat kis vontatóhajó húzta nagy óvatossággal. A nagyméretű technológiai berendezések — vegyipari reaktorok, ola.ifúrőtor- nyok sib., — egy darabban való vízi. vagy közúti szállítása egyébként egyre általánosabbá válik. A szét- és összeszerelés költsége tudniillik olyan nagy, hogy még a nagy előkészületeket igénylő, kényes szállítási vállalkozás is kifizetődőbb SijeeTics moszkvai útja után Kétmilliárd dolláros árucsere Dzsemal Bijedicsnek. a jugoszláv kormány elnökének szovjetunióbeli látogatása még tart. a megbeszélésekről szóló közleményt sem hozták még nyilvánosságra, a jugoszláv lapok azonban máris a legnagyobb elismerés hangján írnak az elért eredményekről. A belgrádi Politika vasárnapi számában „Hasznos eredmények” című kommentárjában többek között a következőket írja: „Bijedics és Koszigin véleménycseréjéről, a közös közlemény megjelenése előtt, már most nyu- godtatT elmondható, hogy hozzájárult a jobb megértéshez és lehetőséget teremt egész sor területen a még sikeresebb hosszú lejáratú együttműködés számára. Erről tanúskodik a két fél által aláírt három fontos megállapodás is, amelynek értéke 2 milliárd dollár körül van. A tárgyalások sikeres eredményéhez hozzájárult a két ország politikai kapcsolatainak pozitív értékelése. Az újvidéki Magyar Szó ,,Bijedics Moszkvában” című cikkében hangsúlyozza, hogy a jugoszláy kormányfő a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásain „szép eredményeket összegezhetett és megállapíthatta, hogy a szov- jet-jugoszlav kapcsolatok fejlődését semmi sem akadályozza”. Dinoszauruszok párviadala Egyedülálló paleontológiái leletre bukkant egy lengyel és egy mongol kutatókból álló őslénytani expedíció a Gobi- sivatagban. Két dinoszaurusz halálos párharcban elpusztult csontvázát találták meg a sivatag talajában. Az őslénytani kutatások történetében még nem fordult elő, hogy viadalban elpusztult őslények ép csontja került volna felszínre. A két csontváz helyzete ugyanis teljes bizonysággal elárulja, hogy a támadó és az áldozat között olyan párviadal zajlott le, amelyA képen, épülőfélben látható sztavropolí (Szovjetunió) csatorna 500 kilométer hosszú lesz, s Észak-Kaukázus 120 ezer hektár szántójának és 3 millió hektár aszályos földjének öntözését biztosítja majd. A nehéz terepen húzódó csatorna építése közben alagutak, gátak, víztárolók létesülnek. A csatorna medrét vasbeton lapokból készült nek kimenetele mindkettő-' jük számára halálosnak bizonyult. A mongóliai lelet felbecsülhetetlen értékű őslénytani dokumentum, szemléletesen és meggyőzően mutatja a támadó ragadozó és a védekező áldozat kölcsönös kapcsolatát. Bár korábabn is voltak feltevéseink a ragadozó dinoszauruszokról, ez a lelet elsőként bizonyítja minden kétséget kizáróan, hogy milyen is lehetett az ökológiai kapcsolat a geológiai középkorban. burkolattal látják el. Ezzel jelentős mennyiségű vízveszteséget (elszivárgást^ küszöbölnek ki, de növelik a csatorna élettartamát,, s csökkentik annak karbantartásigényét is. A csatorna rézsűjét kanalas kotróval alakítják ki, s anak nyomában a daru máris helyére emeli, egymás mellé illeszti a jókora betonlapokat. Nyolcvanéves a filmgyártás ban, a Kapucinusok útján levő kévéház „indián termében” mutatták be első ízben a mozgóképet a közönségnek. Harminc néző volt jelen. A belépődíj egy frank volt. A bemutató emlékére az év folyamán a francia fővárosban megrendezik az „indián terembeli’ ’előadás hasonmását. Lumiére vetítő készülékével vetítik le annak első fimjeit, köztük a legelsőt, az egypercesei, másodpercenként húsz képsebességgel. Áz ózonpajzs védelmében Az idén nyolcvan éve annak, hogy a lyoni Louis Lumiére korszakalkotó találmánnyal ajándékozta meg a világot: a mozgóképpel. Találmányáról így vallott: Üzleti szempontból jövőtlen tudományos érdekesség. Tarthat hat hónapig, egy évig, vagy még kevesebb ideig. S íme a filmgyártás nyolcvan év elteltével is virágzik, dacol a televízió konkurrenciájával, átvészelte a válságidőszakot. 1895. december 28-án PárizsRégóta ismeretes, hogy a Napról érkező erőteljes ibolyántúli sugárzás a Föld felszínén és a légkörben minden életet elpusztítana, ha nem volna a sztratoszférában kellő mennyiségű ózon, amely a távoli (igen rövid hullám- hosszú) ibolyántúli sugárzást teljesen elnyeli. J. Hampson Quebec-i (Kanada) egyetemi tanár kimutatta, hogy egy világméretű nukleáris háború esetén a sztratoszféra ózontartalmának körülbelül a fele megsemmisülne. A nukleáris robbanások ugyanis többek között nitrogénoxidokat termelnek. amelyek (eltekintve attól, hogy erősen mérgező hatásúak) vegyileg szétroncsolják az ózont. Mindeddig a nukleáris háború veszélyeit (a közvetlen helyszíni rombolásokon kívül) elsősorban azokban a radioaktív sugárzásokban látták, amelyek a robbanások nyomán előállnak. De ugyanilyen végzetesnek latszik az a veszély is, amely a légkör ózonpajzsának szétrombolá- sából származik. Figyelmet érdemel, hogy az utóbbi évek folyamán a légkör ózontartalma 5 százalékkal megnövekedett. Ezt azzal magyarázzák, hogy a légkör csak most kezdi kiheverni azt a ózonveszteséget, amelyet az 1960-as évtized elején (az atomcsend-egyezmény aláírása előtti időben) elsősorban pedig 1961—1962 telén végzett nagy termonukleáris robbantások idéztek elő. A mai eszközökkel lehetséges nukleáris háborúban szereplő energiák elegendőnek látszanak ennek az ózonkincsnek az elpusztítására. Végül még egy figyelmeztetés. A biológusok szerint a földi élet kezdete arra az időre tehető, amikor a légkörben az ózonpajzs kialakult. Ennek az ózonpajzsnak •az elpusztítása a földi élet végét jelentené. Öntözőrendszer — „bélelt" csatornával
