Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-13 / 86. szám
a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1S75. április IS. Közös út, közös törekvések A Jövő forrásai A gazdasági integráció és a szocializmus előnyei Az utóbbi időben világszerte növekszik az érdeklődés á szocialista országok gazdasági integrációjának eszméi és elvei iránt. Ez teljesen érthető, mivel napjainkban az integrációs folyamatok fontos eszközt jelentenek a két világrend- szer gazdasági versenyében, s a szocializmus és a kapitalizmus között folyó ideológiai harc tág terét képezik. Amikor például vizsgálat tárgyává tesszük a két társadalmi és gazdasági rendszer versenyének menetét, MegéSőzve a „kilenceket” most nemcsak a szocializmus ' és a kapitalizmus erőviszonyait jellemző általános mutatókat, vagy az egyes olyan országok mutatóit hasonlítjuk össze, mint amilyen a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Egyre gyakrabban folyamodunk a két legnagyobb integrációs csoportosulás — a KGST- hez tartozó szocialista országost és a nyugat-európai „ki- lencek”, vagyis a Közös Piac fejlődésének összehasop- lításához. A KGST-országoknak a szocialista internacionalizmus elveire alapozott integrációja céljait, gazdasági mechanizmusát, társadalmi és gazdasági következményeit , tekintve, gyökeresen különbözik á tőkés államok integrációjától. A burzsoá propaganda annak az állításának a megalapozására próbálja felhasználni a kontinensünk keleti és nyugati részén végbemenő integrációs folyamatok fejlődését, hogy a szocialista államok — úgymond — lemásolják az imperialista integráció receptjeit. De még a legegyszerűbb elemzés is igazolja, mennyire kilátástalanok az ilyen próbálkozások. A jelenkori, magas fokon . gépesített, és automatizált termelés anyagi szférájában végbemenő folyamatok objektiven a gazdasági 'élet in- ternacioná’iízálódásának fokozódásához vezetnek. Ez az általános tendencia azonban minőségileg különböző társadalmi-gazdasági formákban, a termelési viszonyok különböző típusú rendszereinek alapján valósul meg. A tervszerűség alapján A szocialista integráció elválaszthatatlanul összefügg a termelőeszközök társadalmi tulajdonával és a népgazdaság tervszerű rendszerével. Az imperializmus viszonyai között az integrációs folyamatok elválaszthatatlanok a magántulajdon uralmától, a tőke hatalmától. Ezeket a folyamatokat alárendelik a monopóliumok érdekeinek, a kapitalista rendszer fenntartását szolgáló érdekeknek. Bármilyen integráció, amely közvetlenül érinti az államközi kapcsolatok kiterjedt szféráját, elképzelhetetlen az állam aktív szerepe nélkül. A kapitalizműs viszonyai között ez a szerep főleg az olyan irányú próbálkozásokra szorítkozik, hogy az egyes országok állammonopolista struktúráit hozzáigazítsák a termelés és a csere fokozódó internacionalizálódásáhez, a világpiacon folyó konkurrenciaharc változó körülményeihez.' A kapitalizmus viszonyai között azonban a tényleges gazdák végső soron a monopóliumok, a kapitalista korporációk maradnak. Más a helyzet a szocializmus viszonyai között, amikor ájlamilag szervezett nép- gazdasági komplexumok kerülnek kölcsönös viszonyba egymással. Ez a sajátosság elvileg megkülönbözteti a KGST-országok integrációját a világgazdaság keretei között végbemenő minden más integrációtól. A KGST-országok integrált közössége tehát kezdettől fogva nem olyanképpen alakul ki, mint a Közös Piac valamiféle mása, hanem mint a tervszerűségre épülő közös nemzetköei struktúra. A testvéri országok most az 1990-ig terjedő időszakra kidolgozzák a távlati terveket. E tervek megvalósítása a szocializmusban rejlő előnyök és a jelenkori tudományos-műszaki forradalom egybekapcsolása alapján az erőviszonyok további változásához vezet a világgazdaságban. A szocialista gazdaságnak több évtized gyakorlata által is ellenőrzött, igazolt gyors ütemű fejlődése alapján teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a KGSTországok közössége 1990-re az anyagi termelés sok új területén vezető pozíciót fog betölteni. Hozzávetőleges számítások szerint a KGST-országok már 1980-ra több mint 2 milliárd kilowattóra villamos energiát, körülbelül 250 millió tonna acélt, 8—9 millió tonna műanyagot, 3 millió gépkocsit és körülbelül 1 millió traktort fognak gyártani, mintegy 650 millió tonna nyersolajat és 450—500 millió köbméter földgázt fognak kitermelni. A távolabbi perspektíváról szólva még az 1961—1972- ben elért átlagos évi növekedési ütem egyszerű folytatódása is lehetővé teszi, hogy 1990-re a KGST-országok együttes nemzeti jövedelme körülbelül 3,5-szeresen, az ipari termelés volumene pedig csaknem ötszörösen haladja meg az 1970-es év hasonló mutatóit. A sokszorosára növekedett gazdasági potenciál egybehangolt alakítása és felhasználása lehetővé) teszi a KGST-országok számára, hogy lényegesen növeljék gazdasági fejlődésük hatékonyságát, biztosítsák a gyorsütemű gazdasági fejlődést a gazdasági tevékenység minőségi mutatóinak egyidejű javítása mellett. A haladás szolgálatában A szocialista integráció mentes azoktól az ellentmondásoktól, amelyek a kapitalizmus viszonyai között jellemzik bármilyen nemzetközi gazdasági csoportosulás kialakulásának folyamatét. A szocialista integráció minden nép, minden állam szuverén jogainak tiszteletben tartásán alapszik, hatékonyan elősegíti az országok gazdaságának általános fellendülését, a gazdasági fejlettség szintjeinek kiegyenlítődését. A tőkés országok gazdasági csoportosulásai elkerülhetetlenül arra törekednek, hogy vámjellegű és más korlátokkal határolják el magukat a világ többi részétől, egyoldalú előnyöket biztosítsanak maguknak a ' világpiacon folyó konkurren- ciaharcban. A Közös Piac például a monopóliumok számára előnyös magas élelmiszerárak fenntartása céljából mesterségesen megnehezíti a más országokból történő élelmiszerbehozatalt Ennek következtében a Közös Piachoz tartozó államok dolgozói több száz millió dollár többletkiadást kénytelenek elviselni. Ezenkívül az ilyen politika komoly kárt okoz a világkereskedelemnek, a nemzetközi együttműködés ügyének. Ezzel ellentétben a szocialista integráció elősegíti az országok széles körű együttműködését a béke és a haladás érdekében. Az SZKP XXIV. kongresszusa által kidolgozott békeprogram eredményes megvalósítása. a testvéri országok kollektív erőfeszítései a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a nemzetközi együttműködés fejlődéséért vívott harcban: mindez meggyőzően és reálisan bizonyítja, milyen előnyökkel rendelkezik a szocialista integráció az emberi tevékenységnek ebben az igen fontos szférájában is. Csehszlovnkta. ?Iasxor*zig Komán!* Jugoszlávia Mongóliát jTörök m§rm Btfnya, külszíni fajiét y«sfcohJj£4rt Sxlnasfim-kohdsxat Végyt is Mreft.émlet ö Ipar » Papír* St eatlulót- Mm Ipari Ónra «. KlnnyŰIpatl üxtm KMaJfaxaték xxx ipOlfvdgytanúéit XCclaJvaxoték sut tlüktramc tdnaxatéh Mtíti/tvépaták TérvwaH ve Q épüld létasíti. PöMgégyazat ék Tsrvezatt vagy épüld fölüjazYSzaUk NSZK. Sxovjctünid Szovjetunió Ausztria Kint A KGST orszegsk legfontosabb kéa űpüiő Cs törve* ,-U objektumainak vázlatos térképe Együttműködés, kábeleken Szupermagas energetikai híd A KGST-be tartozó európai országok „elektromos egyesülése” 25 évvel ezelőtt kezdődött meg: megalakult a Béke Energiarendszer. Most ez a legnagyobb ilyen jellegű namzektozl komplexum: öss- szesen húsz 220 és 403 kilovolt feszültségű fővezeték lépte át a határokat és kapcsolta össze a szocialista integrációhoz tartozó országok energiarendszereit. Az Egységes Energiarendszer fő „elosztótáblája” Prágában van. Itt működik a Nemzetközi Energetikai Irányító Központ. A Béke Egységes Energia- rendszerben 197<J-ban lebo^ nyolított kölcsönös áramcsere 17. milliárd kilowattóra volt, ami meghaladja például a Magyarországon 1972-ben előállított villamos energia mennyiségét. A 220—400 kilovolt feszültségű jelenlegi vezetékek átbocsátó képessége azonban már nem elegendő. A Béke Egységes Energiarendszerben ez a „szűk keresztmetszet” lényegesen csöjtkenli az egyesülés hatékonyságát. Az átbocsátó képesség kétféle módon növelhető: vagy több négyszáz kilovoltos vezetéket építenek, vagy szu- pernagy feszültségű fővezetékeket hoznak létre. A KGSf Villamosenergetikai Állandó Bizottságának kutatásaiból kitűnt, hogy a második út az észszerűbb. Elhatározták, hogy az európai szocialista országok Egységes Energiarendszerében létrehozzák a 750 kilóvolt feszültségű hálózatot. • Rövid pillantást vetve a múltba. __kitűnj__hogy a S zovjetunió a világon az elsők között látott hozzá az ilyen áramvezeták, létrehozásával kapcsolatos munkához:" 1937-ben a konakovói regionális erőmű és Moszkva között üzembe helyeztek egy 750 kilovolt feszültségű kí- sérletí-ipari vezetéket. Ugyanilyen feszültségű vezetéket építenek most Ukrajnában a Donyec-medence és Vinnyica város között. 1930- ig több hasonló fővezetéket létesítenek. A Szovjetunió kidolgozta és elkészítette az ilyen feszültségű vezetékekhez szükséges teljes berenA 750 kilovolt feszültségű vezeték új hatalmas áramfolyam lesz, amely feltölti a szocialista közösséghez tartozó országok elektromos potenciálját. A fővezeték — mint azt a KGST 1974. júniusában Szófiában megtartott XXVIII. ülésszaka hangsúlyozta — fontos hozzájárulás lesz a KGST-országok Egységes Energiarendszerének kialakításához, amelybe a Szovjetunió Egységes ' Ener- giárendszere is bekapcsolódik. Ez a lehető leghatékonyabbá fogja tenni a KGST-tag- államok tüzelőanyag- és energiaforrásainak felhasználását, megnöveli az áramellátás biztonságát. Az egyesülésnek számos előnye van. A zónaidő-elto- lódások, valamint az egyes országok nemzeti sajátosságai következtében a terhelési csúcsok különböző időben jelentkeznek az egyes energiarendszerekben. A csúcsfogyasztás idejét követve az egész komplexum energiája az egyik övezetből átáramlik a másikba. Ez lehetővé teszi az energiafogyasztó országok számára, hogy gazdaságosabban használják fel eszközeiket a hazai erőművek építésére és csökkentsék az erőművek biztonsági erő tartalékait. A Vinnyicát és Albertirsát összekötő első 750 kilovoltos transznacionális áramvezeték építése a nyugat- és keleteurópai energiarendszerek közti kapcsolatok előképe lesz. Ezt a problémát az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága villamosenergetikai bizottságának keretei között már vizsgálják. Ha ez az egyesítés megtörténik, akkor a kelet- és nyugat-európai energiarendszerekben az együttes kapacitást, a legszerényebb számítások szerint is, 12 millió kilowattal csökkenteni lehet. Ez pedig kétszeresen meghaladja a világ legnagyobb vízierőművének, a kraszno- jarszkinak a kapacitását. Magyar eredaéayjelzik a moszkvai olimpián Olimpiára készül a Villamosberendezés és Készülék Művek VILLESZ Gyára, amely már a Szovjetunió 25 sportlétesítményéhez szállított különböző eredményjelző berendezéseket. Mo^t újabb korszerű jelzőautomatákat fejlesztenek ki. amelyek jelentősen hivM járulhatnak a moszkvai 1230. évi olimpiai játékok sikeres lebonyolításához. A tervek szerint 1976-ig-alakítják ki az önálló autoo matikus időmérő és pontozó eredményjelző rendszert, amelynek hirdetőtábláihoz szovjet számítógépek csatlakozhatnak. Az eredményjelző táblák pedig a televíziós kamerával felvett versenyek folyamatos közvetítésére is alkalmasak lesznek. Így a stadionban vagy a csarnokon kívül lebonyolított versenyszámokat — a maratoni futást, az öttusa-futást, az országúti kerékpárversenyeket — is figyelemmel kísérheti le a célnál helyet foglaló / ■ Vinnyicától — Albertijáig dezést. A KGST-tagallamok- ban is ilyen berendezéseket fognak felszerelni. A probléma valamennyi műszaki, gazdasági és jogi aspektusát tanulmányozó bizottság kutatásaiból kitűnt: az lenne a legcélszerűbb, ha a Donyec-medence—Vinnyica vezeték még egy „lépést” tenne és a szovjet—magyar határt átszelve Albertirsáig vezetne. Ez lesz a Béke Energiarendszer első 750 kilovoltos áramvezetéke. 1974 februárjában a KGST Végrehajtó Bizottságának ülésén azoknak a kormányoknak a képviselői, amelyek e hálózat megteremtésében érdekeltek, általános megállapodást írtak alá a Vinnyica (Szovjetunió) — Al- bertirsa (Magyarország) 750 kilovolt feszültségű áramvezeték és a vinnyicai, a nyugat-ukrajnai és az albertirsai alállomás építésében való együttműködésről. Minden ország a vezetéknek azt a részét tervezi cs építi, amely területén végighalad. A Szovjetunió a Viny- nyfcatól á magyar államhatárig terjedő fővezetéket, valamint a vinnyipai és a nyugatukrajnai alallomást építi meg. Magyarország a 750 kilovolt feszültségű áramveze- téknek a szovjet határtól Al- bertirsáig terjedő szakaszát és az ottani alállomást építi meg. A technikai dokumentációt a szovjet Energoszety- projekt Intézet és a budapesti ERŐTERV készíti. A munkák programját már egyeztették, megtörténtek a konzultációk, s átadásra kerül-, nek a két fél áital elkészített anyagok. Biztonságos áramellátás A szocialista integrációra törekvő országok közössége a világgazdaság nagyon fontos alkotórésze. Ez a közösség kilenc szocialista államot egyesít, s ezekbe jut földünk területének 13,5 százaléka, a világ lakosságának körülbelül egytized része, i a Világ ipari. termelésének több mint egyharmada és a világ nemzeti jövedelmének több mint negyedrésze. Az anyagi termelés fejlődésének legfontosabb mutatóit tekintve a KGST-or- szágok jelentősen megelőzik a kapitalista „kilence- ket”. Tavaly például a Közös Piachoz viszonyítva csaknem 200 milliárd kilowattórával több villamos energiát, 28 millió tonnával több acélt, 12 millió tonnával több cementet, több mint 100 millió tonnával több műtrágyát állítottak ' elő. A KGST-országok abszolút fölényben vannak a legfontosabb nyers- és fűtőanyag- fajták kitermelése terén is. Így például csaknem ötször annyi kőszenet, több mint negyvenszer annyi nyers- diáját termelnek ki, mint az EGK-országok.
