Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-13 / 86. szám

\ tx SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 1975. április 13. Lukács György kilencven éve A kilencven éve szüle­tett Lukács György élete és műve a történelem tükreiként vált izgalmassá és maradan­dó értékűvé. Ezért lehet és kell ezen az évfordulón is történelmi összefüggésekben s/eniiigyre venni életművét. Amikor született, a legtöbben mozdí thatatlanul szilárdnak vélhették a töke világhatal­mát és európai birodalmait, köztük az Osztrák—Magyar Moranchiát is. Ám mire a pesti bankár fia az új század első éveiben megkezdte filo­zófiái tanulmányait, szerte Európában válságjelek mu­tatkoztak. Nőtt a társadalmi c s nemzeti-nemzetiségi ellen­tetek feszültsége, százezrek majd milliók szervezkedtek, változásért kiáltva. Ez a helyzet, ez m. igény határozta meg Lukács György pályakezdését Öt is az a sokszínű, sokágú hazai mozgalom emelte, amely — Ady szavával: — „valószínű előfutár ja Magyarország megkésett, de most már nem- s »Icáig halasztható, szociális átalakulásának”. Már a ko­rai, az első világháború előtt kiadott munkáiban (A mo­dem dráma fejlődésének tör- t mete, A lelek és a fonnák, Esztétikai kultúra) is megha­tározó tájékozódásának euró­pai horizontja, a filozófia legújabb irányzataival kap­csolatot kereső és találó fo­gékonysága. % A polgári filozófiatőrténé- szelc mindenkor az örök ál­talános emberi célok, elvont értékek idealista kategóriái- ? ba gyömöszölik a nagy gon- ' dolkodókat. A marxizmus— leninizmtis ezzel szemben so­ha nem veszti szem elől a filozófiai alkotás társadalmi- történelmi hátterét: azt a kö- 7. ‘get, amelyben az osztályok és rétegek küzdelme a maga konkrétságában kibontako­zik. Lukácsot csak erre ügyelve érthetjük és követ­hetjük. Így jutott d 1918’19-hez, gyakorlatilag forradalmárrá \ alásához. Egy volt azok kö­zül, akiket a Magyar Tanács- köztársaság emelt a történe­lem színpadára, s akik az el­lenforradalom hazai győzel­me után az osztályharc kö- zép-európai frontjain, majd a Szovjetunióban vállaltak a küzdelem folytatását. Elmé­leti kérdésekben tévedhetett a következő években-évtize- c akben. A legfontosabbra te­kintve azonban útja egyenes, hűsége töretlen maradt: a magyar Kommün közokta­tásügyi népbiztosa, a felvi­déki hadjárat V. hadosztályá­nak politikai biztosa, — a neves filozófus — a huszas években a Kommunisták Magyarországi Pártjának fe­gyelmezett és önfeláldozó harcosa. Az elméleti munka űj kor­szaka 1933-től számítható. Hitler pártjának hatalomra jutása után Lukács Berlin­ből a Szovjetunióba utazik. Itt dolgozza ki a dialektikus és történelmi materializmus ismeretelméletére épülő esz­tétikai kategóriarendszerét, a művészi visszatükrözés, a realizmus marxista elméletét. Ez jjeszi lehetővé Lukács György számára a német, az orosz és a magyar irodalom múltjának és kortárs-jelensé­geinek újszerű megvilágítá­sát. Annak a Goethe-, Höl­derlin-, Tolsztoj- és Thomas Mann-képnek a kialakítását, amely egyszerre volt tudo­mányos teljesítmény és poli­tikai-ideológiai tett: az anti­fasiszta erők egységét erősí­tő hozzájárulás a szabadsá­gukért küzdő népek győzele­méhez. Lukács könyvei — Az ifjú Hegel, A történelmi re­gény, a Nietsche-tanulmá- uyok és a realizmus problé­máival foglalkozó írások — kivétel nélkül ezt a célt szolgálták. Ugyanez a szándék vezette vissza Lukácsot a harmincas évek végén a magyar iroda­lom és történelem kérdései­hez. A Moszkvában megjele­nő Űj Hang című folyóirat szerkesztőbizottságának tag­jaként, majd a Kossuth-rádió munkatársaként rendszere­sen kapcsolódik a hazai szel­lemi élet jelenségeihez. (1945-ben kiadott kötete, az Írástudók felelőssége ezeket a tanulmányokat tette hozzá­férhetővé.) Elemezte Babits liberalizmusát, a Szép Szó folyóirat körének értékeit és gyengeségeit. Fő törekvése: az irodalmi-szellemi hagyo­mány, és a népi írói mozga­lom demokratikus-plebejus vonulatának különválasztá­sa egyes helytelen gondolati tendenciáktól. A negyvenes évek ta­nulmánykötetei — az Iroda­lom és demokrácia, s az Űj magyar kultúráért — a népi demokrácia szellemi straté­giáját körvonalaztak, nem tévedések nélkül, de mindig termékenyítő gazdagsággal. Az ötvenes évek közepétől haláláig két úton közelített Marxnak klasszikus életmű­véhez és módszeréhez, a marxizmus reneszánszát biz­tosító eredmények megalapo­zásához. Egyik útja az eszté­tika, a másik a valóság álta­lános törvényszerűségei felé vezette. \ Lukács György ezekben esztétikai gondolkodásának szintézisét adja: összefoglal­va, és az új jelenségek-össze- függések hatására meg is újítja, rugalmasabban fogal­mazva realizmus-elméletét. Könyve középpontjába a leg­különbözőbb művészeti ága­zatok valósághoz való viszo­nyát állítja. Ebből vezeti le, ehhez kapcsolja a művészi ábrázolás sajátosságát, műfa­ji- és stíluskérdeseit, tarta­lom és forma kölcsönhatásá­nak dialektikáját. Az eszté­tikum sajátossága ezért — a korszerű marxista esztétika folytatására ösztönző alap­műve. Az idős Lukács György az emberiség alapvető értékeit a múlt folytathatóságának és gvökeres megújíthatóságának hitét őrzi; az ember elidege- nedettségének történelmi fel­oldását, a Szabadság birodal­mába jutás lehetőségét ígéri. Nem azonosítja ezt a lehető­séget a valósággal, de nem is vitatja, hogy ez a lehetőség a szocializmus mai valóságá­ban, a Szovjetunió és a szo­cialista országok gyakorlatá­ban teljesedik krc-.. Lukács a hatvanas évek második felében visszatért ifjúságának kérdésfeltevései­hez. Etikát készült írni, de később módosította ezt a ter­vét Felismerte, hogy az eti­ka problémái marxista szá­mára megoldathatatlanok a társadalmi lét objektív alap­jainak feltárása nélkül. Gondolatait már nem foglalhatta össze, jelenre és jövőbe utaló megjegyzései, nyilatkozatai inkább az em­ber és a tudós példáját, meg­újuló képességet, igazságsze­rető- és kimondó szenvedé­lyét mutatják. Lukács György hagyatékának legér­tékesebb része: a kritikai magatartás, s annak a lenini gondolatnak az alkalmazása, amely a teljes valóság, a bo­nyolultan összetett világ, a megállíthatatlan történelmi folyamat elemzéséből teremt a munkásmozgalom, a béke­vágyó és haladni akaró em­beriség számara győzelmes stratégiát. Derei Tamás A Bolgár Mintegy ezer rendezvényt t rt • az idén a budapesti I ügár Kulturális Központ, ráadásokkal, kiállításokkal, i (dalmi estekkel, koncertek- k d és számos más formában 1 vannak hozzájárulni né- p. iiik hagyományos barátsá­ga elmélyítéséhez, egymás 1 lcsönös, jobb megismeré- f 'hez. Mint dr. Sztajan Ra- d?v igazgató, az MTI mun­katársa elmondta, tavaly több mint ezer összejö­vetel. barátsági est, ta­lálkozó színhelye volt a Bolgár Kultúra. I lei tervüket úgy állították öisze, hogy alkalmat teremt­senek a megemlékezéshez M agyarország felszabadulásá­rak 30. évfordulója alkal­mából. illetve, hogv köszönt- s >k az MSZMP XI. kong­resszusát. Ennek jegyében r Hdául Budapesten és vidé­ken mintegy 30 fotódoku­mentációs kiállítást avatnak, Kulturális tervei amely felvételek segítségé­vel szemléltetik a magyar- bolgár barátság, együttműkö­dés alakulását, gazdagodá­sát. A 30. évforduló ünnep­lése egybeesett a drávai har­cok 30. évfordulójával is, ahol bolgár hazafiak vettek részt a Vörös Hadsereg ol­dalán a fasiszták kiűzésében hazánk területén. Pécs, Ba­ranya, illetve Somogy me­gyében magyar-bolgár estek­re került sor, illetve A Bol­gár Honvédelmi Miniszté­rium katonai stúdiója festő­művészeinek kábítását ig­ennek tiszteletére rendezték meg vidéken. A fasizmus feletti győze­lem 30. évfordulója tisztele­tére a Budapesten tevékeny­kedő külföldi szocialista kul­turális intézmények közös gálaestet, filmhetet rendez­nek. A Varsói Szerződés aláírá­sának 20. évfordulójáról má­jus 15-én ugyancsak kozó­Központ sen emlékeznek meg a Bu­dapesten tevékenykedő szo­cialista kulturális képvisele­tek. Az év második felében Tolna megyében, majd Haj- dú-Biharban rendez a Buda­pesti Bolgár Kultúra barát­sági heteket, amelyek prog­ramjában ismertetők, útíbe- számolók, filmvetítések, ki­állítások, koncertek szerepel­nek. 1975-ben körülbelül 90 magyar-bolgár barátsági ösz- sze jövetel megszervezésére vállalkozik a Bolgár Kultúra, a következő hónapokban kiállítás mutatja be a fő­városban és vidéken az első bolgár atomerőmű­vet, a mai bolgár grafikát, a bol­gár gyermekek rajzait. Eze­ket többek között Pécsett, Szekszárdon, Győrött és má­sutt keresheti fel a közön­cég. Tizenkét csapot a döntőben Országos brigádvetélkedő Martfűn Yéget értek a „Munka és művelődési hónap” eseményei „ A magyar nyelv hete a rádióban A hagyományoknak meg­felelően a magyar rádió is köszönti a magyar nyelv he­tét. Hétfőtől összeállítások, előadások járulnak hozzá anyanyelvi kultúránk ápolá­sához, nyelvi tudatunk erősí­téséhez. Hétfőn a Kossuth adón hangzik el Szablyár Ferenc: Jókai, a Nyelvmű­vész című írása. Közreműkö­dik Bánffy György és Lelkes Dalma. Ugyancsak hétfője a délutáni órákban ebből az alkalomból adják Lőrincze Lajos Édes anyanyelvűnk cí­mű műsorát, amelyet pénte­ken, illetve vasárnap is su­gároznak majd. Szerdán a Kossuth adón 8,59 órakor hangzik el Deme László műsora Közéleti, hi­vatali nyelvünk múltja, jele­ne, jövője címmeL A közre­működők között találjuk Bánffy Györgyöt, Lelkes Dalmát, Pádua Ildikót, Sáro- si Gábort és Somodi Kál­mánt Ugyancsak szerdán a Nyitnikék, a kisiskolások műsora arra a kérdésre ke­res választ színes formában: hogyan beszéljünk? Ezt az adást pénteken a Kossuth adón 14.25-kor 1 megismétlik. Pénteken a magyar nyelv hete alkalmából olvassák fel Gulya János nyelvészünk elő­adását Anyanyelv és demok­rácia címmel. Az iskolará­dióban ezen a délelőtt Ta­nuljunk magyarul címmel közvetítenék az általános iskolák II. osztályosai szá­mára anyanyelvi előkészítő órát A Petőfi adón 21.50- kor a Kacinczy szép kiejtési verseny mérlegét vonják nie/. A Bőripari Dolgozók Szak- szervezete hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója tiszteletére ismét meghirdet­te a szakma szocialista bri­gádjainak országos szellemi vetélkedőjét. Az iparághoz tartozó vállalatok, gyárak március elsejéig bonyolítot­ták le a munkahelyi selej­tezőket, s az itt kitűnt leg­jobb kollektívák nyertek jo­got az országos döntőn való részvételre. Két évvel ezelőtt a Duna Cipőgyár, ezúttal pe­dig az ország legnagyobb cipőipari üzeme, a martfűi Tisza Cipőgyár adott otthont a torna résztvevőinek. A budapesti, a szombat- helyi. a pécsi, a kecskeméti, a szegedi, a bonyhádi, a si- montornyai és természetesen a házigazda martfűi üzemek­ből, tizenkét szocialista bri­gád négy-négy tagú csapata, elődöntő és döntő rendszer­ben bonyolította le a szom­bati vetélkedőt. Az első he­lyért közvetlenül a négy leg­jobb brigád mérte össze fel- készültségét. A rendezők — nagyon helyesen — két ka­tegóriában indították a csa­patokat. Az országos döntő előcsatározásaiban külön ve­télkedtek a fizikai dolgozók­ból álló brigádok és a mű­szaki, illetve egyéb dolgozók­ból álló kollektívák. A leg­jobb négy csapat — két fi- • zikai es két műszaki — már együtt indult a győzelemért, illetve az értékes helyezése­kére A Pálos Miklós játékveze­tésével, háromtagú zsűri előtt lezajlott szellemi ve­télkedő feladatai négy fő té­ma köré csoportosultak: számot adtak a brigádok ha­zánk 30 éves fejlődéséről, a bőripari szakma 100 éves történelméről,, a munkahelyi di ■ élet, a szocialista demokrá­cia időszerű kérdéseiről, a XI. pártkongresszus határo­zataiból adódó feladatokról. Erőssége volt, a vetélkedő­nek a kulturális rész. A ver­senyzők harminc mai témájú regény és harminc film kö­zül választhatták ki elem­zésre a számukra legmegfe­lelőbbet. Az országos rendezvény- hyel Martfűn bezárult már­cius 9-től április 12-ig tartó „A munka és művelődés hó­napja” rendezvénysorozat. A nagyszerű kezdeményezés. — amely már hagyomány a ci­pőipar fellegvárában — szé­les körű. változatos program­mal szolgálta korunk egyik központi témáját, a munkás­műveltség emelését, a kor­szerűbb termelést. Irodalmi műsorral köszöntötték pár­tunk XI. kongresszusát. Megrendezték a Békés és Szolnok megyei munkahelyi művelődési szakbizottságok tapasztalatcseréjét. Sok ér­deklődőt vonzottak a mun­kás—művész találkozók, a szellemi tornák, a munkás- mozgalmi és ipartörténeti ki­állítás, Papi Lajos szobrász- művész, Radóczi Mária ipar­művész tárlata, Szolnok fej­lődését bemutató jubileumi fotókiállítás. Több ízben is fórumot kaptak a fiatalok. Sor került „Ki tud többet a KISZ-ről” úttörő vetélke­dőre, vitát rendeztek a XI. pártkongresszus határozata­iból adódó KlSZ-feladatok- ról. A szakmai rendezvé­nyek közül kiemelkedett a Bőripari Tudományos Egye­sület szakmai tanácskozása és több más rendezvény. A művelődési hónap eseménye­it több ezer érdeklődő láto­gatta. E. S. Lemezbe domborított világ Kiállítás a Szigligeti Színházban Az előcsarnokban látható kiállítás azért is figyelemre­méltó, mivel a bemutatott míves munkák alkotója ez­úttal valójában a Szigligeti Színház „gyereke”, itt a Táncsics utcai díszletfestő­műhelyben, részben a szín­háztól kapott lehetőségek és követelmények alakító hatá­sára jutott el mesterségének jelenlegi fokára. A Képző- és Iparművészeti Gimnázi­um ötvös szakán végzett. Rendszeresen dolgozott a Damjanich múzeum számá­ra is. Részt vett már a me­gyében — Mezőtúron —, de megyénkén kívül is kiállítá- . sokon, de így együtt alkotá­sai most láthatók első íz­ben. A bemutatott dombo­rítások jeléntős része önálló mű. Farkas Miklós irodal­munkból. népmeséinkből s a látott-tudott formavilágból azokat az elemeket válogat­ja ki, amelyek kedveznek technikája dekoratív igényei­nek. Ilyen módon fogalma­zódtak lemezbe a többi kö­zött a bikát fékező „Toldi Miklós”, „János vitéz” mé­zeskalácsfigurája, s a „Bo­hóc”. De ugyanilyen alapon veszi lemezein birtokba a vi­rágokat, geometrikus alakza­tokat, vagy az emberi test ívben hajlítható vonalait. Ez utóbbi szép példája a pozi­tív-negatív lehetőségek, a harmonikus, egymásnak el­lentéteiben megfelelő kétala- kos „Alvók”, s a női alak vonalaiból komponált „Bá­nat”. Érdeklődése edények, gyer- tyatartók, tálak felé is for­dul, ám igazi területe a nagy felületű, a domborítás va­riálásával megmunkált de­koratív rézlemez. Azaz éppen az a terület, amely elsőiként a színház világában kínálko­zott számára. s amelynek hasznosításában is elsősor­Busá ban a színház érdekelt. S ha itt visszautalunk" a Csongor és Tünde hatalmas vörös­réz díszletelemeire, vagy a szegedi Néptánc Fesztivál színpadának hátterére, már­is ismert példákkal támasz­tottuk alá mondanivalónkat. S itt már nemcsak a jelmez­hez, a díszlethez alkalmazott fém-kiegészítésekről van szó, hanem önálló ötvös díszle­tekről. S azt is figyelembe vesszük, milyen kiválóan al­kalmazkodik a fém — s itt nemcsak domborításra, de maratásra, hegesztésre, ki­vágásra, kisebb-nagyobb da­rabok különböző módú il­lesztésére is gondolunk, — egy-egy jelezni, aláhúzni kí­vánt gondolathoz, milyen sokféle lehetőség rejlik a vas, az alumínium, a ráz kü­lönböző sajátosságaiban; szín, keménység, forma variációi­ban, — érthetőve válik, mi­ért látunk Farkas Miklós próbálkozásaiban reménytel­jes jövőt. A művészet egyik ágának alkalmazásáról, mégpedig asszociatív, hangulati tulaj­donságainak egy más művé­szet terén való felhasználá­sáról van szó. S mint ahogy egyre több színpadainkon a hangulatteremtő, jelzett dísz­let, feltesszük; az iparművé­szet ilyenirányú fokozott be­kapcsolását a Szigligeti Szín­ház színpadán nemcsak mi látjuk megvalósíthatónak. Annál is inkább, mert itt íorgószínpad hiányában fo­kozott jelentőséget kapnak a mobilék, azaz a könnyen mozgatható elemek. A meg­oldás egyik feltétele készen kínálkozik; ezt Farkas Mik­lós kiállításának darabjai is igazolják.. Egri Máris

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom