Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

m SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP Í975. áprfRs ti u Vigyázzanak a békére Konsztantin Alexej Ale- xcjevics nyúgalmazott altá­bornaggyal, a Szovjetunió Hősével április első napjai­ban Lvovban találkoztam. — Mi újság Szolnokon, hogy élnek? — Köszönöm. Alexej Ale- rejevics, jól. Hoztam Ön- Bek egy albumot a városról. — Az jő, legalább megis­merek valamit az új Szol­nokból. Az igazság az. hogy a régit is inkább csak fe­lülről ismertem. Vagy két hónapig ott szálltam el fe­lette, naponta négyszer, hat­szor, mikor hogy kívánta a front... — Az emlékirataiban le­ír /a ezeket a heteket, hóna­inkat is? — Meg nem tartok ott, de persze, hogy leírom. Eddig Debrecenig jutottam ... — A valóságban szerencsé­re Berlinig, majd onnan há­záig. Hogy telnek napjai, — nyugdíjasként? — Talán többet dolgozom, mint valaha. A Győzelem hapjänak. 30. évfordulóját ünnepeljük májusban. Ren­geteg feladatot arl ez ne­kem is. A munkáskollektí- vák, fiatalok meghívnak él­ménybeszámolókra .». Hiá­ba röppent el harminc év, ezen a tájon különösen ele­ven és fájó a háború emlé­ke. De jöjjön, felmegyünk a dombra,... Macskaköves utcákon ka­paszkodik felfelé a gépkocsi. A város felett hatalmas fel­kiáltójel a tv-torony. — Két műsort sugároz, a központit és a helyit. No, látja a várost... Kékesszürke reggeli pára hömpölyög a házrengetegek felett. Az utcákon máris minden elképzelhetett meg- haladó^ a forgalom. Mintha Lvov mind a hatszázezer la­kosa sietne valahová. — Most kezdenek a gyá­rak. Űj gyárak. Itt nem volt ipar, — szinte semmi. De adós vagyok magának egy Beszélgetés Konsztantin Alexej Alexejevics nyugdíjas altábornaggyal, a Szovjetunió Késével ­válasszal. Ez a város nem pusztult ugyan el a háború alatt, mégis egymillió hét­százezer ember halt itt meg, Lvovban és a környé­kén. Amott az obeliszk — látja —, az a Dicsőség Domb­ja. Temető, de mégsem an­nak hívjuk. Dicsőség azok­nak, akik meghaltak a szov­jet hazáért. Virágözön a jókora park, a Dicsőség Dombja tetején. — Ez itt Alexandor Mar- esenko szobra. 1944. július 27-én ő tűzte ki a tanács­háza magas tornyára a vö­rös zászlót — s holtan hullt alá. Egy rejtőző hitlerista le­lőtte. Ott a tankja, amellyel bejött a városba ... A szobor körül egyforma síremlékek sora. — A Szovjetunió Hősei közül huszonnyolcán áldoz­ták itt életüket... Nevek: tábornokok, tisz­tek, közkatonák. A Szovjet­unió Hősei. Virág, virág, vi­rág ... — Nem Ismerek a kör­nyéken olyan családot, aki nem gyászolna valakit. A % altábornagy megáll egy sírnál. —■ Nyikoláj Kuznyecov nyugszik itt. Akiről az Or­dasok között című regényt írták... Akiről mintázták... ö voit az a híres felderítő. A háború utolsó napjaiban pusztult el. Tudta, hogy le­leplezték, látta, hogy már nem menekülhet, így meg­várta egy szobában üldözőit, s amikor azok körülkapták, hogy elfogják, felrobbantot­ta a zsebében levő gránátot. Elpusztult a fasisztákkal együtt. A hegyek felé vivő útnál szoborcsoport. A főalalc a haza anyácska és fia, a szü­lőföldjéért küzdő katona. — Van egy közmondás, va­lahogy így szól: ..akkor jó, ha az ellenségeidnek a há­tát látod’. Azért ide épí­tettük ezt a szobrot, mert erre menekültek a fasiszták. A szobor* alakjai — képze­letben — a hátukat lát­ták ... A hatalmas tér sarkán csöppnyi gyerekek topog­nak. Jön egy autóbusz, teli aprósággal. Leszáll egy fe­hérköpenyes lány, felsegíti a kicsiket a buszra. — A gyerekjárat. Látja, ez jó. Ez jó... Azért érde­mes volt. Ügy ^gondolom, nekem még az a feladatom, hogy elmondjam ezeknek a gyerekeknek, jól őrizzék a szovjet hazát, vigyázzanak a békére. Ez a harmincadik év­forduló nagy programja ... Tiszai Lajos A Felszabadulási emlékmű mmmm A csehszlovák gazdaság sikere Vila az EHSZ-erők mandátumáról A Biztonsági Tanács tag­jai csütörtökön néni hivata­los megbeszéléseken vitatták meg a Közel-Keleten állo­másozó rendkívüli ENSZ- erők mandátumának meg­hosszabbításával összefüggő problémákat. A tanács tagjai — értesülések szerint — hét­főn zárt ülésen folytatják az eszmecserét, majd csütörtö­kön nyilvános ülésen dönte­nek a kérdésben. „Becsületességi fogadalom" A dél-koreai kormány dek­rétumot adott ki az állam­apparátusban eluralkodott korrupció és megvesztegetés leküzdése érdekében. Az egyes minisztériumokban ezekben a hetekben gyűlése­ket tartanak, amelyeken a hivatalnokok „becsületesség! fogadalmat” tesznek. Kötele­zik magukat, hogy a jövőben messze elkerülik a korrup­ciót, nem hagyják magukat megvesztegetni és legális forrásokból fedezik személyi kiadásaikat. A belügyminisztérium „fo­gadalmi gyűlésén” részt vet­tek a rendőrség vezetői is, aldknek körében különösen elburjánzott a korrupció. Megfigyelők ennek ellenére kevés sikert jósolnak a „be- csületességi hadjáratnak” te­kintve, hogy azt korrupt ve­zetők rendelték eL Vasutastüntetés Legalább harmincán sebe­sültek meg csütörtökön a pa­kisztáni Lahoréban. amikor a rendőrség rátámadt az élelmiszerárak emelkedése miatt tiltakozó vasutasok 10 ezer fős tüntető menetére. A pakisztáni vasutasok a hét elején kezdték tiltakozó ak­cióikat. Szerdán több mint 80 ezren vonultak fel Lahore — Pakisztán második legna­gyobb városa — utcáin. Gyermekszálloda Rostockban A rostocki egyetem alkal­mazottjai és tudományos gyakorlatra küldött családos diákjai részére új szolgálta­tást vezettek be: a gyermek- szállódét! Ha a tanszemély­zet tagjainak vagy diákok­nak kutatási vagy gyakorla­ti munka céljából el kell hagyniok a várost, gyerme­keiket ebben a szállodában helyezhetik el, és itt termé­szetesen megfelelően gondos­kodnak az apróságokról. A fizetendő díj (koszttal együtt) gyermekenként és naponként 1,80 márka. Csehszlovákia nemzeti jö­vedelme 1937-hez viszonyítva 1974. végéig mintegy négy és félszeresére, az ipari terme­lés mintegy tízszeresére, a gépgyártás pedig csaknem hússzorosára növekedett. A mezőgazdasági termelés ugyanebben az időszakban Űjabb hatalmas olaj lelőhe­lyet tártak fel a geológusok Nyugat-Szibériában, a tyu- menyi körzetben. A 2800 mé­ter mélységben elhelyezkedő lelőhely a 45., amelyet a kő­olajban gazdag területen a jelenlegi (1971—1975-ös) öt­éves tervidőszakban felfedez­tek. Az európai szocialista or­szágok folyamatosan magas gazdasági növekedésével szemben 1974-ben a tőkés ipari államok gazdasági fej­lődése lelassult. Ez derül ki az ENSZ Európai Gazdasá­gi Bizottsága most nyilvános­ságra hozott tanulmányából, amely az elmúlt év gazdasá­gi helyzetével foglalkozik Európában. Eszerint az euró­pai KGST-országok nemzet*- jövedelme 1974-ben több mint 6.5 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a nyugat-eu­rópai tőkés államok -társa­dalmi össztermékének 2 szá­zalékos növekedési rátája az előző évinek alig a fele. Működő gazdasági életről ma már nem lehet szó Kam­bodzsában. A jobboldali kor­mány kezén, amelynek léte egyedül az amerikai támoga­táson alapul, csak Phnom Penh és néhány beszögellés van. Az országnak kereken háromnegyed része a „Kam­bodzsai Nemzeti Unió Kirá­lyi Kormányának” ellenőr­zése alatt áll, amely hozzá­kezdett egy szocialista gaz­daság felépítéséhez. Az or­szág északnyugati részén fek­vő Battambang tartomány, amelynek évente legalább 30 ezer tonna rizsfeleslege van, a szomszédos Thaifölddel va­ló cserekereskedelemből él, Az amerikai vállalatok ér­deklődése a szovjet piac iránt megélénkült a szovjet- amerikai kereskedelmi meg­állapodás felmondása óta el­telt időszakban. A Szovjetu­nió eddig több mint 300 ame­rikai vállalattal kötött tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési megállapodást, köztük a 36 legnagyobb amerikai 1,4-szeresére, a normál man-; kabér mintegy háromszoro­sára, a reálbér pedig 2,5-sze- resére emelkedett; Az 1971. és 1975. közötti ötéves tervidőszakban Cseh­szlovákia nemzeti jövedelme 18 milliárd koronával növe­kedett. Nyugat-Szibériában tfe év­vel ezelőtt kezdődött meg, s azóta rendkívül gyors ütem­ben fejlődik a kőolajterme­lés. A tervek szerint a kiter­melés idén eléri a 147 millió tonnát, ez a Szovjetunió ösz- szes folyékony üzemanyag­kitermelésének csaknem egy- harmada. A tanulmány szerint 1975-re további visszaesés várható, a növekedési ráta átlagban 1 és 2 százalék között lesz. A fogyasztói árak a tőkés ipari országokban egy év alatt mintegy 14 százalék­kal emelkedtek. Az európai KGST-orszá­gok ipari termelése 1973-hoz képest a tanulmány becsült adatai szeri nt 1974-ben 8,5— 9 százalékkal emelkedett. Ez az eredmény főként a mun­katermelékenység emelkedé­sének tulajdonítható. A KGST-államok gazdasági stabilitása azt mutatja, hogy a fejlődés megfelel a terv­céloknak — mutat rá a ta­nulmány. az ország déli területei gaz­daságilag Dél-Vietnam felé orientálódnak. A kormány helyzete kriti­kus. A vörös khmereknek es Szihanuk .híveinek sikerült á Mekong partját a dél-viet­nami határtól egészen a kam­bodzsai fővárosig ellenőrzé­sük alá venni, úgy, hogy ma alig érkeznek már konvojok Phnom Penhbe. A múlt év­ben az ellátási cikkek kere­ken 80 százaléka, főleg rizs és nyersolajtermék, a Me­kong folyón érkezett a kam­bodzsai fővárosba. A Battam- bangba, Kambodzsa rizster­mő vidékére vezető létfon­tosságú út sem használható ma már. céggel is. összesen 11 kor­mányközi megállapodás jött létre a két ország' között-. Gvisianyi áprilisban az USA- ba látogat, hogy hivatalos személyiségekkel és szakem­berekkel tárgyaljon a szov­jet-amerikai műszaki-tudo­mányos együttműködés kér­déseiről. Új olajlelőhely Szibériában A KGST-államok stabilitása Kambodzsa gazdasági élete a végét járja Amerikai érdeklődés a szovjet piacokon Alexander Marcseako harckocsin lanui.» || féltékeny ember A féltékeny ember meg­kérdezi a feleségét, hogy miről szól a re­gény, amit olvas. Izgatottan kérdezi, mert rettentő gyanú marcangolja az ö szívét; vagy boldog szerelemről szól a regény, vagy boldogtalan­ról. Ha boldogról szól, akkor biztosan azért olvassa az asz- ézony, hogy abban élje ki a fantáziáját, mert őt nem sze­reti. Ha boldogtalan szere­lemről szól, akkor azért ol­vassa az asszony, mert bol­dogtalan, tehát öt nem szere­ti. Ha azután nem szerelem­ről szót a regény, hanem mondjuk közönséges detek- tívregény — akkor a félté­keny ember tévedett. Hah! nem tévedett. A ravasz asz- szony csak azért olvas detek- tívregényt s nem szerelmit, mert el akarja terelni az ö gyanúját arról, hogy igazá­ban milyen ábrándok foglal- * koztatjálí. Ha a féltékeny ember tár­latra megy a feleségével, s az asszony alaposan megnéz egy férfi-portrét — már ez gya­nús. Hátha még egy valósá­gos férfit néz meg, aki maga is nézi a ■ férfi-portrét! Ha meg nem a férfiportrét nézi hanem mellette a koros hölgy képmását — akkor csak lep­lezi igazi érdeklődését. De ha például csendéletet vagy tájképet néz elmerülve? Na­hát ez egészen közönséges szimulálás. Ha az asszony színházba akar menni — bizonyosan tetszik neki Iksz úr, a hős- szerebnes. Ha moziba megy, az csak azért történik, hogy lássa a szép Valéntinót. Ha nem tetszett neki a darab, s duzzogva mondja, hogy „hü­lyeség volt” — persze, mert nem játszott benne a Valen­tino. , _ Ha az asszony el akar sétálni a férjével — vajon kinek akarja magát mutatni? Vagy kit akar látni? Igen, igen, a múltkor is azt mond­ta: ne erre menjünkf haza, hanem arra, mert arra köze­lebb. Pedig arra direkt mesz- szebb! Meg is fogja mérni a két utat, s meglesz a döntő bizonyíték arról, hogy vala­kije van, feltétlenül kell, hogy legyen. Ha. nagyon gyakran főz zöldborsót? Bizonyos, hogy „ő” a zöldborsót szereti, az a kedvenc étele. Borzasztó. Egyszer a féltékeny ember felesége hosszan elmerülve, szerelmesen nézett a -férjére, egyenesen az arcába, bele a szemébe, és boldogan mo­solygott. A féltékeny ember elsápadt, és reszketni kezdett, mert ezt gondolta — Tehát mégiscsak van valakije, s az éppen rá,h ha-, sonhL y.

Next

/
Oldalképek
Tartalom