Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-11 / 84. szám

I

1975. április 11.

SZOLNOK (HEGYEI NÉPLAP

Saját újság, szakkörök, kirándulások

Mozgalmas élet a karcagi úttörőházban

A- tiszta, nagy teremben hímzett faliszőnyegek, a szekrényen bábuk, könyvek, újságok sorakoznak. A karcagi Fodor József ifjúsági és úttörőházban fogadja ez a látvány a látogatót. A sok kedves holmi készítői a karcagi úttörők a tavaszi szünetet élvezik. Dr. Séllei Im- réné?, az úttörőház igazgatónőjének segítségével tekintettünk be újságukba, megcsodáltuk a szakkörökön készített munkáikat.

— Milyen program várja az úttörőket és kisdobosokat a tavaszi szünetben?

— A kisdobosoknak mesefilmeket vetítünk, az úttörőknek pedig a Hangverseny Bangladesért című filmet. Kirándulásokat szerveztünk, meghívtuk Vitai Ildikó gitárművészt, Karsai János pantomimművészt, akik előadóestet tartanak a gyerekeknek — sorolja dr. Séllei Im- réné, aki szeptember óta az úttörőhaz igazgatója. — Ügy állítottuk össze a programot, hogy minden napra jusson valamilyen esemény.

— Tanév közben milyen műsoi>okat, szakköröket kínálnak a város kétezer úttörőjének, illetve kisdobosának?

— Tízféle szakkör közül választhatnak, érdeklődésüknek megfelelően. Dolgozhatnak a gépjárműbarát, a modellező, a kézimunka, a népi tánc, a matematika, a báb, s a "különböző sportszakköreinkben. Van egy klubunk is a nyolcadikosok számára. Itt az őket érdeklő kérdésekről rendezünk vitákat, felkészítjük őket a KISZ-életre. Rendszeresen szervezünk továbbképzéseket az őrsvezetőknek, őrsi tisztségviselőknek,'sőt még a raj vezető tanároknak is. Februárban jelmezes farsangibált, szilveszterkor vidám óévbúcsúztatót tartottunk. Gyakran rendezünk vetélkedőket, kirándulásokra járunk év közben is. Legutóbb Debrecenben voltunk, ahol meglátogattuk az ottani úttörőházat. Gyermek- műsorokkal vendégszerepeit nálunk a szolnoki Szigligeti Színház társulata is.

Valóban! vonzó és eseményekben gazdag élet várja itt az általános iskolásokat. Hogy ők mennyire szeretnek idejárni, azt bizonyítják két- havonként megjelenő újságuk^ az „Expedíciós Híradó” cikkei, amit az úttörők írnak életükről.

— Hogyan lehet megvalósítani ennyi mindent ilyen

kicsi helyen?

— Az egész épületben, ahol az ifjúsgi útazási iroda, a könyvtár, s a KISZ is helyet kapott, tulajdonképpen csak egy helyiség teljesen a miénk. Itt dolgozik a modellező szakkörünk. Még két szobában tevékenykedhetünk, de „társbérletben”, ugyanis azokat csak délután 5-ig használhatjuk. Utána a KISZ-é, illetve az utazási irodáé. Hogy miért sikerül mégis mindezt megcsinálnunk? Talán azért, ‘ mert mindenki nagy lelkesedéssel dolgozik, vidám, pezsgő úttörőéletet akarunk teremteni.

T. G.

Ünnepi illés

Tegnap Szolnokon, az SZMT székházában hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a Pedagógusok Szakszervezete Szolnok megyei Bizottsága ünnepi ülést tartott, amelyen részt vett dr. Boros Ottóné, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezetője és Tóth Tibor, a Szolnok

megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának vezetője.

Az ünnepségen Szurgyi István, a Pedagógusok Szak- szervezete Szolnok megyei Bizottsága titkára ünnepi megemlékezést tartott, majd emléklapokat adtak át a szakszervezet újjászervezésében aktívan közreműködő pedagógusoknak.

Országos

egészségügyi értekezlet a Tiszaligetbee

Országos egészségügyi értekezlet volt tegnap a tisza- ligeti KISZ-táborban, »ahol dr. Bérezi Gyula, az Országos Vezetőképző Központ főigazgatója tartott előadást „Vezetési színvonal, vezetési követelmények, vezetőképzés, továbbképzés” címmel. Az egésznapos értekezleten közel százan vettek részt — az ország különböző egészségügyi intézményeinek főorvosai, intézetvezetői, kórházigazgatói.

Hétfőn kezdődik a magyar nyelv hete

Tegnap délelőtt a Kossuth klubban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezésében sajtótájékoztatót tartottak, amelyen az immár hagyományos magyar nyelv hete idei országos és megyei rendezvényeiről tájékoztatták az újságírókat. Az idén nemcsak a budapesti Kossuth klubban kerül sor előadásokra, ismertetőkre, hanem a Csepel Művek munkásotthonában és műszaki klubjában is. Az ünnepi megnyitó április 14-én hétfőn Csepelen lesz.

Új hutacsarnok

A karcagi Üveggyár termelési értéke az elmúlt esztendőben 46 millió forint volt Az idei terv több mint 48 millió forint. Tavaly kezdődött el az üzem rekonst- •s rukciója. Üj feldolgozó és mechanikai műhelyt adtak át. A továbbiakban automata csiszoló és polírozó gépek beállítását tervezik, s még ebben az esztendőben elkezdődik az új hutacsarnok építése. Ezekkel a beruházásokkal jelentősen javulnak majd a munkakörülmények, s valószínűleg még jobban emelkedik a nyereség is. Bár nem panaszkodhatnak a karcagi „üveggyáriak”, ugyanis az Üvegipari Müveken belül ez a gyár érte el 1974-ben a legnagyobb nyereséget. A dolgozóknak 34,5 munkanapnap megfelelő nyereségrészesedést fizettek.

Okuláré és vízipipa

Megroggyant, fehérre / meszelt házak csodálkoznak a frissen rakott családi fészkekre a jászapáti Tüzér utcában. Az egyik széles alapú, kopott épület magányosságát sötét deszkakerítés őrzi. A tekintet magas, eresz alá bújó tornácba ütközik. A házba lépőről az ajtó felett lógó csengő értesíti a házigazdát Haja, bajusza szürke, a szemüveg mögött sokat látott, de most is kíváncsi szemek csillognak.

Betessékel a sötét előszó^ bába. A falakton pipák, dohányzacskók, a mennyezeten ósdi csillárok. Ez hát Laci bácsi birodalma. (Saját kérésére nevezem csak így, nem akarja, hogy kíváncsiak, ügyeskedők, „gyűjtők” zaklassák). A nagy szoba 69 év összegyűlt „kincseit” rejti, a világ valamennyi * kontinenséről.

— Sokat leveleztem magyarokkal, külföldiekkel, akik gyűjtenek valamit. Ezt a pipát például Báli szigetéről kaptam — mutat egy ébenfából faragott pipára —, de ott az a másik, az török eredetű vízipipa.

Az egyik kis asztalon indonéz faragványok, pipák, szobrok és ládikák. A sötét tónusú bútorok mindegyike tartogat valami meglepetést. Kartondobozban megvan a felszabadulás óta gyártott háromszáz féle magyar cigaretta. A gyufagyűjteményben van francia gyufaköltemény 1900-ból, hosszúkás angol gyufásdoboz, címkéjén az angol királyi párral, — VII.

Edward király koronázásakor adták ki. A gyufagyártás hőskorából származnak az olasz, négycentis hosszúságú, nagyfejű gyufaszálak, amelyek dobozán külön nyílás van az eloltásra. A viharálló lengyel gyufa mellett háború előtti kecskeméti gyufa fekszik. Bárhol meggyújtható.

— A gyűjtemény zöme 80—100 éves. Apránként szedtem össze mindent. Padlásokról, öreg házakból.

Jónéhány — a Jászságból származó — népi eredetű tárgyat is. őriz. Agyagedényeket, tányérokat, fokosokat — az egyiken 1891-es dátum. Szintén eltűnt korok emlékéit idézik a régi okulárék. Előkerül *1895. március 6-i dátummal a Neptun budapesti egyesület báli meghívója és táncrendje. Gomblyukban hordták a kis füzetet, miniatűr ceruzávaL Hasonló korú, sőt jóval régebbi könyvek alatt roskadozik az ablak melletti könyvesszekrény. Az irodalmi munkák java része be sem fér, ott halmozódik a nyitott ajtajú szekrényen.

A gyűjtemény egy részét a jászberényi múzeumnak ajándékozta. De így is kábító ez a sokszínűség, ez a rakoncátlan összevisszaság. A rengeteg kuriózum számomra már-már fárasztó. Laci bácsi jól érzi magát köztük. Gyöngéden, óvatosan simít végig a tárgyakon — életre ’ kelti őket. Friss szelleme fáradhatatlan

energiája nemcsak a házban tükröződik, hanem ‘ a szabadban, a kertben is. Nutriákat tenyészt, a kerítés inellett fatönkökön gombát termeL

— Eleinek itt maguktól —

míg a fatönk lei nem szárad. Mindent fel lehet használni a természetben és mindennek megvan a maga értéke. Ügy, mint az emberéleteben.

Constantin Lajos

JÁSZBERÉNYBEN a Pelyhesparton áj bölcsődét épít a Jászsági Építőipari Sző vet ke-jet >

Takarékoskodni annyi, mint gazdálkodni

(folytaiig «2 L otdalrő9

Az építőipari és közlekedési szakemberek elsősorban az okszerű takarékosságot állították a vita előterébe, hangsúlyozva, hogy a káros anyagmegtakarítás helyett a célszerű gazdálkodás érvényesítésére kell törekedni az építőiparban és a közlekedésben egyaránt. Számos példa igazolja, hogy az észszerű munka anyag-, idő- és energiamegtakarítással jár. Jellemző erre az építőiparban végrehajtott korszerűsítés, az előregyártott elemek, a házgyári termékek mind szélesebb körű alkalmazása, Az élelmiszergazdasági szekcióülésen megállapították, hogy az elmúlt 15 év alatt gyors ütemben fejlődött a mezőgazdaság, az extenzív helyébe az intenzív termelés korszaka lépett A termelés 60 százalékát az anyagköltség teszi ki, amely országos szinten mintegy 50 milliárd forint l

A háromnapos tanácskozás összegezéseként az SZVT, a XI. pártkongresszus határozataiból is adódóan 11. pontból álló ajánlást dolgozott ki. A konferenciát azzal a gondolattal zárták, hogy a rendező SZVT és Szolnok városa kezdeményezésével

nagy szolgálatot tett a nép- gazdaságilag fontos feladatok megoldására.'

Vélemények a konferenciáról

A háromnapos tanácskozás befejeztével Gorjanc Ignác- néval, a jászberényi Apritógépgyár gazdasági igazgatóhelyetteséivel és Madarász Tiborral, a TITÁSZ szolnoki Üzemigazgatóságának vezetőjével beszélgettünk. '

— Milyen új szempontokat adott a konferencia a gazdasági szakembernek — kérdeztük Gorjanc IgnácnétóL

I tartalékok feltárása

— Sok olyan kérdésről hallottunk, amely tulajdonképpen nem volt új, ugyanakkor a tanácskozás ráirányította figyemünkel néhány^ olyan problémára, amelyről a mindennapos rohanás közepette talán kissé elfeledkeztünk. Ide tartoznak például az elfekvő készletek, amelyeknek feltárásához, minő- •sitéséhez kaptunk szempontokat. A gazdasági mechanizmus reformja óta a vállalatok nagyobb szabadságot kaptak, s ez részben azt is magával hozta, hogy a kelleténél tálán kevesebbet foglalkoztunk . ezeknek a tartalékoknak a feltárásával. A konferencia legnagyobb

eredményének azt érzem, hogy mindannyiunk — nemcsak a szakemberek — figyelmét ráirányította ezekre a fontos kérdésekre. Mindenképpen tiszteletre méltó, hogy társadalmi kezdeményezés is segíti gondjaink megoldását. -Mindemellett az a véleményem, hogy központi utasítás, koordináció mindenképpen szükséges. Sok szó esett például az alkatrészgyártásról, a szakosodásról. Ez sem olyan kérdés, 'amelynek a társadalmi ol. dalról való közelítése fezei

eredményre.

— Ez jól időzített konferencia voll* közvetlenül a kongersszus után, ahol az érdek- érdekeltségi viszonyok a korábbinál erőteljesebbe» kerültek reflektorfénybe.

— A tanácskozás több előadása hangsúlyozta, hogy az anyag- és készletgazdálkodás nem csupán közgazdasági féladat, hanem a tervezölc, a műszakiak is sokat tehetnek jobbá tételéért. Milyen új gondolatokat adott a konferencia a műszaki szakembereknek — kérdeztük Madarász Tibortól.

I műszakiak is

— Az eddigi nézetek megerősítését, s néhány új szerri- pontot. Régen vallom, hogy a műszakiak és a közgazdászok munkáját nem lehet mechanikusan kettéválasztani. A termelést elősegítő anyag- és készletgazdálkodás jó megszervezése most még inkább előtérbe kerül. Hiszen — ezt a tanácskozáson többször hangsúlyozták — takarékoskodni annyi, mint gazdálkodni. Mint felhasználó, annak örültem, hogy az új elképzelések megvalósításától az anyagellátás javulását várhatjuk. Azon túl, hogy az ember egy ilyen tanácskozáson látja, hogy mi az amit a külső szervek tehetnek, arra is rámutatott a konferencia, hogy egy-egy vállalat, üzem, saját belső tartalékainak feltárásában mennyi mindent tehet

Címeres meghívó érkezett

Az udvarban mérges puli szaggatja a láncot. Ugrál, csahol — hangosabb a csengőnél. Szelíd arcú asszony nyit ajtót. A szobába tessékel. A fajon családi képek, a vitrinben oklevelek, kitüntetések sorakoznak.

Nagy Andrásné, a törökszentmiklósi Baromfiipari Vállalat művezetője.

— Huszonnégy éve dolgozom a vállalatnál. Az akkor alakult üzemben csak álmodoztunk modem gépekről. Kézi erővel végeztük a munka javarészét.

Vezetői, szervezői képességére hamar felfigyeltek az üzem vezetői. Tanfolyamra küldték, ahol elsajátította a nagyüzemi baromfifeldolgozás és a ni unkaszervezés alapjait. 1957-et írtak, amikor művezető lett.

— Akkor már régen tagja voltam a pártnak. 1945-ben, a felszabadulás után napok alatt négyszázra nőtt a törökszentmiklósi kommunis- ' ták száma. Egész családunk közöttük volt. Édesapám, s édesanyám példáját én és Károly öcsém is követtük. Tizenhét éves voltam akkor.

Az öccse kerül szóba, ettől könnyes lesz a szeme. Könyvet eAel le a polcról. „Tetteikben tovább élnek.” — olvasom a címet. Az első lapon ez áll: ,,A hajdú-bihari forradalmi munkásmozgalom elhunyt harcosai”. A könyv magától kinyílik annál

a fejezetnél, amely a debreceni járás volt párttitkáráról, Nagy Károlyról szól.

— Férjemmel a mozgalomban kerültem össze. Őrséget álltam az RG egyenruhájában, tagja voltam a MADISZ, a SZÍT és a DISZ szervezetének — itt már házastársakként dolgoztunk férjemmel. Ha egyikünk többet végzett, a másik másnap már jobban igyekezett, hogy le ne maradjon. Plakátragasztás, választások előkészítése, népnevelő munka — mindegyikből kivettem a részem. Több mint tíz éve a vállalati párt alapszervezet gazdasági vezetője.

Váltott műszakban dolgo- ' zik. Ha délutános, két hétig

csak vasárnap találkozik a férjével, és hajnalban, mikor 4 órás alvás után felkel, hogy reggelit készítsen munkába induló társának.

A vállalat kétszeres kiváló dolgozója, az Élelmiszer- ipar ^iiváló Dolgozója. Szerényen beszél munkájáról, munkatársaival való kapcsolatáról.

— Fontos, hogy számíthatok rájuk. Ez nagyon jóérzés.

Munkája elismerésének koronáját a nőnap alkalmából

kapta meg. Meghívó a Magyar Népköztársaság címerével: „Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Önt kitüntetésben részesíti.”.

Nagy Andrásné, a törökszentmiklósi Baromfiipari Vállalat művezetője március 8-a óta a „Munka Érdemrend” ezüst fokozatának tulajdonosa.

T. K. L