Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-07 / 80. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. április t P. N, Barannyikov: Nevek az emlékműn Olykor nagyon nehéz (9.) íme néhány SSL ír pitány leveleiből, amelyeket apjának és anyjának írt az ugyanazon a vidéken fekvő Krasznij Jár faluba. „Kedves szüleim! ,...Már 23 óra, de én még mindig dolgozom. Nagyon sok a munkám. Ezen kívül még tanulok is. Azelőtt a gyalogságnál szolgáltam, most is ott teljesítek szolgálatot, de ez a gyalogság már sokkal mozgékonyabb, s ezért tökéletesítenem kell a tudásomat. Nagyon elégedett vagyok a munkámmal. A nehézségektől nem félek... (1944. I. 20.) „.Maláriában fekszem. Átkozott betegség, nem hagy dolgozni. Erősen kúrálom magam... (1944. VII. 2.) Romániában nem hódítókként tartózkodunk, hanem mint a gonoszság kiirtói, a gonoszságé, amely az összes népek ellensége és a neve: fasizmus. Mi nem engedhetjük meg azt a viselkedést, ahogy a németek és ugyanezek a románok viselkedtek nálunk. Mi, az orosz föld harcosai nem szívesen hagyjuk cl hazánk területét. Csupán csak azért hagyjuk el szülőföldünket, mert ezt: követeli tőlünk szülőhazánk és az egész világ. Ezt a kötelességünket becsülettel teljesítjük. Minden embernek van azonban honvágya, s ez az érzés gyakran keríti hatalmába... ...Nem kis dolog egy éle^t leélni. De sebaj. Hamarosan vége a háborúnak, hazamegyek szülőfalumba, akkor majd kibeszélgetjük magunkat, mindenről... (44. X. 4.) Bocsássátok meg, hogy oly sokáig nem írtam, de állandóan harcban voltam... Olvastatok harcunkról. Alaposan ellátjuk az ellenség baját. Meg kell mondanom az igazat: megtanultuk hogyan kell az ellenséget elpáholni isten igazából. Első osztályú technikát vetett be ellenünk, de ezek a gépek roncshalmazzá váltak... Kitüntettek ezért a harcokért. Láthatjátok, hogy nem hoztam szégyent a családunkra. (1944. XI. 24.) ...Nagyon vágyom már haza, orosz földre... Egyetlen dolog csillapít le, a haza iránti kötelességemet becsülettel kell teljesítenem. Írtam Nektek, hogy megtettem mindent a hazámért, de a haza Sem hagyott el engem. Már kitüntettek a Honvédő Háború II. fokozatával és (megsúgom nektek) hamarosan meg kell kapnom a Szuvorov-rend III. fokozatát. Mindezekért becsületesen megdolgoztam, minden tudásomat, bátorságomat latbavetve. Ismertek engem jól, ismeritek gyerekkori szokásaimat. Ezek ma is megvannak és a harcban kamatoztatom őket... (1944. XII. 2.) niwbniinagyon nehéz, de ...Ulf Kill azért háború... (44. XII. 5.) ...Nagyon nyugtalanít, hogy ritkán írtok. Mi van veletek?... Hogy van kedvencem, Vityulka? De szeretném, ha elküldenétek nekem a fényképét! Bizonyára megnőtt már és okos kisfiú. Node sebaj, hamarosan hazatérek győztesen. S akkor majdt kedvünkre eljátszogatunk kettesben... Mi újság a járásunkban, hogy mennek ott a dolgok? Írjatok mindenről... ...A tél errefelé nem hideg, de két napja havazott. Nagyszerű vadászidő. Itt, ahol most pihenőben vagyunk, rengeteg a vadnyúl. (1945. jan. 10.) Bocsássatok meg, hogy mostanában nem írtam. Munkában voltam. Tegnap kicsit megsebesültem. Már jól érzem magam, csak a fejem bolondozik. Holnap pedig már ismét átveszem a parancsnokságot. Pihenni majd akkor fogok, ha pihenőbe küldenek. Alaposan alágyújtunk a németeknek. Ebbe a kalandjukba beleltörött a bicskájuk... (Ezt írta az újság által leírt ütközet után. — P. B.) (1945. II. 2.) ...örültetek, amikor kitüntettek. Most megint örülhettek: újból kitüntettek a Vörös Zászló-renddel. Ez már a második Vörös Zászló érdemrendem.,. Egészségem kezd helyreállni. Megint pihenőben vagyok, a csapat dolgaival foglalkozom, rendbe szedem az embereket és a gépeket... Tegnap, amikor a ,.willis”r emen utaztam, majdnem bajom esett, de szerencsésen „földet értem”. A kocsi holnap ismét üzemkész állapotban lesz... Kicsit megsebesültem a halántékomon, de már levették a kötést a fejemről? Jóllehet a kézsérülésem még nem gyógyult be, de már jól tudom használni a kezem, azzal írok most nektek... Köszönöm a meghívástokat, majd igyekszem, de előbb még teljesítem a hazám iránti kötelességemet. (45. II. 17.) Tollat ragadok, mert a fiúk meghozták a fényképet. Ez 1945. február 23-án történt, kint az első vonalban, a kitüntetés átnyújtásának napján... Nagyon szeretnélek már látni Benneteket, hazatérni szülőfalumba. Gyakran eszembe jut, összehasonlítom más falvakkal, de olyan csodálatos környékkel még sehol nem találkoztam errefelé. Lám, mit jelent az a szó, hogy haza... (1945. március 6.) Katiinál szerették, a tisz- „lUHUNHI tek is. Szerény és bátor volt. Ilyennek ismerte őt egységünk minden közlegénye, altisztje és tisztje” — idézet Stanyko ezredesnek, a Szovjetunió hősének, az 56. gépkocsizó lövészdandár parancsnokának Kaszimcev szüleihez írott leveléből. (VÉGE) Wilson Fehér Könyve MIELŐTT húsvéti szünetre vonult volna az angol parlament — a Wilson kormány sürgősen „Fehér Könyvet” bocsátott útjára. Ez az okmány arról igyekszik meggyőzni a képviselőket, a szakszervezeteket és a munkáspárt funkcionáriusait, hogy Angliának mindenképpen benne kell maradnia a kilenctagú Közös Piacban. Wilsonék azt állítják: ha Anglia kilépne a Közös Piacból, akkor gyorsabb ütemben nőne az egyébként is meglehetősen riasztó brit munkanélküliség. Még nagyobb iramban szökne felfelé a jelenleg is évi 20 százalékos infláció. És — miután a nemzetközi tőke bizalmatlanná válnék — romlana a beruházási helyzet és a termelés sem tudna kiemelkedni a pangásból. A Fehér Könyv persze aligha változtathat azon, hogy a Közös Piac ügyében június második felében bekövetkező népszavazás kritikus belpolitikai helyzetet teremthet Angliában, és jóformán beláthatatlan belpolitikai bonyodalmakba sodorhatja nemcsak Wilson kormányát, hanem az egész kormányzati rendszert. A helyzet politikai súlyosságának megértéséhez mindenekelőtt arra kell emlékeztetni, hogy Anglia lakosságának nagy többsége különböző okok miatt ellenszenvvel fordul a közö&piaci tagság felé. A baloldal józan és súlyos kifogásokat emel: mindenekelőtt azt, hogy az európai integráció a gyakorlatban a nemzetek feletti monopóliumok hatalmát jelenti. Anglia bennmaradása tehát veszélyeztetheti a munkáspárti kormány balszárnyán nagy erővel követelt iparirányítási reformok végrehajtását. ISMERETES, hogy Wilson 1974. őszén nem utolsósorban azért tudta megnyerni viszonylag szilárd többséggel a választásokat, mert gesztusokat tett a Közös Piac ellenfeleinek irányába. Ma már hiábavaló lenne azon vitatkozni, hogv Wilson és a munkáspárt enélkül az ígéret nélkül is kormányra kerülhetett volna-e. A tény az, hogy a kormány egy taktikai ígéret rabja maradt — és ez okozza a jelenlegi mély politikai válságot. A válság abból fakad, hogy a népszavazás ellentmond a parlamenti szuverénitás elvének, amely az angol bur- zsoá kormányzati rendszer stabilitásának alapja. Angliának nincs ugyan írott alkotmánya, az évszázadok óta kialakult szokásjog szerint azonban a politikai döntés a parlament kezében van. Ilymódon a népszavazás eredménye voltaképpen nem kötelezi a parlamentet. Elméletileg például elképzelhető, hogy az angol lakosság többsége „nemmel” szavaz, tehát a Közös Piacból való kilépést követeli — a parlament azonban ezt egyszerűen nem veszi tekintetbe és „igen” döntést hoz. Ez persze csak elméletileg lehetséges, mert elképzelhetetlen, hogy a népszavazási „nem” győzelme esetén a kormány és a parlament semmibe vegye a népszavazás döntését. Márpedig a munkáspárti kormányban, mint kiderült, 19:7 arányban többségben vannak a Közös Piachoz tartozás hívei. Talán kisebb arányban, de biztosított lenne a többség a parlamentben is. A 19:7 arány alapján a kormány nevében Wilson az „igen”-t, tehát a Közös PiT acban való bentmaradást javasolta az országnak. Ebben a szellemben íródott a Fehér Könyv is. EGYELŐRE senki sem tudja, mi lehet a kiút ebből a kényes helyzetből. Ha a júniusi népszavazás „igen” többséget hoz, akkor Wilson és az angol kormányzati rendszer megmenekül. Ha azonban a többség nemmel szavaz, akkor a kormányzó munkáspárt látványosan kettészakad és a jogilag szuverén parlament összeütközésbe kerül a népszavazási döntéssel. Ez pedig az angol parlamentarizmus történetének egyedülálló válságát jelentheti. _________ — t—6. I TWJMiA" ’ ”».WL'.= '»BW vf* LENGYELORSZÁG egyik legnagyobb tengergazdasági beruházása, az Északi Kikötő korszerű komplexuma mellett jelentős beruházási költségeket fordítanak a swinoujs- cici kikötő bővítésére és további korszerűsítésére. A Szczecintől nem messze fekvő kikötőt elsősorban a tömegáru-átrakásra szánják. Swinoujscie ezzel jelentős mértékben tehermentesíteni fogja Szczecint, amely az átrakóforgalom szempontjából már évek óta a Balti-tenger legnagyob kikötője fiz ínten^acs fejlöd@s évtizede írta: Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára Tíz évvel ezelőtt, 1965 márciusában az SZKP Központi Bizottságának teljes ülése határozatot fogadott el a mezőgazdaság fejlesztésének komplex programjáról. Az akkor hozott döntések lényege a mezőgazdasági beruházások növelése, a több évre előre megállapított felvásárlási terv, az anyagi ösztönzés tökéletesítése. A Szovjetunió Kommunista Pártja jelenlegi agrárpolitikájának fő célja az, hogy olyan szintre emelje a szovjet mezőgazdaságot, amely lehetővé teszi a lakosság egyre növekvő élelmiszer- és nyersanyagszükségleteinek teljes kielégítését. E politika elvi alapjait az SZKP KB 1965 márciusában megtartott plénumán dolgozták ki, amelyen a beszámolót Leo- nyid Iljics Brezsnyev tartotta. A fordulat lényege A márciusi plénum irányvonalának megfelelően fontos gazdasági intézkedéseket dolgoztak ki és valósítottak meg a szovjet mezőgazdaságban. A falu szükségletei felé tett nagyszabású fordulat lényegében abban állt, hogy olyan gazdasági feltételeket hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik és tartósan ösztönzik a mezőgazdasági termelés tervszerű növelését, fokozzák a szovjet parasztok anyagi érdekeltségét munkájuk eredményében. A mezőgazdaság gazdasági és aynagi-műszaki bázisának megszilárdítása nagy beruházásokat tett szükségessé. Ebből a célból fokozottabban igénybe kellett venni az egész népgazdaság erejét, a korábbinál nagyobb részt kellett felhasználni a nemzeti jövedelem felhalmozásra szánt részéből, a mezőgazdaság fejlesztésére. Az ágazatba történt beruházások aránya a népgazdasági beruházások teljes összegéből országos viszonylatban az 1961—1965. évi átlagos 20 százalékról az 1966—1970. években 23 százalékra, majd a folyó ötéves terv (1971— 1975) éveiben 26 százalékra emelkedett. A Szovjetunió jelenlegi agrárpolitikájának jellemző sajátossága a komplex jelleg. A gazdasági szabályozók, ösztönzők tökéletesítése mellett elsőrendűen fontos az anyagi-műszaki bázis megszilárdítása. Jelenleg a műszaki-tudományos forradalom viszonyai között a mezőgazdasági fejlesztésben is előtérbe kerültek az intenzív tényezők. Az elmúlt tíz esztendőben a kolhozok és szovhozok technikai felszereltségében nagy fejlődés történt. A falu hárommillió traktort, 1,6 millió teherautót és specializált gépjárművet, 906 ezer gabonakombájnt kapott. Lényegesen emelkedett a villamos energia fogyasztása a mezőgazdaságban. Jelenleg a szovjet ipar több mint 1400 különféle mezőgazdasági gépet és berendezést gyárt, háromszor annyit, mint 1965- ben. Ennek eredményeként lényegesen emelkedett a termelés gépesítésének és villamosításának színvonala, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Következetesen megvalósul a termelés részleges gépesítéséről a komplex gépesítésre való áttérés. A mezőgazdaság intenzív fejlesztésének hatásos eszközének bizonyult a földművelés kemizálása. A műtrágyagyárak teljesítőképessége több mint kétszeresen meghaladja az 1965-ben rendelkezésre álló kapacitásokat. A mezőgazdaság 1965-ben 26.9 millió tonna műtrágyát kapott, 1970-ben 45,4 millió tonnát, 1974-ben pedig már 64 millió tonnát. Talajjavítás: 13 millió hektáron A mezőgazdaság hosszú távú komplex fejlesztési programjának megvalósításában igen fontos helyet foglal el a talajjavítás. Ennek programját az öntözéssel, a földek lecsapolásával és me- liorizálásával kapcsolatos intézkedések nagy mérete és komplex volta jellemzi. Végrehajtásával az országban olyan méretű talajjavítási munkálatok folynak, amelyek világviszonylatban is párját ritkítják. Az 1965— 1974. években több mint 13 millió hektárnyi új öntözéses és lecsapolt földet vontak művelés alá, s ennek eredményeként az öntözött és lecsapolt földek összes területe 26 millió hektárra emelkedett. A mezőgazdaság intenzívebbé tételét célzó program sikeres megvalósítása céljából az országban létrejött a felsőd és középfokú képzett; ségű szakemberek, valamint a szakmunkások képzésének és továbbképzésének jól kiépített rendszere. Az elmúlt tíz esztendőben csaknem kétszeresére emelkedett a felső- és középfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkező szakemberek száma, megjavult kiképzésük minősége. Jelenleg egy-egy kolhozra átlagban 16, egy-egy szov- hozra pedig 30 diplomás szakember jut. A szakmunkásképzés rendszerében 100 szakmában képeznek ki dolgozókat a kolhozok és a szovhozok számára. Kiállta az idő próbáját r V — - _ A jelenlegi agrárpolitika hatékonysága szembetűnően megnyilvánult a gabonatermelés fejlődésében. Az országban az 1971—1974. években az átlagos évi gabona- termés 192 millió tonna volt. Ez 62 millió tonnával meghaladja az 1961—1965. évek átlagát és 25 millió tonnával az 1960—1970. évekét. A gabonagazdaság fejlesztését célzó intézkedések hatékonysága még teljesebben megmutatkozott 1973-ban és 1974-ben, amikor az ország történetében a legtöbb gabonát takarították be. A gabonatermelés növekedése a legutóbbi tíz esztendő folyamán a mezőgazdaság egyik legnagyobb eredménye. • Az említett időszakban lényegesen megnövekedett az állati termékek előállítása is. Ez lehetőséget nyújtott a szovjet lakosság táplálkozási szerkezetének javítására. Egy lakosra számítva a tej és tejtermékek fogyasztása az 1964. évi 238 kilogrammról 1974-ben 312 kilogrammra, a húsfogyasztás 38 kilogrammról 55 kilogrammra, a tojásfogyasztás 113 darabról 205 darabra emelkedett Az SZKP jelenlegi agrár- politikája kiállta az idő próbáját. Az élet bebizonyította, hogy az SZKP KB márciusi plénumán kidolgozott, a KB későbbi plénumain, a XXIII. és XXIV. pártkongresszuson, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszámolóiban és felszólalásaiban továbbfejlesztett és mégerősített irányvonal teljesen megfelel a munkás- osztály, a kolhozparasztság, az egész szovjet nép érd®; keinek. *1
