Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-07 / 80. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. április t P. N, Barannyikov: Nevek az emlékműn Olykor nagyon nehéz (9.) íme néhány SSL ír pitány leveleiből, amelyeket apjának és anyjának írt az ugyanazon a vidéken fekvő Krasznij Jár faluba. „Kedves szüleim! ,...Már 23 óra, de én még mindig dolgozom. Nagyon sok a munkám. Ezen kívül még tanulok is. Azelőtt a gyalog­ságnál szolgáltam, most is ott teljesítek szolgálatot, de ez a gyalogság már sokkal mozgé­konyabb, s ezért tökéletesíte­nem kell a tudásomat. Na­gyon elégedett vagyok a mun­kámmal. A nehézségektől nem félek... (1944. I. 20.) „.Maláriában fekszem. Át­kozott betegség, nem hagy dolgozni. Erősen kúrálom ma­gam... (1944. VII. 2.) Romániában nem hódítók­ként tartózkodunk, hanem mint a gonoszság kiirtói, a gonoszságé, amely az összes népek ellensége és a neve: fasizmus. Mi nem engedhet­jük meg azt a viselkedést, ahogy a németek és ugyan­ezek a románok viselkedtek nálunk. Mi, az orosz föld har­cosai nem szívesen hagyjuk cl hazánk területét. Csupán csak azért hagyjuk el szülő­földünket, mert ezt: követeli tőlünk szülőhazánk és az egész világ. Ezt a kötelessé­günket becsülettel teljesítjük. Minden embernek van azon­ban honvágya, s ez az érzés gyakran keríti hatalmába... ...Nem kis dolog egy éle^t leélni. De sebaj. Hamarosan vége a háborúnak, hazame­gyek szülőfalumba, akkor majd kibeszélgetjük magun­kat, mindenről... (44. X. 4.) Bocsássátok meg, hogy oly sokáig nem írtam, de állan­dóan harcban voltam... Olvas­tatok harcunkról. Alaposan ellátjuk az ellenség baját. Meg kell mondanom az iga­zat: megtanultuk hogyan kell az ellenséget elpáholni isten igazából. Első osztályú techni­kát vetett be ellenünk, de ezek a gépek roncshalmazzá váltak... Kitüntettek ezért a harcokért. Láthatjátok, hogy nem hoztam szégyent a csalá­dunkra. (1944. XI. 24.) ...Nagyon vágyom már ha­za, orosz földre... Egyetlen dolog csillapít le, a haza irán­ti kötelességemet becsülettel kell teljesítenem. Írtam Nek­tek, hogy megtettem mindent a hazámért, de a haza Sem hagyott el engem. Már ki­tüntettek a Honvédő Háború II. fokozatával és (megsúgom nektek) hamarosan meg kell kapnom a Szuvorov-rend III. fokozatát. Mindezekért be­csületesen megdolgoztam, minden tudásomat, bátorsá­gomat latbavetve. Ismertek engem jól, ismeritek gyerek­kori szokásaimat. Ezek ma is megvannak és a harcban kamatoztatom őket... (1944. XII. 2.) niwbniinagyon nehéz, de ...Ulf Kill azért háború... (44. XII. 5.) ...Nagyon nyugtalanít, hogy ritkán írtok. Mi van ve­letek?... Hogy van kedven­cem, Vityulka? De szeretném, ha elküldenétek nekem a fényképét! Bizonyára meg­nőtt már és okos kisfiú. Node sebaj, hamarosan hazatérek győztesen. S akkor majdt ked­vünkre eljátszogatunk kettes­ben... Mi újság a járásunk­ban, hogy mennek ott a dol­gok? Írjatok mindenről... ...A tél errefelé nem hideg, de két napja havazott. Nagy­szerű vadászidő. Itt, ahol most pihenőben vagyunk, rengeteg a vadnyúl. (1945. jan. 10.) Bocsássatok meg, hogy mos­tanában nem írtam. Munká­ban voltam. Tegnap kicsit megsebesültem. Már jól ér­zem magam, csak a fejem bolondozik. Holnap pedig már ismét átveszem a parancs­nokságot. Pihenni majd akkor fogok, ha pihenőbe küldenek. Alaposan alágyújtunk a né­meteknek. Ebbe a kalandjuk­ba beleltörött a bicskájuk... (Ezt írta az újság által leírt ütközet után. — P. B.) (1945. II. 2.) ...örültetek, amikor kitün­tettek. Most megint örülhet­tek: újból kitüntettek a Vö­rös Zászló-renddel. Ez már a második Vörös Zászló érdem­rendem.,. Egészségem kezd helyreállni. Megint pihenőben vagyok, a csapat dolgaival foglalkozom, rendbe szedem az embereket és a gépeket... Tegnap, amikor a ,.willis”r emen utaztam, majdnem ba­jom esett, de szerencsésen „földet értem”. A kocsi hol­nap ismét üzemkész állapot­ban lesz... Kicsit megsebesül­tem a halántékomon, de már levették a kötést a fejemről? Jóllehet a kézsérülésem még nem gyógyult be, de már jól tudom használni a kezem, azzal írok most nektek... Kö­szönöm a meghívástokat, majd igyekszem, de előbb még teljesítem a hazám iránti kötelességemet. (45. II. 17.) Tollat ragadok, mert a fiúk meghozták a fényképet. Ez 1945. február 23-án történt, kint az első vonalban, a ki­tüntetés átnyújtásának nap­ján... Nagyon szeretnélek már látni Benneteket, hazatérni szülőfalumba. Gyakran eszembe jut, összehasonlítom más falvakkal, de olyan cso­dálatos környékkel még se­hol nem találkoztam errefelé. Lám, mit jelent az a szó, hogy haza... (1945. március 6.) Katiinál szerették, a tisz- „lUHUNHI tek is. Szerény és bátor volt. Ilyennek ismerte őt egységünk minden közle­génye, altisztje és tisztje” — idézet Stanyko ezredesnek, a Szovjetunió hősének, az 56. gépkocsizó lövészdandár pa­rancsnokának Kaszimcev szüleihez írott leveléből. (VÉGE) Wilson Fehér Könyve MIELŐTT húsvéti szünet­re vonult volna az angol parlament — a Wilson kor­mány sürgősen „Fehér Köny­vet” bocsátott útjára. Ez az okmány arról igyekszik meg­győzni a képviselőket, a szakszervezeteket és a mun­káspárt funkcionáriusait, hogy Angliának mindenkép­pen benne kell maradnia a kilenctagú Közös Piacban. Wilsonék azt állítják: ha Anglia kilépne a Közös Piac­ból, akkor gyorsabb ütem­ben nőne az egyébként is meglehetősen riasztó brit munkanélküliség. Még na­gyobb iramban szökne felfe­lé a jelenleg is évi 20 száza­lékos infláció. És — miután a nemzetközi tőke bizalmat­lanná válnék — romlana a beruházási helyzet és a ter­melés sem tudna kiemelked­ni a pangásból. A Fehér Könyv persze aligha változtathat azon, hogy a Közös Piac ügyében június második felében be­következő népszavazás kriti­kus belpolitikai helyzetet te­remthet Angliában, és jófor­mán beláthatatlan belpoliti­kai bonyodalmakba sodor­hatja nemcsak Wilson kor­mányát, hanem az egész kor­mányzati rendszert. A helyzet politikai súlyos­ságának megértéséhez min­denekelőtt arra kell emlé­keztetni, hogy Anglia lakos­ságának nagy többsége kü­lönböző okok miatt ellen­szenvvel fordul a közö&piaci tagság felé. A baloldal józan és súlyos kifogásokat emel: mindenekelőtt azt, hogy az európai integráció a gyakor­latban a nemzetek feletti monopóliumok hatalmát je­lenti. Anglia bennmaradása tehát veszélyeztetheti a mun­káspárti kormány balszár­nyán nagy erővel követelt iparirányítási reformok vég­rehajtását. ISMERETES, hogy Wilson 1974. őszén nem utolsósorban azért tudta megnyerni vi­szonylag szilárd többséggel a választásokat, mert gesztu­sokat tett a Közös Piac ellen­feleinek irányába. Ma már hiábavaló lenne azon vitat­kozni, hogv Wilson és a munkáspárt enélkül az ígé­ret nélkül is kormányra ke­rülhetett volna-e. A tény az, hogy a kormány egy taktikai ígéret rabja maradt — és ez okozza a jelenlegi mély poli­tikai válságot. A válság abból fakad, hogy a népszavazás ellentmond a parlamenti szuverénitás el­vének, amely az angol bur- zsoá kormányzati rendszer stabilitásának alapja. Ang­liának nincs ugyan írott al­kotmánya, az évszázadok óta kialakult szokásjog sze­rint azonban a politikai dön­tés a parlament kezében van. Ilymódon a népszavazás eredménye voltaképpen nem kötelezi a parlamentet. El­méletileg például elképzel­hető, hogy az angol lakosság többsége „nemmel” szavaz, tehát a Közös Piacból való kilépést követeli — a parla­ment azonban ezt egysze­rűen nem veszi tekintetbe és „igen” döntést hoz. Ez per­sze csak elméletileg lehetsé­ges, mert elképzelhetetlen, hogy a népszavazási „nem” győzelme esetén a kormány és a parlament semmibe ve­gye a népszavazás döntését. Márpedig a munkáspárti kormányban, mint kiderült, 19:7 arányban többségben vannak a Közös Piachoz tar­tozás hívei. Talán kisebb arányban, de biztosított len­ne a többség a parlamentben is. A 19:7 arány alapján a kormány nevében Wilson az „igen”-t, tehát a Közös PiT acban való bentmaradást ja­vasolta az országnak. Ebben a szellemben íródott a Fehér Könyv is. EGYELŐRE senki sem tudja, mi lehet a kiút ebből a kényes helyzetből. Ha a júniusi népszavazás „igen” többséget hoz, akkor Wilson és az angol kormányzati rendszer megmenekül. Ha azonban a többség nemmel szavaz, akkor a kormányzó munkáspárt látványosan ket­tészakad és a jogilag szuve­rén parlament összeütközés­be kerül a népszavazási dön­téssel. Ez pedig az angol par­lamentarizmus történetének egyedülálló válságát jelent­heti. _________ — t—6. I TWJMiA" ’ ”».WL'.= '»BW vf* LENGYELORSZÁG egyik legnagyobb tengergazdasági beruházása, az Északi Kikötő korszerű komplexuma mellett jelentős beruházási költségeket fordítanak a swinoujs- cici kikötő bővítésére és további korszerűsítésére. A Szczecintől nem messze fekvő ki­kötőt elsősorban a tömegáru-átrakásra szánják. Swinoujscie ezzel jelentős mértékben tehermentesíteni fogja Szczecint, amely az átrakóforgalom szempontjából már évek óta a Balti-tenger legnagyob kikötője fiz ínten^acs fejlöd@s évtizede írta: Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára Tíz évvel ezelőtt, 1965 márciusában az SZKP Köz­ponti Bizottságának teljes ülése határozatot fogadott el a mezőgazdaság fejlesztésének komplex programjáról. Az ak­kor hozott döntések lényege a mezőgazdasági beruházások növelése, a több évre előre megállapított felvásárlási terv, az anyagi ösztönzés tökéletesítése. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja jelenlegi agrárpo­litikájának fő célja az, hogy olyan szintre emelje a szov­jet mezőgazdaságot, amely lehetővé teszi a lakosság egyre növekvő élelmiszer- és nyersanyagszükségleteinek teljes kielégítését. E politika elvi alapjait az SZKP KB 1965 márciusában megtar­tott plénumán dolgozták ki, amelyen a beszámolót Leo- nyid Iljics Brezsnyev tar­totta. A fordulat lényege A márciusi plénum irány­vonalának megfelelően fon­tos gazdasági intézkedéseket dolgoztak ki és valósítottak meg a szovjet mezőgazda­ságban. A falu szükségletei felé tett nagyszabású fordu­lat lényegében abban állt, hogy olyan gazdasági felté­teleket hozzanak létre, ame­lyek lehetővé teszik és tar­tósan ösztönzik a mezőgaz­dasági termelés tervszerű növelését, fokozzák a szov­jet parasztok anyagi érde­keltségét munkájuk eredmé­nyében. A mezőgazdaság gazda­sági és aynagi-műszaki bá­zisának megszilárdítása nagy beruházásokat tett szüksé­gessé. Ebből a célból foko­zottabban igénybe kellett venni az egész népgazdaság erejét, a korábbinál nagyobb részt kellett felhasználni a nemzeti jövedelem felhal­mozásra szánt részéből, a mezőgazdaság fejlesztésére. Az ágazatba történt beruhá­zások aránya a népgazdasá­gi beruházások teljes össze­géből országos viszonylatban az 1961—1965. évi átlagos 20 százalékról az 1966—1970. években 23 százalékra, majd a folyó ötéves terv (1971— 1975) éveiben 26 százalékra emelkedett. A Szovjetunió jelenlegi ag­rárpolitikájának jellemző sa­játossága a komplex jelleg. A gazdasági szabályozók, ösztönzők tökéletesítése mel­lett elsőrendűen fontos az anyagi-műszaki bázis meg­szilárdítása. Jelenleg a mű­szaki-tudományos forrada­lom viszonyai között a me­zőgazdasági fejlesztésben is előtérbe kerültek az intenzív tényezők. Az elmúlt tíz esztendőben a kolhozok és szovhozok technikai felszereltségében nagy fejlődés történt. A falu hárommillió traktort, 1,6 millió teherautót és specia­lizált gépjárművet, 906 ezer gabonakombájnt kapott. Lé­nyegesen emelkedett a vil­lamos energia fogyasztása a mezőgazdaságban. Jelenleg a szovjet ipar több mint 1400 különféle mezőgazdasági gé­pet és berendezést gyárt, háromszor annyit, mint 1965- ben. Ennek eredményeként lényegesen emelkedett a ter­melés gépesítésének és vil­lamosításának színvonala, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Követke­zetesen megvalósul a terme­lés részleges gépesítéséről a komplex gépesítésre való át­térés. A mezőgazdaság intenzív fejlesztésének hatásos esz­közének bizonyult a földmű­velés kemizálása. A műtrá­gyagyárak teljesítőképessége több mint kétszeresen meg­haladja az 1965-ben rendel­kezésre álló kapacitásokat. A mezőgazdaság 1965-ben 26.9 millió tonna műtrágyát ka­pott, 1970-ben 45,4 millió tonnát, 1974-ben pedig már 64 millió tonnát. Talajjavítás: 13 millió hektáron A mezőgazdaság hosszú távú komplex fejlesztési programjának megvalósítá­sában igen fontos helyet fog­lal el a talajjavítás. Ennek programját az öntözéssel, a földek lecsapolásával és me- liorizálásával kapcsolatos in­tézkedések nagy mérete és komplex volta jellemzi. Végrehajtásával az or­szágban olyan méretű talaj­javítási munkálatok folynak, amelyek világviszonylatban is párját ritkítják. Az 1965— 1974. években több mint 13 millió hektárnyi új öntözé­ses és lecsapolt földet von­tak művelés alá, s ennek eredményeként az öntözött és lecsapolt földek összes te­rülete 26 millió hektárra emelkedett. A mezőgazdaság intenzí­vebbé tételét célzó program sikeres megvalósítása céljá­ból az országban létrejött a felsőd és középfokú képzett; ségű szakemberek, valamint a szakmunkások képzésének és továbbképzésének jól ki­épített rendszere. Az elmúlt tíz esztendőben csaknem két­szeresére emelkedett a fel­ső- és középfokú mezőgazda­sági képzettséggel rendelke­ző szakemberek száma, meg­javult kiképzésük minősége. Jelenleg egy-egy kolhozra átlagban 16, egy-egy szov- hozra pedig 30 diplomás szakember jut. A szakmun­kásképzés rendszerében 100 szakmában képeznek ki dol­gozókat a kolhozok és a szovhozok számára. Kiállta az idő próbáját r V — - _ A jelenlegi agrárpolitika hatékonysága szembetűnően megnyilvánult a gabonater­melés fejlődésében. Az or­szágban az 1971—1974. évek­ben az átlagos évi gabona- termés 192 millió tonna volt. Ez 62 millió tonnával meg­haladja az 1961—1965. évek átlagát és 25 millió tonná­val az 1960—1970. évekét. A gabonagazdaság fejlesztését célzó intézkedések hatékony­sága még teljesebben meg­mutatkozott 1973-ban és 1974-ben, amikor az ország történetében a legtöbb ga­bonát takarították be. A gabonatermelés növekedése a legutóbbi tíz esztendő fo­lyamán a mezőgazdaság egyik legnagyobb eredménye. • Az említett időszakban lé­nyegesen megnövekedett az állati termékek előállítása is. Ez lehetőséget nyújtott a szovjet lakosság táplálkozási szerkezetének javítására. Egy lakosra számítva a tej és tejtermékek fogyasztása az 1964. évi 238 kilogrammról 1974-ben 312 kilogrammra, a húsfogyasztás 38 kilogramm­ról 55 kilogrammra, a to­jásfogyasztás 113 darabról 205 darabra emelkedett Az SZKP jelenlegi agrár- politikája kiállta az idő pró­báját. Az élet bebizonyította, hogy az SZKP KB márciusi plénumán kidolgozott, a KB későbbi plénumain, a XXIII. és XXIV. pártkongresszu­son, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszámolóiban és felszólalá­saiban továbbfejlesztett és mégerősített irányvonal tel­jesen megfelel a munkás- osztály, a kolhozparasztság, az egész szovjet nép érd®; keinek. *1

Next

/
Oldalképek
Tartalom