Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-07 / 80. szám

/- , C TOTS, áprffls T. STOI VÖK MEGYEI NÉPLAP Az észt küldöttség tagjai Jászberénybe látogattak r (folytatás ax 1. oldalról) Hős nagyságrendű termelésé­vel a Hűtőgépgyár a világ legnagyobb autoszifongyára. Az egyéb termékek és a gyáregységek ismertetése után hangsúlyozta a vezér- igazgató, hogy gyáruk 22 év alatt a semmiből fejlődött az ország egyik legjelentősebb vállalatává. Tizennégy eset­ben kapták meg a Kiváló Vállalat címet, négy esetben nyerték el a Minisztertanács és a SZOT- Vörös Vándor­zászlaját. Ezután Tuza Imre, a Jász­sági Állami Gazdaság igaz­gatója ismertette gazdaságuk életét. Bevezetőül szólt a nö­vénytermesztés szakosodásá­ról, amely lehetővé tette az iparszerű zárt termelési rendszerek alkalmazását, és elősegítette a termelékenység nagy mérvű fokozását. Az állattenyésztés eredményei­nek bemutatása után Tuza Imre elismeréssel szólt a gazdaság szocialista brigád­jairól. Dr. Gergely István néhány mondatban kiegészítette a két tájékoztatót. Megemlítet­te, hogy a hűtőgépgyári if­júsági szervezet elnyerte a KISZ Központi Bizottságá­nak vörös vándorzászlaját, ami a legmagasabb ifjúsági kitüntetés, amit egy-egy kol­lektíva elérhet. Elismerő sza­vakkal szólt arról is, hogy a közelmúlt napokban Gor- janc Ignácot és László Ká­rolyt, a Hűtőgépgyár műsza­ki igazgatóját Állami Díjjal tüntették ki. Szívből kívánta nekik: 'viseljék egészséggel. Johannes Käbin, az SZKP KB tagja, az Észt Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára azzal kezdte mondanivalóját, hogy megköszönte dr. Gergely Istvánnak, hogy az észt kül­döttséget olyan kellemes helyre vezette, mint Jászbe­rény. — Azért jöttünk Ma­gyarországra — mondotta Käbin elvtárs a továbbiak­ban —, hogy felszabadulásuk 30. évfordulójára átadjuk az egész szovjet nép testvéri üdvözletét. Fogadják tehát tiszta szívből jövő jókívánsá­gainkat és megbecsülésünk kifejezését, hogy ilyen szép eredményeket értek el. A Hűtőgépgyár központjá­ban rendezett fogadás után a vendégek és vendéglátóik Jászárokszállásra utaztak és ott a Hűtőgépgyár helyi üze­mében megtekintették a gyár fejlődését bemutató állandó kiállítást. Napi programjuk befejező részét az állami gazdaságban tett látogatás jelentette. Április 5-én az észt dele­gáció férfi tagjai a Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdasággal ismerkedtek. A delegáció női tagjai pedig a mezőtúri Fazekasok Nép­művészeti-Háziipari Szövet­kezetébe, azt követően pedig Karcagra látogattak, ahol a múzeumot, valamint a Nép- művészeti és Háziipari Szö­vetkezetét keresték fel. Észt vendégeink tegnap délelőtt Budapestre utaztak, onnan ma délelőtt indulnak vissza Tallinnba. Bolgár vendégeink megyei körótja Látogatás Karcagon, Törökszentmiklóson és a Palotási állami Gazdaságban Sztanko Dimitrov, a Kjusz­tendil megyei pártbizottság első titkára vezetésével szer­da óta megyénkben tartóz­kodó bolgár delegáció ápri­lis 4-én délelőtt a megyei zés műszaki adatait is, majd a gazdaság gépparkja felől érdeklődött. K. Tóth Ferenc a tavaly vásárolt amerikai John Deere traktort mutatta vendégeinek. A Kun Béla szocialista brigád tagjai megkérték Sztanko Dimitrövot, írjon pár sort e találkozás emlé­kére a brigádnaplóba. „A Kun Béla brigádnak teljes A bolgár vendégek • törökszentmiklósi gépgyárban tanácsot kereste fel. Vendé­geinket elkísérte Barta Lász­ló, a megyei pártbizottság­titkára. A küldöttséget dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács el­nökhelyettese, Bárdi Imre, a megyei tanács pártbizottsá­gának titkára és Oláh Já­nos, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titká­ra fogadta. Bolgár barátaink délután Karcagra utaztak, ahol Za­gyi János, a városi pártbi­zottság első titkára a város politikai, gazdasági és tár­sadalmi életéről tájékoztatta őket. A tájékoztató után a helyi „Dimitrov” Termelő- szövetkezetbe látogattak a vendégek. Megnézték a kö­zelmúltban elkészült modern szárító-tisztító berendezést, és az épülő gabonatárolókat. — Mennyi idő alatt térül meg egy ilyen óriási beru­házás? — fordult Sztanko Dimitrov K. Tóth Ferenchez, a szövetkezet elnökéhez. — Körülbelül hat-hét év alatt — hangzott a válasz. — S mennyibe kerül? — Tizenhárom millióba. A küldöttség vezetője gon­dosan jegyzetelte a berendez — Ml elsősorban a para­dicsom- és a paprikatermesz­tésben használunk amerikai gépeket — mondotta Sztan­ko Dimitrov. — Igaz, a do­hánybetakarításnál is kipró­báltunk egyet, de az nem vált be. Véletlenül nem tud­nának ajánlani helyette egyet? A kérdést másnap a Bu­dapesti Mezőgazdasági Gép­gyár törökszentmiklósi gyá­rában is megismételte a kül­döttség vezetője, de sajnos megnyugtató választ itt sem kapott. Varga Sándor igaz­gató és Bíró Sándor főmér­nök mindössze annyit ígér­hetett; a dohány betakarító tervezését besorolják a fej­lesztési elképzelések közé. A törökszentmiklósi gép­gyárban — ahová Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság titkára kísérte el a ven­dégeket *- a város és az üzem vezetői mellett a szo­cialista brigádok képviselői­vel is találkoztak a küldött­ség tagjai. A kötetlen, baráti hangulatú beszélgetésen szó esett a gyár több mint száz­esztendős történelméről, a nagyszerű termelési ered­ményekről, s persze minde­nekelőtt a brigádok munká­járól, életéről. szívvel kívánok sok sikert, és azt, hogy állandóan az el­ső helyen legyenek" — hang­zik az üzenet. S végül egy felejthetetlen ajándék: Bana Zsigmondné Gergena Tasevának, a kül­döttség egyik tagjának aján­dékozta brigádjelvényét. — Tudom, nem nagy ajándék — mondta —, de ezért én egy évig dolgoz­tam ... Délután dr. Bereczki La­jos, Mohácsi Ottó, a megyei partbizottság osztályvezetője és Oláh János a Palotási Állami Gazdaságba kísérte a vendégeket. Nádas József­nek, a szolnoki járási párt- bizottság első titkárának és Bagi Károlynak, a gazdaság igazgatójának tájékoztatója után bolgár barátaink üzem- látogatáson vettek részt. A testvéri Kjusztendil megye küldöttsége tegnap reggel Budapestre utazott, ahonnan vendégeink a dél­utáni órákban tértek vissza. Este zárómegbeszelesen ér­tékelték a látogatás tapasz­talatait. Testvérmegyénk küldöttsé­ge ma visszautazik Kjusz- tendilbe. H. D. MUNKÁBAN A PERMETEZŐGÉP. Fertőtlenitik a hagymaföldet a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezetben _ óbb mint ezer vizsgalat egy évben IC@re@Sceci@8mI ellenüröBc fcsrscBcflalimí munkában SZÉKIT elnökségi illésen tárgyaltak a tapasztalatokat „Megyénk 460 ezer lakójá­nak ellátását 2 ezer 300 élel­miszerüzlet, étterem, esz­presszó biztosítja. Forgalmuk tavaly meghaladta a 7,2 mil­liárd forintot, s ez 11,6 száza­lékkal több, mint az előző esztendő forgalma. Az állami és a szövetkezeti kereskede­lem 12 ezer 500 dolgozót fog­lalkoztat” — hallottuk teg­nap a Szakszervezetek Szol­nok megyei Tanácsának el­nökségi ülésén, amelyen töb­bek között a társadalmi mun­kában végzett kereskedelmi ellenőrzések múlt évi ta­pasztalatairól esett szó. A kereskedelem áruellátó és szolgáltató tevékenységé­hez sok szállal kapcsolódik a társadalmi munkában vég­zett ellenőrzés. Megyénkben az első aktívák tizeftöt évvel ezelőtt kezdtek dolgozni, az­óta számuk háromszáztízre szaporodott. Javait a munkájuk szín­vonala. tervszerűbbé vál­tak ellenőrzéseik, nőtt a szakmai hozzáértésük is. ■m Különösen jól dolgoztak a Tisza Cipőgyár, a Járműjaví­tó, a Hűtőgéogyár, a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat, a mezőtúri és a jászsági állami gazda­ságok ellenőri csoportjai. A kereskedelmi ellenőrök munkahelyük büféjében, az üzemi konyhákon vagy a gyár környékén levő üzletek­ben „dolgoznak”. Néhány példa is mutatja munkájuk eredményességét. A papír-\ gyár ellenőrei megállapítot­ták, hogy az üzem konyhájá­ban a higiéniai feltételek nincsenek biztosítva. Mindezt jelentették a KÖJÁL-nak. A vizsgálat befejeztével az üzem konyháját fel­újították. A martfűi Tisza Cipőgyár ke- reskeÖelmi ellenőreinek köz­benjárására javult a község hús-, kenyér-, zöldség- és gyümölcsellátása. Az aktívákat bevonják a nagyobb megyei ellenőrzési akciókba is. Tavaly hatvan­két társadalmi ellenőr segít­ségével azí vizsgálták, mi­lyen a gyermekellátási cik­kek — ruházat, bébiétel, ápo­lószerek, gyermekbútor — kí­nálata, milyen az áruk be­mutatása, propagálása. Az el­lenőrök öt nagykereskedelmi vállalat lerakatát, a Centrum Áruházat és még 58 üzletet kerestek fel. A vizsgálat so­rán megállapították, hogy a stabilizált áras gyermekruhá­zati cikkek közül a harisnya­nadrágból és a pamut alsóne­műből megfelelő volt a kész­let és a választék is. Több helyen hiányzott azonban a szinkópa és a szinpatik szö­vetből készült pantalló. A gyermekbútorok kínálata ja­vult, de kevés volt az olcsó áron kapható heverő. A bel­földi dobozos bébiételekből tizenkét féle van forgalom­ban. A gyártóvállalat nem tudta tavalv teljes mértékben kielégíteni az igényeket, ezért a boltok kínálata általában 50 százalékos volt A termálvizes fürdők és a vasúti pályaudvarok vendég­látóipari üzleteiben is ellen­őriztek tavaly. Tizenöt álla­mi és huszonegy szövetkezeti büfét, falatozót, éttermet ke­restek fel. Többségük jellegének megfelelő étel- és italvá­lasztékot tartott Kevés volt a hidegkonyhai készítmény, nem volt kielé­gítő ellátás tej- és tejtermék­ből sem. Az elmúlt évben 450 szer­vezett illetve irányított és mintegy 600 alkalommal he­lyi kezdeményezésű vizsgála-1 tot végeztek a megye társa­dalmi ellenőrei. Több munkával, hozzáértéssel Eredményes á I latte ny észtés az abádszalóki Lenin Tsz-ben Ha a mezőgazdasági üze­mek vezetőit a gazdálkodás eredményeiről, terveiről fag­gatjuk, többnyire csak a nö­vénytermesztésről esik szó. Az állattenyésztés még ma­napság is ritkán ad alkalmat dicsekvésre. Így volt ez az abádszalóki Lenin Termelő- szövetkezetben is, 1974-ig. Amikor megkérdeztem a gaz­daság vezetőit, hogyan ércek el ebben az ágazatban is szép eredményt, azt válaszolták: sok-sok munkával. A szakosított sertéstelep három év után először hozta a várt nyereséget. Az 1973-as esztendő is ígéretes volt, de akkor a száj- és körömfájás miatt csak 700 ezer forint volt az eredmény. Az elmúlt évi 5 millió forintos nyere­séggel összehasonlítva látható igazán a különbség. Gondos dolgozók A szövetkezet a sertéstele­pen először tavaly etette az állatokat saját abraktakar­mánnyal. A GFV-től csak kocentrátumpkat vásároltak és ezek minősége is jobb volt, mint az előző években. Arra is vigyáztak a gazdaság dol­gozói, hogy a sertések pené­szes takarmányt ne kaphas­sanak. Hogy minél több' és egészségesebb malac szület­hessen, a tenyészkocák tartá­sánál egy kicsit visszatértek a természetes tartási módhoz. Létrehoztak — szintén zárt területen, — egy úgynevezett jártatót, ahol az anyaállatok szabadon mozoghatnak, több napfényhez, levegőhöz jut­nak és az ásványi anyagok egy részét is felvehetik. A kocákkal és a kocasüldőkkel zöld lucernát is etetnek, így az állatok több vitaminhoz jutnak. Az ötvenes évek óta először A gazdaság szarvasmarha állománya hat majorban és húsz istállóban található. Az egymástól távoli, régi, kor­szerűtlen telepek miatt az állatok takarmányozása is drágábbb, hiszen nagyobb a szállítási költség. Ügy pró­bálnak olcsóbban termelni, hogy a meglévő istállókat korszerűsítették, s a növen­dék- és hízómarhák kötetlen tartását is bevezették. Így legalább 70 százalékkal javult a férőhely-kihasználás. A ta­karmányozási technológiát is megváltoztatták: száraz darát etetnek a szarvasmarhákkal. A eredmény magáért be­szél: a hagyományos techno­lógiával 1000—1100 gramm volt a napi súlygyarapodás, most 1300—1400 gramm. A teheneket jelenleg még kötötten tartják. A takar­mányt egyetlen növényre: a lucernára alapozták. Április 20-tól október végéig zöld lucernát etetnek, csupán a táparány miatt adnak az ál­latoknak más, keményítőben gazdag takarmányt. Télen lu­cerna szenázs és siló keveré­két eszik a tehenek. Az álla­tok előtt mindig ott van az ennivaló, s így kedvük sze­rint táplálkozhatnak. A ta­karmányozási mód eredmé­nyeként egy év alatt tehenen­ként több mint 600 literrel emelkedett a tejtermelés és ma már meghaladja a 3 ezer litert. A tehenészet nyeresége szerény, de a szövetkezet szá­mára már ez is eredmény, hi­szen utoljára valamikor az ötvenes években volt pozitív a mérleg ebben az ágazat­ban. Sportlovat Abádszalókról Hazánkban két magyar­fakó lótenyészet van, az egyik Abádszalókon. A sportló-te- nyésztésnek egyre nagyobb a jelentősége, ezért a szövetke­zet vezetői is nagy gondot fordítanak az állatokra. Nö­velni kívánják a létszámot, és belovagolt — betanított lo­vakat kínálnak megvételre. I B. Gy. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom