Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-29 / 99. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ára 80 fillér XXVI. évf. 99. sz. 1975. április 29., kedd I "a ka rtt kossä g T ésszerűség A lapvető igazság, mint az egyszeregy. A szocialista társadalom lényegéből, a termelőeszközök társadal­mi tulajdonából következő teendő a takarékosság. Am az egyszeregyet is tanulni kell, s addig ismételni, míg kitörölhetetlenül be nem védődik a nebulók agyába. Ügy tű­nik, takarékossági ismereteink frissen tartását is segítheti a rendszeres ismétlés. „Gazdaságunk belső tartalékainak feltárása és hasznosí­tása tekintetében rendkívül nagy a jelentősége az ésszerű takarékossagnak: a munkaerővel, az energiával, az anyaggal, a pénzzel és az idővel” — állapította meg a párt Központi Bizottsága beszámolója a XI. kongresszuson. A takarékosság nem más, mint az ésszerűség érvényesítése a gazdálkodás, az élet valamennyi területén. Nem egyenlő tehát — nem fejező­dik be — a pazarlás fölszámolásával, megakadályozásával. Hanem örökös kutatás a jobb, a célravezetőbb, a társadalmi­lag hasznosabb megoldások után. S ez elvben azért egyszerű, mert a termelőeszközök társadalmi tulajdonából következően nem keresztezik, nem húzzák át e törekvéseket semmiféle profitérdekek. A gyakorlatban azonban lassítják, késleltetik, isőt, olykor lehetetlenné teszik mindennapos érvényesítését a szervezésbeli hibák, a rosszul értelmezett csoportérdekek, az egyéni mulasztások. Tegyük hozzá gyorsan: több más mellett. Mert nézzük csak: az üzemi, a lakó- és a közintézményi épületek fűtésére — amint ezt hivatalos vizsgálatok megállapították ■*— legke- vesebb 10—15 százalékkal több energiát használnak fel a szükségesnél. Kívánatos a változtatás? Ám ehhez jobb szi­getelőanyagokra éppúgy szert kell tenni, mint kedvezőbb ha­tásfokú kazánokra, egészen odáig, hogy a fűtőtesteken ne csak díszelegjenek, hanem használhatóak is legyenek a sza­bályozó csapok ... Hosszul értelmezik tehát a takarékosságot ott, ahol ideig-óráig tartó kampányt látnak benne, s nem a gazdálkodás állandó részeként, a fejlesztési elképzelések lényeges tényezőjeként kezelik. A házgyári lakások viszonylag magas költségeinek mér­séklése — amit fontos feladatként jelölt meg a miniszter a tárca vállalatvezetőinek márciusi értekezletén — nem sorol­ható a munkások lehetséges felajánlásai közé. Ezért ők ke­veset tudnak tenni. Azért már többet, amit a konzerviparban határoztak el: idén az ésszerűbb, figyelmesebb gőzfelhasz­nálással 7,5 millió forintot takarítanak meg. Azután: 1,2 mil­lió köbméter vízzel kevesebbet használnak fel. Summa sum­marum: 4,5 százalékkal mérséklik az energiaköltségeket. Eb­ben a vezetésnek és a műszakiaknak is, a munkásoknak is megvan a maguk része. Így szól a XI. kongresszus határozatának egyik mondata: i-Az ország természeti kincseinek, valamint nyersanyagainak hasznosítása átfogó intézkedéseket kíván.” Vannak tehát köz­ponti, mások által meg nem tehető lépések, s ezek lényegesen befolyásolhatják, mennyire takarékos a szocialista társadalom. Hibásan okoskodnak azonban azok, akik úgy vélik, majd ha a kormányzati, szervek megtették az intézkedéseket, akkor kerül rájuk a sor. M em csekély az így gondolkodók száma! A Minisz­tertanács határozata alapján ugyanis mindenütt — vállalatoknál, szövetkezeteknél, intézményeknél — takarékossági tervet kellett készíteni. Ezek felülvizsgálata nemcsak örvendetes, hanem elszomorító tapasztalatokkal is szolgált. Formális és látszat intézkedések halmazával, amik­nek semmi köze a tényleges takarékossághoz. Annál inkább ahhoz, hogy „letudjanak” egy feladatot Dologi javaink, munkaerő és pénzügyi forrásaink társa­dalmi méretű takarékos felhasználása nem cél, hanem esz­köz, nélkülözhetetlen ahhoz, hogy töretlen legyen a gazdasági növekedés. Ez az eszköz, a takarékosság éppen ezért sokféle alkotóelemet sűríthet, kell, hogy sűrítsen. Benne van a szo­cialista brigádok szervezte takarékossági őrjárat éppúgy, mint az, hogy például a híradástechnikai iparban hárommil­liót költöttek — licencvásárlással együtt — az addig importált vasoxid hazai előállítására, s nyertek ezen a módon évente húszmillió forintot! Alkotóeleme ennek a termékszerkezet változása, mert a gazdaságtalan áru előállításának megszün­tetése egyszerre anyag-, energia- és élőmunka-takarékosság! Érdemes mindezekért fáradozni, hiszen társadalmunk ta­karékossági törekvései nem pusztán eszmei indíttatásúak, sür­getik azokat anyagi érdekek is. 1974-ben az állam 10 milliárd forintot költött az egészségügyi ellátásra, s 5,2 milliárdot fi­zettek ki családi pótlékként. Ez utóbbi összeg éppen annyi, amennyit a népgazdaságban megtakaríthatnánk tizenkét hó­nap alatt, ha sikerülne egy százalékkal mérsékelni az anyag- költségeket! Tegyük fel: a megtakarítást teljes egészében a családi pótlékok emelésére fordítanák. Egy csapásra megkét­szereződnék a havi járandóság! Vagy: ekkora összegből 25 százalékkal lehetne emelni a nyugdíjakat! Tulajdonosi be­csületünk s anyagi érdekünk egybevág, a nélkülözhetetlen eszköz, a takarékosság alkalmazására sarkall. Am úgy, hogy mindenki a maga területén, a maga eszközével szorgoskodjék, s ne azt lesse tétlenül, vagy ímmel-ámmal piszmogva, mit csinál a szomszéd! C sakis így, nem reszort-, hanem társadalmi feladat­ként, nem kampány céljaként, hanem gazdálkodá­sunk állandó elemeként szabad felfogni, értelmezni a takarékosságot. Ezt hangsúlyozta Németh Károly, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, amikor a XI. kongresszuson megállapította: „Igazi és tartós eredményt csak az hozhat, ha a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés műhelyeiben, a tervezőintézetekben, vala­mint a közvetlen termelésben dolgozók tevékenységében egy­aránt vezérlő elvvé válik, hogy a lehető legkisebb ráfordítás­sal érjük el a legkedvezőbb gazdasági eredményt.” n a Budapesten a dán kiiiigyminiszisr I PÁRTKONGRESSZUS UTBII Tovább tart a verseny Újabb vállalások, ötletek a megye üzemeiben, szövetkezeteiben A vállalatok, szövetkezetek többségénél már értékelték a brigádok munkáját. Kiosztot­ták a megfelelő jutalmakat és kitüntetéseket, de ezzel a kongresszusi munkaverseny­nek még nincs vége. Az üze­Szolnokon, a MÁV Jármű­javító kocsiosztályának bri­gádjai tavaly elhatározták, hogy a javítási tervet 3 szá­zalékkal túlteljesítik. Sike­rült — hetven javított te­herkocsival több gurult ki az üzemből. Ez a munka 2 mil­lió 600 ezer forintot jelentett a vállalati tervteljesítésben. A tavalyi vállalásokban töb­bek között az is szerepelt, hogy a vasúti kocsik javí­tásának átfutási idejét is csökkentik 4 százalékkal. Az eredmény: 27 százalékos csökkentés. S még egy adat a kocsiosztály brigádjainak munkájáról: Elvállalták, hogy 50 épületelemszállító kocsit terven felül megjaví­tanak az 1974-es év decem­beréig. A vállalást már ok­tóberre teljesítették, így kapcsoltak az 50 mellé még húszat és aztán még tízet. Ennyi készült el a XI. párt- kongresszus napjáig. Az üzemben százötvennyolc szo­cialista brigád kapcsolódott a munkaverseny-mozgalom- ba, akik ötleteikkel, szorgal­mukkal — munkájukkal — több mint 3 millió forint ér­Gépgyártó szövetkezet, Tö- rökszentmiklós — ez a név áll majd azokon a cédulá­kon, amelyek a Hollandiába utazó alkatrészeket kísérik. A szövetkezet tizenkét szo­cialista brigádjának minősé­gi munkáját dicséri, hogy a nyugati cég tőlük vásárol automata szállító gépeihez alkatrészeket. Tavaly a három telep­helyről egy 3000 négyzetmé­teres műhelycsarnokba köl­niek és a gyárak kis közös­ségei ugyanis újabb és újabb feladatokat vállaltak. Az itt felsorolt üzemek élképzelései azt bizonyítják, hogy válla­lásban, ötletben, munkában nincs hiány. téket tettek a népgazdaság asztalára. S az idei tervek: a bri­gádok vállalásaiban első he­lyen szerepel az önköltség- csökkentés és az anyagtaka- rékosság. Leszerelik a rossz — már'már eldobnivaló — alkatrészeket, és társadalmi munkában megjavítják őket. A Május 1. Ruhagyárban január elsejétől március 31- ig csak így beszéltek róla: rendkívüli munkaverseny. A divatos kabátok, szoknyák készítői ugyanis külön ver­senyt rendeztek a XI. kong­resszus tiszteletére egymás között ebben az időszakban. Tavaly két évre szóló vál­lalásukban 100 ezer norma­óra teljesítését tűzték ki cé­lul, s ebből meg is valósítot­tak 65 ezret. Az idei év még hatékonyabb lesz — legalább is a tervben 8 százalékos ter­melékenység-növelés szere­pel. Ez körülbelül 70 ezer normaórával egyenlő, ami pedig azt jelenti, hogy 10 ezer kabáttal több kerül a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységéből mind a ha­zai, mind a nemzetközi pi­acra. töztek a gépek. A jobb munkakörülmények s a lehe­tőség a szervezett munkára — meghozta az eredményt: 60 millió forintos termelési értéktervüket november 7-re már teljesítették, méghozzá 71 millió forintra. Az idei év legfontosabb feladatai kö­zé tartozik, hogy a műhely- csarnok berendezéseit — ha önerőből is — korszerűsítik. A szövetkezet vezetői vár­ják a brigádok további újí­tásait, ötleteit, hisz most is vállalták, hogy 3 millió fo­rinttal emelik a tervezett termelési értéket. A jászberényi Műszeripari Szövetkezetben 17 szocialis­ta és hat munkabrigád vesz részt a kongresszusi mun­kaversenyben. Vállalásaik­ban tavaly 1,6 millió forintos tervtúlteljesités szerepelt. Ezzel szemben a tervezett 62,4 millió forintos termelé­si tervet 6,1 millió forint­tal teljesítették túl. Az úgy­nevezett jelfogó és kábel­védelmi berendezéséket gyár­tó szövetkezet dolgozói a társadalmi munkákból is ki­vették részüket. Mintegy 5 ezer órát dolgoztak az üzem területén és a város óvo­dáiban, bölcsődéiben. Vállalták, hogy ebben az évben 2 millió forinttal túl- teljesíttik a szövetkezet ter­melési tervét. Ezzel azonban nem ér véget a kitűzött fel­adatok sora: a brigádok megújítják a városi intézmé­nyekkel — iskolákkal, böl­csődékkel kötött szerződései­ket, s az elhatározások kö­zött szerepel a szakmai to­vábbképzés is. H. J. Vasárnap este Moszkvában a szovjet népgazdaság ered­ményeit bemutató állandó ki­állítás területén bezárta ka­puit a „Felszabadult Magyar- ország 1945—75” magyar ju­bileumi kiállítás. A rendez­vény több mint 600 000 láto­gatója azt az egyöntetű ha­talmas érdeklődést mutatta, amely Magyarország iránt nyilvánul meg a szovjet em­berek részéről. A felszabadulás 30. évfor­dulójának megünneplésére Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására vasárnap délután hivatalos látogatásra Budapestre érkezett K. B. Andersen, a Dán Királyság külügyminisztere. K. B. Andersen vasárnap a késő délutáni órákban Bu­dapest nevezetességeivel is­merkedett, Nagy János tár­saságában felkereste a buda­pesti Történelmi Múzeumot, a. Halászbástyát, s a Budai vár más látnivalóit. K. B. Andersen, a Dán Ki­rályság külügyminisztere teg­nap délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. Tegnap délelőtt a kül­ügyminisztériumban meg­kezdődtek Púja Frigyes kül­ügyminiszter és K. B. Ander­sen dán külügyminiszter tár­gyalásai. A tárgyaláson a többi között áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, s az európai biz­tonság és együttműködés idő­szerű kérdéseit. Púja Frigyes külügymi­niszter és felesége tegnap ebédet adott a Dán Királyság külügyminisztere és felesége tiszteletére a Margitszigeti Nagyszállóban A szívélyes hangulatú ebéden Púja Fri­gyes és K. B. Andersen po­hárköszöntőt mondott. rendezett kiállítás elérte cél­ját, mondotta Komjáth Ist­ván igazgató vasárnap a zá­rás után az újságíróknak. Politikai hitvallás és üzenet volt ez Magyarországról a fel­szabadítóknak, egyersmind ékesszólóan beszélt a Szov­jetunió és Magyarország kö­zötti gazdasági együttműkö­dés kölcsönös hasznának eredményeiről. (Részletes tudósítás a 2. oldalon) Átfutási idő és hatékonyság Megújítják a szerződéseket 600 ezer látogató Bezárta kapuit a moszkvai magyar kiállítás BB l DÚSÍTÁSOK — IIÍIIEK ■ -»TLDÓ.SllAijOh—- HíKÉK Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége tegnapi ülésén a többi között a dol­gozók testedzésének kérdései­vel foglalkozott. Orvosi vé­lemények alapján megállapí­totta, hogy nagyrészt a moz­gásszegény életmód miatt gyenge testi felépítésű az if­júságnak egy része, s a dol­gozók között növekszik a szív­ós érrendszeri, valamint az idegrendszeri megbetegedé­sek száma. E káros hatások ellensúlyozásának, megelőzé­sének egyik fontos eszköze a testnevelés. A szakmai-ágazati szak- szervezetek minden olyan munkahelyen, ahol sport­egyesület nem működik, a szakszervezeti bizottságok munkabizottságaként társa­dalmi testnevelési és sportbi­zottságot hoznak létre. Eltemették Kisházi Ödönt Tegnap a Mező Imre úti te­mető Munkásmozgalmi Pan­teonjában mély részvéttel kí­sérték utolsó útjára Kisházi. Ödönt, a párt és a magyar munkásmozgalom régi ki­emelkedő harcosát, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának he­lyettes elnökét, országgyűlési képviselőt, a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagját. Az MSZMP Központi, Bi­zottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az ország- gyűlés nevében Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának főtitkára mondott bú­csúszavakat. Fogadás a mongol nagykövetségen Tegnap a budapesti mon­gol nagykövetségen Bamda- rijn Dürgerszüren nagykövet fogadást adott a magyar— mongol diplomáciai kapcso­latok felvételének 25. évfor­dulója alkalmából. A fogadá­son megjelent Púja Frigyes külügyminiszter is. Elutazott Bugajev marsall B. P. Bugajev, a Szovjet­unió polgári repülésügyi mi­nisztere. légi marsall, vasár­nap elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Áb­rahám Kálmán, közlekedés és postaügyi minisztériumi államtitkár; ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete és B. P. Iva­nov vezérezredes, az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Munkavédelmi vetélkedő A vasipari vállalatnál a munkavédelmi hónapok so­rán gazdag programot bonyo­lítottak le. Gyáregységenként munkavédelmi napokat, film­vetítéssel egybekötött helyi vetélkedőket, tisztasági ver­senyt rendeztek. A rendez­vénysorozaton negyvenegy szocialista brigád indult. A munkavédelmi hónapok befe­jezéseként az elmúlt héten, szabad szombaton rendezték a vetélkedőt, amelyen hu­szonöt dolgozó vett részt. A- győzelmet Csömör János sze­rezte meg Hegedűs István és Nagy Ernő előtt. Egy mondatban — A nácizmus elleni fel­szabadító harcok 30. évfordu­lójára Milánóba utazott a Magyar Partizán Szövetség küldöttsége dr. Felkai Dénes- nek, a szövetség külügyi bi­zottsága tagjának vezetésé-, veL — Kecskeméten ez év ele­je óta működik a 70 millió forint költséggel épült és be­rendezett új, megyei funkciót betöltő művelődési központ. — Együttműködési megál­lapodást kötött a Győr-Sop- ron megyei Tanács és a Nyu­gat-Szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság. — A Bakony Művek több mint 4 és fái millió forintos költséggel új csarnokot épít­tetett a dudari üzemegység­ben, ahol a nagyteljesítmé­nyű szalagon 380 ezer hűtő-; gép kapcsolót gyártanak eb-ú ben az évben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom