Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-27 / 98. szám
1975. április 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Két kiváló vállalat Kisújszálláson Kit ün tettéle a Nagykunsági Állami Gazdaságot és a Faipari Vállalatot Az ország 145 állami gazdasága közül jó munkájáért az idén 21 kapott különböző kitüntetést. Tavalyi eredményei alapján köztük van a Nagykunsági Állami Gazdaság is. 1 A Kiváló Vállalat címet j a tegnapi ünnepségen kap- ' ták meg, amelyen részt vett Barta László, a Szolnok megyei pártbizottság titkára, dr. Mentényi Miklós, az Állami- Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgató helyettese, Barna Károly, a kisújszállási pártbizottság első titkára és Pony okai Bálint, a városi tanács elnöke. A gazdaság múlt évi munkájáról, idei terveiről Fekete Sándor igazgató beszélt. A nagyüzem tavaly 146 millió forint termelési értéket állított elő, amelyet az idén 8 millióval szeretnének túlteljesíteni. A nyereség tavaly volt a legmagasabb: több mint 13 millió forint. A növénytermesztési főágazaton belül a búza 48 százalékot, a lucerna 32-őt, a rizs 12-őt, az egyéb növény pedig 8 százalékot képvisel. A növénytermesztésben tavaly 7.4 millió forint nyereséget értek el. A másik alapvető ágazatban, az állattenyésztésben tavaly nagyobb szakosítást nem tudtak végrehajtani, de így is 3.7 millió forinttal többet termeltek, mint az 1973-as esztendőben. Nagy gondot fordítanak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására is. Például a lakásépítést tavaly 420 ezer forinttal segítették. A kongresszusi munkaversenyben a szocialista brigádok újabb felajánlásokat tettek 485 ezer forint értékben. Az idei tervek közé tartozik a lucemaprogram továbbfejlesztése. E programhoz jelen pillanatban hét termelőszövetkezet és három állami gazdaság csatlakozott 6 ezer 500 hektár termőterülettel. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-állományt akarják szaporítani. Ennek érdekében megkezdődött a ballai szakosított telep korszerűsítése. A tavi pecsenyekacsa állományt 200 ezerre növelik az idén. A beszámoló után dr. Mentényi Milclós átadta a Kiváló Vállalatnak járó oklevelet. A kitüntetett állami gazdaságot először Barta László köszönötte: — Tudjuk, hogy ez a gazdaság nem tartozik a jó - adottságokkal rendelkező üzemek közé. Ahhoz, hogy ilyen szép eredményeket érjenek el, kitartó szívós munkát kellett végezni a gazdasági vezetőknek, a szocialista brigádoknak, az egész tagságnak. Dicséretes, példamutató az a munka, amelyet a növénytermesztés szerkezetének átalakításában végeztek. Figyelemfelkeltőek az állat- tenyésztésben elért eredményeik is. Örömmel hallottuk, hogyan gondoskodnak dolgozóikról. Mindezek tették lehetővé azt, hogy jó kollektíva alakult ki, olyan, amely másodszor is kivívta a kiváló címet. Érdemes szólni a munkaversenyben részt vevő szocialista brigádokról. Nem akarok ünnprontó lenni, de a cím elnyerése nemcsak dicsőséggel, hanem kötelességgel is jár. A kongresszusi munkaverseny második szakaszában éppen ezért az eddigiekhez hasonló kitartó, szorgalmas munkára van szükség. Tevékenykedjenek eredményesen a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában. Törekedjenek a Központi Bizottság 1974. decemberi 5-i határozatainak teljesítésére, az idei gazdasági tervek megvalósítására. Az ünnepség végén jutalmakat osztottak ki. Négy dolgozó miniszteri kitüntetést, egy pedig miniszteri dicsérő oklevelet kapott. Harmincán a gazdaság kiváló dolgozói lettek. A kisújszállási Faipari Vállalatnál tegnap délután adta át a Kiváló címet Barta László, a megyei pártbizottság titkára. Az építőipar számára ajtókat, a hűtőüzemeknek tároló ládákat, fatalpakat, valamint ülőbútorokat gyártó és exportáló vállalat, tavalyi 42 millió forintos tervét 18 százalékkal túlteljesítette. Erre az évre 47 milliós termelési értéket terveznek. Négy kiváló cím, öl országos dicséret A munkaversenyben élenjáró fogyasztási szövetkezetek kitüntetése A MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei elnökségének értékelése és javaslata alapján a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ országos elnöksége odaítélte a kitüntető címeket és országos dicséreteket az 1974. évi kongresszusi munkaversenyben élenjáró fogyasztási szövetkezeteknek. Szolnok megyéből hét ÁFÉSZ egy takarék- és egy lakásszövetkezet részesült az elmúlt évi gazdasági és mozgalmi munkája alapján országos elismerésben. Négy ÁFÉSZ nyerte el a Kiváló szövetkezet címet, kettő közülük — a karcagi és a kunhegyesi ÁFÉSZ — a negyedik ötéves terv során már másodízben. Kiváló lett még a jászladányi és a jánoshidai ÁFÉSZ. Országos dicsérő oklevéllel a tiszaföldvári, a ci- bakházi, és a tiszasasi ÁFÉSZ-eket, valamint a tószegi takarék- és a szolnoki Békés Otthon lakásszövetkezetet tüntette ki az ágazati miniszter illetve a KPVDSZ országos elnöksége. Az országos elismeréseken túl a MÉSZÖV és a KPVDSZ elnökesége hét fogyasztási szövetkezetnek adományozott kongresszusi munkaversenyeredményei alapján megyei dicsérő oklevelet. A két megyei testületnek a IV. ötéves tervidőszakban kiemelkedő munkát végző szövetkezetek elismerésére alapított vándorserlegét pedig a tiszaföldvári ÁFÉSZ-nek, a cibak- házi takarék- és a karcagi Úttörő lakásszövetkezetnek ítélték oda. Gazdaságpolitikai céljaink reálisak és teljesíthetik Interjú Barta Lászlóval, a megyei pártbizottság titkárával A XI. kongresszus megállapította, hogy a következő időszakban egész gazdasági tevékenységünk fő feladata a társadalmi termelés hatékonyságának az eddigieknél erőtel- sebb növelése. Barta Lászlótól, a megyei pártbizottság titkárától a kongresszusi határozatból következő megyei feladatokról kért interjút lapunk gazdaságpolitikai rovatvezetője, Trömböczky Péter. — Milyen helyzetből indult a megye gazdasága a kong- resszusi határozat végrehajtásában, e tekintetben ho- gyan sikerült az első negyed- év? — A XI. kongresszus gazdaságunk fejlesztésének alapvető irányában nem jelölt meg változást, de új követelményt támasztott a hatékonyság növelése ütemének gyorsításával szemben. Megvalósítása a megye gazdaságában fokozott erőfeszítéseket követel, aminek a népgazdaság szinte minden ágában — főként az iparban és építőiparban — a korábbi éveket meghaladó ütemű fejlődésben is meg kell nyilvánulnia. Szükségszerű ez gazdasági előrehaladásunk érdekében, hiszen a termelés bővítéséhez egyre kevesebb munkaerőtartalékkal rendelkezünk. Ez évi céljaink az országosnál valamelyest gyorsabb ütemű termelésfelfutást irányoznak elő szinté minden gazdasági ágban. Ez csak úgy valósulhat meg, ha a vállalatok, üzemek mind jobban megfelelnek a minőségileg magasabb, hatékonyabb gazdálkodási követelményeknek. Így a XI. kongresszus határozata végrehajtását, illetve megyei céljaink valóra váltását biztosítottnak látjuk. — A megyei pártértekezlet átfogóan és mélyrehatóan elemezte az utóbbi négy év munkáját.. Ez szolgált alapul a további teendők meghatározásához. A megye gazdasága összességében tervszerűen, dinamikusan fejlődött az említett időszak alatt. Némely területen azonban nem lehetünk teljesen elégedettek. Gondolok itt elsősorban a munka termelékenysége, az üzem- és munkaszervezés javítására, vagy a nagy értékű termelőberendezések kihasználására. Gazdálkodó egységeinkben az elért eredmények és a ma még kiaknázatlan tartalékok kellő alapot adnak a következő évek gyorsabb fejlődéséhez. — A kongresszus határozatának megyei végrehajtásában legközvetlenebb feladatunk az 1975-ös esztendő sikeres zárása. A megyei párt- bizottság az idei év gazdaságpolitikai irányelveiben megjelölte a legfontosabb teendőket. E célokat ismerik a megye dolgozói, hiszen éppen a Néplap mellékleteként hoztuk nyilvánosságra. — Gazdaságunk első negyedévi fejlődését folyamatosan figyelemmel kísértük. Tapasztalataink szerint az ipari vállalatok többsége — az ismert nehézségek ellenére — tervszerűen dolgozott, növelte termelését. Látnunk kell azonban, hogy főként anyagellátási, illetve beszerzési gondok miatt nem minden vállalat érte el a tervezett termelési volument. Az építőipari és a mezőgazda- sági munkákhoz az enyhe tél jó feltételeket biztosított. Az év hátralévő időszakában a termelés és irányítás terén egyaránt fokozottan azon kell munkálkodni, hogy negyedik ötéves tervünk teljesüljön és ezzel eleget tegyünk a XI. kongresszus ez évre vonatkozó és a KB 1974. december 5-i határozatának. Mindez az eddiginél nagyobb figyelmet, tervszerűbb gazdálkodást, jobb szervezést követel a párt-, állami és tömegszervektől, a gazdasági egységek vezetőitől. — Melyek az iparfejlesztés legfontosabb feladatai és lehetőségei megyénkben? > — A negyedik ötéves tervidőszakban megyénkben megélénkült, gyorsabb üteművé vált az ipar fejlesztése. Az 1971—75 évekre tervezett 4,9 milliárd forint fejlesztési érték várhatóan 5— 5,5 milliárdos értékben realizálódik. A támogatott ipari beruházások összhangban állnak a népgazdasági és területfejlesztési célkitűzéseinkkel, hozzájárulnak az ipar ágazati és területi szerkezetének kialakításához. A támogatott fejlesztések hatására kialakult ipari szerkezet és területi megoszlás hatása már érezhető mind a szakmunkásigény megnövekedésében és összetételében, mind pedig az új ipari centrumok fokozódó vonzásában. — Az iparszerkezet további javítására — telepítéssel — még van lehetőség megyénkben. Ugyanakkor már az is látható, hogy a letelepült vállalatok egy részének termékszerkezete olyan egyszerű és nehéz fizikai munkát kíván, amely hosszabb távon nem tartható. Most már magasabb általános műveltséget és szakképzettséget igénylő, pl. műszeripari, műanyagfeldolgozó, stb. munkát biztosító üzemek létesítésére, fogadására kell törekedni, nehogy ez az egyoldalúság újabb munkaerőmozgás okozója legyen. — A tervidőszak végével lezárul a megye iparosításának extenzív fejlesztési szakasza. Az ipar jelenlegi szerkezete megyénkben is igényli már az intenzív fejlesztést. Sürgető feladat ez, mert sajnos a megyébe települt ipar egy része elavult technikát honosított meg. A megye központi településeinek további ipari fejlesztéséhez a községekben még meglévő munkaerőre lehet támaszkodni, ehhez a kisebb távolságokra történő ingázás kedvezőbb feltételeit kell megteremteni. — A nyersanyagok és energiahordozók növekvő fel- használása és a nehezebb be- szerzési feltételek milyen feladatokat rónak a megyék iparára? — Az MSZMP KB 1974. december 5-i határozata a gazdasági munka 1975. évi fő feladataként a népgazdasági egyensúly helyzetének javítását jelölte meg. Ennek érdekében kell a termelési szerkezet szükséges változtatását meggyorsítani. Legfőbb feladat a takarékos gazdálkodás, különös tekintettel a tőkés importból származó anyagokra. A lehetőségek a vállalati és szövetkezeti gazdálkodásban eltérőek, a szemléletmódnak azonban egységesnek kell lennie. Újra és újra tudatosítani kell, hogy elosztani és felhasználni csak azt lehet, amit megtermeltünk. A megtermelt javakkal is sokkal takarékosabban, gondosabban kell gazdálkodni, és jól meg kell fontolni, hogy mit mire és hogyan használunk fel, akár néhány fillérről, akár milliókról van szó. — Növelni kell munkánkban a tervszerűséget. Biztosítani kell a gépek, berendezések folyamatos üzemeltetését, az energia- és anyyg- takarékosság, a pénz- és hitelforrásokkal való megfontolt gazdálkodást, a jó munkaszervezést, a technológia helyes, megválasztását és az értékesítés lehetőségeinek kutatását. Mindemellett átgondoltan kell gazdálkodni az élő munkával, a munkaerővel is. — Ma még sajnos nem ritka, hogy a munkaidőalap 20—25 százaléka veszendőbe megy az egésznapos hiányzások és a napközi munkakiesések miatt, de elég sok a felesleges munka is. Gondoskodni kell tehát a munkanor- mák rendszeres karbantartásáról, és jobban az egyéni teljesítményekhez kell igazítani a bérezési formákat. A béren kívüli juttatások feltételeit úgy kell megállapítani, hogy azok mérhető teljesítményekhez kapcsolódjanak és egyúttal az anyaggal és energiával való takarékosságra ösztönözzenek. Üzem- és munkaszervezési intézkedésekkel meg kell találni a felesleges munkaerő belső átcsoportosításának módját. Az ügyvitel ésszerűsítésével és megfontolt gépesítéssel meg kell akadályozni az adminisztratív létszám növekedését. Meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, el kell érni az anyagi értékek gondosabb kezelését, s ehhez az anyagi ösztönzés mellett a fegyelmi felelősségre vonást is szigorúbban kell alkalmazni. A termelékenység további javítása érdekében törekedni kell a korszerű technológiák alkalmazására, a kézi műveletek gépesítésére. A termeléselőkészítésnél nagy szerepet kell szánni a munkaszervezésnek, a munka- módszerek javításának, műveleti összevonásoknak. Legyen cél, hogy minden dolgozó a szakképzettségének megfelelő helyen dolgozzék. A muhkaversenymozgalom, a szocialista brigádmozgalom kapcsolódjon mindehhez, segítse e célok elérését. — A mezőgazdasági terme- lés vertikumának bővítése, a termékek helybeli feldolgozása, tárolása, hűtése, a korszerű és gazdaságos ellátás előfeltétele. Melyek e téren a legfontosabb tennivalók? — A mezőgazdaság és élelmiszeripar közötti feszültségek okai összetettek. Az ellentmondások megyénkben is fellelhetők, keressük a megoldásokat, átfogó rendezésre törekszünk. Az egész vertikumban a kapacitásbővítés és korszerűsítés mellett fokozni kell a meglévő termelőberendezések gazdaságos üzemeltetését, esetleg több műszakban is. A takarmányszárító és keverőberendezéseknél például még komoly tartalékaink vannak. — Keresni kell a szövetkezetek, illetve szövetkezetek és állami vállalatok közötti együttműködés új formáit, a vertikális integráció lehetőségeit, figyelembe véve a háztáji és kisegítő gazdaságok termékeinek volumenét is. Továbbra is jó lehetőséget látunk a hosszabb időszakra szóló szerződéses kapcsolatok fejlesztésében, például a vetőmag- a szaporítóanyag-termelés, a kész- és félkésztermékek gyártása, forgalmazása terén. A mező- gazdasági üzemek törekedjenek arra, hogy a megtermelt termékek mennyisége növekedjen, minősége javuljon és korszerűsítsék az üzemen belüli fogadás, szárítás, feldolgozás és tárolás technikai feltételeit. — A termelők és forgalmazók vállaljanak nagyobb felelősséget a lakosság igényeinek magasabb színvonalú kielégítéséért, például a zöldség- és gyümölcsellátásban, a választék bővítésében. — Szükséges, hogy a cukoripar rekonstrukciója, a gabonaipar és tejipar kapacitásbővítése határidőre elkészüljön, a gyárak üzembiztonsága fokozódjék. Saját lehetőségeink jobb kihasználása mellett központi elhatározások is szükségesek új élelmiszeripari üzemek telepítésére, a hűtő- és tárolótér bővítésére.- ~ MÉwd az iparban, mind a mezőgazdaságban — a kongresszusi határozatok ezt megerősítették — az előttünk álló évek legfontosabb feladata a gazdaság belső tarta- lékainak feltárása, jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése. Me- gyénkben melyek a legsür- gősebben megoldásra váró feladatok ezen a téren? ____ — A XI. kongresszuson megfogalmazott gazdaságpolitikai, életszínvonalpolitikai céljaink megvalósításának alapfeltétele, hogy szorgos, hatékony munkával megteremtsük az elosztási alapot mind a felhalmozás, mind a fogyasztás számára. Ebben ipari, mezőgazdasági üzemeink tevékenysége meghatározó. Jelentősek üzemeink belső tartalékai a termelés szükséges és joggal elvárt hatékony fejlesztéséhez. Vannak kedvező példák, így a martfűi Tisza Cipőgyár, a jászberényi Hűtőgépgyár és még sorolhatnánk jónéhányat. Ipari üzemeinknek gyorsabban kell előrelépni a termelési szerkezet korszerűsítésében. Sok kisüzem működik megyénkben, amelyek koncentrálása, illetve köztük a kooperáció bővítése ma még jelentős tartalék. Vonatkozik ez az építőiparunkra is, amellyel beruházásaink hatékonyságát javíthatnánk. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, a munkaidő- és az eszközkihasználás javítása, a műszakszám-növelés, a korszerűbb technológia alkalmazása és egy egész sor jól ismert, de még nem kellően hasznosított eszköz és módszer áll üzemeink rendelkezésére a belső tartalékok sorában. — A mezőgazdaságban is a rendelkezésre álló termelő- eszközök ésszerűbb, hatékonyabb felhasználására kell törekedni. Elítéljük az olyan vezetőket, ahol pl. arra hivatkozva, hogy „nem kaptam új gépet” elhanyagolják a meglévők lehető leghatékonyabb dolgoztatását. Jelentősen csökkenthetjük költségeinket, például ha ott és any- nyi műtrágyát használunk fel, ahol és amennyi a leghatékonyabb. Csökkenthetők a talajművelés költségei a mű-| velési időpont és a célszerű eszközök megválasztásával. Ezek csak kiragadott példák, hisz a termelés minden ágazatában és minden fázisában meg van a lehetőségünk gazdálkodásunk hatékonyabbá tételére. És nagyon lényeges: minden esedékes munkát időben és jó minőségben végezzenek el mezőgazdasági üzemeink. — Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a célszerű takarékosság kell, hogy vezérelje munkánkat. Az anyaggal, energiával, pénzzel és idővel való takarékosabb gazdálkodás mindennapi, állandó feladat legyen. Megítélésem szerint megyénkben is rendelkezünk azokkal a tartalékokkal, amelyek feltárásával gazdaság- és életszínvonalpolitikai céljaink a jobb munkával folyamatosan és maradéktalanul megváló-; síthatók. J A 4