Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-24 / 95. szám

1975. április 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ifjúsági köztársaság Karcagon Plakátok a márványteremben Három napig! Karcagon április 25-én, a koraesti órákban „átveszi a hatalmat” az ifjúság, és há­rom napon át gyakorolja. Hazánkban elsőként a Kun­ság központjában valósítják meg az „ifjúsági köztársasá­got”, melyet néhány egyete­men kipróbáltak ugyan, de ilyen méretekben még soha. Az „ifjúsági köztársaság” alapgondolata: a 31. szabad év első napjaiban átélni a 30 esztendővel ezelőtti ta­vasz harcos mozgalmasságát — mai tartalommal. Kulcsátadás. zászlófelvonás, A karcagi fiatalok három napon át demonstrálni akar­ják a bennük rejlő erőt, me­lyet társadalmiunkért, a vá­rospolitikai célok megvaló­sításáért szeretnének hasz­nosítani. Körülbelül ötezer fiatal vesz részt a tömegpo­litikai rendezvényeken, a társadalmi munkaakciókban, a kulturális- és sportrendez­vényeken. Pénteken este a városi ta­nács előtti téren átveszik a fiatalok a város kulcsait, ünnepélyesen felvonják az ifjúsági köztársaság zászla­ját, népbiztosokat választa­nak, majd szolidaritási nagy­gyűlést rendeznek a város különböző pontjain a chilei, vietnami nép igazságos har­ca és a havannai VIT jegyé­ben. Szombaton, már hajnali négy órakor bontani kezdik a Déryné művelődési köz­pont szomszédságában lévő romos épületet, amely víz­Baráti találkozó a Lengyel Kultúrában Tegnap, a budapesti Len­gyel Kultúrában baráti talál­kozót rendeztek a lengyel— szovjet baráti, együttműkö­dési és kölcsönös segítség­nyújtási egyezmény aláírá­sának 30. évfordulója alkalmából. Wladislaw Kobialka, a Lengyel Kultúra igazgatója megnyitotta a „Szövetségünk — a mi győzelmünk” című, gazdasági, kulturális együtt­működést szemléltető fotódo­kumentum kiállítást, majd bemutatták az „Emlékez­zünk” és a „Barátaink sze­mével” című szovjet—lengyel filmalkotást. Az évforduló alkalmából rendezett fogadáson dr. Ste­fan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete, valamint Borisz Dmitrijevics Sevikin, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének követtanácsosa mondott pohárköszöntőt. M iről álmodik a lány? Erről énekeltek slá­gert a harmincas években. Akkor mesebeli vőlegényről álmodott a lány. Es most? A rádió külföldi táncdal- énekesek slágereit rögzítette. Ilonka behunyt szemmel hall­gatta Ben Holmes énekét. Szerelmes volt az angol éne­kes hangjába. Ben Holmes volt az álma, férfiideálja, az elérhetetlen boldogság szim­bóluma. Elérhetetlen? Hiszen koncertet ad Budapesten! Ha találkozhatna vele... Aztán el­hessegette ezt az állmot. Ilyen csoda nincsen. Lázasan leste a Ben Holmesről szóló híre­ket. Már húszadikán Buda­pestre érkezik... Biztosan az Intercontinentalban fog lak­ni — vélte Ilonka. Haditervet eszelt ki. Minden nap elmegy a szálló halijába. Hátha ta­lálkoznak, hátha észreveszi őt a világhírű táncdalénekes. De miért venné öt észre, a szürke kis Ilonkát7 Tizenkilencedikén a Lenin körúton, egy kirakat előtt, mintha Ben Holmcst pillan­totta volna meg. A fényképre gondolt és újra meg újra megnézie a fiatalembert, Ö gázrobbanás miatt vált lak­hatatlanná. Az önkéntes tár­sadalmi munkásokat az üze­mek, szövetkezetek erő- és szállítógépekkel segítik. A bontott anyagot a berekfür­dői ifjúsági- és úttörőtábor­ba szállítják, ott fogják be­építeni. Az ifjúsági köztár­saság befejezésekor már szép park lesz a mostani rom helyén. Az üzemek, szövet­kezetek KISZ fiataljai elké­szítettek száz beton virág­tartót, melyeket ezekben a napokban helyeznek el, a város különböző pontjain. Az ifjúsági köztársaság ide­jén egyébként az üzemekben ifjúmunkás igazgatók, a szö­vetkezetekben KISZ korosz­tályú elnökök, az iskolákban diákdirektorok irányítják a munkát, természetesen a je­lenlegi vezetők, no meg a veteránok segítségével. Kar­cag KISZ fiataljai, úttörői, vöröskeresztes aktívái felke­resik a város magányosan élő öreg lakóit, megajándé­kozzák őket, segítenek a ház körüli teendők elvégzésében. Az ifjúsági köztársaság idején hozzák rendbe a vá­ros földútjait, rendeznek több parkot, a fiatalok vá- rosszépítési akciókat szer­veznek. Koncertek, kiállítások, sportversenyek Vasárnap is folytatódnak a kulturális és sportműsorok. A Déryné művelődési köz­pontban, az ifjúsági klubban a Béke és a Lenin Tsz-ben is hivatásos művészek és A Vöröskereszt Szolnok megyei Vezetősége az ország­ban először, csecsemőgondo­zási vetélkedőt rendezett az általános iskolai tanulóknak. A megyei selejtezők lebo­nyolítása után a járásokból és a, városokból tizenkét, öt­öt versenyzőből álló csapat jutott a megyei döntőbe, amelyet tegnap rendeztek Ma megkezdődtek az elő­készületek a szakmunkásta­nulók hagyományos nyári szaktáborainak megrendezé­séhez. 1975-ben összesen mintegy 700 fiatalnak nyílik lehetősége arra, hogy csák­ói? Ügy látszik, Holmcsnek előbb volt kedve a magyar fővárosba utazni? Lehet, hogy idegen városba érkezve, sze­ret kóborolni az utcákon. Utána ment. A férfi a Dunapart felé tartott. Az In­tercontinentalba megy — gondolta Ilonka és igaza volt. Most már eltűnt minden két­sége. Egy ideig tanácstalanul álldogált a szálló előtt. És ekkor észrevette, hogy Ben Holmes kijön. Ilonka gyorsan határozott. Papírt és golyós­tollat vett elő táskájából és az énekes után kiáltott: „Mr. Holmes!” Az megállt, csodálkozva nézett a lányra, azután elmo­solyodott. — Haudujudu? — kérdezte és a lány a nagy boldoságtól nem tudott válaszolni. A lány feléje nyújtotta a papírt. Az bólintással vála­szolt. • — Eszpresszó? — javasolta a fiatal férfi. E:1 a nemzetközi szól könnyű volt megérteni. amatőr együttesek szórakoz­tatják a közönséget. Fellép­nek a szolnoki Szigligeti Színház művészei, neves pol- beat énekesek, népszerű ze­nekarok, az amatőrök közül pedig a szolnoki Híd-együt- tes, a karcagi Ifjúsági klub irodalmi színpada, a martfűi Tisza Cipőgyár művészeti csoportjai. . . A Kossuth téri kirakatokban képzőművésze­ti kiállításokat rendeznek. A Nagykun diák sportviadal versenyei között is válogat­hatnak az érdeklődők: Kar­cag, Kisújszállás, Túrkeve, Kunhegyes és Kunszentmár- ton középiskolás versenyzői több sportágban mérik össze erejüket. Tovább dolgoznak a városért Vasárnap reggel az úttö­rőknek számháborút, az if- júgárdistáknak megyei raj- versenyt, a KISZ aktivisták­nak fórumot rendeznek, ahol a város vezetői válaszolnak a Karcag jövőjére vonatkozó kérdésekre. A csak vázlato­san felsorolt programot va­sárnap délután az ifjúsági köztársaság seregszemléje zárja: ekkor tesz jelentést a népbiztosok tanácsának el­nöke a három nap alatt tör­tént eseményekről, a vá­rosért végzett munkáról Karcag párt-, állami vezetői­nek. Ezután visszaadja a vá­ros kulcsait, a fiatalok azon­ban továbbra is részesei ma­radnak a közéletnek. — körmendi — Szolnokon. A résztvevők el­méletből és gyakorlati tenni­valókból — fürdetés, öltözte­tés, étkeztetés, játékok meg­választása — vizsgáztak. A döntőben a szolnoki Rákóczi úti Általános Iskola csapata győzött az azonos pontszámot elért újszászi és tiszaföldvár- ószöllői Általános Iskola csa­pata előtt. nem két héten át kellemes, pihentető környezetben, za­vartalanul fejleszthesse to­vább kulturális, technikai is­mereteit; értő szakemberek irányításával foglalkozhasson kedvenc „hobby”-jávaL Aztán ott ültek egymás mellett. A férfi aláírta a ne­vét és néhány angol szót mondott. Ilonka mosolygott, ezután eszébe jutott Holmes néhány dalának címe és lec- keszerüen elmondta. A fiú- hálából megpaskolta a lány kezét. Ültek egymás mellett, a lány boldogan, partnere ki­csit zavartan. Aztán a férfi fizetett és az órájára muta­tott. Az ötös számra. Azután az ujjúval körbement az óra­lapon és megállt az ötösön, majd a székre mutatott. így jelezte, hogy holnap ötkor itt várja. A lány megértette és kipirult arccal igent intett. Másnap már fél ötkor ott volt. Az ablak mellé ült és látta, hogy a fiú a Galamb utca felől érkezik, bemegy egy trafikba, amelynek kira­katából két Ben Holmes ké­pet vesznek ki. öt óra lett, a férfi belépett az eszpresszó ajtaján és üdvözölte a lányi» Tudományos ülésszak az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia, az MSZMP Tár­sadalomtudományi Intézete, párttörténeti intézete, illetve politikai főiskolája rendezé­sében hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója al- kalVnából szerdán kétnapos tudományos ülésszak kezdő­dött az MTA dísztermében. A tanácskozáson áttekintik a szocializmus építésének főbb kérdéseit, az eltelt időszak­ban hazánkban végbement társadalmi, gazdasági vál­tozásokat. Erdey-Grúz Tibor­nak, az MTÁ elnökének megnyitó szavai után Vass Henrik, a párttörténeti inté­zet igazgatója. Lakos Sán­dor, a társadalomtudományi intézet igazgatója és Köpeczi Béla, az MTA főtitkára tar­tott előadást. A tudományos ülésszak délután szekcióülésekkel folytatja munkáját. Előadások a Margitszigeten A nyár közeledtével mind­inkább kialakulnak a buda­pesti szabadtéri színpadok programjai is. A margitszi­geti szabadtéri színpadon jú­lius 12-én nyitja az évadot az Állami Népi Együttes „Táncra — muzsikára” cí­mű folklórműsorával. A to­vábbiakban bemutatják a hazánkban tartózkodó neves japán karmester, Kobajasi Ken-Icsiro vezényletével Puccini „Pillangókisasszony” című operáját, világhírű művészekkel a főbb szere­pekben. Csocsoszánt Macu- moto Mivako japán, Suzukit Alekszandra Milcseva bol­gár, Pinkertont Michele Mo- lese olasz énekes tolmácsol­ja. Ugyancsak a szigeten játsszák majd Verdi „Aida” című operáját is, amelyet Lukács Ernő dirigál, a főbb szerepeket itt Alekszandra Milcseva, Angeles Gulin, Mi­chele Molese, Begányi Fe­renc, Kónya Lajos énekli. Augusztusban három alka­lommal tapsolhatnak a bu­dapestiek a világszerte is­mert nagyszerű szovjet ar- hangelszki népi együttesnek. Az Észak-Orosz táj dalait, táncait bemutató művész­csoportot mintegy 50 éve alapították, s azóta bejárta az egész Szovjetuniót és a világ számos országát. Folk­lórműsorral szerepel ugyan­csak augusztusban a szige­ten az Állami Népi Együttes is, amely ezúttal az Ecseri lakodalmast mutatja be. Jú­lius 27-én „Táncház a szige­ten” címmel folklórműsor­ban gyönyörködhetnek a né­pi tánc, népzene kedvelői. azután átadta a boldog TIon- kanak a két lapot. Némán ültek egymás mel­lett. Milyen jó lenne, ha an­golul tudnék — gondolta Ilonka —, akkor elmondhat­ná, hogy ö a legboldogabb lány a világon. A fagylalt elfogyott és ki tudja, meddig ültek volna szótlanul egymás mellett, ha nem lépett volna be az esz­presszóba egy vöröshajú fia- talemeber. — Szia, Feri — szólt oda Holmeshez. — Mutass be a kislánynak. Ilonka megkövültén bá­mult az érkezőre, azután bál­ványára, aki zavartan intege­tett a vöröshajúnak. Az ne­vetve, búcsúzott. — Na szia, te Holmes. A lány még mindig nem ju­tott szóhoz. A fiú lassan a fénykép után nyúlt és halkan, magyarul megszólalt: — Bocsásson meg, elfelej­tettem dedikálni a fényképe­ket. Elővette golyősollát és erő­teljes betűkkel ráírta a nevét a fénykép aljára: „Szepezdi Ferenc Falasti Lastl« A törött, összeroncsolódott kocsikerék mögött szántó paraszt feszül az ekének. A grafika felső részében egyet­len mondat olvasható: És mégis lesz kenyér... Konecs- ni Györgynek ez az 1945-ben készült, jelképpé nemesedett plakátja ma is élményt adó találkozás. Egyetlen pillan­tásra egész történelmi sors­fordulót idéz emlékezetünk­be: hiába roncsolta össze a háború a vetést, a szerszá­mokat, új élet indult, „mé­gis lesz kenyér...”. Felszabadulásunk harmin­cadik évfordulója alkalmá­ból plakátkiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban. A tárlat — ez egyben a VII. országos plakátkiállítás is — 1945-től napjainkig az utób­bi harminc esztendő termé­séből ad válogatást, ízelítőt. A rendezők szándékosan nem plakáttörténeti bemutatóra törekedtek, csupán három év­tized gazdag termésének ke­resztmetszetét tárják elénk. Ám így, ezzel együtt is az utóbbi harminc esztendő sű­rített krónikájával találko­zik a látogató. A múzeum márványtermé­ben az emlékezetes politikai plakátok sorakoznak. A mű­faj máig ható, példát adó művelőjének, Konecsni Györgynek több olyan mun­kájával is találkozhatunk, amely világos szibólumrend- szerével magával ragadja, gondolkodásra készteti a szemlélőt. Szuggesztív, tö­mör, telibetaláló plakát a nemrég elhunyt Ék Sándor Saját fészkében semmisítjük meg a fasiszta fenevadat feliratú lapja. A tárlaton újra találkoz­hatunk a Magyar Kommu­nista Párt vasútépítésre, ter­melésre mozgósító feliratai­val. Filo ’’Minden kéz ve­gyen részt az újjáépítésben!” szövegű plakátján erős kezek egy ritmusra' emelik az épü­letté magasodó téglákat. Va­gyis a munka világosan, egy­értelműen érzékelteti a mun­kásosztály építő erejét Ma már szinte klasszikusnak Felszabadulás utáni politi­kai, társadalmi gazdasági és művelődési életünk fejlődé­sével együtt jár a tudomá­nyos gondolkodás hatásának szélesedése, a szaktudomá­nyok eredményeinek sokol­dalú felhasználása. Ehhez igazodik mindennapi életünk nyelvhasználata is. Egészsé­ges tehát az a folyamat, hogy egyre több szakszó vállal nyelvi szerepet, és a szakki­fejezések egy része behatol a köznyelvbe is. Ez a folyamat az utóbbi években meggyor­sult: sok új tárggyal, foga­lommal, munkaformával is­merkedhetünk meg. A leg­gyorsabban a szókincs, illető­leg a szóhasználat jelezte a változásokat, s az emberek megtanulták az új szavakat megfelelő szerepükben hasz­nálni. Az azonban már nem kívánatos, hogy egyesek túl­ságosan is elszakmásitják a mindennapi élet nyelvi for­máit, és erősen telítik meg­fogalmazásukat idegen szak­szavakkal is. A nyelvművelő buzgalom például hiába tette rostára a tolakodó és feleslegesen szak- szerűsködő idegen szó legdiva- tozóbb fajtáját: ma is él és virul. A realizál szóalakról azért kell itt is írnunk, mert makacsul ragaszkodik a ne­ki nem való nyelvi szerepek­hez. Hogy mennyire terjed, mutatja a 'versekben való megjelenése is. Két példát ennek bízón.' itasára: vAz em­Ék Sándor plakátja számít a művésznő egy má­sik, 1956-ban készített, egyet­len tárgyat, egy otromba, ho­rogkeresztekkel kiszögezett talpú csizmát, s egyetlen felkiáltójellel végződő „NEM!”-et bemutató plakát­ja. Az utóbbi esztendők ter­méséből megmaradt emléke­zetünkben Zala Tibornak a Lenin centenáriumot köszön­tő grafikája, Lakner László líraian szép fotómontázsa, az óvó, féltő kezekben nyugvó Európa. Érdekes, szép munka Bakos István KGST kompo­zíciója, vagy hogy a legújab­bakról is szóljunk, a pár­tunk XI. kongresszusát hírül adó plakát. Másik két földszinti , te­remben az utóbbi esztendők legfrappánsabb kereskedel­mi és kulturális plakátjai so­rakoznak. Említettük: nem plakát­történeti bemutatót látha­tunk. Mégis úgy érezzük, hogy a java termést sikerült reprezentálni. Azokat a pla­kátokat, amelyeket akár a „mának szóló freskók”-nak is nevezhetnénk. H. M. bért realizálni kell” (Dobai Péter: a megnyilvánulás ne­hézsége). Ugyancsak Dobai József Attiláról írt versében ezt olvashatjuk: „Egy szál magában realizálta a Halál metaforáját Azokról a feleslegesen szak- szerűsködő szóhasználati for­mákról is szólnunk kell, ame­lyek már önmagukban is el­vonatkoztatást, általánosítást és elszemélytelepítést fejez­nek ki. Tüntessük el írása­inkból és szóbeli megnyilat­kozásainkból ezeket a nyelvi formákat: tejesedényzetf?), zöldségféleség, cipöféleség, madárféleség. Nem közvetíte­nek egyértelmű jelentéstar­talmat ezek a szavak sem: fényforrás (gyertya? fáklya? villanykörte?): nyílászáró szerkezet (ajtó? ablak?) Eb­ben a mondatban is bizony­talan a munkaviszony szó használati értéke: Kerestem magamnak munkaviszonyt. Általában egyre több túl­terhelt s alig érthető szóval közéletieskedünk, kereske­dünk és hivataloskodunk. Sok fejtörést okoznak pl. az alábbi szavak: aspektus, in­frastruktúra, árrés, ármozgás, időarányos, súlyozás, behatá­rolás stb, stb. Ezek inkább a tudatosan elszakszerűsített és elhivatalosított nyelvi formá­lásról árulkodnak, s így va­lóban nincs rajuk szükség. Dr, Bakó® Jóísrf Fürdettek, öltöztetlek, eleitek Csecsemőgendozási vetélkedő Nyári szaktáborok szakmunkástanulóknak HatMíjSujudu ? ^rl^MŰVELÉS) A szakszók használatáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom