Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-04 / 79. szám
Dolgozó népünk élt a történelmi lehetőséggel Díszünnepség az Erkel Színházban Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a f/lagyar—Szovjet Baráti Társaság tegnap dlszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. A díszünnepség elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első . titkára; Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő a Minisztertanács elnöke, Aczél György BerBce Valéria, Biszku Béla, Lázár György, dr. Maróthy László, Németh Károly, Nemes Dezső, Óvári Miklós, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, Győri Imre és Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai s a közélet más ismert személyiségei. Az elnökségben foglaltak helyet a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett külföldi párt- és kormányküldöttségek vezetői, közöttük: I. V. Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a szovjet küldöttség vezetője. Dr. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg a díszünnepséget. Meleg szavakkal köszöntötte annak minden résztvevőjét, a külföldi pártós kormányküldöttségeket. Megnyitó beszédében méltatta 1945. április 4-e, hazánk történelmi sorsfordulójának, népünk számára új korszakot nyitó jelentőségét. Hálatelt szívvel emlékezett meg a hazánk felszabadulásáért való karcban hősi halált halt 140 ezer szovjet katonáról, a Szovjetunió népeinek áldozatkészségéről. Szólt a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátságáról, pártjaink és országaink testvéri kapcsolatairól, együttműködésünk hatalmas jelentőségéről. Ezután felkérte Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökét, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Legnagyobb nemzeti ünnepünkön, nemzeti sorsfordulónk, népünk szabadságának 30. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány neveben tisztelettel köszöntőm díszünnepségünk valamennyi résztvevőjét, hazánk, a Magyar Népköztársaság minden állampolgárát, a szocialista Magyarország testvéreit, szövetségeseit, barátait. Harminc esztendővel ezelőtt, 1945. április 4-én hazánk területén befejeződött az a harc, amely a Békés megyei Battonyától a Vas megyei Nemesmedvesig több mint fél éven át tartott. A szovjet hadsereg csapásai alatt recsegve omlott össze az űri Magyarország roskatag épülete. Ez a dátum jelenti az új, a népi demokratikus Magyarország megszületését. Mély és soha el nem műlő hálát, megbecsülést érzünk a szovjet emberek áldozat- vállalásáért. Nem feledjük, hogy a magyar nép számára Lenin fiainak vöröscsíllagos hadserege hozta el a szabadságot: hogy felszabadítónk a Szovjetunió! Kegyelettel emlékezünk meg azokról a szovjet hősökről, akik a legdrágábbat, az életüket adták népünk szabadságáért, függetlenségéért. Hálás szívvel,, mély tisztelettel gondolunk azokra az antifasiszta bolgár, jugoszláv, román, angol és amerikai harcosokra, akik vérüket hullatták felszabadításunkért. A második világháború vihara kifosztott, földúlt országot hagyott maga után: több mint félmillió honfitársunk életét követelte. Aki túlélte a megpróbáltatásokat, éhezett és nélkülözött. A szenvedésektől elgyötört népnek a kiutat a kislétszá- mú, de a fasizmus elleni negyedszázados harcban eszmeileg és szervezetileg meg- ,edződött politkai erő, a Magyar Kommunista Párt mutatta. Következetesen hirdette az összes hazafias erő tömörülését, a társadalom átalakításának szükségességét A Szovjetunió nemzetközi tekintélye, kommunista pártjának és kormányának politikai, diplomáciai, gazdasági támogatása meghatározó szerepet játszott a népi demokratikus forradalom kibontakozásában, a haladás hazai erőinek gyors térnyerésében. A magyar kommunisták új életünk hajnalán felismerték, hogy a politikai küzdelem elsősorban a gazdasági építés területén dől el. Ennek megfelelően elsőként az újjáépítést, majd a gazdasági stabilizációt tűzték ki központi feladatként a párt es az egész nép elé. 1945- ben a földosztással befejeződött a magyar parasztság történelmi pere. A gyárakban a tőkés termelést mind-. Losonczi Pál ünnepi beszéde inkább a munkásosztály el-’ lenőrizte, A népi demokratikus forradalom kibontakoztatásában és fejlődésében döntő szerepet játszottak a szövetséges pártok haladó elemei. A szociáldemokrata párt, a nemzeti parasztpárt és a független kisgazdapárt baloldali erői kitartottak a munkásegység, a munkás— paraszt szövetség, a kommunistákkal való együtthaladás mellett. A népi demokratikus fejlődés így vált valamennyi haladó és következetesen demokratikus erő közös ügyévé. A társadalmi megújhodás történelmi jelentőségű eseménye volt a* két munkáspárt egyesülése. A Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása világosan kifejezte a hatalomért folytatott harc új állomását, azt, hogy döntő Vereséget szenvedtek a reakciós erők, győzött a proletáriátus, új lehetőségek nyíltak a szocialista előrehaladás gyorsabb ütemű kibontakoztatására. Fő feladattá vált a hatalom megszilárdítása, védelme, a proletárdiktatúra társadalmi és állami rendszerének megteremtése, a szocialista építés alapjának lerakása. A párt egyesülési kongresszusán elfogadott programjában megfogalmazta a társadalom szocialista átalakításának teendőit. A népi demokrácia a burzsoázia képviselőinek a hatalomból yaló kiszorításával, a bankok és üzemek forradalmi kisajátításával proletárdiktatúrává ’ fejlődött. A felszabadulás nyomán kibontakozó munkás—paraszt demokratikus diktatúra szocialista forradalomba nőtt át A szocialista építés során azonban számolni kellett a kedvezőtlenül alakuló külső feltételekkel. A nemzetközi osztályharc hevessége fokozódott, az erejét fitogtató imperializmus nyíltan új világháborúra készült. A háború elhárításának alapkérdése lett a Szovjetunió és a többi szocialista ország erejének növelése, egységének erősítése, a nemzetközi békemozgalom kibontakoztatása. A szocialista fejlődés első évei — a nép áldozatvállalása nyomán — komoly sikereket hoztak. Az ipari termelés nagyarányú növekedésének eredményeként hazánk agrár-ipari országból ipari-agrár országgá változott. Gyorsan emelkedett a lakosság életszínvonala, egészségügyi, kulturális ellátottsága. Az építőmunka kimagasló eredményei mellett azonban egyre inkább megmutatkoztak az akkori pártvezetés súlyos hibái. Eluralkodott a dogmatizmus és a személyi kultusz. Felütötte. fejét az opportunizmus. Mindennek következtében kedvező feltételek alakultak ki a szocializmussal szemben ellenséges erők tevékenységének megélénkülésére. A kialakult politikai válság lehetőségét kihasználva külső és belső ellenségeink 1956 őszén a munkásosztály hatalmára törtek, ellenforradalmát robbantottak ki. A . szocializmus ügyének e válságos óráiban a néphatalom hű fiai — támaszkodva a Szovjetunió és a nemzetközi munkásosztály internacionalista segítségére —visz- szaverték a burzsoá ellenforradalmi törekvéseket. Az ellenforradalom sötét erőin azért tudtunk úrrá lenni, mert a párt következetes harcot folytatott mind a szektásság, mind a revizio- nizmus ellen, helyreállította a lenini normákat. A tényleges helyzet ismerete, a munkásosztály és a párt vezető szerepének helyes értelmezése, a körültekintő szövetségi politika, az átgondolt gazdaságpolitikai intézkedések, az eredményes kulturális és ideológiai tevékenység tette lehetővé, hogy rövid időn belül felszámoljuk korábbi hibáink és az ellenforradalom káros következményeit, és lerakjuk a szocializmus alapjait. Ez a történelmi jelentőségű folyamat a mezőgazdaság szociaa felszabadulás 39, évfordulós Ünnepi megemlékezés Szolnokon Tegnap a Szigligeti Színházban díszünnepségen köszöntötték hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját a szolnokiak. A magyar és a szovjet himnusz akkordjai után dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke üdvözölte az elnökségben helyet foglaló vendégeket: Johannes Kabint, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagját, ®s Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Legfelsőbb Tanács tagját és az észt pártdelegáció tagjait, a bolgár testvérmegyénk Kjusztendil megye pártdelegációját, élén Sztan- ko Dimitrowal, a megyei pártbizottság élsó titkárával. Köszöntötte dr. Gergely Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát és az elnökség többi tagját, köztük Szekeres Lászlót, Majoros Károlyt, Barta Lászlót, a megyei pártbizottság titkárait, Sándor Lászlót, a városi pártbizottság első titkárát, Kukri Bélát, a városi tanács elnökét, a megye és a város párt-, tömegszervezeteinek vezetőit, az üzemek dolgozóinak képviselőit, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviselőjét, V. I. Szkacskov alezredest. Üdvözölte megyénk két új állami dijasát és két most kinevezett tábornokát, a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett martfűi Április 4 szocialista brigádot és a három üzemi (Folytatás a 3. oldalon) A SsiSnaepesE sÉaSksáesi lista átszervezésével fejeződött be hazánkban. A szocializmus alapjainak lerakása, a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása, a társadalmi méretű politikai érdekazonosság a szocializmus elfogadásában megteremtette a fel* tételeket a népi-nemzeti egység kialakításához. Hazánk fejlődésének új állomásához, a fejlett szocialista társadá- lom építésének időszakához érkezett. Mágyarországon e három évtized alatt végérvényesen felszámoltuk a kizsákmányold osztályok uralmát, megteremtettük és megszilárdítottuk a munkáshatal-: mat, a proletárdiktatúra államát.* Gyökeres változások következtek be társadalmunk osztályszerkezetében. A termelőeszközök társa*, dalmi tulajdonba vétele és a szocialista tervgazdálkodás a termelőerők soha nem látott gyors fejlődését hozta magával. A nemzeti jövedelem már csaknem ötszöröse, az ipari termelés tízszerese a háború előttinek. Hazánk a gyorsan iparosodó országok csoportjába lépett. A gyors gazdasági növeke-* dés és a hatékonyabb termelés érdekében korszerűsítjük az ipar ágazati szerkezetét, melynek javításában döntő szerepet játszanak a Szovjetunióval kötött kooperációs megállapodásaink, a bauxit- aluminiumipari egyezmény,' a közúti járműprogram, az olefin- és más programok megvalósítása. Mezőgazdaságunkban fon* radalmi változások bontakoztak ki a szocialista átszervezés óta eltelt másfél évtizedben. Szüntelenül gyorsul a. mezőgazdasági termelés növekedési üteme. Mezőgazdaságunk ma kisebb területről, fél annyi emberkéz nyomán 60 százalékkal több terméket ad a népgazdaságnak, mint as utolsó békeévben, 1938-ban. Az elért fejlődésben mégha* tározó szerepet játszott pártunk helyes, marxista—leninista agrárpolitikája, az e politikát konkrét cselekvési feladatokra váltó pártkongresz- szusok, amelyek a megoldásra érett kérdéseket tűzték napirendre. A X. kongresszus óta \eltelt időben szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinkben széles körben terjedtek el az iparszerű termelés!, módszerek. Kiemelkedő eredményeket értünk el a búza és a kukorica termesztésében. Megtettük a kezdő lépéseket a burgonya és ipari növényeink korszerű módszerekkel történő előállítása felé is. Mezőgazdaságunk eredt* ményei a nagyarányú és hat* hatos társadalmi összefogás»* nak köszönhetők: a termelőt* szövetkezeti gazdák áldozatos munkájának, az állami gazdasági dolgozóknak és munkásosztályunk, szocialista át* í SFobitatás a 2, tádalesé
