Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-20 / 92. szám
VILÁG PROLETÁRJA?, fGYESUUFTETÍ Ára: 1 forint XXY JL évi. 92. sx. 19?5* április 20., vasárnap x A városért N em szeretem a számokat, idegenkedem a szűkszavú statisztikai jelentésektől, melyekben ugyan tömören a valóság fejeződik ki, de amelyek elvontságukban kissé elhidegítik a valóságot. Különösen most nem szívesen idézek számszerű tényeket, mikor olyan tevékenység — a városért végzett önzetlen munka — értékét szeretném megragadni, amelynek emberi tartalma elsősorban konkrét tárgyiságában mutatkozik meg, s nem annyira forint összefüggéseiben. Aztán olyan erkölcsi, érzelmi tartalmak sűrűsödnek egy-egy sikeres társadalmi munkaakcióban, hogy eszmei értékük semmiképpen nem adható vissza forintban meghatározott tószegekkel. Mégis számokkal kezdem, mert a számok nemcsak mennyiséget fejeznek ki, hanem arányokat is tükröznek. Az elmúlt esztendőben a szolnokiak 32 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a város területén; 138 üzem, intézmény és különböző társadalmi szervezet, kétszáz szocialista brigád, negyvennyolc szülői munkaközösség és huszonkét KlSZ-alap- szervezet vállalt önszántából munkát, feladatot — városáért. És még egy számot, amelyben már a lakosság legszélesebb rétegei is bennefoglaltatnak: 26 ezer társadalmi munkás állt csatasorba egyetlen esztendőben, hogy a szemlátomást gyarapodó megyeszékhely várospolitikai célkitűzései minél teljesebben megvalósulhassanak. A felnőtt lakosságnak tehát csaknem fele ragadott szerszámot, hogy ha kellett, alapokat ásson egy új, készülő óvodához, vagy hogy fészket készítsen ezer és ezer facsemetének, hogy parkot, játszóteret varázsoljon elhagyott, gazdátlan, kietlen területre, virágos kerteket utcák sorába. A város 323 utcájában 34 ezer négyzetméter virágos kert született így, jó indulatból, öriszántú munkával. Már valóban megszokott jelenseg, természetes dologként könyveljük el, hogy hétvégeken vagy más alkalmakkor, munkaidőn túl, szabad órákban alkalmi öltözetű munkások, lakók jelennek meg a város különböző pontjain, vagy saját házuk táján, s egyszeriben csinosítani kezdik környezetüket. Brigádok látogatnak el gyermekintézményekbe rendszeresen és szerelnek, javítanak, vagy épp újat alkotnak, egy-egy sürgős feladat megoldására ezrek mozdulnak meg. A tiszaligeti sportstadion vajon lehetett volna-e nemzetközi mérkőzés színhelye a múlt év decemberében, ha a város üzemei, vállalati közösségei nem vállalják fel szívügyüknek gyors és rohamos felépítését. Ki gyorsan ad, kétszer ad. A társadalom nyújtotta önzetlen segítségre igazán ráillik a közmondás bölcsessége, igazsága. Hisz nem csupán a megtakarított milliókban áll egy-egy társadalmi munkaakció sikere, ennél is fontosabb, hogy olyan feladatok megoldásában nyújt segítséget, amelyekre ha futná is a köz pénzéből, idő és munkáskéz híján akkor sem valósulhatnának meg. Ha például a Kertészeti Vállalat dolgozóinak számát akár többszörösére is emelnék, akkor sem lett volna, nem lenne képes egyetlen ev alatt olyan mérvű parkosításra, mint amilyet a varos lakói közerőből véghez vittek. Ahol a városban szépség születik, ott mindenhol fellelhető a társadalmi munka kézlenyomata. Igényeink növekedésében ott munkálkodik ugyanis az emberi felfelé törekvés korlátlan vágya, s objektív lehetőségeink viszont — jól tudjuk — nem mindig képesek követni képzeletünk szárnyalását. A társadalmi munka nyújtotta segítség ebben az értelemben az igények és lehetőségek egymáshoz közelítésében is sajátos szerepet tölthet be; a társadalmi munkásoké, akiknek szeme előtt a munkáért ígért dús jutalom nem lebeg, csupán az a tudat boldogíthatja őket, hogy a közösség javára cselekszenek. Aki szabad Idejében városát szépíti, parkot formál, mások örömére tesz, miközben saját örömet is leli abban, amit cselekszik, nem csupán fáradságát adja oda az ügynek, a közösségi, szocialista társadalom építése ügyének, hanem szívét, hitét is az ügyben. Ha egy gyermekintézmény építésekor szabad időben falat rakó szocialista brigádokat látok, szorgoskodó munkacsapatokat, önkéntelenül is a népballadás Kőmíves Kelemenek képe tárul bennem a látványhoz. De nem az egykori várépítők áldozatvállalásának tragikuma, hanem az etszánás heroizmusa rímel össze bennem. Ha meg fásításkor csemeték körül sürgölődő idősebbek tűnnek fel, a diófát ültető nagyapa mesebeli képe villan fel, aki azért volt boldog, mert úgy érezte, diófájának unokái látják majd hasznát, ők fogyasztják gyümölcsét. S ha talán e képzettársítás szokatlan, merész és nem is teljesen találó, aligha vitathatja el bárki is, hogy a közösségi tudat erősödésével egyre szélesebb körben kibontakozó társadalmi munkamozgalmaknak, munkaakcióknak igenis megvannak az ehhez hasonló sajátos költői szépségei. Akik önszorgalomból szellemükkel, szándékaikkal, közvetlen érzelmeikkel is beleépülnek a szépülő város falaiba, tereibe, parkjaiba, szépségeibe, esztétikumába. A társadalomért végzett önkéntes munka egyik legszebb megnyilatkozása az egyéni érdekeken felül emelkedni akaró, a közösségben feloldódásra vágyó emberi magatartásnak. A növekvő társadalmi munka: növekvő közösségi tudat. örvendetes tény tehát, hqgy a megye székhelyén, ahol a nekilóduló élet számtalan jelét láthatjuk, az utóbbi időben évenként — ismét csak a szűkszavú számokhoz folyamodom — 10 millióval emelkedett a végzett, önkéntes, ellenszolgáltatás nélküli munka értéke. Jelzi, hogy a Szolnokon élő 70 ezer lakosból egyre többen érzik otthonuknak a várost, ragaszkodásuk a város gyarapításában, csinosításában is kifejeződik. De az is tény, még sokan, több tízezren csak szemlélői az áldozatkész szolnokiak önzetlen munkájának, csak élvezői alkotásaiknak. Reméljük, ők is mihamarabb megértik; a közösségnek nyújtott, ellenszolgáltatás nélküli „ingyenmunka” igazi értelmét szocialista társadalmunk gyakorlatában kapta meg: hisz .magunknak és magunkért vállaljuk a fáradozás többletét. A napokban újabb lista látott napvilágot, amelyben a városi tanács számba vette és rendbe sorakoztatta, hol, milyen segítséget vár az üzemek, vállalatok közösségeitől, a vállalkozó kedvű szocialista brigádoktól, a lelkes fiataloktól, a szorgalmas nyugdíjasoktól, a város polgáraitól, egyszóval mindenkitől, akinek erejéből és szándékából futja. Nyolcvanegy feladatot jelölt meg, a legsürgetőbbeket a tennivalók közül. Várja a segítséget a tiszaligeti sportkombinát parkosításához, és szorgalmazza a vállalatok, intézmények előtti közterületek, további parkosítását, járdaépítésre invitál, fásítási tervet közöl, erdei tornapálya, játszóterek építéséhez vár újabb munkáskezeket, és iskolák, bölcsődék, óvodák, valamint szocialista brigádok munkakapcsolatát szeretné bővíteni, erősíteni. M ilyen jó lenne, ha közülük valameny- nyi mielőbb gazdára lelne, sőt, ha az alkalmi feladatok esetleges vállalásán túl az üzemek, vállalatok, intézmények akár tervet is készítenének; hol, mikor és miben állnak majd a közösség, a város szolgálatára szabad idejükben; hogy újabb pompázó játszóterek, dúsan zöldellő parkok, vagy akár szép fasorok, esetleg betonjárdák újabb kilométerei, tisztán tartott terecskék igazolják a társadalmi áldozatvállalás szélesedő méreteit. V.M. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának máim 1-í jelszavai « Kitöltették a munkaverseny legjobbjait Az MSZMP Központi Sizsttságáüsk közleményé Sikeresen befejeződött az élenjáró dolgozók által egy éve kezdeményezett és országos méretűvé szélesedett szocialista munkaverseny első szakasza. A dolgozók, a szocialista brigádok jó munkával, nagyszerű eredményekkel köszöntötték pártunk kongresszusát és felszabadulásunk ünnepét. A szocialista munkaverseny nagymértékben hozzájárult az 1974. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága köszönetét és elismeretünteti ki: a Tiszai Vegyi- Kombinátot, a Borsodi Szénbányák Vállalatot, a Duna- menti Hőerőmű Vállalatot, a Csepel Vas- és Fémművek' Trösztöt, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-ot, az Ózdi Kohászati Üzemeket, a Videoton Rádió és Televízió Gyárat, a Híradástechnika Szövetkezetei, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalatot, a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalatot, a Cement és Mészműveket, a Pamut - nyomoipari Vállalatot, a Zásét fejezi ki a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny valamennyi résztvevőjének. A munkaversenyben elért kimagasló eredményeket, figyelembe véve, a Központi Bizottság 25 kongresszusi zászlót adományoz az élenjáró ' vállalatok és szövetkezetek kollektíváinak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a szocialista munkaversenyben elért 1974. évi kimagasló eredményeikért laegerszegí Ruhagyárat, a Tisza Cipőgyárat, a MÁV Miskolci Csomópontot, a Soproni Postaigazgatóságot, a Volán 20. sz. Vállalatot, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátot, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot, a nagyrédei „Szőlőskert” Mg. Termelőszövetkezetét, a szentesi „Árpád” Mg. Termelőszövetkezetet, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot, a Papíripari Vállalatot, a Centrum Áruházat, a Chemolimpex Külkereskedelmi Válla-;, latot, továbbá kongresszusi oklevelei adományoz a nehéziparból 30 brigádnak, a kohó- és gépiparból 40 brigádnak, az építő- és építőanyagiparból 35 brigádnak, a könnyűiparból 23 brigádnak, a közlekedés és hírközlés területéről 29 brigádnak, a mezőgazdaságból és élelmiszeriparból 32 brigádnak, a belkereskedelemből 22 brigádnak, a külkereskedelemből 4 brigádnak, a vízügy területéről 5 brigádnak, összesen 220 szocialista brigádnak. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a dolgozóknak a verseny első szakaszában kibontakozott kezdeményezése, lendülete és áldozatkészsége jellemzője lesz az egész 1975. évi munkának, a verseny második szakaszának is. MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA kongresszusi zászlóvá! A KOHSRESSaUSl ZftSXLfiT KOIPTAX Kiemelkedő eredmények a Tisza Cipőgyárban Nfttt a termelés, bűvölt az exportpiac, javult a minőség (Tudósítónktól) Az ország legnagyobb cipőipari vállalatánál, az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi zászlajával kitüntetett martfűi Tisza Cipőgyárban a termelés hatékony, lendítő ereje a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny. A verseny eddigi szakaszában a piaci keresletnek megfelelően nőtt a termelés, javult a választék és a minőség. A Tisza Cipőgyár feladata az ország olcsó termékekei, vulkanizált munkásbakancsokkal, félcipőkkel való ellátása. A családtervezési pogramot segítik a kismama és egészség- ügyi olcsókategóriájú cipők gyártásával. A világpiac változó árai elenére az Idén tovább bővítik az olcsó cipők választékát, az újfajta yersey és divatos műbőrfelsörészű, kényelmes viseletű női cipők termelésének 30 százalékát a második félévre már lekötötte a belkereskedelem, Kielégítő mennyiségben látják el a hazai kereskedelmet az olcsó tornacipőkből, gyermekcipőkből és közép- áras termékeikből is. A belkereskedelem megrendeléseinek kielégítésén túl kiemelkedő feladata a gyárnak az export növelése A szocialista brigádok vállalták, hogy 1974-ben félmillió párral több cipőt gyártanak tőkésexportra, mint az előző évben. Célkitűzésükét túlszárnyalva 927 ezer párral több lábbelit szállítottak a nyugati országok piacaira. A munka- versenyvállalás kimagasló teljesítése mintegy 9 millió forinttal javította a vállalati eredményi és csaknem 2 millió 400 ezer dollár devi- zatöbbletet jelentett. A szovjet piac megrendeléseit pontosan teljesítették. A múlt évben közel 1 millió 109 ezer pár cipőt exportáltak a Szovjetunióba, jó minőségben. Termékeik reklamációja a korábbi 2,63 százalékról 0,26 százalékra csökkent. A „minőségi őrjárat” valamint „ne add tovább a hibás munkadarabot” mozgalmak eredményeként elért minőségjavulás további 1 millió 139, ezer forint hasznot hozott. Az ésszerű takarékosság, a gazdálkodási eredmények javítása ugyancsak kiemelt célja a gyári kollektíva szocialista munkaversenyének. A gumigyár, valamint a kereskedelmi főosztály szocialista kollektívái nagy erőfeszítéseket tettek a drága tőkés importanyagok más forrásokból történő helyettesítésére, Hatásaként 1974-ben több mint 6 millió forintot takarítottak meg, 136 ezer dollárral kevesebbet használtak fel. A Tisza Cipőgyár 1975. évi termelési célkitűzése 11,8 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A gyár dolgozói elhatározták. hogy tovább folytatják a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyt. Kiemelt helyen szerepel a Szovjetunióból érkezett 1 millió 625 ezer pár exportmegrendelés határidőre történő leszállítása, és az eléri minőség megtartása. Az ésszerű, rugalmas termeléssel a várható évi megtakarítás megközelíti a 40 millió forintot. Erre már az első negyedévben is született garancia. A gumigyár szocialista bigádjai 1200 tonna drága tőkés vegyianyagot helyettesítettek más termékkel, igy a vállalat évi dollárkiadását máris 532 ezerrel csökkentették. A Tiszá Cipőgyár munkáskollektívája a termelési feladatokon túl a társadalmi munkában is élen jáp. A XI. pártkongresszus tiszteletére többmillió forint értékű önkéntes munkával, kommunista műszakokkal segítették t közfeladatok végrehajtás»''
