Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

1975. április 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozás Biztos ipari háttér, korszerű öntözés Beszélgetés Yáncsa Jenővel és dr. I8!eiczman Jánossal Az iparszerűvé váló mezőgazdasági termelés kors terű technológiájának fontos láncszeme az öntözés és annak gé­pesítésé. Hogy a mezőgazdaság ráháruló feladatait n lind jobban elláthassa, egyrészt a gazdaságokban van szükség minél teljesebb fejlesztésekre, másrészt ennek ipari, gépe­sítési feltételeit is biztosítani kell. A XV. országos mező­gazdasági gépesítési tanácskozás megnyitója után erről be­szélgetett munkatársunk Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel és dr. Heiczman, (Já­nos kohó- és gépipari miniszterhelyettessel. — Ma az országban 460 ezer hektár öntözhető terü­let van. Ebből — az időjá­rástól függően — 300—350 ezer hektáron öntöznek. Melyek a legfontosabb teendők, hogy az öntözés korszerűbb le­gyen, hogy növekedjék az öntözhető terület? — ezzel a kérdéssel fordultunk Ván­csa Jenőhöz. — Országosan mintegy 15 —16 ezer hektár árasztott te­rület rekonstrukciójára és 170—180 ezer hektár elavult esőztető öntözőberendezései­nek cseréjére van szükség ahhoz, hogy a meglevő ka­pacitást hatékonyan tudjuk használni. Emellett, az ötö­dik ötéves terv jóváhagyá­sa után, az új fejlesztési program szerint további 150 ezer hektárra juttatjuk el a vizet. Az új területeken ter­mészetesen már a nagy ter­melékenységű, kevés kézi erőt igénylő eszközöket és el­járásokat helyezzük előtérbe. — A Tisza II. 17 új ön- tözöfürtje & közeljövőben már vizet ad a földeknek. Ma azonban még ezek gépi berendezései nem állnak rendelkezésre. Mi várható ezen a téren? — kérdeztük dr. Heiczman Jánostól. — A műszaki fejlődés min­denütt, nemcsak a mezőgaz­daságban, felgyorsult, így az igények és az anyagi-mű­szaki lehetőségek nem min­dig vannak Összhangban. Annak ellenére, hogy a múlt év végén voltak anyagellá­tási problémáink, ma már a termeléshez szükséges anya­gok gyáraink zöménél ‘ren­delkezésre állnak. De van még egy fontos feltét éL A MEZŐGÉP Tröszt és a KGM vállalatai között jó együttműködésre, kooperá­cióra van szükség, hiszen a végtermékekben mindkét tárca különbőz» üzemeinek gyártmányai megjelennek. Éppen ezért mindkét minisz­tériumban ügyelünk arra, hogy ' ez az összhang meg­legyen. — Az öntözőgépek gyár­tására — egészítette !ki Ván­csa Jenő — egy specializált gyárat, a szekszárdi MEZŐ­GÉP Vállalatot hoztuk lét­re, amely ma már biztosí­tani tudja a hazai igények kielégítését, így itt, Szolnok megyében sem lesz gond az új öntözőfürtökkel. — Talán nem -véletlen, hogy e tanácskozás helyszí­néül a rendezők éppen Szol­nokot választották. — Ez a megye —> mon­dotta Váncsa Jenő — ki­emelkedő szerepet játszik az ország mezőgazdaságában, eredményei évről évre az első öt megye között van­nak. Mégis, hogy a tanács­kozásra itt került sor, an­nak az az oka, hogy a csa­padékszegény alföldi vidé­ken legindokoltabb az ön­tözés, másrészt az öntözővíz itt áll rendelkezésünkre. Olyan gondokkal is küszkö­dünk, hogy az állam milli- árdokért megépítette ezeket az öntözőfürtöket, ugyanak­kor az üzemek még nem hozták létre a maguk öntö­zőrendszerét. — Sok gazdaság csupán önerőből erre nem is képes. — A lehetőségeken belül, gazdasági ösztönzőkkel, tá­mogatással igyekszünk se­gíteni. Indokolt ez, hiszen Szolnok megye mezőgazda­sága ma ott tart, hogy a száraz gazdálkodás lehetősé­geit már, szinte kihasználta, öntözéssel. viszont még le­het a hozamokat fokozni. Ugyanakkor á mezőgazda­ságban már olyan magas szintű az ipari eredetű esz­köz- és anyagráfordítás, hogy ha a technológia egyetlen fázisa kimarad, jelentős ká­rokat okoz. Az öntözés gaz­daságosságát tehát nem úgy kell felfogniuk az üzemek­nek, hogy 200 mm csapadék mennyi termeléstöbbletet hoz, hanem úgy, hogy ha elmarad, akkor olyan terme­léskiesés keletkezhet, ame­lyet ekkora ráfordítás mel­lett már nem lehet elviselni. — Bár Szolnok megyét mezőgazdaságinak jegyzik — tette hozzá dr. Heiczman Já­nos —, mindinkább iparoso­dó megye. Évről évre az át­lagosnál sokkal dinamiku­sabban növekszik itt az ipar. A következő öt évre például olyan tervek van­nak Szolnok megyében, ame­lyek milliárdos ipari beru­házásokat kívánnak. Ehhez munkaerő is kell, s ezt a munkaerőt valahonnan fel kell szabadítani. A mindin­kább gépekre támaszkodó mezőgazdaság egyrészt a ne­héz fizikai munkától men­tesíti az embereket, másrészt a gépek kezelését, irányítá­sát idővel kevesebben is el tudják látni. Nos ebből a szempontból is fontos, ami­ről itt két napig tanácskoz­nak a szakemberek: a me­zőgazdaság gépesítése. t. r. M iconcenfrsacio előnyei :— Ma és a közeljövőben kissé más szemmel kell néz­ni az öntözést, mint koráb­ban — mondotta dr. Tóth Mihály, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tanszékve­zető professzora, amikor az öntözés gépesítésének gazda­ságosságáról beszélgettünk. — Miben kell szemléle­tünknek változnia? — A dolog sokrétű. Egy­részt több gazdaságban ki­alakultak az iparszerű ter­melési rendszerek, magasho­zamokkal és fejlett műszaki színvonallal. Másodsorban a most meglevő öntözőberen­dezéseket öt—hét éven be­lül le kell cserélni, mert el­használódnak. Ugyanakkor a mezőgzdasági üzemekben egyre jobban koncentrálódik a termelés. Az öntözés vi­szont nem mindenütt fejlő­dik ilyen dinamikusan. — Az öntözést a növény- termesztés szerves részének kell tekinteni. Az öntözési módot kell az alkalmazott technológiához jól megvá­lasztani és nem fordítva. Ha nem ezt tesszük, akkor köny- nyen előfordulhat, hogy az indokoltnál nagyobb lesz a befektetés. — Előadásában említette, hogy az öntözés költségein belül emelkedtek az állandó költségek. — Ez természetes. Egy új, modernebb gép eleve drá­gább. De a fejlődés az ön­tözés jobb kihasználását is magával hozza, hiszen ez az állandó költségek emelkedé­se mellett annyira .természe­tes, mint az, hogy a negye­dik osztályba járó kisdiák tud olvasni. A baj az, hogy sok gazdaságban a berende­zések üzemeltetésében, a munkaszervezésben elemi hibákat követnek eL — Mondana néhány pél­dát? — Nem az öntözés közben építik ki a következő táblán az állásokat, s ezzel időt vesztenek. A szivattyúk géphiba miatt kisebb inten­zitással dolgoznak, mint kel­lene. Sokszor jutnak téves következtetésre a gyakorló gazdák, ha a munkerő fel­használásánál csak a táblán dolgozó öntözőmunkásokkal számolnak, de megfeledkez­nek a segédüzemágról. Azt is figyelembe kell venni, hogy nagyobb teljesítményű gépek képzettebb embereket igényelnek. Ez igaz az öntö­zés rekonstrukciójánál és az újonnan bevezetett módok­nál is. — Mi a megoldás? " H — Határozottan az a vé­leményem, hogy átmeneti módszereket nem szabad vá­lasztani. A termesztési rend­szerekhez hasonló koncent­rációt javaslok az öntöző gazdaságoknál is. Az ebből származó előnyöket bűn len- i ne kihagyni! ? Műszaki fejlesztés FAO-fámogatással Dr. Fekete István, a FAO programigazgatója ”Az öntö­zés műszaki fejlesztése — FAO támogatással — a Ti­sza II. modellgazdaságaiban” címmel tartotta meg előadá­sát, vele a támogatás lénye­géről beszélgettünk. — Mióta segíti a nemzet­közi szervezet megyénk me­zőgazdasági üzemeit? — Szolnok megyében két gazdaságot — a kisújszállási Tisza II. és a törökszentmik­lósi Aranykalász termelőszö­vetkezetet — érint a FAO- program, 1969-ben indult. A FAO alapvető célja az, hogy ^ Jisza II, öntözőfürt körzet tébe tartozó üzemek öntözési fejlesztését segítse. — Miből áll ez a támoga­tás? — A külföldi és hazai szakemberek igyekeznek olyan tanácsokkal ellátni a gazdaságot, amelyeknek nagy hasznát veszik a fejlesztés­ben. A segítségnek másik, legalább ilyen jelentős része az, hogy az üzemi szakem­berek egy-egy téma tanul­mányozására külföldre is el­juthatnak. Ilyen utakon ed­dig körülbelül kétszáz szak­ember szerzett tapasztalato­kat az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. Kunden fejlett öntözéssel rendelkező or­szágban. — Véleménye szerint mi­kor gondolhat egy mezőgaz­dasági üzem az öntözésre? — Az öntözést általában csak akkor célszerű bevezet­ni, ha az illető gazdaság száraztermelésben már elérte az optimumot, és a további fejlődésnek a víz hiánya szab gátat. A vezetőknek feltétle­nül jól kell megválasztaniok az öntözési módot. El kell dönteni, hogy melyik növény milyen öntözési formát hálál meg a legjobban, és nem szabad az üzemben csak egyetlen módszer mellett ki­tartani. . — Trömböczkr—Braun Az időjárás is stílszerűen „üdvözölte” az öntözésgépe­sítési tanácskozást. Eső áz­tatta a Tisza parti sétányon álló öntözőgépeket. A szür­ke égbolt alatt mégis sok ér­deklődő tekintette meg az öntözőberendezéseket, me­lyeknek kiállítását Stiegler Károly, a Szolnok megyei AGROKER Vállalat igazga­tója nyitotta meg tegnap dél­után. CK—190 vontatható körforgó öntözőberendezés Oß—A önjáró szárnyvezeték Sió—100 műszáltömlős szárnyvezeték traktorra szerelhető csévélő szerkezettel ¥ Jj&lőnbö?» tiposú szivattyú ... .

Next

/
Oldalképek
Tartalom