Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-16 / 88. szám

u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. április 16. Epítömunkánk nemzetközi támasza 2, A KGST története „A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának kereté­ben dolgozunk a szocialista gazdasági integráció kibonta- koztatásán, a Komplex Program valóra váltásán.” (Az MSZMP XI. kongresszusának határozatából.) Újabb letartóztatások Chilében „Pinochet tragédiába sodorta az országot” A Havannába érkezett leg- frisebb jelentések szerint a chilei fasiszta junta hatósá­gai hétfőn letartóztatták a szocialista párt két vezetőjét. Egyikük Arie Mansillo, a párt politikai bizottságának tagja. Az argentínai Mendoza vá­rosba érkezett meneküljek arról számoltak be, hogy a ri.toquei koncentrációs tábor körül tovább szigorították a biztonsági intézkedéseket. (Ebben a táborban tartják fogva Luis Corvalánt, a Kommunista Párt főtitkárát es a párt több vezetőjét is.) A tábor köré ötkilométeres gyűrűt vontak, géppuskafé­szekkel és rendőrkutyákkal biztosítják, hogy senki se kö­zelíthesse meg a környéket. A „Dina” (a chilei Gestapo) azt állította, hogy Ritoquéban tömeges szökést hiúsítottak s meg. Ugyanakkor a chilei el­lenállók rádiója arra hívta fel a figyelmet, hogy a junta tömeges gyilkosságra készül a táborban, és hogy a mos­tani intézkedések ennek „megalapozására” szolgál­nak. A latin-amerikai földré­szen nagy visszhangot keltett a perui „Expreso”-nak a chi­lei helyzetet elemző cikke. A lap a többi között ezeket ír­ta: „Pinochet tragédiába so­dorta az országot. De az ő tragédiája is elkezdődött. Már a saját terrorgépezeté­ben sem bízik. Ezért olyan gyakoriak a tisztogatások a hadseregen belül is.” A nemzetközi fejlesztési ügynökség Santiago de Chile-i képviselője hétfőn elismerte, hogy a Pinochet-korszak 19 hónapjában az Egyesült Ál­lamok összesen 237 millió dollár pénzügyi támogatást nyújtott a juntának. Mint emlékezetes, Allende kor­mányzása idején Washington minden támogatást megtaga­dott Chilétől. A dél-vietnami nép felkelé­se és a felszabadító fegyve­res erők offenzívája már­cius eleje óta erélyes megtor­lásban részesíti a Thieu-rend- szernek a párizsi békemeg­állapodást sértő akcióit. A 4. Katonai Körzetben Saigon környékén és a Deltavidéken tovább folytatják offenzívá- jukat a felszabadító csapatok. A sikeres akciók következté­ben Dél-Vietnam területének több mint háromnegyed ré­sze felszabadult. A pánikszerűen menekülő Thieu-katonaság erőszakos lakosságkitelepítő akciói el­lenére a lakosság fele (9.3 millió ember) a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­mány által ellenőrzött terüle­ten él. A „menekülők megse­gítése” és „szükség esetén az amerikaiak elszállítása” ürü­gyén a vietnami partok köze- lében tartózkodik az Egyesült Államok 7. flottájának 4 re­pülőgép- és 4 helikopter- anyahajója, több torpedórom­bolója és partraszállító hajója is. Dél-Vietnam, Vietnam ideiglenes demarkációs vo­nallal a 17. szélességi foktól délre eső része, 170 850 km’ területű, 18,8 millió lakosú ország, a DIFK illetve a sai- goni rendszer közigazgatása alatt áll. A lakosság 85 szá­zaléka vietnami, de kínai, khmer, moik a malájokkal Vizspáijiik H lágháborút követő időszak néhány alapvető belső és nemzetközi vonását, hogy el­helyezhessük a KGST-t az akkori viszonyok „időtérké­pén”. A szovjet hadsereg ál­tal felszabadított kelet-euró­pai államokban a negyvenes évek második felében hala­dó politikai változások men­tek végbe. A Szovjetunió sokoldalú segítségével meg­kezdődött a súlyos háborús károkat szenvedett gazda­ság talpraállítása. Megindult a szocialista termelési viszo­nyok kialakulása az ipar­ban és a mezőgazdaságban egyaránt. A háborús pusztí­tásoktól legyengült orszá­goknak gépekre, nyersanya­gokra volt szükségük. Nyugaton akkor már javá­ban tombolt a kommunista- ellenesség, elhangzott Chur­chill hírhedt fultoni beszéde, a hidegháború korszakának első „programnyilatkozata”. Az imperialista államok előbb a Marshall-tervvel, majd annak kudarcát látván, gyakorlatilag gazdasági em­bargóval igyekeztek megfoj­tani a szocialista útra, lépett államokat. Ehhez párosult még az amerikai atomzsaro­lás, az imperialista Nyugat fegyverkezési hajszája, amely a Szovjetuniót, a szocialista országokat amúgysem köny- nyű gazdasági helyzetükben arra kényszerítette, hogy nö­veljék védelmi kiadásaikat. 1949 januárjában a KGST megalakítását tehát nem­csak a távlati társadalmi, gazdasági, történelmi célok indolkolták, hanem a konk­rét veszély, az imperalista gazdasági támadás elleni kö­zös védekezés megszervezé­se. A KGST megalakításá­ban a politikai oldal volt a döntő elem. Később éppen ez az elem ösztönözte a gaz­rokon hegyi törzsek és fran­ciák is találhatók. Erősen mezőgazdasági or­szág. A saigoni rendszer brut­tó hazai termékének 60 szá­zalékát hadiipari szolgáltatá­sok, 27 százalékát a mező- gazdaság és 13 százalékát az ipar adja. Fő ter­mékei: a rizs. a kaucsuk, a tea, kinin, cukornád és a juta. Állatállományát a szarvasmarha, bivaly, sertés, kecske, juh teszi ki elsősor­ban. A mezőgazdaság terme­lése 1960 óta visszaesett. A DIFK által ellenőrzött terüle­teken a földosztás következ­tében a kisbirtok, a saigoni rendszer uralma alatt lévő or­szágrészben megvalósítatlan földreform-törvény szabotá- lása miatt a nagybirtokrend­szer a jellemző. A bábrend­szer ipara Saigon környékén koncentrálódik, élelmiszer-, textil-, fűrész-, kaucsuk- és papírfeldolgozó iparból áll. 1960-ban Dél-Vietnam terü­letének 1/3 részén népi hata­lom jött létre. Az ellenállás irányítására 1960. december 20-án megalakult — 30 hala­dó pártot és szervezetet egye­sítő — Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front, amely- ‘nek a félmilliós Vietnamban harcoló amerikai expedíciós hadsereg felett aratott sikerei 1968. májusában a tárgyalóasz­talhoz kényszerítették az Egyesült Államokat dasági együttműködést: egy­felől megakadályozta a tő­kés restaurációt, a régi rend visszaállítását, másfelől egy­máshoz közelítette a tagor­szágok népeit, amelyeket a háború előtti soviniszta ve­zetők. az „Oszd meg és ural­kodj !”-elvét követve, egy­más ellen hangoltak. A megalakulásról szóló ha­tározatot Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Románia és a Szovjetunió írta alá, majd még ugyanezen évben Albá­nia is csatlakozott hozzá. (Albánia hivatalosan még mindig a KGST tagja ugyan, de 1961 óta gyakorlatilag nem vesz részt a szervezet munkájában.) 1950-ben az NDK, majd 1962-ben Mon­gólia lett/a szocialista integ­ráció szervezetének a tagja. Kuba 1972-ben kérte felvé­telét. Jugoszlávia 1965-ben kapcsolódott be a szervezet tevékenységébe, mégpedig a jugoszláv kormány és a KGST között aláírt egyez­mény alapján. Megfigyelői minőségben részt vesznek az ülésszakon a végrehajtó bi­zottság és az állandó bizott­ság ülésein a KNDK és a VDK képviselői. (A Kínai Népköztársaságnak ugyan­csak megfigyelői státuszt biztosítottak, de Peking 1961 óta nem vesz részt a tanács­kozásokon.) 1973-ban Finn­ország gazdasági és tudomá­nyos-technikai együttműkö­dési megállapodást kötött a KGST-vei; első ízben jött létre hivatalos formába ön­tött kapcsolat a szocialista integráció szervezete és egy tőkés ország között. Két szakasz válik el vilá­gosan a KGST eddigi mű­ködésében, összefüggésben a belső és a külső gazdasági feltételek változásával. Az első szakasz a hatvanas évek derekáig tartott, s a követ­kezők jellemezték: A felszabadított területen 1969. május 19-én megalakult a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány, amely katonai és diplomáciai síkon folytatta a harcot Dél-Viet­nam felszabadításáért. Az Egyesült Allámok és a Tiheu- rendszei rákényszerült a A tagországokban akkor az alapvető feladat a szocialis­ta iparosítás volt. Minthogy munkaerő-tartalékok még rendelkezésre álltak, az ipari termelést elsősorban új em­berek, új gépek, berendezé­sek munkába állításával, egy szóval . extenzív módon nö­velték. Az iparfejlesztést a nemzeti keretek jellemezték. Megjegyzendő, hogy már eb­ben az időszakban megkez­dődött a második szakasz­ra jellemző sokoldalú ipari együttműködés kialakítása. 1954-ben, a KGST IV. ülés­szakán felvetődött a népgaz­dasági tervek egyeztetésének szükségessége, s ezzel egy- időben megindult az ágazati együttműködés, amely az akkoriban kulcsszerepet ját­szó gépiparra vonatkozott. Létrejöttek az ipari koope­ráció szervezeti formái is. az ágazati együttműködésre 1956 és 1960 között állandó bizottságokat állítottak fel. 1956-ban megalakult példá­ul a villamosenergetikai, a gépipari, a színesfém-kohá­szati, a vegyipari, a kohá­szati állandó bizottság. A nemzetkizi h4? 1960-as évek derekáig tulaj­donképpen az imperialisták által kialakított hideghábo­rús légkör jellemezte. A két világrendszer közötti gazda­sági, kereskedelmi kapcsola­tok szintje minimális érté­ket ért el. Párizsban fény­korát élte a szocialista or­szágokba szállítandó, úgyne­vezett stratégiai cikkeket el­lenőrző iroda, a COCOM, amely a „Nyugat biztonságá­ra” hivatkozva gyakorlatilag minden második árucikk ki­vitelét megtiltotta a szocia­lista országokba. Dunai Péter (Következik: Komplex Program.) fegyverszüneti állapot tudo­másulvételére és 1973. január 27-én Párizsban aláírta a „Megállapodás a vietnami háború befejezéséről és a bé­ke helyreállításáról” című okmányt. A saigoni rend­szer azonban a megállapo­dást nem hajtotta végre. Az elmúlt hét műsorát szá­momra három esemény avat­ta emlékezetessé; mindenek­előtt az, hogy kilépett „re­génysírjából” Köpe Bálint, s elindult képernyőútjára, to­vábbá, hogy ismét találkoz­hattam a hosszútávok ki­emelkedő futójával, a vib­ráló egyéniségű Iharos Sán­dorral, és élvezhettem a fiatal versmondók pompás seregszemléjét péntek este, a költészet hagyományos ün­nepének estéjén. Akadt egyéb újdonság is, figyelem­re méltó, például a Falujá­rás mintájára született Ipari kaleidoszkóp, afféle üzem­járás kamerákkal. S volt iz­galomban bővelkedő sport­mérkőzés színvonalas közve­títésben, de ismétlem: az igazi eseményt Déry Tibor regényének, a Feleletnek te­levíziós premierje jelentette. Elindul Köpe Bálint Ki is ez a Köpe Bálint? Mit akar? Miért indul el Kistarcsáról kamaszfővel mezítlábosan a fővárosba ? Mi lesz majd a reményekre kész, rajongó lelkű fiatal­emberrel? Mit, mennyit is­mer meg a világból, hogy a maga épülésére hasznosít­hassa. Hogyan válnak élmé­nyei benne a magatartás elemeivé? S vele párhuza­mosan az élet másik pólu­sán, ha úgy tetszik fent,'ho­gyan alakul egy osztálya erkölcseivel szembeforduló tudósprofesszor sorsa? Ezek­re a kérdésekre ad majd fe­leletet bizonyára a most in­duló nyolc részre tervezett televíziós film, amelyet Zsurzs Éva rendezett. Jó ér­zékkel ő határozta meg a tempóját, .a játék alaphan­gulatát, s az ő kezének moz­dulataira elevenednek meg a kor, Bálint és Zénó korának, a harmincas évek társadal­mának jellegzetes figurái. Ami a sorozat első két darabjából máris jól kiraj­zolódott: a tévéfilm alkotói­nak művészi alapállása egy­értelmű, maximális hűség a regényhez. Ügy fordítják Déry Feleletét a képernyőre, hogy nem hangsúlyozzák túl a drámai elemeket, bár meg­keresik a drámai csomópon­tokat, igyekeznek megőriz­ni az elbeszélés epikai nyu­galmát, széles folyását. Sok- kírozó filmes hatásokkal nem tördelik szét ezt a folyama­tot. A másik jellegzetesség, hogy rendkívül gondosan munkálják ki a megidézett figurákat. Ami pedig a szí­nészi játékot illeti, az első két rész is meggyőzhet ben­nünket, igazán jobbnál jobb művészek álltak csatasorba, hogy a televíziós Felelet si­keréhez hozzájáruljanak. Kö­pe Bálint megtört, megviselt anyját Törőcsik Mari ala­kítja; eredetien ízes Garas Dezső Józsija; Farkas Zénót Bessenyei Ferencre szabták, Sinkovits Imre a szervezett munkást formálja meg ro­konszenvesen, Bálint kereszt­apját, Bánki Zsuzsa a pro­fesszor vénlánytestvérét ál­lítja elénk. A kis szerepek­ben is nagy színészek vonul­nak fel, s akiről külön is szólni illik: egy amatőr a hivatásosak között, az isko­lapadból kiemelt székesfe­hérvári diák, Kuna Károly. Köpe Bálint alakja úgy ra­gad meg emlékezetünkben, ahogyan ő testesíti meg ne­künk. Sugárzó fiatalságával, emberi tisztaságával és a te­kintetéből áradó nyíltságá­val egy kissé talán Soós Im­rére is emlékeztet. Ideális alkat Bálint figurájának vonzó megformálására. Hányatott életű regény elevenedik meg a képernyőn, folytatásokban. Annakidején, születésekor külön vitát ka­vart. Befejezetlen remekmű — trilógiának készült, de a harmadik rész, a befejezés máig elmaradt — de most a televízió jóvoltából szeren­csénkre be is teljesedik. A tévéjáték alkotóinak ké­résére ugyanis Déry „elvarr- ta a szálakat”, azaz ami an­nak idején benne maradt, a harmadik rész, a férfikor ELoTT felelete Zénó és Bálint tör­ténetének lezáró folytatása, most televíziós biztatásra megszületett. Azt hiszem már csak ezért is érdemes végig kísérni Bálint és Zé­nó és a többiek útját is majd a képernyőn. Ilyen ér­telemben a televíziós Felelet a maga nemében irodalmi csemege is. A hosszűtávfutó „magányossága” Vitray Tamás előszeretet­tel választja partnereit az Ötszemköztben sportolók kö­zül, talán azért vonzódik hozzájuk, mert maga is sportriporter lévén legottho­nosabban az ő világukban mozog. Ott érzi igazán ele­mében magát. Hozzáteszem rögvest, iger. jó érzékkel vá­laszt közülük. Bizonyíték a legutóbbi ötszemközt: Iha­ros Sándorban is nagyszerű beszélgető partnerre lelt. Aki egykor hosszútávokon maga mögé utasította minden ver­senyzőtársát — ő vezette a világranglistát — most őszinteségből, emberségből adott mintát. Egy kiváló sportoló emberi drámájának részletei villantak fel rend­kívül meggyőző erővel és igazán megnyerő módon. S ha a fenti címben talán né­mi túlzás is van, mégis ahogyan Iharos Sándor be­szélt és olykor elhallgatott, majd egy-egy kérdésre ke­resve a választ, gondolko­dott, kutatott, aztán ered­ménytelenül, ' azaz válasz nélkül hagyta a kérdést, vagy abban, álíogyan a futó­társakkal való viszonyról beszélt, továbbá abban, aho­gyan az olimpiai váromá­nyos azt vallotta meg, hogy miért is hagyta cserben mesterét, s talán saját re­ményeit is, a részletekből összeálltán valamiképp az emberi magányosság jeleit véltem felfedezni. Valami olyasfélét, hogy sok min­dent csinált eddigi életében a vörös salakon és a pályán kívül, de életéből mintha ki­maradt volna az igazi embe­ri feloldódás. Az elárvulás- nak, ha úgy tetszik elmagá­nyosodásnak sajátos belső formája ez. Ki-ki érthetett belőle — tanulságképpen. Épp ezért hallgattam némi szomorúsággal a csillogó te­kintetű benzinkutast, a hosszútávfutás egy ideig ver­hetetlen királyát Kividen Aligha lehetett volna a képernyőn szebben, méltób­ban ünnepelni a költészet, a vers napját, mint a József Attila-szavalóverseny döntő­jének közvetítésével. Szép verseket hallhattunk, szépen és kulturált előadásban. Ha nem tudtuk volna, hogy mű­kedvelők valamennyien, akár hivatásosoknak is hihettük volna őket. Tiszta, sallangtól mentes volt ez a költői est — verseny — miként az elő­döntők is. Ezzel az akciójá­val a televízió és a rádió —• közösen rendezték a vers­mondók seregszemléjét — újabb ezreket hódított meg a versmondásnak, s újabb százezreket a szép magyar versnek. Hasznos műsor a Nyitott boríték. Közéleti és mai. És Molnár Margit, a műsor ve­zetője is harcias alkat, bát­ran vonja ki szablyáját a tár­sadalmi igazságtalanságok ellen, és a bürokrácia nem egy kigyófejét nyisszantotta már le. Kevésbé rokonszen­ves azonban egy-egy esetben mondanivalójának keresett­sége, a mindenáron szellemes­ségre való törekvés. Riport­jában jó volt látni például a ceglédi fiatalokat, akik saját erejükből varázsolták elő az állomás épületében a bejáró diákok klubját. De ezért a derék KISZ-eseket korunk Harun el Rasidjainak titulál­ni nemcsak túlzás, hanem pontatlanság is. A bagdadi kalifát ugyanis a tökéletes uralkodó mintaképeként tart­juk számon. ▼. ML Tovább tart a felszabadító erői offenzívája Dél-Vietnamban

Next

/
Oldalképek
Tartalom