Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-18 / 65. szám
1975. március 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T Tanácskozik az MSZMP XI. kongresszusa A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója Brutyó János elvtárs beszéde A Központi Ellenőrző Bizottság X. kongresszusa óta végzett munkájáról szólva Brutyó János bevezetőben megállapította: a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság teljes összhangban, szoros pártszerű munkakapcsolataban harmonikusan dolgozott együtt a határozatok megvalósításáért. A Központi Ellenőrző Bizottság teljes egyetértését fejezi ki a Központi Bizottságnak Kádár János elvtárs által elmondott beszámolójában foglaltakkal. Egyetértünk a kongresszusi pártokmányokban megfogalmazott gondolatokkal, a kitűzött célokkal, pártunk új program- nyilatkozatának a Központi Bizottság által kidolgozott és a XI. pártkongresszus elé terjesztett tervezetével. A két kongresszus között tovább erősödött pártunk tekintélye, tömegbefolyása, nőtt a párt iránti bizalom. Ez elsősorban pártunk következetes lenini politikájának köszönhető. Pártunk eredményeinek forrása az is, hogy a párttagok nagy többsége tiszteletre méltó módon, a legjobb tudása szerint, erejének megfeszítésével, önzetlenül és eredményesen teljesíti kötelességeit, a párt normái szerint él és dolgozik. Jelenthetjük tehát a kongresszusnak, hogy pártunk több mint 750 000 tagot számláló nagy családja egységben és összeforrottan támogatta, hűséggel és odaadással szolgálta és védelmezte pártunk helyes politikáját. A kommunisták nagyszerű munkával álltak ki e politika mellett, élenjártak mindazoknak a feladatoknak a megvalósításában, amelyeket a szocializmus építésének jelenlegi szakasza, a társadalmi haladás napirendre tűzött. A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalata, és ebből fakadó véleménye az, hogy pártunk egységes, szilárd, alkalmas és méltó történelmi küldetésére. Pártunk a marxizmus— leninizmus elvi alapján állva nemcsak az eredményeket tártotta számon, hanem mindig nyíltan feltárta gondjainkat, nehézségeinket és hibáinkat is. Azt tartva szem előtt, hogy az eredmények kisebbítése, lebecsülése fékezi a szocializmus építésének lendületét, a hibák és fogyatékosságok eltakarása és eltűrése pedig magát az építést veszélyezteti. Brutyó János ezután a Központi Ellenőrző Bizottság munkájáról szólva a többi között megállapította: Az elmúlt négy és fél év alatt végzett vizsgálataink arról tanúskodnak, hogy a pártgazdasági munka és pénzgazdálkodás a X. kongresszus határozatainak megfelel. Ezt követően a Központi Ellenőrző Bizottságnak a párt fegyelemmel és a pártfegyelmi munkával összefüggő tevékenységéről adott számot Brutyó János. Hangsúlyozta: — a legfontosabb tapasztalatunk, hogy a X. kongresszus óta — a párt következetes munkája nyomán — tovább szilárdult a pártfegyelem, tudatosabbá vált a párt normáinak vállalása és megtartása. A X. kongresszus támasztotta nagyobb követelmények következetesen érvényesülnek a Központi Bizottság határozataiban, intézkedéseiben, amelyek megnyilvánulnak a pártéletben, a párttagok mindennapi cselekedeteiben és magatartásában. Ennek eredményeként tudatosabbá váltak a szocialista erkölcs normái, kedvezőbbek lettek a lehetőségek feladataink sikeres megvalósításához, a párt- és állampolgári fegyelem további erősítéséhez. Ez a megállapítás helytálló még akkor is, ha sorainkban voltak és még ma is vannak olyanok, akik megsértik a párt lenini normáit, akik nem tudnak, vagy nem akarnak lépést tartani a növekvő követelményekkel, akik a párttagságra méltatlanoknak bizonyultak. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a pártszei- vek következetesebben lépnek fel a párttagsággal ösz- szeférhetetlen cselekedetekkel szemben, a fegyelemsértőket vétségük arányában felelősségre vonják. A párttagság egészéhez képest csekély a pártbüntetésben részesültek aránya. A Központi Ellenőrző Bizottság azonban úgy véli, hogy a számszerűségen kívül igen fontos a pártfegyelem megsértését kiváltó okok elemzése, illetve annak a hatásnak a felmérése, amelyet a párt politikai, erkölcsi normáinak megsértése kivált. Kétségtelen, hogy minél előbbre jutunk a szocializmus építésében, annál visz- szatetszőbbé válnak azok a jelenségek, amelyek a kapitalizmusban természetesek, de nálunk a szocialista elvekkel és gyakorlattal nem férhetnek össze. A múltnak e káros maradványai helyenként még makacsul tartják magukat. Sőt belső ellentmondásaink folytán esetleg új erőre kaphatnak, vagy új formát öltenek. A hatalom erősítésének fontosságáról szólva a KEB elnöke hangsúlyozta: A fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodva, a legfontosabb feladatunk változatlanul a munkáshatalom további erősítése. Erre biztosíték pártunk helyes politikája, a tömegszervezetek munkája, a szocialista állam tevékenysége. A hatalom gyakorlása során előfordulhatnak magatartásbeli torzulások is, amelyekre időben fel kell figyelni. Akadnak, akik tudatosan visszaélnek a hatalommal, mások viszont nem tudnak, vagy nem mernek élni vele. Bár az okok különböznek, de ez is, az is kárt okoz, mert gyengíti a munkáshatalmat, a párt iránti bizalmat, fékezi munkánkat. A pártfegyelmi munka tapasztalatai arra is intenek, hogy a jövőben a hatalom erősítésében és gyakorlásában méginkább előtérbe kell kerülnie a nép iránti hűségnek, a szigorú pártszerűségnek, a közügy, a munkáshatalom szolgálatának. A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a hatalommal való legcsekélyebb visszaélést épp úgy nem szabad megtűrni, mint az erélytelenséget. a huzavonát, majd így folytatta : A munkáshatalom erősítésében fontos szerepe van a párttagok eszmei-ideológiai szilárdságának, politikai éberségének. A párt eszmei, politikaitegységét sértő, bomlasztó tevékenység, az anti- marxista nézetek hirdetése és terjesztése nem tűrhető meg, az ilyen jelenségek ellen következetes szigorral kell fellépnünk. Nagyon fontos, hogy a politikai éberséget erősítsük az ideológiai, a kulturális és a tudományos területeken dolgozó kommunisták és vezetők körében is. Brutyó János ezután a szocialista tulajdon gyarapításának és védelmezésének feladatairól szólt. Miközben fokozatosan erősödik az új, a szocialista emberre jellemző gondolkodás és erkölcs, a szocialista tulajdon átérzett tudata — mondotta — helyenként hat még a régi, a visszahúzó szemlélet és gyakorlat is. Ennek tulajdonítható, hogy a növekvő lehetőségeket egyesek önző módon a közös tulajdon rovására, a saját vagyonosodá- sukra próbálják kihasználni, ügyeskedésekkel, a törvények kijátszásával jogtalan vagy indokolatlan előnyökhöz jutnak. A X. kongresz- szus óta a szocialista tulajdont sértő, károsító ügyekben pártszerveink a korábbinál nagyobb szigorral léptek fel. Rá kell ébreszteni az egyes embereket és csoportokat, hogy a társadalom kárára nem gazdagodhatnak, nem élhetnek törvénytelen eszközökkel és ilyen utakon nem járhatnak, mert ezzel bomlasztják, gyengítik szocialista rendünket. Félreérthetetlenné kell tennünk, hogy aki a közösségi érdek ellenére juttat indokolatlan előnyhöz bárkit, az éppoly erkölcstelen és hibás, mint az, aki elfogadja. Mindkettő mögött fellelhető az egyéni érdekek elsőbbbsége, az önzés, az anyagiasság, az elvtelen kapcsolatok kihasználása, a kölcsönös lekötelezettség. Társadalmunk a becsületes munkára épül. A párttagok és a tisztességesen gondolkozó dolgozók millióinak igazságérzetét joggal sérti, ha valaki a munkájával nem arányosan, vagy éppenséggel munka nélkül jut jövedelemhez. A törvényesen is üldözendő tisztességtelen vagyonszerzés különböző formáin kívül más jelenségek is nyugtalanítják közvéleményünket. így például az egyes helyeken már szinte intézményesített borravalózás, az úrhatnám ajándékoz- gatások, és nem utolsósorban a hálapénz. Ezek szocialista elveinkkel ellentétesek, hatásuk demoralizáló, indokolatlan jövedelem különbségekhez, feszültségekhez vezetnek. Ügy látjuk, hogy a nevelőmunka erősítése mellett megfelelő intézkedések is szükségesek a szocialista társadalomtól idegen gyakorlat mielőbbi megszüntetésére. Brutyó János ezután így folytatta: A fejlett szocialista társadalom építése magasabb követelményeket állít a párt tagjai elé. Ezért a pártfegyelem szilárdítása állandó feladatunk, amelynek eszköze mindenekelőtt a nevelőmunka. Pártunk a pártfegyelmi büntetést is a nevelés egjdk eszközének tartja, mely arra szolgál, hogy a párttag okuljon belőle, őt és környezetét egyaránt visszatartsa fegyelemsértések elkövetésétől. Természetesen arra törekszünk, hogy elvtársainkat ne a felelősségrevonástól való félelem tartsa vissza a helytelen cselekedetektől, hanem belső meggyőződésből éljenek és tevékenykedjenek a párt politikai-erkölcsi normái szerint. A szervezeti szabályzatot sértő cselekmények hatékonyabb nevelő munkával és a kommunista közösségek erejével megelőzhetők. A kommunistának nemcsak önmagáért, hanem más párttagokért is felelősséget kell éreznie. Pártunk erejének, eszmeipolitikai, cselekvési egységének, további fejlődésünknek fontos feltétele a bírálat. Ez egyaránt szükséges a káderek neveléséhez, a hibák megelőzéséhez és az elkövetett hibák gyors kijavításához. Aki semmibe veszi a jogos bírálatot, az lényegében azonosítja magát a bírált hibával, akadályozza annak kijavítását. Sajnos előfordul, hogy a bírálatot vonakodva, kelletlenül, vagy csak formálisan. szavakban fogadják el. Az illetők többnyire hibátlannak tartják magukat, önelégültek, ami pedig súlyos tévedések forrása lehet, a bírálat elfojtásához, sőt annak megtorlásához is vezethet. Elsősorbant párton belül kell olyan légkört teremteni, amely lehetetlenné teszi, hogy bárkit hátrány, vagy bántódás érjen azért, mert becsületesen feltárta a hibákat, volt bátorsága bírálni. Nem szabad eltűrni, hogy a bírálatot bárki nyíltan, vagy burkoltan megtorolhassa, és a bírálót hátrányos helyzetbe juttassa. Ez tűrhetetlen a pártban, merőben idegen a párttól, elnémítja a párttagokat, a dolgozókat, akadályozza, hogy a hibák, visszaélések napvilágra kerüljenek. A párt minden tagjától elvárja az őszinteséget, a nyíltságot, az egyenességet, azt. hogy személyekre való tekintet nélkül bíráljon, lépjen fel a hibák, visszásságok ellen. A kommunista azért kommunista, hogy szóljon, amikor kell és álljon ki a meggyőződéséért, a s/.oc'alizm js ügyéért. A munkásosztálynak olyan pártra van szüksége, amelynek minden alapszervezete, minden egyes tagja szilárdan helytáll. A Központi Ellenőrző Bizottság azt tapasztalja, hogy az alsóbb pártszervek is szigorúan fellépnek a bírálat elfojtói, megtorlói ellen. A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a hibák elleni nyílt, következetes harc során szüntelenül ügyelni kell arra is, nehogy egyesek bírálat ürügyén, és a bírálókat védő intézkedésekkel visszaélve megrágalmazzanak ártatlan, becsületes embereket. Ezért a jogos, pártszerű bírálatot minden esetben el kell határolni a rágalmazástól és az intrikától. Vagyis a bírálók következetes védelmének együtt kell járnia a rágalmazók, int- rikusok elleni elszánt harccal. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója az ellenőrzésről szólva a többi között a következőket állapította meg: Szükségesnek tartjuk a rendszeres és hatékony ellenőrzést azért, hogy feltárja a munka kedvező és kedvezőtlen vonásait, elősegítse fejlődésünket, megakadályozza a hibák, a visszaélések elkövetését. Az ellenőrzés lehetővé teszi, hogy mindenkit elsősorban a végzett munkája alapján értékeljünk és minősítsünk, ne pedig szubjektív meggondolások és benyomások alapján. A kommunista közösségekben a rendszeres és segítő ellenőrzés eredményeképpen is fejlődnek az emberek. Az ellenőrzés nem minden áron való hibakeresés, hanem a munka javításának nélkülözhetetlen eszköze. Arra kell törekednünk, hogy a kommunista közösségek, a pártcsoportok, a pártszervezetek és a pártszervek méginkább a kommunista jellemformálás szolgálatában álljanak, erősítsék önmagukban és másokban a közösségi tulajdonságokat, következetesen szánjanak szembe a szocializmustól idegen magatartás megnyilvánulásaival, az embertelenséggel, az önzéssel, a gőggel, a törtetés- sel, az anyagiassággal, amelyek együttesen és külön- külön is még sok gondot okoznak a kisebb közösségeknek éppúgy, mint az egész társadalomnak. Feladatunk, hogy az eszmei-politikai munka javításával, a hibás jelenségek határozott és meggyőző bírálatával védjük meg a párt tagjait azoktól a káros nézetektől, hatásoktól, magatartásbeli fogyatékosságoktól, amelyekkel szemben éppen nekik kell harcolniuk. Brutyó János a következőkre hívta fel a figyelmet: A Központi Ellenőrző Bizottság álláspontja az, hogy tovább kell növelni a párttagokkal és a vezetőkkel szemben támasztott követelményeket. Gondoskodnunk kell arről, hogy a nagyobb követelmények széles körben ismertté váljanak és így lehetőség nyíljon a következetes számonkérésre. Az a véleményünk, hogy az eddiginél szigorúbban kell fellépni mindazok ellen, akik nem a párt követelményei szerint élnek és dolgoznak. Soraink tisztasága, pártunk tekintélye és tömegbefolyása védelmében indokolt és szükséges igénybe vennünk minőim pártszerű eszközt és módszert. A nagyobb követelmények megvalósításában meghatározó szerepet tulajdonítunk a vezető beosztású párttagok példamutatásának. Mindenekelőtt a vezetőktől kell megkövetelnünk a párt lenini normáinak betartását, e tekintetben semmiféle . engedményt sem szabad, tenni. A legcsekélyebb elnézés, bármifajta mentegetés csak árthat a pártnak és az érintett személynek. Sehol, senkitől és semmilyen körülmények között sem lehet eltűrni a párt normáinak megsértését, erre korábbi érdemek sem szolgálhatnak mentségül. A szükséges felelősségre-' vonásoknak azonban mindig pártszerűen kell megtörténniük, figyelemmel a párt ér-, dekeire, a kommunisták igaz-» ságérzetére. A Központi Ellenőrző Bizottság a társadalmi-politikai fejlődés jelenlegi szakaszában minden szinten szükségesnek tartja az ellenőrzés javítását. Vonatkozik ez elsősorban a párt belső ellenőrző munkájára, melyet tovább kell fejleszteni. Megítélésünk szerint a népJ gazdaság minden szektorában erősíteni kell az állami ellenőrzést. Ezzel párhuzamosan mindenütt meg kell követelni a magasszintű bel-; ső ellenőrzést is. Befejezésül a Központi EM lenőrző Bizottság elnökei hangsúlyozta: A jövőben méginkább ar-i ra kell törekednünk, hogy a kommunisták tudatossága^ önként vállalt fegyelme, magasabb erkölcsi szemléleta legyen az irányadó a közgon-, dolkodásban. Ennek az az előfeltétele, hogy nevelő munkánkban mindenütt központi helyet kapjon a párt-; tagság politikai öntudatának^ erkölcsi színvonalának eme-, lése. Mindannyiunk megtisztel lő kötelessége, hogy erősít-; sük pártunk egységét, szilárdítsuk a párt és a tömegek kapcsolatát, óvjuk soraink tisztaságát, éberen őrködjünk az önként vállalt, tudatos pártfegyelem betartásán — mondotta Brutyó János. majd a Központi” Ellenőrző Bizottság nevében kérte a X. kongresszus óta végzett munkáról szóló jelentés és beszámoló elfogadását. Brutyó János tapssal foJ gadott beszámolójával a kongresszus befejezte hétfői tanácskozását. Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy a kongresszus kedden reggel 9 órakor az 1. és a 2. napirendi pont feletti vitával folytatja munkáját. A XI. kongresszus a nemzetközi sajtóban ..Hittel és optimizmussal” címmel közölte a Pravda hétfői száma budapesti kü- löntudósítóinak jelentését. A lap első oldalán számol be az SZKP delegációjának budapesti fogadtatásáról, és négyhasábos fénykép mutatja Leonyid Brezsnyevet és Kádár Jánost a találkozás első pillanataiban a Nyugati pályaudvaron. „Örömteli fogadtatás magyar földön” — ezzel a címmel közölték a hétfő reggeli moszkvai lapok a szovjet delegáció Budapestre érkezéséről szóló tudósításaikat. A Pravda különtudósítói a magyar kommunisták legmagasabb fóruma előtt így jellemzik a budapesti hangulatot: „sikerek a szocializmus építésében, munkás hétköznapok ihletett ritmusa, mélyreható érvelő eszmecsere az ország központi problémáiról és terveiről”. Ezekben a napokban — írja az SZKP lapja — a maguk teljességében bontakoztak ki az új ember jellemvonásai és a mai nap legfőbb jellemvonása — a magasfokú aktivitás, amellyel a magyar nép a kongresszust fogadja. A szovjet pártküldöttség érkezése kapcsán a Pravda tudósítói megállapítják: az SZKP és az MSZMP, az országaink és népeink közötti kapcsolatok a proletár internacionalizmus követendő példáját jelentik. Mint az SZKP lapja írja, az MSZMP kongresszusa előtt különösen kidomborodott Magyarországon a munkásosztály pártjának vezető szerepe, azé a párté, amely valamennyi magyar dolgozót — kommunistát és pártonkívülit — a szocialista építőmunka nagy céljainak elérésére lelkesít. A Szovjetszkaja Rosszija „Egy csatarendben” című cikkében ismerteti olvasóival a XI. kongresszusra készülő magyar dolgozók sikereit. A Neues Deutschland tegnapi száma első és külpolitikai oldalán számos anyagban foglalkozik az MSZMP XI. kongresszusával. A lap fényképben és szövegben beszámol a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet pártküldöttség Budapestre érkezéséről, s közli az NSZEP Központi Bizottságának a, magyar pártkongresszushoz intézett üdvözletét. A lap tudósítója beszámol a párt és az ország fejlődéséről, továbbá a magyar dolgozók kongresszusi munkájáról. A tegnap reggeli lengyel lapok a nemzetközi élet kiemelkedő eseményeként foglalkoztak az MSZMP XI. kongresszusával. A Trybuna Ludu első oldalas budapesti jelentésében „A magyar kommunisták tanácskozása'' címmel a többi között rámutat: A pártkongresszust megelőző elemző vita megmutatta, hogy az MSZMP eszmeileg és szervezetileg szilárd, a párt és állami vezetés, valamint a párttagság és az egész társadalom közötti kapcsolatok erősek, a párt a nép széles bizalmát élvezi.
