Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-12 / 60. szám
Rangsorolva Vállalat MA: A népgazdaság negyedik ötéves tervéről 1970. október 3-án elfogadott törvény szerint 480—500 milliárd forint fordítható beruházásokra. Ma már látható, hogy a tényleges felhasználás több mint 50 milliárddal haladja meg ezt az összeget. A pénzügyi keretek túllépése önmagában még nem okozna nehézségeket, ha az 'eredmény is meghaladná a tervezettet. Sajnos, erről nem beszélhetünk. Érthető, indokolt tehát az, amit a kongresszusi irányelvekben így olvashatunk: „...a beruházási igényeket népgazdasági, társadalmi fontosságuk szerint kell rangsorolni.” A rendteremtés ott kezdődik, hogy rangsorolják, ki juthat el a startig. S ott folytatódik, hogy szigorúbban kérik számon, a meghatározott idő alatt célba ért-e?! Mindezt azért, hogy a viszonylag szűkös fejlesztési forrásokat hatékonyabban kamatoztassuk; kiegyensúlyozottabb legyen mind a termelő, mind a nem termelő területeken a gyarapodás. Népgazdasági, vállalati szemszögből egyaránt ez a kívánatos. Csakhogy miféle mérce mutatja meg, ez fontosabb, mint az, tehát rukkoljon előbbre a rangsorban? Bátran leírhatjuk a közhelyet: a mérce a társadalom igényeivel és a népgazdaság lehetőségeivel egyaránt számoló össztársadalmi érdek. Mit diktál ez napjainkban? Elsősorban a már folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezését, a kivitelezés meggyorsítását. Azután a népgazdaság szerkezetére lényegesen kiható’ nagyberuházásoknál az erők összpontosítását, a fejlesztési eszközök szétaprózottságának megszüntetését. Az új beruházások megkezdésének jóval alaposabb előkészítését. Hiba lenne arra gondolni, hogy ezek és a hasonló teendők csupán a központi hatáskörben megvalósuló fejlesztésekre érvényesek. Hiszen idén minden száz forintból, melyet beruházásra költenek, 46,9 forint felett rendelkeznek a központi irányító szervek, 53,1 forintról a vállalatok döntenek! Nem elég tehát a gazdaságosságot csupán a vállalat nézőpontjából megítélni, elengedhetetlen a népgazdasági haszon mérlegelése is. S csak a kettő együtt jelentheti a jóváhagyás pecsétjét. 1975-re a vállalati, minisztériumi beruházási igények 150 milliárd forintra emelkedtek. Ennyi pénz nincsen — 129— 130 milliárd van erre a célra. Ezért is rangsorolni kell. S azért is, hogy növekedjék az összhang a rövid- és a hosszútávú fejlesztések között, aminek döntő feltétele a koncentrálás, a kivitelezési idő csökkentése, az átlagosnál gazdaságo-. sabb befektetések útjának egyengetése. Mind az 1975. évi népgazdasági terv, mind a távlatokat megmutató kongresszusi irányelvek az egészségesebb arányok kialakítását — azaz az össztársadalmi érdekek jobb érvényesülését — szorgalmazzák. Azzal, hogy idén 15 nagy- beruházás befejezését kellene elérni az erők összpontosításával, s azzal, hogy mint az irányelvek kimondják — „a műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló anyagi és szellemi erők ésszerű felhasználásával arra törekszünk, hogy. a népgazdaságunk adottságaival összhangban álló területeken a technika^ haladás élvonlába kerüljünk”. V annak és lesznek, akiket a fejlesztések rangsorolása hátrányosan érint; amit elgondoltak, nem tudják megvalósítani. Nehéz tudomásul venni: az érdekek különbözősége esetén nem lehet kivételt tenni, az a fontosabb, ami a népgazdasági, társadalmi célok listáján előbbre áll. Mint például a termelő célú nagyberuházások és a nagyarányú lakásépítés fenntartása. S el ne feledjük: a rangsorbeli hely nemcsak jogokat ad, hanem kötelezettségeket is teremt. Arra, hogy a megvalósítás ideje, költsége, színvonala, eredményessége tükrözze mindazt, amit a fejlesztésre anyagi és szellemi erőkben, dologi és erkölcsi tőkében adott, áldozott a társadalom. M. O. Szabolcstól Baranyáig A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat munkája Ha a szolnoki vállalatok közt névhosszúsági versenyt hirdetnének, a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat minden bizonnyal dobogóra kerülne. A hosszú néven kívül ' van még egy ismertető jele: egyike a megyeszékhely legfiatalabb vállalatainak. A TRVW a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szervezetéből vált ki. Az ország öntözésre alkalmas területének csaknem felére 220 ezer hektárra biztosít évi egymilliárd köbméter öntözővizet. Ebből 120 ezer hektárra a vállalat közvetlenül a nagyüzemig, az öntözendő táblákig vezeti el a vizet. Az öntözőtelepek kihasználása — mint Vasadi János igazgató mondta — 20—30 százalékkal magasabb az országos átlagnál, ami többek közt a vállalat sajátos szolgáltatásának, az üzemi szaktanácsadásnak is köszönhető. Jelenleg 222 meBár a vállalat működési területe nagyobbrészt a megyén kívül esik, egyik legjelentősebb vízszolgáltató objektuma mégis Szolnok megyében van. Az avatás után átvették és üzemeltetik a kiskörei vízmüvet, s ugyancsak a TRVW a gazdája az éltető vizet szétosztó öntözőfürtöknek. A megyeszékhely két legfontosabb ipari üzemével, a Tiszamenti Vegyiművekkel Az építési munkák növekedését már említettük, s ehhez még tegyünk hozzá annyit, hogy ezek összértéke az első évben 13 millió, tavaly pedig 93 millió forint volt, s á négy év alatt mindössze két alkalommal Hogy öt évvel ezelőtt az új vállalat létrehozásának terve a reálisan felmért népgazdasági igényekből született, azt ma az azóta sokszorosára emelkedett termelési adatok igazolják. A legjobban kitűnik ez a vízgazdálkodási létesítmények építésében. Míg 1971-ben például az egy munkahelyre jutó termelési érték 300 ezer forint volt, addig 1974-ben már egymilliónál is több. zőgazdasági nagyüzemmel van érvényes vízszolgáltatási szerződésük, és egyre több a szaktanácsadási szerződést négy-öt évre megkötő üzemek száma. Külön figyelemreméltó a legutóbb, tavaly létesült öntözési vízszolgáltatási kapcsolat a szolnoki Tiszavidék Mezőgazdaságfejlesztési Irodával és a Nádudvari Kukorica és Tparinövénytermesz- tési Együttműködéssel. . A KITE-szerződés egyébként újabb 125 ezer hektár területet jelent. és a Szolnoki Cukorgyárral vízszolgáltatási és kölcsönzési szerződésben állnak. Épp az elmúlt répafeldolgozási kampányban, a nehéz körülmények közt dolgozó Cukorgyár vette bérbe a nagyteljesítményű „Woma” szivattyút a répa mosásához, s miután az sikeresen „vizsgázott’, az 1975. évi kampányhoz is kölcsönzi a Cukorgyár. reklamált a megrendelő. Emellett azonban 1974 végéig 218 létesítményt építettek és adtak át a vállalat dolgozói. Az ezerhétszáz dolgozó közül 531 a vízügyi szolgálattól „örökölt” törzsgárda- tag, vízügyi szakember. A 192 műszaki alkalmazott közül 152 a beosztásának megfelelő szakmai képesítéssel rendelkezik, de van köztük olyan is, aki magasabb végzettségű, mint amit a munkaköri beosztása megkövetel. Természetesen az újabb és újabb feladatok elvégzéséhez új képzettséget is el kell a dolgozóknak sajátíta- niok, így például csak tavaly szakmai tanfolyamon, továbbképzésen háromszázötven dolgozó tanul. A szakmai képzés szervezését a vállalat KISZ-szervezete is aktívan támogatja, s a tanulásban részt vevők nagyobb része ennek köszönhetően fiatal. Különösen fontos szerepet vállalt a tavaly novemberben kitüntetett KISZ-szervezet a szak- középiskolát végzett fiatalok szakmai munkájának, beilleszkedésének segítésében, ami azért is fontos, mert a vállalati tapasztalatok szerint éppen ezek a fiatalok igényelnek szakmai téren több törődést A jövő Hogy a jövő feladatai nem kicsik, azt a már említett vízgazdálkodási szerződések de a megkezdett munkák is bizonyítják. így például a leendő regionális vízművek mint a már épülő téglási vízmű, a mezőgazdasági vízellátást , tiiztosító Tisza Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási rendszerben való részvétel, a demecseri keményítőgyár vízellátása, szennyvíztelepének építése, az 1980-ig megépülő harminc esőztető öntözőfürt üzemeltetése, szervizellátása. A vállalat bekapcsolódik egy tudományos kutatási témába is, amelyet a szovjet— magyar együttműködés keretében dolgoznak ki „Magas szintű műszaki-gazdasági jellemzőkkel rendelkező automatizált öntözőrendszerek” címmel. A vállalat távlati tervei, s jelenlegi „termékei”, eredményei ugyanazt szolgláják: a jövőt. I. Zs. Kétszázhúszezer hektár Kisköre, TVM, Cukorgyár Képzettség és továbbképzés Megpezsdült a határ Ingyenkútból meleg víz „Szívem és eszem parancsszavára hallgatok” Dűlőutak mentén Nemcsak lélektani vizsgálat Téma: az állambiztonság Téma: a szövetkezeti Ipar Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és Rév Lajos, az OKISZ elnöke az ágazat, illetve az ipari szövetkezeti mozgalom több vezetőjével együtt kedden áttekintette, hogyan érvényesíthetik az ágazati irányítást még hatékonyabban a szövetkezeti iparban. Értékeit'ék az ipari szövetkezetek eV múlt négy évi munkáját. A könnyűipari ágazathoz, tartozó 435 ipari szövetkezetnek összesen 138 ezer tagja, illetve dolgozója munkájával az ágazat termelésének egyhatodát adja. Figyelemreméltó a szövetkezetek exporttevékenységének fokozódása, amely négy év alatt 82 százalékkal nőtt. Kierdelkedő a szövetkezetek szerepe a lakosság részére végzett szolgáltatásokban. Ennek értéke egy év alatt megközeíti a másfél milliárd forintot. Jól kiegészítik a nagyipart kisso- rozatú ruházati termékek, különböző bútorok előállításával, valamint a népi hagyományokat őrző iparművészeti termékekkel. A megbeszélés résztvevői megvitatták, hogy a szövetkezetek hogyan hasznosíthatják még eredményesebben, az ágazat egyéb területein szerzett tapasztalatokat, szervezési, tudományos, kutatási eredményeiket. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — fíÍRFKv i J L* ÍREK H »OKÍTÁSOK - •lllllEk Magyar békeküldöttség Hanoiban A, világbéke védelméért küzdő vietnami bizottság meghívására baráti látogatásra Hanoiba érkezett a Magyar Országos Béketanács küldöttsége. A delegációt Sebestyén Nándorné, a Magyar Országos Béketanács főtitkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, .a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke, a Bé- ke-világtanács tagja vezeti. Megállapodás a választékcserére Tegnap Szurdi István belkereskedelmi miniszter vezetésével hazaérkezett Moszkvából a magyar—szovjet belkereskedelmi állandó munkacsoport 6. üléséről — a magyar kereskedelmi küldöttség. A magyar—szovjet belkereskedelmi állandó munkacsoport tárgyalásainak befejeztével Szurdi István és A. I. Sztrujev, a Szovjetunió kereskedelmi minisztere aláírta az 1975. évi belkereskedelmi választékcsere megállapodást és a müszaki-tu-_ dományos együttműködés jegyzőkönyvét. Magyar küldöttség utazott Líbiába Dr. Heiczmann János kohó- és gépipari miniszterhelyettes vezetésével tegnap magyar delegáció utazott Líbiába, a tripoli vásárra. A magyar delegáció tárgyalásokat folytat majd a magyar—líbiai gazdasági kapcsolatok további bővítésének lehetőségeiről is. A külkereskedelem 30 éve Hazánk felszabadulásának közelgő 30. évfordulója alkalmából dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter tegnap a DÍVSZ székházában külföldi újságírókat tájékoztatott a magyar külkereskedelem három évtizedének eredményeiről. Szocialista munkaszerződés A fővárosi telefonszolgáltatás fejlesztése fontos szakaszához érkezett. Az idén 56 000 állomással bővül a hálózat, a Lágymányos központban 20 000, a Terézben 12 000 új állomást szerelnek fel, s elkészült a belváros 24 000 állomásos új Crossbar telefonközpontja is. A gazdag program teljesítése, az üzembe helyezési határidők tartása érdekében a központok berendezéseit szállító és szerelő Beloiannisz Híradástechnikai Gyár és a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság tegnap az új központ géptermében szocialista munkaszerződést kötött. A megállapodásban a BHG — az eddigi elmaradások ellenére — vállalta a gépek pontos szállítását, folyamatos szerelését, a posta pedig több mint száz szakemberrel, szerelővel működik közre a gépek üzembe helyezésénél. Hangverseny fiataloknak Ma a Szolnoki szimfonikus zenekar szakmunkástanulóknak mutatja be műsorát Jászberényben, Jászapátin és Szolnokon. A műsorban — amelyben közreműködnek Tusa Erzsébet, zongoraművésznő és Horváth László klarinétművész, az Állami Hangversenyzenekar tagja — magyar zeneszerzők művei szerepelnek. Készül a rendelet Egy, a csecsemőkorban kezdődő, viszonylag ritka, de annál veszélyesebb betegség megelőzésére kötelező szűrővizsgálat bevezetését tervezi az Egészségügyi Minisztérium. Az eljárás egyszerű: speciális módszerrel az újszülöttek egyetlen csepp véréből kimutatható a szervezet egy olyan esetleges anyagcsere-zavara, amely miatt a még egészséges csecsemő egy-két év alatt súlyos idegrendszeri zavarokban szenvedő, szellemileg elmaradott, magatehetetlen emberré válna. A vizsgálat jelentősége igen nagy. A phenylketonuria (PKU) néven ismert súlyos, egy-két évtizede még gyógyíthatatlannak vélt betegség ugyanis a csecsemőkorban megkezdett, több évig tartó, különleges diétával megelőzhető,* az így megmentett gyermek egészséges, hasznos tagjává válhat a társadalomnak. Bajára került az ötös A 10. játékhét öttalálatos lottó-főnyereményét a bajai Férfi-fehérneműgyár tíz munkásnője nyerte, akik évek óta közösen játszottak állandó számokkal. Mindenki egy szelvénnyel részese a kollektív játéknak, amelyek közül most egy lett telitalá- latos. A szerencsés nyertesek 2 760 000 forinton osztoznak. Szakmunkástanulók versenye Tegnap megkezdődtek a „Szakma kiváló tanulója” címért évente megrendezett országos versenyek. A hegesztő, a vasúti járműszerelő és a központi fűtésszerelő tanulók Szolnokon álltak rajthoz. Az első napon írásbeli felkészültségből vizsgáztak, ma pedig a szóbeli és a gyakorlati feladatokat hajtják végre a MÁV Járműjavító Üzem műhelyeiben, illetve az épülő vízügyi szak-; középiskolában. A városban ugyanezen a napon megrendezték a megyék és a főváros legjobb ipari tanulóinak tantárgyi vetélkedőjét történelemből, magyar irodalomból és magyar nyelvhelyességből. Székesfehérvárott ugyanezen a napon a rádió és televízió, valamint mechanikai és az elektrotechnikai műszerész szakmunkástanulók országos versenyét nyitották meg. Egy mondatban — A Borsod megyében működő öregek napközi otthonában megközelítően kétezren töltik napjaikat. — Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a Magyarországi Egyházak ökomenikus Tanácsa tegnap kibővített ülésen méltatta a jubileum jelentőségét, — A Magyar Szénbányászati Tröszt és a Dorogi Szénbányák országos szak- mai bemutatót rendezett tegnap a lencsehegyi bánya~ ban. , {