Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

&TOI.TSOK MEGYEI NfTLAI* 1975. mlrctui 91» Befejeződött a megyei pártértekezlet A megyei pártbizottság beszámolójának vitája Vasárnap lapunkban közöltük, hogy a me­gyei partértekezlet első napján, szombaton a vitában huszonnégy küldött szólalt fel. Har­mincnyolcán jelentkeztek még felszólalásra, de az idő rövidsége miatt szóban nem mondhat­ták el , véleményüket a megyei pártbizott­ság beszámolójának vitájában, ezért írásban Bódi Imre, ■ ttszaföldvári Lenin Tsx elnöke Az első napon az elnökség tagjai, közöttük balról Barta László, a megyei pártbizott­ság titkára, mellette dr. Tűnár Mátyás miniszterelnök-helyettes lehetővé több mint száz új bölcsődei hely kialakítása, az idős korúak napközi ott­hon hálózatának jelentős bő­vítése és a falusi körzeti or­vosi lakások tervezett szá­mának megduplázása. A la­kosság egészségügyi ellátá­sának szempontjából külö­nösen nagy jelentőségű, hogy a negyedik ötéves terv ere­deti előirányzatában szerep­lő 470 kórházi ágy fejlesz­tésből a tervidőszak végéig 469 meg is valósul. Az egészségügyi hálózat eredményeinek részletes elemzése után a következő­ket mondotta dr. Pápay Dé­nes: Az eredmények mellett az elmúlt négy év alatt fo­kozottan jelentkeztek azok a gondok és belső ellent­mondások, amelyek egyrészt Rózsa Imre, ez újsxásxi gimnázium és Az elmúlt négy esztendő során mi pedagógusok több alkalommal tapasztalhattuk a párt érdeklődő figyelmét munkánk iránt, ami meg­nyilvánult tevékenységünk értékelő elemzésében, a pe­dagógus munka nagyobb anyagi elismerésében, és an­nak a további bizalomnak a kifejezésében, amely az ok­tatáspolitikai határozatban szövegeződött meg. Rózsa Imre a továbbiak­ban e határozatot és végre­hajtásának jelentőségét mél­tatta, majd a szolnoki járás oktatáspolitikai eredményei­ről szólt. Jelentős eredménynek tar­tom azt például, hogy az állami és gazdasági szervek összefogása eredményeként az elmúlt négy év során já­rásunk oktatási intézményei­ben korszerűsítésre és fel­újításra 25 millió forintot fordítottunk. örvendetes, hogy 320 óvodai hellyel lett több, de továbbra is az igé­nyek mögött maradtunk. Ami viszont a legfontosabb: ezek­re a helyekre elsősorban fi­zikai dolgozók gyermekei ke­rültek. Martfűn az általános iskolai tantermek száma nyolccal növekedett, újszászi és martfűi középiskoláink is bővültek. A fejlődés ugyan még elmarad a szükségestől, ezzel szemben szólni szeret­nék arról, ami járásunkra Sándor László, a szolnoki városi pártbizottság első titkára a tárgyi, másrészt a szemé­lyi feltételek hiányosságai miatt korábban is jelen vol­tak Szolnok megye egészség- ügyi ellátásában. Az egész­ségügyi ellátás legsúlyosabb gondja — a fejlesztés el­lenére is ,— a fekvőbeteg gyógyintézeti ágyak ala­csony száma. Nagyon jelen­tős a lemaradás az országos, és a vidéki átlagtól is. Szol­nok megyében tízezer lakos­ra 53 gyógyintézeti ágy jut, ami a vidéki átlagnál 10, az országos átlagnál pedig 25 ággyal kevesebb. A nagy mértékű ágyhiány csak je­lentős, mintegy 400—450 ágyas fejlesztéssel csökkent­hető. A fejlesztést a meglévő kórházak telephelyén, kon­centráltan szükséges megva­lósítani. szakközépiskola igazgatója jellemző: jelentősek a kor­szerűsítési törekvések, isko­láink körében már szinte ál­talánossá váltak. Járásunk általános iskoláiban ma már nyolcvan szaktanterem segí­ti az oktatást, középiskolá­inkban is egyre több helyütt használják a legkorszerűbb audiovizuális eszközöket. Szinte naponta növekszik azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben a hatá­sosabb, eredményesebb ne­velő- és oktató munka ér­dekében új módszereket és kísérleti formákat vezetnek be. Ezután Rózsa Imre a köz- életiségre nevelés fontossá­gáról beszélt, majd felszóla­lását így folytatta: Ügy ér­zem, igazat mondok, ha azt állítom, hogy mind az út­törőcsapatok, mind a közép- iskolás KISZ-fiatalok mun­kájában jellemzőbbé vált az öntevékenység a szerve­zeti életben, a kritikus és önkritikus véleménymondó képesség, és az, amit na­gyon fontosnak tartok: ki­mondják és vallják, hogy tanulni érdemes. Rózsa Imre befejezésül azt hangsúlyozta, hogy a párt oktatáspolitikai határozatá­nak végrehajtása során nem szabad megfeledkezni, hogy a jobb munka döntő feltétele és tényezője az ifjúság ak­tív és alkotó részvétele. Mindenek előtt: a beszá­molót jónak tartom, alapo­san, részletesen elemzi a megye politikai, gazdasági eredményeit. A megye mező- gazdaságának fejlődését tárgyilagosan értékeli. He­lyesen állapítja meg, hogy az elmúlt négy év szélsősé­ges időjárása ellenére is me­zőgazdasági üzemeink gazda­ságilag, politikailag erősöd­tek. A megye termelőszövet­kezeteinek fejlődési üteme az országos átlagot általá­ban elérte, sőt néhány fon­tosabb mutatóban meg is haladta. Bódi Imre ezután röviden értékelte a mezőgazdasági üzemek elmúlt évi eredmé­nyeit amelyek bizonyítják, hogy a rendkívüli időjárás­ban is megáiiták helyüket a közös gazdaságok. A megle­vő gondok ellenére — hang­súlyozta — terveiket összes­ségében teljesítették, néhány esetben túl is teljesítettélv. Elmondta: az eredmények egyik alapvető forrásának tartja, hogy határozottabbá vált a káderpolitikai munka, megnőtt a szövetkezetekben a fiatal szakemberek száma, megtörténtek a kezdeti lé­pések, hogy a szakmunkás- képzés a műszaki fejlődés­sel összhangban legyen. Szólt arról is, hogy időszerűnek tartják a MÉM egyik utóbbi intézkedését, amely termelő- s következeteket ts kijelölt tangazdaságnak. Így a fiatal szakemberek már tanulmá­nyaik közben az eredménye­sén működő üzemekben is­merkedhetnek a szövetkezett mozgalommaL Hozzászólását Így folytatta: A fejlesztés kérdése! közül a Tisza IL több szót érde­mek A megye életét átfo­góan érinti, összetett hatá­saiból, feladataiból most Engedjék: meg — mondot­ta bevezetőül —, hogy • kommunista számadáson részben tájékoztatásul, rész­ben kiegészítésül csatlakoz­zam a beszámoló néhány megállapításához. Az egyik kérdés, amihez szólni kívá­nok, a tudomány és a ter­melés kapcsolata. Központi Bizottságunknak a kongresz- s/usra kiadott irányelveiben ezzel kapcsolatban a követ­kező megállapítás szerepel: ^Társadalmunkban növelni kell a tudomány szerepét és gyorsítani termelőerővé vá­lását, hatékonyabbá tenni a kutatási eredmények fel- használását”. E témakör élel­miszergazdasági részéről megállapítható, hogy me­gyénkben nagy mértékben a termelés szolgálatába kerül­tek a beszámolási időszak­ban mindazok a tudományos eredmények, amelyek való­ságos termelőerőt jelentettek, illetve jelentenek üzemeink­ben. A szakembereket ma már nem kell meggyőzni ar­ról, hogy versenyképesen ter­melni csak a biológiai, a kémiai, a műszaki és a szer­vezési tudományos eredmé­nyekre alapozott eljárások összehangolt alkalmazásával lehet. A megyénkben külö­nösen jelentős termelési rendszerek, illetve ezek ered­ményei ezt egyértelműen bi­zonyítják. csak a mezőgazdasági hasz­nosítást érintem. Örömmel számolhatok be arról, hogy Kisújszállás után ebben az évben Tiszaföldvár és Me- zőhék térségében is működ­ni kezdenek az öntözőtele­pek, mintegy ötezer hektá­ron. Évek óla készülünk er­re. Sok feladatot megoldot­tunk már, de gondjaink is jelentősek. Az öntözőtelep építésével például nem tar­tanak lépést a meliorációs beruházások, ami főleg az érintett gazdaságok és a víz- társulás jobb munkáját igényli. Nagyobb szorgosko­dást várunk a MEZÖGÉP- ipartól és az illetékes szer­vektől a megfelelő gépi átte- lepítésű vagy önjáró öntöző- berendezések gyártásában. A szükséges gépkapacitás je­lenleg még nem áll teljesen rendelkezésünkre. Ezt követően Bódi Imre a termelésfejlesztés egyik legfontosabb lépéséről, az iparszerű termelési rendsze­rek nagy mértékű térhódí­tásáról beszélt, amely me­gyénkben nagyobb arányú volt az országos átlagnál, ü gyanakkor kiemelte, hogy nagyon fontosnak tartja a pártbizottság írásos előter­jesztésének azt a megfogal­mazását, mely szerint a nö­vénytermesztésben javítani kell az iparszerű termelési rendszerek hatékonyságát. Hozzászólása utolsó részé­ben szövetkezetük idei fel­adatairól beszélt, majd így fejezte be: Mi, szövetkezeti vezetők azt kérjük a most megvá­lasztásra kerülő megyei párt- bizottságtól, hogy mint ed­dig, a jövőben is segítse, tá­mogassa a mezőgazdasági üzemeket előrehaladásuk­ban, a népgazdaság, a dol­gozó emberek érdekében. A továbbiakban arról be­szélt dr. Patkós István, hogy a műszaki fejlesztés tágabb értelemben felöleli a bioló­gia, a kémia, a technika is­mereteit, s e vonatkozásban a kutatás a műszaki fejlesz­tés előkészítő szakaszának tekinthető, és magában fog­lalja az olyan emberi vonat­kozású tevékenységet is, mint például a szakképzés és a továbbképzés. Ebből kiindulva szeretnék két dologra rámutatni — folytatta a továbbiakban. — Az élenjáró üzemek terme­lésfejlesztési programjaiban az alkalmazott kutatásnak, valamint a szakképzésnek és a továbbképzésnek egyre na­gyobb szerepe lesz. Ugyan­akkor, amikor növekszik a tájjelleg és az időtényező szerepe is, ezért szükséges lenne növelni az ez irányú megyei fejlesztési és kutató bázist, különösen pedig nö­velni e fejlesztő és kutató bázisok, valamint a termelő­üzemek közös feladatmegol­dásra irányuló kapcsolatát. Ez az igény folyamatos, fej­lesztő és kutatómunkát vég­ző és erre alapozottan kor­szerű tananyaggal rendelke­ző, a tájjelleget is jól érzé­kelő agrár felsőoktatási in­tézményt igényel. S itt csat­lakozom a beszámoló azon megállapításához, mely egy­részt a mezőgazdaság né­hány ágazatában tervszerű, tudományos munkáról és műszaki fejlesztésről ad szá­mot, másrészt sürgeti a fel­sőfokú végzettségűek szá­mának növelését, továbbá a megyeszékhelyen polgári fel­sőoktatási intézmény létre­hozását. A másik dolog, ami­re rámutatni kívánok: az élen járó üzemektől elmara­dó, a középmezőny utáni üzemek helyzete és a szak­ember-ellátottságuk közötti összefüggés. A korszerű bio­lógiai, kémiai, műszaki és szervezési eljárások 'ugyan­is elkerülhetetlenül ellent­mondásba kerülnek a meg­felelő szakképesítés nélküli, úgynevezett rutinvezetéssel. Ez az ellentét azonban na­gyon összetett, nehezen fel­ismerhető, mivel a termelés A megye úttörői és ifjú kommunistái nevében kö­szöntötte a pártérlekezletet, majd elmondotta, hogy az elmúlt négy évben csaknem hétezerrel nőtt a KISZ ál­tal szervezett politikai okta­tásba bevont fiatalok száma. Erősödött a KlSZ-szerveze- tek tömegbefolyása, mintegy kétezerrel több fiatal doU gozik az ifjúsági szövetség­ben, mint 1970-ben. Ifjúsági szövetségünk Köz­ponti Bizottsága 1974. ápri­lis 17-én határozatot hozott a KISZ néhány időszerű fel­adatáról. A határozat fel­adatul jelöli meg szervezete­ink számára a kommunista közösségek tartalmi munká­jának javítását — folytatta felszólalását Szívós Antal. A határozat végrehajtását meg­kezdtük, KlSZ-szervezeteink- ben ezekben a napokban folynak a vezetőségválasztó és beszámoló taggyűlések, melyeken értékelik az egyé­ni feladatvállalások, megbí­zatások teljesítését. A hatá­rozatok végrehajtása ered­ményes a megyében. A KISZ- tagok egyéni feladatvállalá­sai jól segítik a jelentkező politikai, társadalmi felada­tok megoldását. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy gondunk, problémánk nincs, az is akad bőven. Szer­vezeteink egy részében igaz, Szolnok megyében az egész­ségügyi dolgozók száma meg­közelíti a hatezret — is­mertette bevezetőül. — A beszámolási időszak alatt a tízezer lakosra jutó orvos­szám tizennégyről 15,4-re nőtt, az egészségügyi szak­dolgozók száma pedig több mint 15 százalékkal emelke­dett, s a szakképzettség is igen kedvezően alakult. Jelentős fejlődést ért el az utóbbi négy év alatt a me­gye egészségügyi hálózata is. A fejlődés legfontosabb mu­tatói, hogy az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma 2500-ra csökkent; három új szakorvosi rendelőintézet kezdte, illetve kezdi meg működését, ezzel a megye rendelőintézet-hálózatának kiépítése gyakorlatilag be­fejeződött. A tízezer lakos­ra vetített szakorvosi óra­szám elérte, az ezer bölcső- déskorú gyermekre jutó böl­csődei helyek száma pedig végeredményét sok más té­nyezővel együtt befolyásolja. Befejezésül a főiskola mun­kájáról, illetve a közműve­lődés feladatairól szólt dr. Patkós István. hogy ez számukat tekintve nem sok, nem sikerült meg­értetni a határozat célját és lényegét, azért a megfogal­mazott tennivalókat nem tudják egységesen kezelni a mindennapi politikai, gazda­sági feladatokkal — mondot­ta. — Tisztán látjuk felada­tainkat, tennivalóinkat, is­mertek előttünk a jelentkező problémák, melyek megoldá­sához hozzáfogtunk.'Azt is tudjuk, hogy a pártértekezlet által megszabott feladatok végrehajtását akkor segítjük megfelelően, ha az áprilisi határozatot is hatékonyan ér­vényesítjük és végrehajtjuk az abban foglaltakat. Tenni­valóink vannak tehát bőven és nem is könnyűek, ezek­hez kell igazítani munka- módszerünket. A KlSZ-veze- tők képzésével, a fiatalok között végzett eszmei, poli­tikai munkánk fokozásával javítanunk és tartalmasabbá kell tennünk szervezetünk munkáját. Mindezt úgy kell végeznünk, hogy fokozni tud­juk a KISZ-tagság aktivitá­sát, közéleti tevékenységét. Felszólalása végén Szívós Antal a megyei úttörő el­nökségtől kapott megbízatás alapján átadta a pártérte­kezlet elnökének azt a dí­szes albumot, melyet a me­gye úttörői és kisdobosai ké­szítettek. megközelítette az országos átlagot. 1975 végéig tizen­hat új öregek napközi ott­hona kezdi meg működését A fekvőbeteg gyógyintéze­tek egy részében megkezdő­dött a korszerű betegellátó részlegek és szolgálatok ki­építése, a KÖJÄL-ban kiala­kultak a korszerű környezet­egészségügyi feladatok ellá­tásának előfeltételei, a gon­dozóintézetek a népbetegsé­gek felszámolásában végzett eredményes munkájuk mel­lett nagyon jelentős új fel­adatokkal bővítették tevé­kenységi körüket. A továbbiakban dr. Pápay Dénes arról adott számot a pártértekezletnek, hogy a tervidőszakra előirányzott egészségügyi fejlesztések döntő többsége időarányosan megvalósul. A fejlesztési fel­adat valóra váltását — a helyi tanácsok szervezésében — jelentős társadalmi össze­fogás is segíti. Ezáltal vált A pártszervek és szerve­zetek munkastílusáról, mun­kamódszeréről kívánok szól­ni — kezdte felszólalását. Városi pártbizottságunk, vá­rosunk pártszervei és szer­vezetei azt tapasztalják, hogy a megyei pártbizottság irá­nyító munkájában hatéko­nyabbá vált az ellenőrzés, a számonkérés és a menetköz­ben felmerülő tapasztalatok jobb és gyorsabb hasznosí­tása. Mindez a gyakorlati munka eredményességét, a politikai és ideológiai tevé­kenység javulását biztosítot­ta. A folyamatos ellenőrzés ösztönözte a végrehajtást, de hozzájárult a hibák megaka­dályozásához, az ellentmon­dások feltárásához és le­küzdéséhez is. *A végrehaj­tás ellenőrzését világosan (Folytatás a 3. oldalon$ Dr. Patkós István, a DATE mezőtúri főiskolai karának igazgatója Szívós Antal, a KISZ megyei bizottságának első titkára Dr. Pápay Dénes, 9 megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztályának vezetője adták be felszólalásukat. Az alábbiakban kö­zöljük a küldöttértekezlet első napján szóban elhangzott felszólalásokat, melyeket lapzárta miatt vasárnapi számunkban nem adtunk közre, ismertetjük továbbá, kik kértek szót és kik adták be írásban felszólalásukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom