Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-09 / 58. szám
1975. március 9, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 ÖCSÖD HATÁRÁBAN A KÖRÖS MENTÉN építette ezt a „műtárgyat” a Vízügyi Építő és a Vízgépészeti Vállalat. A nagykunsági főcsatornát látja majd el vízzel addig, amíg az nem készül el teljesen. Az építők vállalták: májusra már öntözhetnek a Körös vizéből a mezőgazdasági üzemek. Iparosodik Túrkeve Fejlődő gazdaságok a szolnoki járásban Hatvankét százalékkal nőtt a növénytermesztés, 22 százalékkal az állattenyésztés árbevétele a szolnoki járás állami gazdaságaiban az elmúlt négy év során. A fejlődést, a gazdálkodás jövedelmezőségét az bizonyítja, hogy a gazdaságok nyeresége ezalatt az idő alatt meghétszereződött. Gyakorlatilag változatlan területen, és létszámmal az árbevétel összesei! 35 százalékkal, a halmozott termelési érték 36 százalékkal, az állóeszközök értéke 31 százalékkal volt nagyobb 1974-ben mint 1870- ben. Fejlődtek a járás termelő- szövetkezetei is, hiszen a közös vagyon a négy év előttinek csaknem másfélszerese, a beruházott vagyon pedig 73 százalékkal volt több tavaly mint' 1970-ben. A halmozott termelési érték 72, a halmozatlan 90 százalékkal lett nagyobb a négy év alatt. A legfrissebb statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy Túrkeve, egyik tipikusan mezőgazdasági jellegű városunk az utóbbi években erősen iparosodik. Míg négy évvel ezelőtt a város egész lakos ágának 15 százaléka dolgozott az iparban, ma 25 százalék az ipari munkásság aránya. A szocialista iparban dolgozó nők száma kétszerese a négy év előttinek. A munkaképes nők 64 százaléka dolgozik, s ez 10 százalékkal több, mint á megyei átlag. Cserépben kezdték Tudományos kutatás a Tisza menti Vegyiművekben „Végy néhány boros, olajos, kormos, esetleg gyümölcsfoltos ruhadarabot. Helyezd őket a mosógépbe, nézd meg a hőfokmérőt, önts a vízbe kellő mennyiségű mosóport és indulhat a gép. Mindezt tedd a magyar szabványban előírtak szerint” — így szól a recept, s ltísebb-na- gyobb változtatással így vizsgálják meg a különböző mosóporok hatékonyságát a Tiszámén ti Vegyiművek műszaki fejlesztési főosztályának .aboratóriumában. Ami nem téma A kémikusokról többnyire íz a hit Járja, hogy ide öntelek, oda öntenek, forralnak, lűtenek, s egyszercsak meg- elenik valamelyik lombik al- ában a várvavárt új anyag. — Kísérletek, vizsgálatok léikül nincs kutatás, de a mi nunkáinkat hosszas elméleti elkészülés, rengeteg számlás előzi meg — világosít fel ír. Medvegyev Vladimir, a nűszaki fejlesztési fcJbsztály ■ezetője. — Hogyan kezdődik egy té- na kutatása? — Nálunk úgynevezett .lapkutatások nincsenek. Te- lát egy hatlábú bogárról az lyen kutatók mint mi nem ezdenek el olyan vizsgála- ot, hogy az miért nem nyolc- ábú.„ A munkánk kapcsoló- tik. a Vegyiművek gyártási truktúrájához, gazdasági fel- dataihoz, lehetőségeihez. A ;yár terveihez alkalmazkod- a vázlatosan kijelöljük a sutatási célokat, majd elkez- ődik az irodalomgyűjtés, dűszaki és gazdasági információk tömkelegé kell ahoz, hogy * megállapítsuk, mi- yen igény van a készülő tériekre, milyen anyagokból Hítható elő és csak akkor kezdődhet el a konkrét kísérletsorozat. A „csűricskélés” — ahogy a laikusak mondanák — rengeteg elméleti munkával vegyítve. — Itt vannak például az új műtrágyák. 1972-ben kapta meg a műszaki fejlesztési főosztály a feladatot: olyan műtrágyát kell kidolgozni, amely a régebbi típusok tulajdonságai mellett nagyobb terméshozamot biztosít. Az eredmény a mezőgazdasági kísérleteknél nagyon sokáig várat magúra. Először cserépben kezdtük a növények termesztését, laboratóriumban előállított. anyagokkal. Később segítséget kaptunk a kiskőrösi Mezőkémia Vállalattól, ahol különböző talajokban jóné- hány növénynél kipróbálhattuk az új műtrágyákat. Az eredmény nagyon bíztató. A cukorrépánál például jól szerepeltek a bortartalmú kon- cenlráturnok — 25 százalékkal nagyobb lett a terméshozam. A mangánadagok segítségével a kis parcellákon 67 százalékkal több kukoricát törtek le a hagyományoshoz képest. Próba a földeken — Bizony itt elég nehéz volt előállítani azt az egy-két tonnát, amit a kis parcellák igényeltek. Laboránsok, mérnökök együtt cipelték a zsákokat a laboratóriumi gépekhez, mert üzemi méretekben ilyen kis mennyiség még nem gyártható. Mi voltunk az anyagbeszerzők és a kivitelezők egyaránt. — Hol tartanak ezek a kísérletek? — Több termelőszövetkezetnek és állami gazdaságnak adunk ebből a még neve- sincs műtrágyából, ugyanis 3 ezer tonnányi készül el ebben az évben az üzemeinkben... Persze még hiányzik néhány módosítás, mert arra törekszünk, hogy minél olcsóbbak legyenek ezek az anyagok. Ha a kísérleti 50— 100 hektáron a tavalyihoz hasonló eredményeket hoznak, akkor sikerült... Az anyag tudja Mosás közben aligha gondolunk arra. milyen óriási munka kéllett ahhoz, hogy „ilyen” és nem másmilyen mosóporunk van. Nem tűnik fel, hogy nem habzik, mint ahogy természetesen lesz az is, hogy piros színű mozaiklapokon járunk. Ezek a mozaiklapok előreláthatólag olcsóbbak lesznek, mert a TVM gyártja majd a színező anyagot. Az első kísérleti darabokat már elkészítették. Most következik a minőségi vizsgálat. S, ha nem megfelelő a termék, újabb kísérletsorozat következik. Sorozat, mert a kémikusoknál van egy szabály: „egy kísérlet nem kísérlet”. Néha előfordul, hogy nem az elméletileg meghatározott folyamat játszódik le. Ilyenkor minden újra kezdődik, mert ahogy mondták: „az anyag biztos, hogy tudja a kémiát”. Az önképzés itt a létminimumot jelenti, meri „ha egy kutató lemarad a korral...!” Év végén mindannyian egy összeállítást készítenek a témájukhoz kapcsolódó tudományos irodalomból — nyolcvan folyóiratot figyelemmel kísérni, bizony ez nem kevés. A kísérletek során néha adódik váratlan eredmény, de minden munka alapja az alapos felkészülés. Hajnal József « Á HOSSZÚ CSALÁD Takaros, szerény külsejű ház a berekfürdői Hosszú családé. Mindig ragasztottak hozzá egy-egy szobát, hogy jusson hely az éppen megházasodott gyereknek is, amíg nem raknak saját fészket. A 61 esztendős családfővel, Hosszú Sándorral idézgettük fel az emlékeit. Embervásár — Beleszülettem a cselédsorba. Süldőlegény koromban már a piactéren árultam magamat. Jött egy gazda, megvett egy nyárra kiskondásnak. Bizony kilencévesen már kisszolga voltam. Ott aztán nem a papla- nos ágy várt, hanem a jászol, mosdani is a vályúban lehetett. A gazdánál nem ehettem az asztalnál, hanem félrehelyen: a gazda csirkepaprikást ebédelt, én lebbencset. Ha a nagyszolga felkelt hajnali 3 órakor, a kiskondásnak is ugorj volt. Az istállóban vártak a jószágok. Azután ahogyan nőttem, egyre inkább emberszámba vettek — a munka kiosztásánál! A megbecsülésnél, a fizetségnél nem. Húszéves koromban még bálban sem voltam, a gazda tiszta ruháért is csak úgy engedett haza este. hogy „reggel mire etetni kell, itt legyél!” Csak a munka örökösen ... A szomszéd szobában az egyik lány, Róza öltözteti másfél éves kisfiát, Mándo- ki Misikét, sétálni készülnek a nyíló időben. Az előszobában Ilonka, a középső lány takarít. Szombat délután van. — Most csak pihengetek — folytatja Hosszú Sándor. Nyolc gyereket nevelt fel. — Van mit kipihenni. Mert keserves élete volt ám a cse- lédembemek! „Na, kiskon- dás elvégeztél az istállóban? Hajtsd ki a jószágokat a mezőre!” Még a libát is kiverte a gazdaasszony, törődjek a sok állattal. Ha kárba mentek, kapott ám a kiskon- dás még az ostorral is. Reggeli a tarlón, szalonna, kenyér. Ha nagyon felmelegedett az idő és a jószágok már nem bírták, behajtottam. Na akkor nyomban ugrasztottak: Töltsél vizet a disznónak! Hozzál tűzreva-. lót! Ebéd után meg eridj kapálni, szénát gyűjteni, markot verni...” Mikor mi volt. Enyhült a hőség? Ki az állatokat a mezőre, naplementig. Akkor behajtottam, etetés, fejés ... Utána került egy kis vacsora is. Na, még egy kis tengerit morzsoljál csak! Úgyhogy igen jóízűen elaludt a kis- cseléd esténként. Húsz évig voltam cseléd. 1939-ben megnősültem, egy szolgálóleány lett a párom. Akkor szolgatanyás lettem, míg el nem vittek katonának. Jóra jön az élet — Akkor már erősen bíztunk, hogy jóra jön az élet. Ügy is lett. öt fiút, három leányt neveltem fel. Ennél a háznál tíz évig mindig volt katona, egy fiam letette, másik felvette az egyenruhát. Hanem az én mundérba öltözésem nagyon rosszul sikerült. 1944. október 8-án rántottak be, másnap meg már Karcagon voltak a szovjetek. Megszökni nem tudtam. Azt az egy napot már nem bírták kivárni!... Ez nekem 11 hóna"pomba került, mert akkor vetődtem haza Ausztriából, az olasz határ közeléből. A feleségem meg egyedül volt itthon a három gyerekkel. Fő, hogy hazajöttem. 1945 novemberében írattam földet, beléptem a Parasztpártba. ’ Elkezdtem gazdálkodni 12 holdon, lent volt itt a Berekfürdő alatti Üllőlaposban a föld. Egy kis rossz tehén, gyenge ló, elnyűtt szerszám: ezzel indultunk az új életnek. Keserves volt. Akkor azt mondták, hogy azé a föld, aki megműveli. Mi megműveltük: a miénk volt. Megtermett rajta minden, búza, cukorrépa, kukorica, len ... Építettünk a föl- decskére egy kis tanyát is, gyarapodtunk. — Látja ott szemben azt a szép családi házat? — mutat az út túloldalára Hosszú Sándor. — Ott lakik a legidősebb fiam, a Sanyi. De a többi gyerekemnek is szép családi háza van, Rózáék pedig az idén építenek egy háromszobásat Karcagon. Vagy nézze meg a fényképeket a gyerekekről! A legidősebb fiam még klotgatyában, mezítláb, de a Mária képeit ha megnézi!... Ö a legfiatalabb lányom. Egy családon belül hogy megmutatkozik az élet jobbulása! Beigazolódott, amit azokban a kezdeti időkben mondott Veres Péter, Erdei Ferenc, Darvas József ... őket ismertem személyesen, többször voltak nálunk, noszogattak minket, hogy dolgozni kell, s akkor jóra jön az élet, új országot teremtünk. Igazuk lett. Megtartottuk a Békét l I —- Nekilendültünk 1949- ben, alakítottunk egy egyes csoportot, de egy évre rá már hármassá fejlődtünk. Ez lett a Béke Tsz, a mai őse. Máig hűséges vagyok hozzá, de ide szegődött négy fiam és egy lányom is. Lajos fiam például főkertész, Kecskeméten főiskolát végzett. Gergely, a másik fiam sofőr, azt a virágot szállítja a fél ország városaiba, amelyet Lajos és Hona nevel. Mert Ilona is a kertészetben dolgozik. Betanított munkás, de most gyors- és gépírást tanul. Károly fiam is itt szakmunkás, kerékgyártó és asztalos. István mezőgazda- sági technikumot végzett, ő is a Béke Tsz-ben van. De mostanáig rögös volt ez a 25 év. 1951-ben 2200-ról 10 ezer holdra nőtt a téesz területe, 70 tag helyett már 1100 lett. Voltam én elnökhelyettes, vezetőségi tag is, végül az állattenyésztésben lettem brigádvezető. Hanem ötvenhatban kicsit felborult a helyzet. A vezetőket kibillentették, ott maradtunk 300 szarvasmarhával magunkban. A jószág nem él meg jelszavakból, s/.ájalásból, annak enni kell. Mondtam a nagyobb fiamnak. hogy gyertek csak, segítsetek etetni a borjúkat, sőréket, he— verő állatokat! Csak nem hagyjúk pusztulni őket. De más baj is volt: sokan megbolondultak, egyik a tehénért jött, másik a kocsiéit, hogy ők kilépnek a szövetkezetből. Én meg nem engedtem semmit. Azt mondja, hogy viszi a tehenet, mert az az övé. Mondom, az nem a tied, hanem a mienk. Később kaptunk fegyvert is, úgy őriztük néhányan a közös vagyont. Az én kis házamba gyűltünk össze tizenheten, azt mondják az emberek: „Holnap megyünk dolgozni, te meg intézd a pártnál, tanácsnál a Béke sorsát! Szét ne szóródjunk, mint a pelyva!” Dolgoztunk tovább, pedig akkor még üzengettek, hogy meg ne próbáljuk újjáalakítani a téeszt! Dehát a többiek is olyan sorsú emberek voltak mint én, cselédségből szabadultak, s egyik sem kívánt a nyakára új basát. így aztán megtartottuk a Békét. Aki dolgozik, nem panaszkodik A házigazda feltűnően halkan beszél. — Tudja, 1967-ben leszázalékoltak, többször is gégemetszésem volt... Azóta mint nyugdíjas dolgozom a Béke Tsz-ben, a homokbánya felelőse vagyok. Adom az építőanyagot ezekhez a szép házákhoz, amilyenekben a gyermekeim is laknak a tíz unokámmal. Szép nagy család a mienk. Mindegyik gyermekem megtalálta a helyét, öten a szövetkezetben, hárman az üveggyárban. Igen, Sándor fiam valami vezető üveggyári munkás, Róza lányom a laboratóriumban, Mária pedig irodában dolgozik. A nyolc Hosszú-gyerek közül hat párttag. Lehet, hogy az én példám miatt is ... Mert nekem sok gazda odamondta a múlt rendszerben, hogy „Hej, Sándor, de nagy kommunista vagy!” Akkor még azt sem tudtam, hogy mi az, csak az igazamat követeltem. Mégis rámsütötték, mint valami bélyeget, hát éppen most, a szocializmusban ne vállaljam én ezt, amikor már kitüntetésként hordhatom a tagkönyvemet? Róza közben nagy sétát tett Misikével, piros arccal, mosolyogva totyog a kis legény. Ilona befejezte a takarítást, mosogatást. Beszélgetünk kicsit. Hazaszalad István, az egyetlen nőtlen fiú, de el is tűnik hamar, dolga van. — Rosszkor tetszett jönni — mondja Hosszú Sándor. — A mi családunk szorgalmas, szombat délután Is dolgozgatnak a gyerekek, ki erre, ki arra. - De vasárnap, akkor összejövünk. Megházasodik az egyik gyerek? Megy a család, bontja a tanyákat, építjük belőle az új lakást. Mindegyik gyerekét így húztuk fel. Ebben a családban senki sem panaszkodik. Aki elherdálja a keresetét, kerüli a munkát, de a szája nagy, annak én nem veszem fel a panaszát. Aki ma dolgozik, nemigen van oka a panaszra. S a ml életünkben nagy törvény a munka. Körmendi Lajos Jubileum Algyön A diákokra is számítanak Egy évtizeddel ezelőtt kezdték meg az első kutató- urásokat Szeged—Algyő határában. Azóta az ország legjelentősebb szénhidrogén lelőhelyévé vált a terület. A termelésre fogott kutak már lényegesen többet termelnek, mint amennyit az egész medencére annak idején terveztek. A tervezett egymillió tonna olaj helyett az idén 1.300.000 tonnát, a kétmilliárd köbméternyi földgáz helyett pedig 2,9 milliárd köbmétert adnak a népgazdaságnak. A tiszaburai Lenin Termelőszövetkezet dolgozói metszik a gyümölcsfákat. Az első cseresznye, meggy, kajszi barack, és körtefát 1969 őszén telepítették. A gyümölcsös még nem fordult termőre, de már tavaly is két vagon gyümölcsöt szüreteltek le a munkások. A szövetkezet megvette a rázógépet, amivel a cigánymeggyet le tudják szedni, de a többi gyümölcsöt csak kézzel lehet szüretelni. A gazdaság vezetői tervezik, hogy építőtábort; létesítenek, ahol 200—500 középiskolás dolgozik majd nyaranta. A helybeli általános iskola igazgatójával már tárgyaltak — az iskola épületében laknak majd a táborozok. A szórakozás sem marad el, ehhez a Tisza és festői környezete ad kiváló alkalmat az 1976-tól Tiszaburáa dolgozó diákoknak. I
