Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-09 / 58. szám
Hz MSZMP Szolnok megyei Bizottságának beszámolója a párt X. kongresszusa óta végzett munkáról Í Pártunk X. kongresszusa óta eltelt időben a politikai, gazdasági, ideológiai, kulturális életünk fő területeit gyorsuló ütemű fejlődés jellemezte. Érvényesült a ■ párt, a munkásosztály vezető szerepe, erősödött a munkásosztály hatalma. Tökéletesedett az állami élet és az államigazgatás, szélesedett a szocialista demokrácia. Fejlődtek a társadalmi viszonyok. Hatékonyabbá vált a gazdasági építőmunka. Javultak a lakosság élet- és munkakörülményei. Tovább terjedt és erősödött a marxista-leninista világnézet. Emelkedett az emberek műveltségi szintje. Kedvező folyamatok alakultak ki a közművelődésben. A tömegszervezetek és mozgalmak rendeltetésszerű működésükkel segítették céljaink megvalósítását, összességében teljesítettük a X. kongresszus határozatait. A megyei pártbizottság a munka eredményeiről és a feladatok megoldása közben tapasztalt gondokról összefoglalóan a következőket jelenti a pártértekezletnek. R társadalmi viszonyok fejlődése A szocialista termelési viszonyok továbbfejlődésének alapja a termelőeszközök társadalmi tulajdona. Megyénkben állami vállalatoknál, intézményekben és szövetkezetekben dolgozik a foglalkoztatottak 96 százaléka. Az állami tulajdon részaránya és szerepe növekedett. Ebben a döntő tényező az ipar fejlődése volt. A nagyipari üzemekben tovább nőtt a termelés mértéke, felszereltsége és színvonala. A szövetkezeti szektorban is erősödtek a tulajdonviszonyok szocialista vonásai. Az egyesülések következtében csökkent a mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma. Egyre több állami gazdaság és termelőszövetkezet kapcsolódik be az iparszerű termelési rendszerekbe. Kibontakozóban vannak az ipari, mezőgazdasági üzemek, valamint a kereskedelmi szervek közös társulásai. Gyarapodott a lakosság személyi tulajdona. 0 munkásság helyzete A megye fejlődése jól tükröződik a társadalmi szerkezet változásában. Az összes keresők 55,8 százaléka munkás, 19,2 százaléka szövetkezeti paraszt. Az értelmiségiek és az alkalmazottak aránya 21 százalék, a magánszektorhoz tartozóké 4 százalék. Szolnok megyében a munkásság létszáma 106 ezer, 3 ezerrel több, mint 1970-ben volt A munkásság azonban nemcsak számarányánál fogva meghatározója a megye társadalmi struktúrájának, hanem egységességét, politikai befolyását, munkafegyelmét, társadalmi és közéleti munkáját, szemléletét tekintve is. Élet- és munkakörülményeinek javítására — különösen az utóbbi két évben — nagy gondot fordítottunk. A munkásság koncentrációja nálunk az országos átlagnál alacsonyabb. Az ezer embernél többet foglalkoztató üzemekben például a megye A társadalmi viszonyok fejlődése és as állam több irányú támogatása nagymértékben kihatott megyénk gazdasági építőmunkájának, a lakosság életkörülményeinek alakulására. Megyénk gazdasága a X. kongresszus óta a népgazdasági és a megyei politikai célkitűzéseknek megfelelően fejlődött. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban terveink nagyrészt valóra váltak. Javultak a lakosság életkörülményei. Gazdasági eredményeink mellett azonban ellentmondások is születtek. Tervszerű, arányos fejlődés Gazdasági célkitűzéseink megvalósítását bizonyítja, hogy megyénk gazdasága tervszerűen és arányosan fejlődött. Az ipari- és az építőipari termelés 30—30 százalékkal, a mezőgazdasági 35 százalékkal növekedett. A IV. ötéves terv eddigi eredményei alapján megyénkben a felhalmozás és a fogyasztás általában a tervezett arányoknak megfelelően alakult. Az ipari munka termelékenységének javulása mind a tervezettnél, rpind az országosnál szerényebb mértékű volt. Ez utóbbi összefügg a jelentős exténzív fejlesztéssel, de a gazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés, a tervezés hiányosságaival is. Kedvezőtlenül hatott a termelékenység alakulására az is, hogy a termelő tevékenység koncentrációja az előrelépés ellenére sem kielégítő. Az eltelt négy évben jelentős iparfejlesztés valósult meg a megyében. Az ipari beruházá-ok értéke csaknem 4 milliárd forint volt. Az ipartelepítések eddigi eredményei jelentős szerepét játszottak a mervén belüli területek gazdasági kiegyenlítésének ■'folyamatában. ígv az iparóso- 'sbrn. a munkásosztály erősödésében, a termelés’'an, a lakosság élet- és munkakörülményeinek javul á'áKan, a termelékenység vállalati' tartalékainak kiaknázásában kedvező feltételek jöttek létra. Figyelemre méltó az a minőségi változás, amely a bázisioarokban a termelés intenzív fejlesztésében egyre inkább kibontakomunkásságának 25 százaléka dolgozik. A munkásság politikai, szakmai és általános műveltsége tovább nőtt. A párt- és tömegszervezeti oktatásban résztvevők fele, az esti egyetemen tanulók 26 százaléka munkás. A termelés műszaki színvonalának emelkedése következtében növekedett a szakmunkások száma. Arányuk — bár még kisebb a szükségesnél — eléri a 42 száza-, lékot. A szövetkezeti gazdálkodás színvonalának folyamatos emelkedése következtében a parasztság részaránya a társadalmi struktúrán belül továbbra, is csökkenő tendenciájú. A modern műszaki megoldások és technológiai eljárások behatolása a mezőgazdasági termelésbe magasabb képzettséget igényelt. A szakképzettséggel rendelkező dolgozók aránya ennek alapján növekedett ugyan, de nem kielégítő mértékben. A parasztság munka- és életkörülményei közeledtek a munkásokéhoz. A szövetkezeti gazdálkodás sikerei és a politikai nevelő munka kedvezően befolyásolták a parasztság tudatának alakulását, kollektív tulajdonosi szemléletét A megyében az értelmiségi dolgozók száma emelkedett, de elmaradt a termelőerők fejlődése által meghatározott szükségletektől. Értelmiségi munkakörben 18 600-an dolgoznak, közülük 8 200-an rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. A megye értelmiségi dolgozóinak politikai-világnézeti fejlődése alapvetően kedvező. A munkához, szocialista társadalmi rendszerünkhöz való viszonyuk, politikai tudatosságuk egyre magasabb szintre emelkedik. Csak viszonylag szűk értelmiségi réteget jellemez a technokrata szemlélet, a kis- polgáriság. A kisiparosok, kiskereskedők és magánfoglalkozásúak társadalmilag hasznos szerepet töltenek be a megyében. Létszámuk mintegy nyolcezer, többségük ipari szolgáltatást végez. xfk (Hűtőgépgyár, Tisza Cipőgyár, Tisza- menti Vegyiművek, kőolajipar, Állami Építőipari Vállalat). Fejlődött számos termelési eljárás, korszerűsödtek a technológiák, javult a vállalatok műszaki fejlesztési tevékenysége, bővültek anyagi és személyi feltételei’. Feladat maradt továbbra is a termelőeszközök egy részének jobb, hatékonyabb kihasználása és a munkaidőalap szervezettebb, fegyelmezettebb hasznosítása. Az ipar szektorális és ágazati összetétele a megyében összességében a céljainknak megfelelően változott. Növekedett az állami, a minisztériumi ipar aránya. Tovább nőtt a nehézipar szerepe. A gépipar, a vegyipar és az építőanyagipar dinamikusabban fejlődött. Kedvezőtlen azonban, hogy mind a létszám, mind az eszközök arányát tekintve csökkent az élelmiszer- ipar részesedése. Megyénk ipara növekvő mennyiségű és jobb minőségű terméket adott a bel- és külkereskedelemnek. A belkereskedelem értékesítési részaránya az évi 20 százalékról 25 százalékra, a külkereskedelem részesedése 7 százalékról 15 százalékra emelkedett. A vállalatok, a szövetkezetek értékesíteni tudták termékeiket, a korábbinál jobban igazodtak a piaci igényekhez. Ipari szövetkezeteink a megye gazdaság- politikai célkitűzéseivel összhangban alapvetően teljesítik a IV. ötéves terv feladatait. Az egyedi gyártásban, a kis- és középsorozatú termékek előállításában — vállalati kooperációkban is — rugalmasan egészítették ki az állami nagyipar termelését. Hozzájárulnak a lakossági árualapok b'vítéséhez, a választék szélesítéséhez. Ennek ellenére a szövetkezetek fejlődési üteme, áruértékesítése nem volt egyenletes. Csuoán 1973 óta kivetkezett be gyorsabb ütemű fel’Més. különösen az export-termelésben. Neeotív jelenség, hogy a megye szövetkezetei a szolgáltatá- «o’*at alig növelték. Az építőipar termelése . fők^onen utóbbi két évben feü'dött dinamikusan. A "1 százalékos termet Asn ''vekedőst a termelékenység számottevő javí’á-évű értük el; ennek ellenére az egv murkásri* jutó termelés értéke még mindig 40 ezer forinttal kevesebb az országos átlagnál. Nögy év alatt 5 500 lakást építettek. így tevékenységükön belül a lakóházépítés lett a legjelentősebb munkaterület. Az építőipari szövetkezetek nagy szerepet töltöttek be az egészségügyi és művelődési célt szolgáló épületek felújításában, karbantartásában, a községek helyi igényeinek kielégítésében. Az építőiparban bekövetkezett kedvező folyamatok mellett továbbra is gondot jelent, hogy a kapacitás kisebb a fizetőképes keresletnél. Az építőipari szervezetek — tervező, lebonyolító és kivitelező vállalatok — munkájának összehangoltságában a kezdeti eredmények mellett sok még a tennivaló. A X. kongresszus óta eltelt években fejlődött megyénk közlekedése is. A vasúti és közúti pályák felújításában, korszerűsítésében, a járműpark növelésében .eredményes munka folyt. Valamelyest javult a tömegközlekedés kultúráltsága is. A IV. ötéves tervben megvalósul a 4. sz. főútvonal teljes rekonstrukciója. Az anyagi erőforrások szűkössége miatt a szükségeshez képes lassan halad az alacsonyabb rendű utak korszerűsítése. A postai szolgáltatások színvonala a gépesítés által emelkedett; Szolnok belépett az országos távhívó rendszerbe. A megye egész arculatát megváltoztatja a Tisza II. vízlépcső. Ez az új, hatalmas termelőeszköz a víz biztosításával lényegesen javíthatja a termelési feltételeket. Gysrs Gövehedis a mezűgazdaságban Mezőgazdaságunk fejlődése meggyorsult Különösen sokat gyarapodott felszereltségében. Legerőteljesebb előrehaladás a növénytermelési főágazatban következett be. Az évi növekedési ütem meghaladta a 15 százalékot. Az állattenyésztés termelési volumené évi 8,2 százalékkal emelkedett. Javult a szarvasmarha, sertés- és baromfi- tenyésztés színvonala és nőtt nagyüzemi mérete. r Az élelmiszeripari ágazatok többségének fejlődése elmaradt az alapanyag-termelés növekedésétől. Az ország élelmiszeripari bruttó termeléséből megyénk csak 5,3 százalékkal' részesedik, noha az áruértékesítés 7,3 százalékát adja. Feldolgozó kapacitásunk elégtelensége miatt a húsipar a vágósertések egyharmadát, a vágómarhának alig több mint felét képes levágni. Az élelmiszergazdaság fejlődésének gyorsabb ütemét a folyamatosan javuló személyi és tárgyi feltételek biztosították. Jól szolgálják az ágazat fejlődését a különböző társulások, együttműködések és az iparszerű termelési rendszerek. A mezőgazdaságilag művelt terület számottevően nem változott. A vetésszerkezet alakulása lényegében megfelel a népgazdasági érdekeknek. Nőtt a cukorrépa, a rizs, a kukorica vetésterülete. Hátrányos viszont a burgonya- és zöldségtermő terület csökkenése. A termésátlag növekedése a fontosabb növényeknél a tervezettnél valamivel gyorsabb, a cukorrépánál és a rizsnél viszont csak mérsékelt volt. További legelőterületeket vontak intenzív művelésbe. Megkezdődött a nagyüzemi szőlőterületek rekonstrukciója. Nagy teljesítményű erő- és munkagépek léptek be a termelésbe. A gépesítést egyre inkább a komplexitás jellemzi. A bővült fajtaválasztékkal a biológiai alapokat jobban kihasználtuk. Nem lehetünk elégedettek viszont a kemizálás mértékével, mivel az 1 hektárra felhasznált műtrágya hatóanyag (199 kg) jelentősen elmarad a szükségestől és az országos átlagtól. Az öntöző kapacitás kihasználásában javulás tapasztalható. Kedvezőtlen viszont, hogy az öntözhető terület nem növekedett. A mezőgazdasági üzemek árutermelése a beszámolási időszakban 41 százalékkal nőtt. A X. kongresszus utáni időszakban a megye mezőgazdasági üzemeiben gyorsult a koncentráció és a szakosodás. Pártunk X. kongresszusának a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos állásfoglalása kedvező fejlődési feltételeket teremtett a szövetkezeti mozgalom számára. A szövetkezetek fejlődése megyénkben különösen fontos, ma már a községek társadalmi-gazdasági életében meghatározó szerepük van. Gazdasági jelentőségüket mutatja, hogy a szövetkezeti szektor adja a mező- gazdasági termelés 55.9 százalékát, az ipari termelés 7,3 százalékát és a kiskereskedelmi forgalom 53,2 százalékát. A szövetkezetek megyei területi szövetségei az érdekképviseleti, szolgáltatási Megyénk szocialista gazdaságának dinamikus fejlődése, a tulajdonviszonyok változása megfelelő alapot teremtett a marxizmus-leninizmus eszméinek' hatékonyabb terjesztéséhez, a lakosság művelődési igényeinek jobb kielégítéséhez. A X. kongresszus óba mind mennyi.-. vjUeg. mind minőségileg kiterjedt és erősödött a igrxlzmus-lcnimznr's karai .■ > a. feüődött megyénk lakóinak vi égaé/eti e- ‘égé, köz- gondolkodása. cselekvési készsége. A tudatosabb irányítás és tervezés révén növekedett az agitáció és a p-opaganda hatása. Korszerűbbé váit a politikai nevetevékenységükkel, tanácsadói munkájukkal segítik a szövetkezeteket. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az egyes szövetkezetek valóságos érdekképviseletére, problémáik felismerésére és gyakorlati megoldására. Megyénk gazdaságának tervszerű fejlődését nagymértékben befolyásolta a beruházási tevékenység javítása. A gazdálkodó egységek jelentős beruházásaikat változó sikerrel valósították meg. Az ipari beruházások értéke 4 milliárd forint volt, a mező-, erdő- és vízgazdálkodásé pedig meghaladta a 4 milliárdot. Az ipari vállalatok műszaki fejlesztési alapja 42 százalékkal emelkedett, melyből a felhasználás 37 százalékos volt. A mezőgazdaságban elsősorban a gépi beruházások aránya nőtt meg. Gondot jelent, hogy a szocialista építőipar fejlesztésére fordított összeg a termelő- ágazatok megyei beruházásainak csak 1 százaléka volt. Megyénkben a X. kongresszus óta javultak a lakosság életkörülményei is. A reáljövedelem évente 5,4 százalékkal emelkedett; ez valamivel magasabb az országos átlagnál. A fogyasztói árak évi emelkedése átlagosan 2,1 százalékos volt. A munkások átlagbére már 1973-ban 14 százalékkal haladta meg az 1970. évit. A központi béremelés mérsékelte a munkások és alkalmazottak, a férfiak és nők közötti, továbbá a szakképzettség szerinti béraránytalanságokat. A szociálpolitikai intézkedések hatására növekedtek a társadalmi juttatások. Ez hozzájárult a családi jövedelmek közötti különbségek csökkenéséhez. A jövedelmek gyarapodásával párhuzamosan a lakosság áruvásárlása és takarékbetét-állománya szintén növekedett. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 4 év alatt körülbelül 40 százalékkal bővült; a vendéglátás forgalma 25—26 százalékkal emelkedett. A megnövekedett igények jobb kielégítése érdekében számos új bolt és vendéglátó egység létesült. A fejlesztések eredményeként a boltok alapterülete 13 százalékkal, a vendéglátó helyeké 6 százalékkal bővült. A kereskedelmi hálózatfejlesztés sem területileg, sem időbelileg nem volt egyenletes, a lemaradás a megyeszékhelyen a legnagyobb. A családok fogyasztásának szerkezete a jövedelmek nagysága, illetve a család nagysága szerint erősen differenciált Négy év alatt 15 ezer lakás Céljaink között szerepelt a lakás- és a kommunális ellátás erőteljesebb fejlesztése. Az építkezések következtében a megye lakásállománya 5 százalékkal növekedett. A magánerőből épült lakások száma számottevően emelkedett Az állami lakásépítésben viszont jelentős lemaradás van. Ez a jelenség a városokban, különösen a megyeszékhelyen okozott gondot. Előnyös változás, hogy az új lakások között csökkent az egyszobás lakások aránya, növekedett az átlagos alapterület. Kedvező jelenség, hogy fokozatosan emelkedett a munkáltatói támogatással megvalósuló lakásépítkezések és vásárlások száma. Területileg ugyan nem arányosan, de négy év alatt teljesítettük a IV. ötéves lakásépítési tervet, amely 15 ezer új lakás építését irányozta elő. A megye közmű-ellátottsága javult, de még mindig alacsony a víz-, a csatorna- és a gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya. A megye lakosságának egészségügyi ellátása tovább fejlődött. Az orvosi körzetek száma emelkedett, az elkészült új szakorvosi rendelőintézetek jelentősen javították a járóbetegellátás színvonalát. Megkezdődött a megyei kórház rekonstrukciós bővítése, Karcagon ideg-elme pavilon épül. A kórházi ellátás egyes szakterületeken számottevően fejlődött. Ugyanakkor az egészségügyi ellátás legsúlyosabb hiányossága továbbra is a kórházi ágyak alácsony száma. Javult az egészségügyi felvilágosítás, nevelés, a családi életre való felkészítés; sikeres volt a népesedéspolitikai intézkedések eddigi végrehajtása. A művi terhességmegszakítások csökkentek, a szülések száma jelentősen emelkedett. A csecsemőhalandóság évek óta kevesebb, mint 25 ezrelék. Az ezer bölcsődéskorú gyermekre jutó helyek száma a tervidőszak végére 100 fölé emelkedik. Javult a gondozásra szoruló Öregek ellátása. lés eszközrendszere és bővült hatóköre. A párt- és tömegszervezeti oktatásban évenként több mint 100 ezren vettek részt. A párttagok közül 14 százalékkal többen foglalkoztak rendsz’~e~en a m-’-rizmus-leni- nizmussal. mint öt övvel ezelőtt. Az Ok;atáil lTaz*ntó:.'ig a káderképzés és tóvá bképzés' jrlp Is - bázisa lett. Á X. kongresszus óta 5 310 hallgató v-gzett, tóvá’ >bá 900 ági*á'or és 1 400 propagandista részesült elméleli és módszertani képzésben a különböző tanfolyamokon. Kialakult a középkáderképzés és továbbképzés új struktúrája is. R gazdasági építőmunka, a lakosság életkörülményei Rz ideaiégia és a művelődés helyzete
