Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-08 / 57. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. március 8. Az integráció és a vállalatok Az utóbbi években több ezerre emelkedett "a két és többoldalú vállalati termelési kooperációs és termékszakosodási egyezmények száma a KGST-országokban. Az európai szocialista országok mai fejlettségi szintjén azonban, a kapcsolatok jelenlegi száma mégiscsak a kezdetét jelzi a gazdasági integráció elmélyülésének — s erre az utóbbi években valamennyi magasszintű KGST- plénum felhívta a figyelmet. A becslések szerint a termelési együttműködést szolgáló kapcsolatok számát a következő 5—15 évben — a háromszorosára kellene emelni ahhoz, hogy átfogóan megvalósuljon a szocialista országok gazdasági integrációja. A vállalatoknál a gyártmány vagy alkatrész szakosodás, vagy a gyártási kooperáció az eredményes gazdálkodás távlati biztonságát nyújtja, a bizonyosan eladható nagysorozatok hasznát es egyben csökkenti a szellemi és anyagi befektetések kockázatát. Ez a kockázat pedig napjainkban — közismerten — nagyobb, mint eddig bármikor volt. A versenyképesség normái alaposan megváltoztak a világpiaci árarányok módosulása miatt. A magasabb anyag- es energiaköltségek csak a magasabb műszaki színvonalat megtestesítő késztermékek árában térülhetnek meg. Tehát a különben is gyors műszaki fejlődést ez a világpiaci „árrobbanás” most bizonyára tovább gyorsítja. A KGST-országok közötti kapcsolatokra is hat ez az általános világgazdasági helyzet: a korábbinál magasabb használati értéket kell adni egymásnak az alap- és félkésztermékekért, energiahordozókért. A fej—> lesztés átfutási idejének rövidítése, s egyben a befektetések biztonsága megkívánja tehát a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek még alaposabb kiaknázását. A szocialista országok gazdasági közösségében, a tagországok nemzetgazdaságának mai színvonalán már a szükséges feltételek és lehetőségek is rendelkezésre állnak az együttműködés fokozására. Ugyanakkor valamennyi tagországnak érdeke az integrációban, rejlő előnyök gyors /kiaknázása: nemcsak a nagy, közös beruházásokkal az ipar egészének fejlesztési idejét és a költségeket kell csökkenteni, hanem egy-egy gyártmány, gyártmánycsoport termelésében és korszerűsítésében is a kooperáció további lehetőségét kell keresni. Az együttműködés bővítésekor — vállalati körben — persze számottevő kölcsönhatás érvényesül: az a gyár, amelyik korszerűbb termékkel, termékszerkezettel bír és jó minőségben készíti azokat — könnyebben talál partnert, könnyebben köthet valamelyik termékre szakosítási szerződést, mint az a gyár, ahol a korszerűsítésben, a szervezésben, a technológiai fegyelmezettségben elmaradtak. Ezért lenne fontos az eddig esetleg elmulasztott korszerűsítési teendők pótlása: gyártmányt, technológiát, gépparkot, szaktudást felülvizsgálva — mert most már végképp behozhatatlan hátrányba kerülhet a későn ébredő vállalat. Ráadásul mindezt nemcsak a következő 1—2 évre érdemes számításba venni, hanem az ezredfordulóig kell már az előrelátás, a fontolgatás, a fejlesztés irányáról és alapjairól. így tanácsos cselekedni akkor is, ha ma még különböző pénzügyi, jogi- és elszámolási gondok okozhatnak is fejtörést a közvetlen vállalati kapcsolatokban a közös, nemzetközi termelési, és fejlesztési programok szervezésekor. Elvégre ezek a következő években bizonyosan megoldódnak — a fejlődés természetes menetében. Aztán meg egy sor magyar gyár kitűnő gyártásszakosítási és termelési .kooperációs kapcsolatokat épített ki az utóbbi 2—3 évben, egyáltalán nem zavartatva magát attól, hogy ma még egyik-másik pénzügyi vagy adminisztrációs feladat nincs egységesítve a KGST-ben. Igaz, hogy ezek a vállalatok már 5—10 évvel ezelőtt azt nézték, merre fejlődnek a KGST országok szükségletei, hogyan kapcsolódhatnak ezek kielégítésébe és hol kapcsolódhatnak a KGST-országok fejlesztési elképzeléseihez. Tájékozódtak, terveztek — itt-ott persze minisztériumi ösztönzésre is, — s az együttműködés megköny- nyítésére fejlesztették a gyártmányokat és a technológiát. Felkészítették magukat az integrációra és ezzel egyben vonzóvá is tették a velük való együttműködést a partnerek szemében. Egy mindennapos hasonlat ehhez, hogy pontosabb legyen, miről van szó: ugye, labdarúgó is kétféle van: az egyiknek soha sem lehet labdát adni, mert nem mutatja magát (aztán panaszkodik, hogy labdába sem rúghatott), a másik meg mindenütt ott van, nem is lehet másnak adni a labdát, mert 6 érkezik időben, ő van mindig helyzetben. Ö a labdarúgó a csapat „integráns” része: összenőtt a csapattal, jól kiegészíti azt, nélkülözhetetlenné tette magát, biztos helyet vívott ki magának... Az integrációban részt vevők nagy csapatában is csak az a vállalat számíthat „bérelt helyre”, amely képes megőrizni kondícióját, kezdeményező és együttműködő készségét. G. F. Védik a Balaton halait A Balatonon megkezdődött a csukák ívása. Az enyhe időjárás miatt korábbi ívásra lehet számítani a többi halfajtánál is. Ebben az időszakban kettőzött figyelemmel ügyelnek a vízterületre: a halászok és a partőrök megerősített szolgálatot tartanak, s motorcsónakokkal a nádasok távolabbi, rejtett helyeit is bejárják. Az orvhorgászok és orvhalászok száma sajnos nem csökken. Szigonnyal, feneke- ző horoggal és más, meg nem engedett eszközökkel és módszerekkel igyekeznek minél nagyobb zsákmányra szert tenni. Előfordult, hogy a Kis- Balaton és a keszthelyi öböl környékén az orvhalászok liter számra árulták az ikrát. A balatoni Halászati Gazdaság és a Magyar Horgászok Országos Szövetsége az idén is több millió forintot költ a Balaton halállományának gyarapítására, ivadékok és előnevelt állomány betelepítésére s a halászokon kívül a horgászok is önkéntes őrszolgálattal segítik a tó állományának védelmét. DabányteriBesztési társulás a Nyírségben „Nyírségi Virginia Dohány- termesztési Társulás” elnevezéssel a nyírbátori járásban megalakult az ország első dohánytermesztési társulása. Egyelőre hét termelőszövetkezet és a nyíregyházi dohányfermentáló vállalat fogott össze a dohánytermesztés korszerűsítése érdekében. A társuláshoz tartozó termelőszövetkezetek ez évben mintegy1 400 hektárnyi területen kezdik meg, korszerűbb módszerekkel a Virginia dohány termesztését. Bizonyítás — a képernyőn Új történelmi témájú játék Újító nők az üzemben Májustól júniusig hatrészes történelmi, művelődés-történeti vetélkedőt indít a Magyar Televízió szórakoztató és zenei főosztálya. A játék mintegy 250 év történetét öleli fék A jelentkezők közül a szerkesztőség választja ki azokat, akik a tv-kamerák elé kerülnek. A játékon mindenki részt- vehet, aki az adott témának nem hivatásos szakembere. Jelentkezni március 20-ig lehet a Magyar Televízió címén (Bp. 1800). A borítékon fel kell tüntetni a „Bizonyítás” jeligék Erdőgyűrűt kap Pécs A Dunántúl legnagyobb városa, a 170 000 lakosú Pécs körül erdőgyűrűt alakítanak ki. A. nagyszabású program 1990 táján fejeződik be, megvalósulása során csaknem ezer hektárnyi új erdőt telepítenek a Mecsek déli előterében. A 2000 éves város történetében ez lesz a legnagyobb méretű fásitás. Elsődleges célja a környezet védelme: a levegőt szennyező anyagok megszűrése és lekötése. Pécs ugyanis az egyik legszenyezettebb levegőjű város az országban. A jelenlegi zöldövezet már nem képes biztosítani a lakóterület „átszellőzését”. Pécs lakossága társadalmi munkával járul hozzá az új zöldövezet megteremtéséhez. Üjításí felelősök Nálunk többségében férfiak dolgoznak, így érthető, hogy az újítók között nincs nő... A műszaki munkákat a férfiak végzik. Egy varrónő mit tud itt újítani?... Elfoglaltak. A mosás, vasalás után magának volna kedve újításon töprengeni?... Az a tény, hogy a kezemen meg tudnám számolni, hány nő adott be újítást az elmúlt négy évben.„ A martfűi Tisza Cipőgyár 311-es műhelyében a beszédet, alig hallani a zajtól. Kis csoport álldogál az egyik tűzőgép mellett. Középen egy nő magyaráz, friss, fiatalos mozdula tokkal. Kiss Tibomé művezető. — Épp egy újításról be- szélgettükn. Azon a gépen nagyon sok olyan munkát végez az az asszonyka, amelyet egyszerűen, egészen apró módosításokkal gépesíteni lehetne... Az én újításom is ilyen jellegű volt. Nem előzte azt meg hosszú gondolkodás, töprengés. Egyszer arra gondoltam. mi lenne, ha azt a pár munkaütemet gép végezné el a „szalagon” — nálunk ugyanis a hatvan nő „körön” vagy szalagon dolgozik. Egyedül nem tudtam volna megcsinálni. A műszakiak a rajzpknál, a laboratóriumban pedig a minőségvizsgálatnál segítettek. Megáll apították, hogy a cipő minősége nem változott, az eredmény: amit eddig nyolcán készítettek el, azt most négy dogozó csinálja. Szinte7 az utolsó csavarig ismer minden gépet, — 24 éve dolgozik a gyárban. A műhelyről, a munkatársairól beszél. * ; ■— Az "itteniek majd mindegyike családos anyuka. Egy műszakban dolgozunk, utána a család, a gyerekek. S hogy miért nem újítanak a nők? Nálunk a szalagon mindenki egy-egy , részműveletet végez el. Egy kis varrást, vagy tűzést, s így nem is láthatja egészében a teljes folyamatot. A másik az otthoni munka. Azt hiszem, a lehetőségekkel van itt probléma, nem a szaktudással. A férje s a lányai mindenben segítik. Úgy mondják itt: Kissék a mintacsalád. Így lehet az, hogy a megyei pártbizottsági, a megyei tanácsi vb-tagság, és a szakszervezeti munkák mellett jut idő újításra is. A párbeszéd: — Sándor, miért nem használ a hegesztésnél szemüveget? — Épp az előbb tört el. — Na most abbahagyja a munkát, és a raktárból vételez egyet. Mindjárt megírom a „papírt”. , Ágoston Sándomé hangja kicsit szigorú, de ahogy mondja:„Ezt másként nem lehet, a szem nem játék.” A Szolnoki Papírgyár biztonság- technikai megbízottja. Az elmúlt évben fogadtak el az első újítását. — Amikor a feldolgozó üzemünk zacskógyártó gépei mellett elmentem, gyakran eszembe jutottak azok a balesetek, amikor — meggondolatlanul, vagy véletlenül — a forgó hengerek közé nyúltak néhányan.' Ezekre a gépekre nem lehet zárt védő- burkolatot felszerelni. Tavaly a BNV-n láttam egy térvédő berendezést.« Ügy működik. hogy a gép forgó részei előtt mágneses teret hoznak létre s ha valaki azt megszakítja — tehát a hengerek közé nyúl — a gép leáll. Ezt a berendezést kiválóan lehet alkalmazni a mi gépeinken is. Minden szava azt bizonyítja, hogy ért a gépekhez, »a szakmájához. Tizenegy éve dolgozik itt. Mint meós éveken át ott állt a gépek mellet. — Nem is hallgatnának rám az emberek, ha nem ismerném a papírgyártás legapróbb részleteit is. De egyedül, a többiek segítsége nélkül az én haragom bizony kevés lenne... Az újításnál is a tmk-sok segítettek. Gyakran előfordul, hogy munkaidő után egy-két órával még a rajzokat böngésztük S most, amikor egyre több új gépet kapunk, együtt vizsgáljuk meg őket balesetvédelmi szempontból. A külföldi gépek szabványelőírásai másak, mint az itthoniaké. Így nagyon sok balesetvédelmi berendezést kell felszerelni. A gyáriak segítségével és megértésével ez is könnyebben megy. Ismeri a megye valamennyi ipari üzemét, mert az SZMT társadalmi munkavédelmi felügyelője. Szerinte a lányok és az asszonyok nagyon sok jó ötletet fölvetnek — csak úgy, rögzítés, papírra vetés nélkül. De a kidolgozáshoz segítségre van szükségük. A papírgyárban ilyen kezdeményezés indult, ő az első fecskék egyike. Kiváló munkájáért néhány napja kapta meg az SZMT oklevelét H, I, mmmm Olaj helyett ásványvíz A kőolajban szegény Bra- megkezdeni a szállítást Kuzília tárgyalásokat folytat vaitba, ahol az ásványvizet arab országokkal ásványvíz palackozzák, majd részben? a eladásáról. Az elképzelések szomszédos országokban érszerint olajszállításra hasz- tékesítenék. A cég vezetője nált tankhajókban vinnék közölte, hogy 20 ezer liter az ásványvizet a Közel-Ke- . űrtartalmú konténereket kilétre. Az egyik vezető bra- vánnak használni a szállízil ásványvízforgalmazó vál- fáshoz. Az eladó ásványvíz lalat már ez év végén, vagy mennyiségéről nem nyilata jövő ev elejen szeretne Lengyel szén- és Az olajválság következtében Lengyelország a múlt évben tüzelőanyag- és energiaexportját 1973-hoz képest 63 százalékkal tudta növelni — ez derül ki az 1974-es gazdasági terv teljesítéséről kiadott hivatalos jelentésből. A múlt évben tovább folytatta extenziv gazdaságpolitikáját is. A beruházások 431,5 milliárd zlotyt tettek ki, és 25,6 százalékkal magasabbak voltak, mint 1973- ban. Különös súlyt helyeztek az energetika és a bányászat, valamint a könnyűipar kiépítésére. Ennek megfelelően kereken 1200 megawatt összteljesítményű energiatermelő kapacitást helyeztek üzembe. ^ kozott energiaexport Az ipar gyors korszerűsítését célzó extenziv lengyel gazdaságpolitika megmutatkozik a külkereskedelemben is. Míg az export 29,5 százalékkal növekedett, az import 33,2 százalékkal. Az export dinamikája 1973-hoz viszonyítva jelentősen megerősödött. Ekkor az import 33 százalékkal növekedett, az export azonban csupán 17 százalékkal, összességében a lengyel gazdasági tervet teljesítették, sőt a legtöbb területen túlteljesítették. Ennek megfelelően a nemzeti jövedelem 10 százalékkal nőtt, míg a tervben csak 9,5 százalékot irányoztak elő. Elektronikus agronómus Ahol a termésprogramozás történik A Don menti- Rosztov város Hidrotechnikai és Öntözési Tudományos Kutatóintézetének tudósai olyan matematikai modelleket készítettek, melyek lehetővé teszik, hogy az őszi búzát és a kukoricát előre megadott program szerint termesszék. Legjobban a kukorica programozott termesztése terjedt el. Erre a célra a Rosztovi terület gazdaságai 3000 hektár összterületen 46 táblát jelöltek ki. Ezekről rendszeresen vesznek talaj- és növénymintákat, amelyeknek gyors elemzése laboratóriumokban folyik. A kiinduló adatokat „elektronikus agronómus” dolgozta fel. A gép kiszámítja a vetés optimális idejét, az öntözés, a trágyázás és növényvédő munkák mennyiségét és minőségét. 1974-ben a termésprogramozás hatására kimagasló eredményeket ért el Andrej Szinyegibovszkij kolhoz brigád, egy hektárnyi területről 110 mázsás termést takarított be. A korábbi éveket felülmúló terméseredmények születtek más területeken is, ahol az új módszereket felhasználtak. Francia versenytárs Hammer, az amerikai Occidental Petroleum Corp elnöke tárgyalásokat folytatott Moszkvában Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszterrel egy 2400 km-es ammóniavezeték megépítéséről, amely a Togliattiban épülő vegyipari kombinátokat kötné össze az ogyesszai kikötővel. Hammer megbeszélései után közölte, hogy a szovjet fél még nem hozott végleges döntést a vezeték megépítéséről, de ha megvalósul is, a mintegy 300 millió dollárra becsült vállalkozást jórészt a francia Entre- pose cég fogja pénzelni. Francia vállalatok hajlandók 250 millió dollár értékben hiteleket nyújtani, és berendezéseket szállítani az építkezéshez, s az Opcidentál, valamint a szintén amerikai William Brothers csak 50—60 millió dolláros megbízásra számíthatnak a tervezési és kivitelezési munkálatok ellátására. Hammer szerint az amerikai vállalatok elvileg megkaphatták volna az egész beruházást, a szovjet—amerikai kereskedelmi megállapodás felmondása azonban keresztülhúzta ezt a lehetőséget Fafeldolgozó üzem Bulgáriában A Duna mentén, Szilisztrá- ban épül Bulgária legnagyobb i fafeldolgozó kombinátja. 1976—1980-ban nyolc üzem kezdi meg termelését, amely többek között fát szállító hajók, cellulóz, speciális papírok, vegyileg megmunkált fa és bútor gyártására terjed ki. A kombinát a Szovjetunióval és Lengyelországgal együttműködve épül. Szovjetunió szállítja a gépek és berendezések nagy részét, valamint biztosítja a nyersanyagbázist. Bulgária ellenszolgáltatásként többek között bútorokat szállít és faárut bocsát rendelkezésre. Lengyelország gépeken és berendezéseken kívül hő- erőművi berendezéseket is szállít Az első fecskék
