Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. március 8. Az integráció és a vállalatok Az utóbbi években több ezerre emelkedett "a két és többoldalú vállalati termelé­si kooperációs és termék­szakosodási egyezmények száma a KGST-országokban. Az európai szocialista orszá­gok mai fejlettségi szintjén azonban, a kapcsolatok je­lenlegi száma mégiscsak a kezdetét jelzi a gazdasági integráció elmélyülésének — s erre az utóbbi években va­lamennyi magasszintű KGST- plénum felhívta a figyel­met. A becslések szerint a termelési együttműködést szolgáló kapcsolatok számát a következő 5—15 évben — a háromszorosára kellene emelni ahhoz, hogy átfogó­an megvalósuljon a szocia­lista országok gazdasági in­tegrációja. A vállalatoknál a gyárt­mány vagy alkatrész szako­sodás, vagy a gyártási ko­operáció az eredményes gaz­dálkodás távlati biztonságát nyújtja, a bizonyosan elad­ható nagysorozatok hasznát es egyben csökkenti a szel­lemi és anyagi befektetések kockázatát. Ez a kockázat pedig napjainkban — közis­merten — nagyobb, mint eddig bármikor volt. A ver­senyképesség normái ala­posan megváltoztak a világ­piaci árarányok módosulása miatt. A magasabb anyag- es energiaköltségek csak a magasabb műszaki színvo­nalat megtestesítő készter­mékek árában térülhetnek meg. Tehát a különben is gyors műszaki fejlődést ez a világpiaci „árrobbanás” most bizonyára tovább gyor­sítja. A KGST-országok kö­zötti kapcsolatokra is hat ez az általános világgazda­sági helyzet: a korábbinál magasabb használati érté­ket kell adni egymásnak az alap- és félkésztermékekért, energiahordozókért. A fej—> lesztés átfutási idejének rö­vidítése, s egyben a befek­tetések biztonsága megkí­vánja tehát a nemzetközi együttműködésben rejlő le­hetőségek még alaposabb kiaknázását. A szocialista országok gazdasági közössé­gében, a tagországok nem­zetgazdaságának mai színvo­nalán már a szükséges felté­telek és lehetőségek is ren­delkezésre állnak az együtt­működés fokozására. Ugyan­akkor valamennyi tagország­nak érdeke az integrációban, rejlő előnyök gyors /kiakná­zása: nemcsak a nagy, kö­zös beruházásokkal az ipar egészének fejlesztési idejét és a költségeket kell csök­kenteni, hanem egy-egy gyártmány, gyártmánycso­port termelésében és kor­szerűsítésében is a kooperá­ció további lehetőségét kell keresni. Az együttműködés bővítésekor — vállalati kör­ben — persze számottevő kölcsönhatás érvényesül: az a gyár, amelyik korszerűbb termékkel, termékszerkezet­tel bír és jó minőségben készíti azokat — könnyeb­ben talál partnert, könnyeb­ben köthet valamelyik ter­mékre szakosítási szerződést, mint az a gyár, ahol a kor­szerűsítésben, a szervezés­ben, a technológiai fegyel­mezettségben elmaradtak. Ezért lenne fontos az ed­dig esetleg elmulasztott kor­szerűsítési teendők pótlása: gyártmányt, technológiát, gépparkot, szaktudást felül­vizsgálva — mert most már végképp behozhatatlan hát­rányba kerülhet a későn éb­redő vállalat. Ráadásul mindezt nemcsak a követke­ző 1—2 évre érdemes számí­tásba venni, hanem az ez­redfordulóig kell már az előrelátás, a fontolgatás, a fejlesztés irányáról és alap­jairól. így tanácsos cselekedni akkor is, ha ma még külön­böző pénzügyi, jogi- és el­számolási gondok okozhat­nak is fejtörést a közvetlen vállalati kapcsolatokban a közös, nemzetközi termelési, és fejlesztési programok szervezésekor. Elvégre ezek a következő években bizo­nyosan megoldódnak — a fejlődés természetes meneté­ben. Aztán meg egy sor magyar gyár kitűnő gyár­tásszakosítási és termelési .kooperációs kapcsolatokat épített ki az utóbbi 2—3 évben, egyáltalán nem za­vartatva magát attól, hogy ma még egyik-másik pénz­ügyi vagy adminisztrációs feladat nincs egységesítve a KGST-ben. Igaz, hogy ezek a vállalatok már 5—10 évvel ezelőtt azt nézték, merre fejlődnek a KGST országok szükségletei, ho­gyan kapcsolódhatnak ezek kielégítésébe és hol kap­csolódhatnak a KGST-orszá­gok fejlesztési elképzelései­hez. Tájékozódtak, tervez­tek — itt-ott persze minisz­tériumi ösztönzésre is, — s az együttműködés megköny- nyítésére fejlesztették a gyártmányokat és a techno­lógiát. Felkészítették magu­kat az integrációra és ezzel egyben vonzóvá is tették a velük való együttműködést a partnerek szemében. Egy mindennapos hasonlat ehhez, hogy pontosabb le­gyen, miről van szó: ugye, labdarúgó is kétféle van: az egyiknek soha sem lehet labdát adni, mert nem mu­tatja magát (aztán panasz­kodik, hogy labdába sem rúghatott), a másik meg mindenütt ott van, nem is lehet másnak adni a labdát, mert 6 érkezik időben, ő van mindig helyzetben. Ö a labdarúgó a csapat „integ­ráns” része: összenőtt a csa­pattal, jól kiegészíti azt, nél­külözhetetlenné tette ma­gát, biztos helyet vívott ki magának... Az integrációban részt vevők nagy csapatában is csak az a vállalat számít­hat „bérelt helyre”, amely képes megőrizni kondícióját, kezdeményező és együttmű­ködő készségét. G. F. Védik a Balaton halait A Balatonon megkezdődött a csukák ívása. Az enyhe időjárás miatt korábbi ívásra lehet számítani a többi hal­fajtánál is. Ebben az idő­szakban kettőzött figyelem­mel ügyelnek a vízterületre: a halászok és a partőrök megerősített szolgálatot tar­tanak, s motorcsónakokkal a nádasok távolabbi, rejtett helyeit is bejárják. Az orvhorgászok és orvha­lászok száma sajnos nem csökken. Szigonnyal, feneke- ző horoggal és más, meg nem engedett eszközökkel és mód­szerekkel igyekeznek minél nagyobb zsákmányra szert tenni. Előfordult, hogy a Kis- Balaton és a keszthelyi öböl környékén az orvhalászok liter számra árulták az ikrát. A balatoni Halászati Gaz­daság és a Magyar Horgá­szok Országos Szövetsége az idén is több millió forintot költ a Balaton halállományá­nak gyarapítására, ivadékok és előnevelt állomány betele­pítésére s a halászokon kí­vül a horgászok is önkéntes őrszolgálattal segítik a tó állományának védelmét. DabányteriBesztési társulás a Nyírségben „Nyírségi Virginia Dohány- termesztési Társulás” elneve­zéssel a nyírbátori járásban megalakult az ország első do­hánytermesztési társulása. Egyelőre hét termelőszövet­kezet és a nyíregyházi do­hányfermentáló vállalat fo­gott össze a dohánytermesz­tés korszerűsítése érdekében. A társuláshoz tartozó terme­lőszövetkezetek ez évben mintegy1 400 hektárnyi terü­leten kezdik meg, korsze­rűbb módszerekkel a Virgi­nia dohány termesztését. Bizonyítás — a képernyőn Új történelmi témájú játék Újító nők az üzemben Májustól júniusig hatrészes történelmi, művelődés-törté­neti vetélkedőt indít a Ma­gyar Televízió szórakoztató és zenei főosztálya. A játék mintegy 250 év történetét öleli fék A jelentkezők közül a szerkesztőség választja ki azokat, akik a tv-kamerák elé kerülnek. A játékon min­denki részt- vehet, aki az adott témának nem hivatásos szakembere. Jelentkezni március 20-ig lehet a Magyar Televízió címén (Bp. 1800). A borítékon fel kell tüntetni a „Bizonyítás” jeligék Erdőgyűrűt kap Pécs A Dunántúl legnagyobb városa, a 170 000 lakosú Pécs körül erdőgyűrűt alakítanak ki. A. nagyszabású program 1990 táján fejeződik be, meg­valósulása során csaknem ezer hektárnyi új erdőt tele­pítenek a Mecsek déli előte­rében. A 2000 éves város történetében ez lesz a legna­gyobb méretű fásitás. Elsőd­leges célja a környezet vé­delme: a levegőt szennyező anyagok megszűrése és lekö­tése. Pécs ugyanis az egyik legszenyezettebb levegőjű város az országban. A jelen­legi zöldövezet már nem ké­pes biztosítani a lakóterület „átszellőzését”. Pécs lakossá­ga társadalmi munkával já­rul hozzá az új zöldövezet megteremtéséhez. Üjításí felelősök Nálunk többségében férfiak dolgoz­nak, így érthető, hogy az újí­tók között nincs nő... A mű­szaki munkákat a férfiak végzik. Egy varrónő mit tud itt újítani?... Elfoglaltak. A mosás, vasalás után magának volna kedve újításon töpren­geni?... Az a tény, hogy a ke­zemen meg tudnám számolni, hány nő adott be újítást az el­múlt négy évben.„ A martfűi Tisza Cipőgyár 311-es műhelyében a beszé­det, alig hallani a zajtól. Kis csoport álldogál az egyik tűzőgép mellett. Középen egy nő magyaráz, friss, fiatalos mozdula tokkal. Kiss Tibomé művezető. — Épp egy újításról be- szélgettükn. Azon a gépen nagyon sok olyan munkát vé­gez az az asszonyka, amelyet egyszerűen, egészen apró mó­dosításokkal gépesíteni lehet­ne... Az én újításom is ilyen jellegű volt. Nem előzte azt meg hosszú gondolkodás, töp­rengés. Egyszer arra gondol­tam. mi lenne, ha azt a pár munkaütemet gép végezné el a „szalagon” — nálunk ugyanis a hatvan nő „körön” vagy szalagon dolgozik. Egyedül nem tudtam volna megcsinálni. A műszakiak a rajzpknál, a laboratóriumban pedig a minőségvizsgálatnál segítettek. Megáll apították, hogy a cipő minősége nem változott, az eredmény: amit eddig nyolcán készítettek el, azt most négy dogozó csinál­ja. Szinte7 az utolsó csavarig ismer minden gépet, — 24 éve dolgozik a gyárban. A mű­helyről, a munkatársairól be­szél. * ; ■— Az "itteniek majd mind­egyike családos anyuka. Egy műszakban dolgozunk, utána a család, a gyerekek. S hogy miért nem újítanak a nők? Nálunk a szalagon mindenki egy-egy , részműveletet végez el. Egy kis varrást, vagy tű­zést, s így nem is láthatja egészében a teljes folyamatot. A másik az otthoni munka. Azt hiszem, a lehetőségekkel van itt probléma, nem a szak­tudással. A férje s a lányai minden­ben segítik. Úgy mondják itt: Kissék a mintacsalád. Így le­het az, hogy a megyei párt­bizottsági, a megyei tanácsi vb-tagság, és a szakszervezeti munkák mellett jut idő újí­tásra is. A párbeszéd: — Sándor, miért nem hasz­nál a hegesztésnél szemüve­get? — Épp az előbb tört el. — Na most abbahagyja a munkát, és a raktárból véte­lez egyet. Mindjárt megírom a „papírt”. , Ágoston Sándomé hangja kicsit szigorú, de ahogy mondja:„Ezt másként nem le­het, a szem nem játék.” A Szolnoki Papírgyár biztonság- technikai megbízottja. Az el­múlt évben fogadtak el az el­ső újítását. — Amikor a feldolgozó üze­münk zacskógyártó gépei mellett elmentem, gyakran eszembe jutottak azok a bal­esetek, amikor — meggon­dolatlanul, vagy véletlenül — a forgó hengerek közé nyúl­tak néhányan.' Ezekre a gé­pekre nem lehet zárt védő- burkolatot felszerelni. Tavaly a BNV-n láttam egy térvédő berendezést.« Ügy működik. hogy a gép forgó részei előtt mágneses teret hoznak létre s ha valaki azt megszakítja — tehát a hengerek közé nyúl — a gép leáll. Ezt a berendezést kiválóan lehet alkalmazni a mi gépeinken is. Minden szava azt bizonyít­ja, hogy ért a gépekhez, »a szakmájához. Tizenegy éve dolgozik itt. Mint meós éve­ken át ott állt a gépek mel­let. — Nem is hallgatnának rám az emberek, ha nem is­merném a papírgyártás leg­apróbb részleteit is. De egye­dül, a többiek segítsége nél­kül az én haragom bizony ke­vés lenne... Az újításnál is a tmk-sok segítettek. Gyakran előfordul, hogy munkaidő után egy-két órával még a rajzokat böngésztük S most, amikor egyre több új gépet kapunk, együtt vizsgáljuk meg őket balesetvédelmi szempontból. A külföldi gé­pek szabványelőírásai másak, mint az itthoniaké. Így na­gyon sok balesetvédelmi be­rendezést kell felszerelni. A gyáriak segítségével és meg­értésével ez is könnyebben megy. Ismeri a megye valamennyi ipari üzemét, mert az SZMT társadalmi munkavédelmi fe­lügyelője. Szerinte a lányok és az asszonyok nagyon sok jó ötletet fölvetnek — csak úgy, rögzítés, papírra vetés nélkül. De a kidolgozáshoz segítségre van szükségük. A papírgyárban ilyen kezdemé­nyezés indult, ő az első fecs­kék egyike. Kiváló munkájá­ért néhány napja kapta meg az SZMT oklevelét H, I, mmmm Olaj helyett ásványvíz A kőolajban szegény Bra- megkezdeni a szállítást Ku­zília tárgyalásokat folytat vaitba, ahol az ásványvizet arab országokkal ásványvíz palackozzák, majd részben? a eladásáról. Az elképzelések szomszédos országokban ér­szerint olajszállításra hasz- tékesítenék. A cég vezetője nált tankhajókban vinnék közölte, hogy 20 ezer liter az ásványvizet a Közel-Ke- . űrtartalmú konténereket ki­létre. Az egyik vezető bra- vánnak használni a szállí­zil ásványvízforgalmazó vál- fáshoz. Az eladó ásványvíz lalat már ez év végén, vagy mennyiségéről nem nyilat­a jövő ev elejen szeretne Lengyel szén- és Az olajválság következté­ben Lengyelország a múlt évben tüzelőanyag- és ener­giaexportját 1973-hoz képest 63 százalékkal tudta növel­ni — ez derül ki az 1974-es gazdasági terv teljesítéséről kiadott hivatalos jelentésből. A múlt évben tovább foly­tatta extenziv gazdaságpoli­tikáját is. A beruházások 431,5 milliárd zlotyt tettek ki, és 25,6 százalékkal ma­gasabbak voltak, mint 1973- ban. Különös súlyt helyez­tek az energetika és a bá­nyászat, valamint a könnyű­ipar kiépítésére. Ennek meg­felelően kereken 1200 mega­watt összteljesítményű ener­giatermelő kapacitást helyez­tek üzembe. ^ kozott energiaexport Az ipar gyors korszerűsí­tését célzó extenziv lengyel gazdaságpolitika megmutat­kozik a külkereskedelemben is. Míg az export 29,5 szá­zalékkal növekedett, az im­port 33,2 százalékkal. Az export dinamikája 1973-hoz viszonyítva jelentősen meg­erősödött. Ekkor az import 33 százalékkal növekedett, az export azonban csupán 17 százalékkal, összességében a lengyel gazdasági tervet tel­jesítették, sőt a legtöbb te­rületen túlteljesítették. En­nek megfelelően a nemzeti jövedelem 10 százalékkal nőtt, míg a tervben csak 9,5 százalékot irányoztak elő. Elektronikus agronómus Ahol a termésprogramozás történik A Don menti- Rosztov vá­ros Hidrotechnikai és Öntö­zési Tudományos Kutatóin­tézetének tudósai olyan ma­tematikai modelleket készí­tettek, melyek lehetővé te­szik, hogy az őszi búzát és a kukoricát előre megadott program szerint termesszék. Legjobban a kukorica programozott termesztése terjedt el. Erre a célra a Rosztovi terület gazdaságai 3000 hektár összterületen 46 táblát jelöltek ki. Ezekről rendszeresen vesznek talaj- és növénymintákat, amelyek­nek gyors elemzése labora­tóriumokban folyik. A ki­induló adatokat „elektroni­kus agronómus” dolgozta fel. A gép kiszámítja a vetés op­timális idejét, az öntözés, a trágyázás és növényvédő munkák mennyiségét és mi­nőségét. 1974-ben a termés­programozás hatására ki­magasló eredményeket ért el Andrej Szinyegibovszkij kol­hoz brigád, egy hektárnyi területről 110 mázsás ter­mést takarított be. A ko­rábbi éveket felülmúló ter­méseredmények születtek más területeken is, ahol az új módszereket felhasznál­tak. Francia versenytárs Hammer, az amerikai Oc­cidental Petroleum Corp el­nöke tárgyalásokat folytatott Moszkvában Patolicsev szov­jet külkereskedelmi minisz­terrel egy 2400 km-es am­móniavezeték megépítéséről, amely a Togliattiban épülő vegyipari kombinátokat köt­né össze az ogyesszai kikö­tővel. Hammer megbeszélé­sei után közölte, hogy a szovjet fél még nem hozott végleges döntést a vezeték megépítéséről, de ha megva­lósul is, a mintegy 300 mil­lió dollárra becsült vállalko­zást jórészt a francia Entre- pose cég fogja pénzelni. Francia vállalatok hajlandók 250 millió dollár értékben hiteleket nyújtani, és beren­dezéseket szállítani az épít­kezéshez, s az Opcidentál, valamint a szintén ameri­kai William Brothers csak 50—60 millió dolláros meg­bízásra számíthatnak a ter­vezési és kivitelezési mun­kálatok ellátására. Hammer szerint az amerikai vállala­tok elvileg megkaphatták volna az egész beruházást, a szovjet—amerikai kereske­delmi megállapodás felmon­dása azonban keresztülhúz­ta ezt a lehetőséget Fafeldolgozó üzem Bulgáriában A Duna mentén, Szilisztrá- ban épül Bulgária legna­gyobb i fafeldolgozó kombi­nátja. 1976—1980-ban nyolc üzem kezdi meg termelését, amely többek között fát szál­lító hajók, cellulóz, speciá­lis papírok, vegyileg meg­munkált fa és bútor gyártá­sára terjed ki. A kombinát a Szovjetunióval és Lengyel­országgal együttműködve épül. Szovjetunió szállítja a gépek és berendezések nagy részét, valamint biztosítja a nyersanyagbázist. Bulgária ellenszolgáltatásként többek között bútorokat szállít és faárut bocsát rendelkezésre. Lengyelország gépeken és berendezéseken kívül hő- erőművi berendezéseket is szállít Az első fecskék

Next

/
Oldalképek
Tartalom