Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fITTér Hiteles szavakkal r bb mint harmincháromezer kom­munista képviseletében kezdi meg ma felelősségteljes mun­káját a megyei pártértekezlet. A kül­döttek megbízatásukat a párttagság­tól kapták, de a kétnapos tanácskozá­son megyénk több százezer dolgozója ne­vében vitatják meg a X. kongresszus óta végzett munka tapasztalatait, mérlegelik az eredményeket és határoznak a jövő feladatairól. Sikerekben gazdag munkásévek állnak mögöttünk. A párt vezetésével a megye munkássága, szövetkezeti parasztsága, az állami gazdaságok, az ipari szövetkezetek, az oktatási és közművelődési, az egészség- ügyi intézmények, a hivatalok dolgozói szép tetteket vittek véghez. Közös sikereink záloga pártunk elvhű, marxista—leninista politikája. Ez a reális politika kivívta a tömegek bizalmát és cselekvő támogatását, mellyel megsokszo­rozódott a kommunisták ereje. A szocia­lizmus építésének a X. pártkongresszuson elhatározott feladatai vezetésükkel, minő- annyiunk szorgalmas, ügyszerető munká­ja által teljesültek az országban, a me­gyében. Ezért mondható joggal, hogy a pártértekezlet küldöttei nemcsak a párt­tagságot, hanem szűkebb hazánk lakossá­gát is képviselik. így igaz ez a megyei pártértekezleten meghatározandó feladatokra is, hisz a jövőnkben is valamennyien érdekeltek vagyunk: kisebb és nagyobb közösségek­hez tartozva, s egyénileg is. A pártérte­kezleten a küldötteket az vezérli, hogy a kongresszusi irányelvek szellemében ha­zánkat szolgálva, Szolnok megye lakossá­ga számára még eredményesebb gazdasá­gi, társadalmi, kulturális, mozgalmi élet programját alakítsák ki a következő öt esztendőre. A pártértekezlet annak biztos tudatá­ban kezdheti meg a munkát, hogy a me­gye több mint harmincháromezer kom­munistája, dolgozóinak' döntő többsége egyetért az MSZMP több kongresszuson kimunkált lenini politikájával, az eddig követett töretlen irányvonal megerősítését kívánja, nagy felelősséget érez a pártért, szocialista hazánkért és eltökélt a még jobb, a még lendületesebb alkotó mun­kára. Ilyen politikai helyzetben, ilyen pezsgő politikai élet közepette kezdődik ma a megyei pártértekezlet. A küldöttek elem­zik majd, hogyan valósultak meg a X. kongresszus, az előző pártértekezlet hatá­rozatai a megyében, és kijelölik mind­annyiunk számára a szép, lelkesítő, öt esztendőre szóló célokat. A X. kongresszus óta eltelt évek munkájáról a pontos, reális ké­set a megyei pártértekezlet alakítja ki. Annyit azonban bizonyos­sággal elmondhatunk, hogy 1970 óta dinamikusan, tervszerűen fejlődött me­gyénk gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális élete. Több milliárd forint beruházásával gazdagodott az ipar, a me­zőgazdaság, tovább javultak az élet- és munkakörülmények. A közutak jórésze korszerűbbé vált, kulturáltabb a tömeg- közlekedés, jobb és színvonalasabb a ke­reskedelmi ellátás. A lakosság szociális és kommunális ellátottsága alapjaiban az ötéves terv megyei célkitűzéseinek meg­felelően alakult. Példaként hadd említsük: a tervidőszakban 15 ezer lakás épült fel. A megye lakosságának életszínvonala a kongresszusi határozatoknak, az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően alakult. Ez kitűnik a reálbérek és reáljövedelmek emelkedéséből, s az életszínvonalhoz szer­vesen hozzátartozó, de nem anyagi ter­mészetű javak gyarapodásából. Életünk szebbé, boldogabbá, teljesebbé vált: ez a legfőbb bizonyítéka annak, hogy a X. kongresszus határozatait közös munkával összességében teljesítettük Szolnok me­gyében. Az úgy hisszük mindenki előtt nyilván­való, hogy a nagy építő munkában a kommunisták jártak az élen, s lelkesítő, tettekkel hitelesített szavukkal, személyes példájukkal megyénk dolgozóinak alko­tásra vágyó, a szocializmust szívügyének tekintő hadát ragadták magukkal. A munkasikereket nem sajátítják ki önma­guknak, sőt kommunistákhoz illő, a párt erkölcsi normáinak megfelelő szerénység­gel azt vallják: minden alkotás a dolgozó embereket dicséri. Ahhoz, hogy közös ügyünk a szocializ­mus építése töretlen legyen a jövőben is, hogy az életszínvonal gyorsabban emel- kedhessék, ahhoz korszerűbben, olcsób­ban, jobb minőséggel kell termelni az ipar, a mezőgazdaság, s az élelmiszeripar dolgozóinak. Jobban, okosabban, céltuda­tosabban kell dolgozniuk a vezetőknek, a mérnököknek, technikusoknak — minden­kinek. A megyei pártértekezleten nyilván szó­ba kerül, hogyan használhatjuk ki haté­konyabban a termelőeszközöket, hogyan tehetjük még korszerűbbé, versenyképe­sebbé iparunkat és mezőgazdaságunkat. Miként bővíthetjük és emelhetjük a szol­gáltatások színvonalát, mi módon javít­hatjuk a kereskedelmi ellátást, a közok­tatás, a közművelődés, a sport tárgyi és személyi feltételeit és így tovább. Termé­szetesen mérlegelni fogják, s javaslataik­kal elősegítik a küldöttek, hogyan, s mi­ben érvényesíthető még hatékonyabban az ésszerű takarékosság elve, s mindent egybevetve: hogyan tehetünk még többet a népgazdaság, ígyhát valamennyiünk közös asztalára. A reálpolitika lenini alapvetése: a konk­rét helyzet konkrét elemzése. A megyei pártértekezlet munkáját is ez a lenini gondolat hatja majd át: számot vet az eredményekkel, amelyekben mindenek­előtt továbbhaladásunk szilárd alapját látja, a hibák okainak ismeretében — hisz nem dolgoztunk tökéletesen — a javítás, a jobb munka körülményeit fogalmaz­za meg. A marxisták számára egyértelmű igaz­ság, hogy a javuló politikai, gazdasági, ideológiai, kulturális nevelő munka újabb és újabb feladatokat ad nekünk, s még jobb, még szervezettebb, következetesebb cselekvésre sarkall. A feladatokból min­denkinek, kommunistáknak és pártonkí- vülieknek ki kell vennie a részét. Jövőnk, boldogulásunk, közösségi és egyéni ter­veink megvalósításának ez az egyetlen le­hetséges útja. A X. kongresszus óta nemcsak je­lentős létesítményekkel gazda­godtunk, nemcsak számottevő eredményeket értünk el az életszín­vonal emelésében, hanem mélyreható társadalmi változásoknak vagyunk cse­lekvő részesei, és alanyai. Pártunk töb­bek között olyan fontos kérdésekre irá­nyította rá figyelmünket, mint a nőpo­litika, az ifjúságpolitika^ a közoktatás, a közművelődés. Ezek a határozatok érin­tették a megye egész társadalmát: a munkásságot, a parasztságot, az értelmi­séget és más rétegeket. Ez azt jelenti, hogy a szocialista építés­ben olyan időszakhoz értünk el, amikor nemcsak a termelés korszerűsítésével, a termelékenység növekedésével kell többet törődnünk, hanem a dolgozók művelődé­sével is. Nagy erővél nem tört fel az igény a művelt, a tehetséges, nagy tudású, az önmagukat folytonosan megújítani képes emberek iránt. A tudományos — techni­kai forradalom, a gazdasági — társadalmi — politikai haladás korszerű tudást, kor­szerű műveltséget és ügyszeretetei követel mérnöktől, munkástól, pedagógustól, a jövőért tennivágyó embertől. Szükségszerű tehát, hogy olyan jól képzett szakmunkásokkal, technikusokkal, mérnökökkel, szakemberekkel rendelkez­zenek az üzemek, vállalatok, intézmények, hivatalok, akik a mai kor színvonalán dolgoznak, akik gondolkodásukban, érzel­mi életükben, magatartásukban egy telje­sebb, gazdagabb életre törekednek, akik képesek felnőni a ma, a holnap, a jövő feladataihoz. A politika világos értelmezése, a dol­gozók öntudatos munkájának egyik alap­vető feltétele. Ezért agitációs- és propa­ganda munkánkban egyfelől arra törek­szünk, hogy nap mint nap megnyerjük ügyünknek, konkrét céljainknak a párton- kívüliek cselekvő támogatását, megszer­vezzük a kommunisták és a pártonkívü- liek együttes tevékenységét a mindennapi munkában, s hosszabb távon is. Másfelől — minthogy az ideológiában, elvi kérdé­sekben nem ismerünk megalkuvást, komp­romisszumot — eszméinket terjesztjük, marxista választ adunk az élet, s fegyver­társaink által felvetett kérdésekre, lelep­lezzük és harcolunk a szocializmustól ide­gen nézetek ellen. , M it várnak a kommunisták, mit vár a közvélemény a megyei párt- értekezlettől? Jó, pontos mérle­get a X. kongresszus óta eltelt évek eredményeiről, reális, lelkesítő mind­annyiunktól megfeszített, odaadó munkát követelő célokat. Olyan célokat, amelyek elérésével egy egyre gazdagodó megyében élhetünk, dolgozhatunk, lelhetjük meg boldogulásunkat. Méltán tekinthetünk bizakodással a me­gyei pártértekezlet ügyünket szolgáló al­kotó munkája elé. E gondolatok jegyében köszöntjük a megyei pártértekezletet, és eredményes tanácskozást kívánunk a kül­dötteknek! Forradalmi ifjúsági napok Msgnfitó Mezőtúron Fórumok a megye városaiban, községeiben Gazdag program bárom bélen át Az idén immár tizedik al­kalommal köszöntik a KISZ- fiatalok a tavasz három ün­nepnapját. A forradalmi ifjú­sági napok keretében gazdag programmal emlékeznek meg a szabadságharc, a Tanács- köztársaság és a felszabadu­lás évfordulójáról. A március 15. és április 4. közötti ren­dezvénysorozat annyiban tér el az eddigiektől, hogy az események zömét az alapszervezetek szer­vezik, A városi és járási KISZ-bi- zottságok programjából is csak a legfontosabbakra hív­juk fel a figyelmet. A megyei megnyitó március 15-én Mezőtúron lesz. A me­gye ifjúkommunistáit a négy kunsági város és a tiszafüre­di, valamint a kunszentmár­toni járás fiataljai képviselik. Szolnokon ezen a napon négy helyen tartanak megemléke­zést a negyvennyolcas sza­badságharc emléktábláinál. A Vörös Csillag filmszín­házban március 15. és április 2. között filmnapok kereté­ben két szovjet és egy jugosz­láv film bemutatására kerül sor. Leforgatnak néhány Szolnok megyéről és a város törénetéről szóló doku­mentumfilmet is. Az üzemi, vállalati és tanin­tézeti ifjúsági fórumok mel­lett tíz településen szervez­nek kiemelt fórumot, ahol a városi- járási pártbizottsá­gok titkárai válaszolnak a fia­talok kérdéseire. Március 21-én mindenhol megemlékeznek a fiatalok a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 56. évfordulójáról. Szol­nokon a KISZ-esek a mun­kásmozgalmi veteránokkal együtt koszorúznak az abo- nyi út mellett levő tanácsköz­társasági emlékkőnél. Török- szentmiklóson ezen a napon tesznek fogadalmat a Kilián- próba követelményeit teljesí­tő új KISZ-tagok. Kunszent- mórtonban március 26-án rendezik meg a felszabadulás 30. évfordulójára meghirde­tett Radnóti szavaló- és pró­zamondóverseny megyei dön­tőjét. A jászberényi Hűtőgép­gyárban ifjúmunkás napokon látják vendégül a megyei nagyüzemek KISZ-fiataljait. Szolnokon március 22—23- án mintegy ötezer fiatal tár­sadalmi munkában segédke­zik a jubileumra készülő vá­ros csinosításában, parkosí­tásában. Huszonharmadikán, vasárnap a Szandai-réten me­zei futóversenyt rendez a városi KISZ-bizottság és a sportfelügyelőség. A Szolnok megyei prog­ram április harmadikán zá­rul. A megyeszékhelyen a Felszabadulási emlékműnél rendezendő ünnepségen a szolnoki, a Szolnok járási, a jászsági és az állami építő­ipari vállalat KlSZ-fiataljai- nak küldöttei vesznek részt Ekkor kerül sor az új KISZ-tagok fogadalom­tételere is. A záróünnepségen részt vesz­nek azok az ifjúkommunis­ták, akik Szolnok megyét az április 4-i budapesti nagygyű­lésen képviselik. H. L MA: Küldöttek a megyei pártértekezleten Nőnap — 1975 Az integráció és a vállalatok Az első fecskék Világgazdasági hírek Testvérek Épült a két kongresszus között Mihail Leszecsko elutazott hazánkból Tegnap elutazott Budapest­ről Mihail Leszecskónak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökhelyettesének, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság szovjet tagozata elnökének vezetésével ha­zánkban járt delegáció, amely a bizottság 15. ülésszakán veit részt. , Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter és dr. Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkár­ságának vezetője. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. HÍ KEK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK \ Nők köszöntése ünnepi gyűlésen A nemzetközi nőnap 65. évfordulója és a nők nemzet­közi éve alkalmából ünnepi gyűlést tartottak tegnap dél­után a fővárosban a Vasas Szakszervezet székhazának dísztermében. Az ünnepsé­gen megjelent és az elnök­ségben foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or-' szággyűlés elnöke, a nők nemzetközi évét előkészítő bizottság elnöke, Övári Mik­lós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Az ünnepségen Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Sarlós István, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára mondott ezután ünnepi beszédet. A közlekedés biztonságáért Kibővített ülést tartott tegnap Jászberényben a vá­rosi-járási Közlekedésbizton­sági Tanács. A rendezvé­nyen Bojtos Gyula rendőr alezredes, a városi-járási rendőrkapitányság vezetője tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a közlekedés helyzetéről. A kibővített ülésen került sor a KBT 1975. évi munka­tervének és költségvetésének jóváhagyására. Utolsó napi­rendi pontként étékelték az 1974. évi »Vezess baleset­mentesen* akció eredmé­nyeit A közlekedés biztonságá­nak javításáért, balesetmen­tes vezetésért kétszáztizenhat gépkocsivezető kapott elis­merő oklevelet. Hárman — a KBT aktívái — az 1974. évben végzett kiemelkedő munkájukért 1000—1000 fo­rint pénzjutalomban része­sültek. Vb-ülés Tiszafüreden Tegnap ülést tartott a ti­szafüredi Nagyközségi Ta­nács V. B. Napirendjén a ta­nácsi intézmények 1975. évi költségvetésének megállapí­tásáról szóló előterjesztés, az idei takarékossági intézkedé­si terv valamint a nagyköz­ségi-járási művelődési köz­pont és a nagyközségi-járási könyvtár munkaterve szere­pelt. A nagyközségi-járási mű­velődési központ 1975. évi munkaterve vállalásaiban, a továbblépés igényét tekintve megfelelő — állapította meg a testület. A munkatero 1974- et értékelő részét vi­szont néhányon indokolatla­nul terjedelmesnek találták. A végrehajtó bizottság fel­hívta a művelődési központ vezetőjének figyelmét az 1975- ös év községpolitikai szempontból fontos esemé­nyeire. Mintaszerűen szép, igé­nyes munkatervet készített erre az évre a nagyközségi­járási könyvtár. A testületi ülések igazi alkotó hangu­lata jellemezte a könyvtári munkaterv feletti vitát. Végső búcsú Németh Lászlótól Mozart Requiemjének hangjaival kezdődött a je­lenkori magyar irodalom egyik legnagyobb. alakját, Németh László Kossuth-dí- jas írót búcsúztató gyászszer­tartás tegnap a Farkasréti temetőben. A Magyar Népköztársaság Kulturális Minisztériuma ne­vében dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár mon­dott búcsúbeszédet. Elbúcsúzott az elhunyttól Illés Endre is, Illyés Gyula búcsúztatóját Sinkovits Im­re mondta eh Egy mondatban — Az ENSZ gazdasági bi­zottságra mezőgazdasági bi­zottságának ülésére tegnap Kazareczki Kálmán mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésé­vel küldöttség utazott Genfbe. — Április 4-én, hazánk fel­szabadulásának 30. évfordu­lóján jubileumi díszszemlét tartanak a Magyar Népköz- társaság fegyveres erőinek kijelölt egységei. — Mikus Sándor kétszeres Kossuth-díjas kiválp művész „Olvasó nő’’ című fehér mészkőből faragott szobrát tegnap leplezték le a mo­sonmagyaróvári Fémszerel­vénygyár művelődési háza előtti téren.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom