Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-29 / 75. szám
1975. március 29Í SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 AtrinesztiarendeDet, kitüntetések, előléptetések Ölest tartott az Elnöki Tanöcs A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Az Elnöki Tanács megvitatta az alkotmány egyes rendelkezéseit módosító törvényjavaslatot, amely az országgyűlés, valamint egyes általa választott tisztségviselők és a tanácstagok választási időtartamánák módosítását indítványozza. A törvényjavaslatot az Elnöki Tanács, az országgyűlés legközelebbi ülése elé terjeszti. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács — törvényerejű rendeletet hozott közkegyelem gyakorlásáról; — a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium állományából 14 ezredest vezérőrnaggyá nevezett ki; — egyes személyeknek és kollektíváknak kitüntetéseket adományozott. Az Elnöki Tanács végül bírákat és legfelsőbb bírósági bírákat mentett fel és választott meg. A közkegyelemről szóló törvényerejű rendelet fő rendelkezései a következők: A közkegyelem a jogerősen elítéltek közül elsősorban azokra vonatkozik, akiknél ezt a szocialista humánum indokolja; az időskorú - akra, a súlyos betegekre, a teherben levő nőkre, a tíz éven aluli gyermeküket nevelő anyákra, ha a meghatározott kizáró okok nem állnak fenn. Ezekben az esetekben a törvényerejű ren- delet az öt évet meg nem haladó szabadságvesztést elengedi, a súlyosabb büntetést pedig felére csökkenti. A folyamatban levő büntető eljárást is meg kell szüntetni hasonló körülmények esetén, ha nem súlyos bűncselekményről van szó. Az Elnöki Tanács elengedi azoknak a büntetését is, akiket gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetésre ítéltek, míg a három évnél hosszabb büntetés a felére csökken. Ha az eljárás még folyik, de a kiszabható büntetés előreláthatóan nem haladja meg a három évet, az eljárást meg kell szüntetni. Kegyelemben részesülnek azok a jogellenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárok, akik a haza elhagyása mellett más bűn- cselekményt nem követtek el, és 1976 december 31-ig hazatérnek. Mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok, akiket csak egyízben ítéltek el szándékos bűncselekmény elkövetése miatt egy évet meg nem haladó szabadság- vesztésre, és azt már letöl- tötték. Az Elnöki Tanács kizárja a kegyelemből azokat, akik állam elleni, népellenes, továbbá akik a közrendre és a közbiztonságra veszélyes erőszakos jellegű bűncselekményt követtek el, vagy visszaesők. A közkegyelemről szóló törvényerejű rendelet a Magyar Közlöny március 29-i számában jelenik meg. Téma: 1974 eredményei lavult az üzente munkaszervezés a megye ipart szövetkezeteiben KlSZÖV-küldöttközgyülés Szolnokon Az ipari szövetkezetek megyei szervezete tegnap küldött-közgyűlést tartott Szolnokon, a MÉSZÖV székházában. Részt vett rajta Rév Lajos, a Központi Bizottság tagja, az OKXSZ elnöke, Barta László, a megyei pártbizottság tikára és Bálint Ferenc, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. A közgyűlésen megtárgyalták a tagszövetkezetek 1974. évi munkáját, elfogadták a felügyelő és a küldött-közgyűlési bizottságok jelentését. Döntöttek személyi ügyekben is. Érdemeinek elismerése mellett felmentették KISZÖV elnöki tisztségétől a nyugdíjba vonuló Bordás Lászlót. XJj elnöknek egyhangúlag megválasztották Molnár Jánost, a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat volt igazgatóját. Döntöttek arról is. hogy ezentúl a KI- SZÖV-elnökség nem kilenc, hanem tizenegy tagú lesz. A KISZÖV-nek a megyében 54 tagszövetkezete dolgozik. A tavalyi jó munka eredményeként a termelésük 190 millió forinttal — 16 százalékkal — volt több, mint 1973-ban. Külön figyelmet érdemelnek az építőipari szövetkezetek, ahol 24 és a szolgáltató szövetkezetek, ahol 20 százalékos volt a termelés, növekedése. A textilruházati ipar a belkereskedelem részére 70 millió forinttal több árut szállított tavaly, mint egy évvel korábban. A saját termelésből történő értékesítés 20.4 százalékkal emelkedett az 1973-as _vhez viszonyítva. A belkereskedelmi értékesít 31.4 százalékig -.1 növekedett. A togszövet- kezetek 1973-ban 103 millió forint értékű árut adtak el külföldön, tavaly 115 milliót. A lakossági szolgáltatás 6.3 millió forintról 71 millióra növekedett. Az elmúlt évben 204 millió forint nyereséget értek el, ez 39 millióval több mint 73-ban. A szövetkezetek elkészítették az idei gazdasági terveiket. A tavalyinál 16 százalékkal nagyobb termelési értéket akarnak elérni. Ha ez sikerül akkor a tagszövetkezetek 150—160 millió forinttal teljesítik túl a negyedik ötéves tervben vállalt feladataikat. A szövetkezetek beruházásra az idén 80 millió forintot szánnak. A küldöttgyűlésen felszólalt Barta László is. Tolmácsolta a szövetkezetek képviselőinek a megyei pártbizottság üdvözletét. — Az ipari szövetkezetek munkáját az elmúlt négy esztendőben, s különösen 1974- ben jónak értékeljük — mondta. A megyei területfejlesztési céloknak megfelelően dolgoztak. Egyre nagyobb javulás tapasztalható a szövetkezetek ; munkájában, mert korszerűsödött a termékösz- szetétel, az üzletpolitika, javult az üzem- és munkaszervezés, az irányítás, a gazdálkodás. Abban, hogy ilyen jó eredményeket értek el, számottevő szerepe volt a szocialista munkaverseny-mozga- lomnak is. A szövetkezeti dolgozók megértették azt a kérést, hogy a lakossági igényeket magas színvonalon kell kielégíteni. Barta Lászó elmondta, hogy a szövetkezetek idei terveiben tükröződik a megyei pártbizottság által decemberben kialakított gazdaságpolitikai irányelv. Dicsérettel szólt arról is, hogy a tisztségviselők, a vezetők megértették és hozzáfogtak a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatának végrehajtásához. A közgyűlés a küldöttek hozzászólásaival, vitájával fejeződött be. Harminc éve egy/ helyen — Hárman ültek a teremben. Megálltam Gönczöl bácsi előtt. Ilyennek képzeltem a munkásembert, nála iratkoztam fel munkára. Később megtudtam, hogy ez a Gönczöl bácsi vágta el a gyújtózsinórt. Nem robbant fel a német bomba, sértetlen maradt a cukorgyári erőmű. így már termelhettünk a felszabadulás első évében. Kellett a cukor az országnak ... Csollák József, a Szolnoki Cukorgyár lakatosa. A munkavállalói lapján a keltezés: 1945. — Segédmunkás voltam olyan „ezt csináld, azt csináld”. Nagyon elmaradott viszonyok voltak itt. A vagonokat villával ürítettük. Ide kellett a legtöbb ember, ide jöttem én is. 1947- ben, amikor államosították az üzemet a „nyersgyárba” kerültem —, ahol a cukros lé Készül. Sokat küszködtünk az iszapprésekkel, emelgettük a mázsás kereteket, cserélgettük a ruhát ami kiszűri a cukorléből az iszapot. Ma mór mindez a múlté. Hat dobszűrő van a tizenhat iszapprés helyett, a régi „Robert-diífúziőt” felváltotta az automatika. Nincs „milliópiszkáló” elő- munkás „mancsolós”, meg mérőedényes. Két munkás ügyel és hadd dolgozzon a gép. — Az emberek is megváltoztak. Érthető, hogy miért. Ezek a gépek nagyobb tudást igényelnek. Tanulnunk kellett. Ha valaki tanul, a tananyagon kívül — nyilván — másra is figyel. Miénk a gyár — tehát a velejáró felelősség is. A Cukorgyárban annak a szónak, hogy demokrácia, tartalma van. A munkások elmondhatják a véleményüket, javasolhatnak, kezdeményezhetnek. Hogy csak a legutóbbit említsem, a „prést”. A kampány után a javításoknál nagynyomású vízzel ellenőrizzük a csöveket. Ehhez kell a prés. A kis „kézivel” — ha nagyon iparkodva — naponta ellenőriztünk háromszázat. Mondtuk is a vezetőknek, hogy ilyen tempóban haladni képtelenség és fárasztó. Megértették. A gépi présünkkel naponként 800—900 csövet vizsgálunk át. Ugye most már érti miért mondtam — ha 18 éves fejjel dolgozni mennék, csak ide jönnék? Cikta volt a neve: Cídő- ipari Korlátolt Fe'elősségű Társaság. Mennyivel szebben hangzik ma: Tisza Cipőgyár. Mancza Jánosné „gyerekfeijel” került a gyárba, tizenöt évesen. — Tűzőgépen dolgoztam. Dolgoztam — ezt túlzás íey mondani, mert alíg-alig volt munka... A háború borzasztó károkat okozott, teljesen újra kellett kezdeni mindent. Amikor áramkimaradás volt, mi tűzőnők is mentünk téglát rakosgatni. Később, ahogy nőtt a gyár, úgy sokasodott a munkánk is. Többségében mind anyák, fiatal lányok dolgoztak, s dolgoznak itt. Bizony eleinte nehéz volt összeegyeztetni a munkát, és a gyereknevelést. Nevelést?!... örültünk, ha lefekvés előtt láthattuk a gyereket. — A Tisza Cipőgyárban első helyen szerepel a női egyenjogúság kérdése. Legjobb példa erre a szabászcsoport, ahol most dolgozom. A férfiak és nők aránya körülbelül megegyezik, és a fizetést mindenki a teljesítmény után kapja. Nem titok, hogy van olyan nő, aki többet keres, mint a férfiak. Sokat törődünk a kismamákkal, a gyerekes anyákkal is. A felszabadulás óta több, nagyon szép gyári óvoda épült, „kismama üzemet” hoztunk létre. így természetes, hogy szeretnek az asz- szonyok itt dolgozni. Én is a gyárral együtt nőttem fel. Kaptam lakást, a férjem itt művezető. Ideköt minden, a gyár a második otthonom. BrLB't.JUlUV.L A' Tizenhét piros doboz, bennük emlékérmek, plakettek. Aki kapta őket: Balogh László, a Szolnoki Papírgyár dolgozója. ■— Felszabadulás . . . Emlékszem a papírgépek még nem működtek, de a papírgyári erőmű mar áramot adott a kórháznak. Még alig lendültek meg a hengerek, amikor óriási csapás érte a gyárat — kigyulladt a lakatosműhely. A „hollandi”, — ahol a papírt péppé őröltük — szintén leégett. Már úgy volt, hogy leáll az üzem. de a lelkesedés kisegített bennünket. Jöttek ide úttörők, munkások, mindenhonnan. Pár hét és a régi mederben folyt minden. Kitanultam a szakmát, vizsgát tettem. most már végleg az 1-es papírgépnél maradtam. Brigádot alakítottunk. Ragyogóan ment a munka, amikor jött a másik törés, örültünk is, meg nem is.. . A gyár ugyanis közben kibővült a hármas és a négyes papírgéppel. Elvittek négy emberünket, akik igazán értettek a szakmához. Ügy volt, hogy feloszlik a brigád. De az újak — a mostaniak — megálltáig a helyüket. 1945-ben naponként 10 tonnát termelt ez a papírgép, most meg elértük a 20 tonnát is. Hasonlítsa össze ... — Megszerettem a gyárat. Lakást kaptam, külföldön üdülhettem, érzem megbecsülnek. Hajnal József Autójavítás, magánkereskedelem, reprezentáció, öntözés Négy téma a KNEB-ülés napirendjén A népi ellenőrzés ez évi vizsgálatai közül négyet fejezett be a közelmúltban, és az erről szóló összefoglaló jelentéseket a KNEB pénteki ülésén tárgyalták meg, illetve hagyták jóvá. Mester Károly a KNEB munkabizottságának vezetője, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője terjesztette elő a személygépkocsi javítás helyzetéről készült jelen-' tést. Ennek alapvető megállapítása, hogy a kormány jelentős anyagi támogatása mellett létrejött az autójavító ipar törzshálózata. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a tervszerűen gyorsított fejlesztés eredményeként a javítási kapacitás megháromszorozódik. A személygépkocsik száma ez alatt 240 százalékkal növekszik, így fokozatosan csökken a korábbi feszültség. A KNEB a jelentés megállapításai alapján konkrét javaslatokkal fordul az illetékes főhatóságokhoz a szakmai irányítás javítására, a fejlesztések összehangolására, a javító kapacitás jobb kihasználására, az alkatrész- ellátás javítására; s felhívja a felügyeleti szerveket: tegyenek hatékony intézkedéseket, hogy a megrendelők meggyőződhessenek a javítás minőségéről és a számlázás helyességéről. A KNEB megtárgyalta és elfogadta a kiskereskedők tevékenységének és a magán kisiparosok közvetlen értékesítési tevékenységének vizsgálatáról készült jelentést. Dr. Villányi Miklós, a KNEB tagja, pénzügyminiszter-helyettes jelentést terjesztett elő az öntözéses gazdálkodás helyzetének és fejlesztése főbb kérdéseinek vizsgálatáról. Hét megyében, 121 mezőgazdasági üzemre 102 ezer hektár öntözhető területre terjedt ki a vizsgálat, amelynek megállapításairól bizottság határozata alapján a KNEB elnöke tájékoztatja a kormányt. A KNEB megtárgyalta és tudomásul vette a reprezentációs költségekről szóló rendelkezések megtartásáról készült jelentést, amely szerint csökkentek a reprezentációs célra felhasznált költségek. A helyenként tapsztalt indokolatlan költekezésekre a népi ellenőrzés felhívta a felügyeleti szervek figyelmét. METSZIK A FÁKAT a tiszaborai Lenin Termelőszövetkezetben Veteránok Veteránok. Harminc éve, vagy még régebben tagjai a kommunista pártnak. Küzdelmes idők tanúi és harcosai. Formálói a magyar történelemnek. Sokuk feje őszbe hajlik már, az évek, a gondok mély barázdákat szántottak az arcokon. Néhányan — a legidősebbek — bottal kopogtatják végig az ünnepi díszbe öltözött termet. A szónok a múltat idézi... A tisztelet, az elismerés hangján szól, fiatalon távolba látó kommunistákról, akik vállalták a jobb élethez vezető göröngyös út kikövezését. A mostani veteránokról, akik végig élték a harcot, a nélkülözést, az életveszélyt. Kemény asszonykezek simogatják zavartan az asztalterítőt. A férfiak maguk elé nézve hallgatják a szónokot. Pereg az emlékezés filmje... Megelevenednek a háború borzalmai. A harcok, az elesett elvtársak emléke, a megkínzottak jajszava harminc év távlatából is köny- nyet csal a szemekbe. Kilencvennégy szovjet katona halála hozta Törökszentmik- lósra a szabadság löporos levegőjét. De vannak derűs képek is. Papp István, Dögéi Imre és társai szervezésében napok alatt négyszázra nőtt a törökszentmiklósi kommunisták száma. Az egyszerű emberek a város élére álltak. Az uraság elásott búzáját juttatták a város lakosságinak. Földosztás. Cs. Szabó László vezetésével kezdődött. Aztán a tanács megalakulása, az iparosodás, a gépgyár, a szövetkezetek, építés, építés... Pisszenés nincs a teremben. A harcokban, a munkában elöljárók zavarukkal küszködnek amikor a dicsérő szavak elhangzanak. Élénkülnek a szemek, a feladatolcról esik szó. Idős ember beszél fiatalos lelkesedéssel az új tennivalókról. Mert „a fa, melyet elültettünk, ma már szépen gyümölcsözik”, de gondozni, ápolni kell. A redők alatt pezsdül a vér, s munkáért nyúlnak a kezek. Ügy tűnik, fáradhatatlanok. T. K. L. ÜjdoMság a PEVA A házgyári paneles technológiák alkalmazása mellett hazánkban is egyre fontosabb szerepet tölt be az alagútzsalus öntött technológia. Ezért van különösen nagy jelentősége a PEVA elnevezésű alagútzsalus technológiának, amelyet Pella József és Varga László találmánya alapján fejlesztett ki Egerben a Heves megyei Beruházási Vállalat. A PEVA rendszer különleges előnye, hogy hazánkban eddjg ismert és alkalmazott zsaluzási rendszerek közül a legkevesebb ráfordítási időt igényli. Alkalmazásával egy lakás mindössze 1,5 nap alatt készíthető el. Népgazdasági jelentőségét növeli, hogy a hagyományosan alkalmazott öntött technológiával szemben 30 százalékkal kevesebb betonacélt igényel. Alkalmazásával csökkenthető vagy teljesen megszüntethető az ilyen jellegű import. A PEVA alagútzsalu 1989- ben kapott szabadalmat. Azóta külföldön is nagy érdeklődést váltott ki. Eddig 24 országban — köztük a Szovjetunióban, az USA-ban az NSZK-ban és Japánban — kapott védettséget. Kollégiumok, irodaházak szállodák is épültek PEVA technológiával. Egerben a most épülő északi városrész valóságos kiállítás a PEVA alagútzsalus rendszer bemutatására.
