Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
1975, március 2. SZOLNOK MFG VEI NÉPLAP 3 Az elmúlt évben 12 millió forintos beruházással korszerűsítették a Jásztej szövetkezeti közös vállalkozás jászapáti üzemét. A rekonstrukció lehetővé tette, hogy az eddig 15 ezer liter tej feldolgozására alkalmas üzemből 1975-től napi 25 ezer liter tejet lehet forgalomba faozni. A 12 millió forint nagy részét a technológiai rendszer felújítására fordították. Olajfűtésű kazánt állítottak üzembe, és 1,1 millió forintért új hűtőgépházat építettek. A szennyvíztisztító a községen túl épült, és 1,5 millió forintba került. Az új szociális épületben feketefehér öltöző, zuhanyozó és mosdó kapott helyet. Az épület utcai oldalának földszintjén már árusítanak a húsboltban, míg a tejbolt átadása márciusban lesz. A rekonstrukció lehetővé tette új tejtermékek gyártását is. A polipack csomagolású tej és poharas tejföl mellett az idén első ízben gyártanak majd trapista- és juhsajtot. A közös tejfeldolgozó üzemet hat évvel ezelőtt hozta létre a két jászapáti termelőszövetkezet (azóta egyesültek), a jászkiséri Kossuth (az új neve Lenin Tsz) és a jászszentandrási Haladás Tsz. Azóta a megnövekedett feldolgozókapacitás új szövetkezet belépését tette szükségessé. Az idén csatlakozott az egyesüléshez a jászladányi Egyetértés Tsz. \ tavaly befejeződött felújítás során korszerűsítették a pasztőrizáló berendezést is Ebben az évben a négy termelőszövetkezettől 8,5 millió liter tejet terveznek felvásárolni — egymillió literrel többet, mint tavaly. A megnövekedett mennyiséggel elsősorban Jászapátit és környékének községeit próbálják ellátni, de szállítanak Jászberénybe, Szolnokra és Budapestre is. Egymillió literrel tübb tej Befejezödctt a Jásztef-üzem felújítása A szerelvény Varsóig érne Húsz méter magasban, állandó feszültségben A szolnoki vasúti csomópont tavaly az eredetileg tervezett egymillió 460 ezer tonna áru helyett egymillió 540 ezer tonna árut szállított. A 80 ezer tonnás többlet a kongresszusi munkaversenynek, hazánk felszabadulásának 30., valamint Szolnok fennállásának 900. évfordulójára tett felajánlásoknak köszönhető. 1975-ben a felajánlásokkal együtt egymillió 542 ezer tonna áru elszállítását tervezték, de ahogy az elmúlt évben, az idén is várható, hogy ennél többet teljesítenek. . Ez az országos vasúti teherszállításnak valamivel több mint egy százalékát teszi ki, mégis óriási mennyiség, 69 500 vagonra férne fel. Ennek a képzeletbeli szerelvénynek a hosszúsága 50 lem híján megegyezne a Budapest—Varsó távolsággal. A csomópontra mintegy 2,5 millió tonna áru érkezik az idén, 95—100 ezer kocsival. Az érkező és az induló b - hervonatok fogadása, szétosztása, illetve összeállítása az egyes vállalatok között szerteágazó, hatalmas munkát jelent. Ennek feltételei az elmúlt évhez viszonyítva lényegében semmivel sem javulnak. Sok helyen elavultak az iparvágányok, felújításukra és kicserélésükre csak 5 éven belül kerülhet sor. A kiszolgáló személyzet létszáma kicsi. A teherszállítás másik része a ki- és berakodás, a szállíttató vállalatokra hárul. Néhány üzemet kivéve itt is azokkal a lehetőségekkel kell számolni, mint 1974-ben. A közös gondok közös erőfeszítéseket kívánnak a száliítta- tóktól, és a szállítóktól egyaránt. Tavaly a vasút komplex szerződéseket kötött a fuvaroztató vállalatokkal. A megnövekedett feladatokat ebben az évben csak a tavalyinál is jobb, hatékonyabb együttműködéssel lehet megpirfqni — Tudja, milyen az, amikor az embernek melege van, s közben majd lefagy az ujja? Nekünk ilyen volt az a nap, 1973 telén. Amikor riasztottak bennünket, még nevetgéltünk: „Egy oszlopon leszakadt a vezeték? Ez semmi, megcsináljuk!’’ Mire kiértünk, a hidegtől hét oszlopon megrepedt a porcelán szigetelés. Huszonnégy órát dolgoztunk egyfolytában 20 fokos hidegben 20 méter magasban... Visszafelé jövet mindenki aludt a kocsiban. A brigádról beszél Kántor László vezetékszerelő mester, az Országos Villamostávvezeték Vállalat szolnoki üzemegységének dolgozója. A brigádról — a huszonnégy emberről —, akik nagyon jól tudják, hogy mit jelent az, ha egy város vagy egy község nem kap áramot. — Gépek állnak le, megszűnik a munka. Milliós kiesés. Ezért jár ilyen nagy felelősséggel a mi karbantartó és hibaelhárító munkánk. Igaz, amikor kinn „lógunk" az oszlopok végén, csak a munka van, esetleg valami düh..., hogy ezt meg kell csinálni! Jó Idő, rossz idő, jó idő ... s így tovább. A porcelán nem bírja a hőmérsékletváltozást, megreped. URH. Riasztás. Autó. Oszlopok. Kötelek... A szigetelő másik vége 8 méterre van az oszloptól. Kis alumínium létrát rögzítenek a vastraverzeknek, s elkezdődik a munka — ami külső szemlélőnek artistamutatvány. A szél lengeti a vezetéket, a létrát, az oszlopot Igaz, a derekukon ott ft kötélbiztosítás, _ _ — Egy „újoncnak" három próbát kell kiállni — mondja Búzás László brigádvezető. — Első az orvosi vizsgálat, ugyanis itt nem lehet senkinek tériszonya. A második, hogy beilleszkedjék a közösségbe. Húsz méter magasban dolgozni — nem játék. Képzelje el, ha valaki leejt egy kulcsot vagy valahonnan kifelejt egy sasszeget. Egy ilyen kis dolog már életet, vagy hiba miatt, milliókat követel. A harmadik a munka ... Télen-nyáron, hóban-szélben ... Ezt bizony meg kell szokni. Akik itt dolgoznak, azok ' már megszokták. Ez a brigád 11-szeres szocialista, brigád. Magukénak érzik a 201 kilométer hosszú magasfeszültségű távvezetéket, ami a szolnoki körzethez tartozik. Havonként szemrevételezik a szigetelőket, a vezetékszálakat, kicserélik a szerelvényeket... És még valami: a brigád tizenkét tagja az elmúlt esztendőben összesen 4100 órát dolgozott a dunátúli magasfeszültségű vezetékek szerelésénél. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az Országos Villamostáwezeték Vállalatnál munkaerő- hiánnyal küszködnek... Volt olyan nap, hogy 15 órát töltöttek kinn a szabadban. Amikor vége lett a munkának, óriási brigádvacsorával ünnepelték meg az eseményt. Barátok... Amikor ők dolgoznak, nincs áram a vezetékben, mégis feszültségben telik a munkaidő — 20 méter magasban. LA Szocialista nemzeti egység „A céljainkkal való egyetértés erősödése révén a szocialista építőmunka folyamatában egyre szilárdabbá ötvöződik a társadalom minden alkotó erejét felölelő szocialista nemzeti egység." (A XI. kongresszus irányelvei.) A népi-nswelisS már a harmincas években a munkásosztály politikájának középpontjába került. Persze azóta jelentős változáson ment át: tartalmában gazdagodott, formájában módosult. A fasizmus elleni küzdelemben széles, minden antifasiszta nemzeti erő összefogására épült, csakúgy, mint a felszabadulást közvetlen követő időszak harcaiban, amikor az ország újjáépítése és demokratikus átalakulása volt előtérben. Később, a társadalmi előrehaladás feladatai, a demokratikus átalakulás népi jellegének erősítése, majd szocialista vonásainak kialakítása szükségszerűen szűkítették a szövetségi politika osztálybázisát. Ekkor a nemzet legalapvetőbb részére, a népi erők egységére, politikai összefogására épült, kirekesztve abból a kizsákmányoló osztályokat. Felszámolásukkal, a szocializmus alapjainak lerakásával hazánkban a szocializmus építésében való alapvető érdekazonosság vált általánossá. Objektíve ugyanis minden dolgozó alkotó tevékenységével a szocializmust építi még akkor is, ha tudatában ez nem így tükröződik, vagy szándékaival ellenkezik. A nép'és a nemzet szocialista tartalmát tekintve azonos fogalom lett. Ennek megfelelően alakult szövetségi politikánk osztálytartalma, amely átfogja a társadalom egészét, valamennyi osztályát, rétegét.' Ezt a széles alapokra épülő társadalmi összefogást fejezi ki a szocialista nemzeti egység politikája. Napjaink fő feladata: a fejlett szocialista társadalom megteremtése azonosan érinti társadalmunk valamennyi osztályának és rétegének érdekeit. A szocializmus nemcsak a munkásosztály célja, hanem az egész nemzet ügye, amit a társadalom egészének — a kommunisták, a párton- kívüliek, a szocialista rendszert politikailag aktívan támogatók, a még ingadozók és a közömbösök, a materialista világnézet hívei és a vallásos érzületű emberek — együttes erőfeszítésével érhetünk el. A szocialista nemzeti egység tehát bizonyos alapvető kérdésekben azonos, sok más tekintetben különböző helyzetű és érdekeltségű osztályok és rétegek politikai szövetsége. Természetesen ezeknek a csoportoknak a szocialista fejlődésben betöltött szerepe, politikai súlya, lehetősége sem egyforma. A szocialista nemzeti egységben is mindvégig meghatározó a munkásosztály vezető szerepe. Száma, szervezettsége, politikai öntudata, a szocialista eszmékhez való vonzódása miatt élenjáró része ennek a széles alapokon nyugvó nemzeti-társadalmi összefogásnak ; döntő szerepet tölt be az anyagi javak termelésében, és politikai szempontból is a legtöbb társadalmi erő. A szocialista™“ ereje és szilárdsága elsősorban attól függ, milyen következetesen valósul meg a munkásosztály vezető szerepe, milyen fejlett a munkástömegek politikai aktivitása, öntudata, felelősségérzete a társadalom egészének fejlődéséért, a szocializmus ügyéért; illetve a többi osztályok és rétegek — a parasztság, az értelmiség és a- kispolgárság — milyen mértékben vallják magukénak a munkásosztály társadalmi-politikai céljait és vállalják megvalósítását. A munkásosztály vezető szerepének fejlesztése és erősítése szerves része és döntő feltétele a szocialista nemzeti egység politikájának. Ma már hazánkban minden jelentős társadalmi réteg elismeri a munkásosztály vezető szerepét. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy önként és meggyőződéssel dolgoznak a munkásosztály politikai programjának, a szocializmus építésének megvalósításán. A munkásosztály vezető szerepének erősítése megköveteli, hogy a munkások nagyobb mértékben vegyenek részt a politikai vezetésben, a közéletben, fokozott figyelmet fordítsunk a munkásosztály életkörülményeinek javítására, kulturális és szociális ellátásának fejlesztésére. Mindez szorosan összefügg a munkások politikai tudatosságának fejlődésével. A szocialista nemzeti egység politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. E szövetségnek nagy történelmi múltja van hazánkban, kiállta az idők próbáját. Többszörösen bebizonyosodott, hogy e két alapvető dolgozó osztály összefogása a társadalmi haladás legfőbb politikai ereje. A szocialista nemzeti egység azonban a munkás-paraszt szövetségnél szélesebb összefogás, magában foglalja társadalmunk minden dolgozó rétegét, a szocializmus építése, a társadalmi haladás és a béke védelmében érdekelt és azon munkálkodni kész erőket, mozgalmakat, szervezeteket, közéleti személyiségeket. Ennek a széles alapokon nyugvó összefogásnak politikai-mozgalmi kerete a Hazafias Népfront. A párt irányításával a munkásosztály e mozgalom keretében megteremti politikai és szervezeti kapcsolatát a különböző osztályokhoz, rétegekhez tartozó emberekkel. A munkásosztály, a párt vezető szerepének biztosítása érdekében a párttagok és a pártonkívüliek kölcsönös kapcsolata fontos politikai eleme a szocialista nemzeti egységnek. A pártonkívüli mint fogalom ma mást fejez ki hazánkban, mint a korábbi években. A pártonkívüli nem valamiféle ellenzéki ember (többségük a múltban sem volt az, de ma még kevésbé), hanem általában szocialista társadalmi rendünk híve és tevékeny munkása, vonzódik eszméinkhez és a párttagokkal együtt közös frontban harcol hazánk szocialista fejlesztéséért. A párttagok és a pártonkívüliek közötti bizalom, egyetértés és együttműködés szempontjából óriási jelentősége volt és van annak, hogy hazánkban pártfunkció kivételével bármilyen vezető tisztséget pártonkívüliek is betölthetnek. A velük szemben támasztott igény: hűség a szocialista építés ügyéhez, a munkáshatalomhoz, megfejelő rátermettség és szakismeret. Természetszerűen ebből adódik, hogy az egység velejárói kísérő jelenségei, a véleménykülönbségek, a viták. is. Az is természetes, hogy nem homlokegyenest szembenálló elvek, ideológiai nézetkülönbségek összeegyeztetése erősíti az egységet, hanem az összefogásra épülő tisztázó viták, a haladó eszmék és álláspontok meggyő- ződáses vállalása. Az egység szelleme, a szívélyes baráti viszony kedvező feltételeket teremt az ideológiai vitákhoz, a szociálist^ eszmék elfogadásához. Így válik a szocialista nemzeti egység társadalmi haladásunk, építőmunkánk előrelendítőjévé. R. Szőke Katalin Gyors ütemben, több száz millió forint beruházással bővül és fejlődik az AFOR szajoli bázistelepe. Még az idén befejezik a hat, egyenként 20 ezer köbméter üzemanyag tárolására alkalmas tartályok építését. Elkészültével a bázistelep biztosítja Kelet-Magyarország egyenletes üzemanyagellátását, jelentős szerepet tölt be a leninvárosi Tiszai Vegyikombinát vegyipari benzinnel való ellátásában és segít az országos tárolási feladatok megoldásában is. Tavaly befejeződött a Százhalombattáról Szajolon át a Leninvárosig húzódó vezeték építése. Képünkön a Százhalombattáról érkező vegyipari benzin — amelyből az idén több mint félmillió tonnát küldenek a Tiszai Vegyikombinátba — fogadó állomása. Felvételünkön a hatból már elkészült három tartály látható. Az elsőben rövidesen megkezdődik a próbatöltés. *
